Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

Április 27-június 1. Járási tűzol tó versenyek A myréri felkéaxiilés főpróbája — Gyorsan mozgósítható rajokat szerveznek A TEJ KEZELŐ Megyénkben ketszázhar- mine önkéntes tűzoltótestü­let, illetve -csapat tevékeny­kedik csaknem nyolcezer tag­gal. Dr. Egyed Dezső alezre­destől, a tűzrendészet megyei parancsnokától arról érdek­lődtünk, hogy önkéntes tűz­oltóink mire használták íel a viszonylag kevesebb felada­tot nyújtó téli időszakot, s hogyan készülnek a várha­tóan ismét sok gondot, tüzet okozó tavaszi, nyári időszak­ra. — Decemberben, januárban és februárban, mint minden évben, a megelőző és a men­tő tűzrendészet elméleti tud­nivalóit sajátították el ön­kéntes tűzoltótestületeink pa­rancsnokai és beosztottai. Ezenkívül politikai oktatást is tartottunk számukra. A csa­patok felében közgyűléseken értékeltük tavalyi tevékeny­ségüket és meghatároztuk feladataikat — hangzott a válasz. Négyszáztizenhárom raj versenye Az önkéntes tűzoltó csapa­tok április 27-e és június 1-e között járási versenyeken mé­rik össze tudásukat, mutat­ják be fölkészültségüket. Ezek a versenyek a téli elméleti oktatás záró akkordjaként vizsgának felelnek meg, hi­szen itt bizonyítják be, mennyire sajátították el és tudják alkalmazni gyakorlat­ban a télen tanultakat. Egy­úttal ezek a versenvek a nyári feladatokra való felké­szülésnek a főpróbái lesznek. S hogy a versenyek jól sike­rüljenek, ezt segítik az e hó­napban rendezett, több község csapatának összevonásával le­zajlott taktikai vizesgyakor­latok. Az eteő verseny április 27- én, vasárnap lesz Kaposváron a Cserben, a város és a járás százharmincegy raja méri össze erejét. Az utolsó ver­senyre júniusban Tapsonyban kerül sor a marcali járás csa­patai között. A járások ver­sengésében összesen négyszáz- tizenhárom férfi, női, illetve ifjúsági raj vesz részt Társadalmasítani a vagyonvédelmet A megyei tanács tűzrendé- szeti bizottsága nemrégen ar­ról tanácskozott, hogyan le­hetne csökkenteni a mező- gazdaságban is aggasztóan szaporodó tüzek számát, s az így keletkező károkat. Megállapították, hogy a tü­zek gyakran azért járnak nagy kárral, mert az állami tűzoltókat késve tudják érte­síteni, s m're a helyszínre érnek, már számottevő érték megsemmisül. A falusi önkén­tes tűzol tó testületek tagjai pe- d'g szerte a határban dolgoz­nak, s összehívásukra, szer­vezett közbeavatkozásukra szinte alig van lehetőség. Ezért azt javasolták, hogy a központosított majorral rendelkező termelőszövetke­zetek az ott állandó munkán dolgozókból alakítsanak gyor­san mozgósítható — nyolc-tíz személyből álló — tűzoltóra­jokat. Ezek elsajátítanák a községekbe^ levő tűzoltóesz- kozök kezelését, s ha arra szükség van — erre pedig mindenütt számítani kell — gyorsan, még nagyobb károk keletkezése előtt avatkozhat­nának közbe, meggátolva a tűz terjedését. Hasznos javaslat ez, hogy mind nagyobb társadalmi erőket vonjanak be a közös vagyon védelmébe. Erre fi­gyelmeztetnek a tavalyi pél­dák is. A mezőgazdaságban 1 968-ban százhetvenegy tűz volt — a kár hárommi llió- kilencszázezer forint. Nagy veszteségek érték a termelő- szövetkezeteket, hiszen a kü- lönbö ő szabályok megsértése százkét alkalommal idézett elő tüzet, s a közös vagyon másfél millió forinttal káro­sodott. S bizonyára nemcsak a tü­zek oltásában segítenek majd eredményesen ezek a gyorsan mozgósítható rajok, de a többi önkéntes tűzoltóval együtt, hozzájárulnak társaik neveléséhez, a tűzrendészet! utasítások fegyelmezett betar­tásához is. Elsősorban a termelőszö­vetkezetek érdeke, hogy a gyorsan mozgósítható tűzoltó­rajok mielőbb munkára ké­szen álljanak. Sok tsz-ben még ezenkívül is rengeteg el­végzendő feladat van hátra: kidolgozni a tűzrendészeti utasításokat, meghatározni, melyik vezető és beosztott miért felelős, gondoskodni a több helyen még hiányzó tűzoltóeszkózök beszerzéséről, egyszóval mindent megtenni a tüzek megelőzése érdeké­ben, azért, hogyha a tavalyi­hoz hasonló nagy szárazság lesz a nyáron ez ne érje vá­ratlanul őket. Szalai László f, <í. i. eíf l : A tsz-tagoklátják hasznát MINT MÁR HÍRÜL ADTUK, ebben a hónapban szer­vezett oktatásban, bentlakásos tanfolyamon vesznek részt a termelőszövetkezetek SZTK-ügyintézői, hogy elsajátítsák a munkájukhoz szükséges alapfokú, illetve középfokú ismere­teket Ezen a héten a közép- és dél-somogyi tsz-ek ügy­intézői tanulnak Balatonbogláron: előadást hallgatnak tár­sadalombiztosítási szakemberektől és a Közép-somogyi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársaitól, s pénteken középfokú vizsgát tesznek. Miről tanulnak Balatonbogláron a társadalombiztosí­tási ügyintézők? A tananyag négy fő kérdéscsoportot ölel fel: a járulékot, a szolgáltatásokat, a nyugdíjügyeket és a csa­ládi pótlékkal kapcsolatos tudnivalókat, őszintén megvall- hatjuk, hogy már korábban szükségét éreztük egy ilyen té­májú, szervezett keretek között rendezett, minden lényeges kérdésre kiterjedő szakmai továbbképzésnek, amelynek az a célja, hogy az ügyintézők megismerkedjenek s a tsz-tago­kat is megismertethessék az eléggé összetett társadalombiz­tosítási tudnivalókkal. Ezúttal csak néhány kérdést emlí­tek a sok közül, amelyre a vizsga során az ügyintézőknek válaszolniuk kell. Hogyan történik a járulékfizetés a ter­mészetbeni juttatások után? Melyek azok a társadalombiz­tosítási szolgáltatások, amelyek a tsz-tagokat megilletik? Milyen feltételekkel jogosult a tsz-tag öregségi, rokkantsági nyugdíjra? BÍZHATUNK BENNE, hogy ezekre és sok más kérdés­re magabiztos, a dolgok alapos ismeretéről tanúskodó vá­laszt kaphatnak majd a szövetkezeti gazdák a tsz-irodán a társadalombiztosítási ügyintézőktől. H. F. W — Harminc éve ötkor kelek. Van olyan szakma, amelyik napközben sok szabad időt hagy, de este és reggel leköti a munkást. A tejkezelőé ilyen. A város várja a tejet, a tankautó menetrend szerinti pontos­sággal érkezik és ott sorakoznak a tejes­kannák katonás rendben a tejcsarnok rako­dóterében. Akár vasárnap, akár hétköznap, van, a tejszedésnek menni kell. Somogyi István már megszokta a napi két műszakot, Attalában gyűjti a tejet nyolc esztendeje. — A szakmában harmincöt éve vagyok. Csermajorban szereztem sajtmesteri képesí­tést még 1935-ben... Idekerültem Somogy­ba és végleg megtelepedtem. Akkoriban nem­csak gyűjtöttük, hanem fel is dolgoztuk a tejet. A kis magánüzemeket a koncentrált nagyüzemek váltották fel. Ilyen például a Dombóvári Tejipari Vállalat. Oda kerül az attalai tej is. Néhány évtizede mehettem vol­na ugyan a sajtszakmába is, de nagyon megszoktam ezt a vidéket, inkább maradtam csarnokosnak — hiszen falun így hívják a tejkezelőt. — Milyennek tartják Dombóváron a so­mogyi tejet? — Az eddigi értekezleteken ezt a körze­tet mindig kiemeliék a jó munkáért, a jó minőségért. No persze ez elsősorban az adott­ságainknak köszönhető. A Kaposvölgye le­gelői jók, jól tejel a tehénállomány. És talán az is sokat számít, hogy nagyon összeszok­tunk a szállítókkal, nem kell sokat magya­rázni, hd valahol probléma akad. Van itt Attalában egy öreg bácsi, nyolcvannégy éves már. egész életében szorgalmas tejszállító volt, még most is tart tehenet és hordja a tejet reggel, este. — És a tisztaság? — Erre nagyon kényes vagyok. Azt hi­szem, kényesnek kell erre lenhi minden ke­zelőnek. A bérezésben a tejpénzben is érde­keltté tesszük a szállítókat, hogy a tisztaság minél nagyobb legyen, de van arra is eset, hogy vissza kell küldenünk a szállítót, ha nem megfelelően kezelt a tej. A háztájiak is példát vehetnének a tsz-tej tisztaságáról. No ugyan segít a korszerű technológia is, hiszen a gépi fejés mellett könnyebb a higiénikus tejkezelés. — Hány órakor kel? — Már harminc éve öt órakor. Ügy hoz­zászoktam, hogy nehéz lenne ezen az életren­den változtatni. De nem is akarok. Gyerek­koromban is az volt a vágyam, hogy tejjel dolgozzak. Teljesült. A tejszakmából megyek nyugdíjba is. T. T. Tanácskozás a kukoricatermesztésről Aterencsólhikléí: Platánok borultak folénk a nyári estében, szalonzenét ját­szottak a bordó frakkos mu­zsikusok és a fehér nyírfa- korláton túl csecsegett-csacso- gott az ezüstös folyó. A kör­nyezet finom ünnepélyességé­hez igen jól illet komolysá­gom. Szivart kértem a pincér­től, megengedtem neki, hogy tűzzel kínáljon. A banánköz­társaság egyik ültetvényesének is nézhettek volna, ha úri tartásomat le nem rontja a mentős zubbony. Jolika el volt ragadtatva. Csúnyácskán és boldogan ült a nádfonatú széken. Megha­tott a szeretetreméltósága. Ed­dig úgy tudtam, hogy a csú­nya nők gyűlölik az egész vi­lágot, benne az egész embe­riséget Magam is találkoztam már néhány ilyen gonosz nő­vel. De Jolika még az édes­anyámnál is jóságosabb volt. Rajongott az emberekért és a politikáért. Állandóan pártok­tatást tartott. Nem sérthettem meg, sőt nagy komolyságot produkáltam a szivarfüst mö­gött, amíg ő mély átéléssel magyarázta: — Ma a kommunizmus első lépését tettük meg. Még ezen a héten eltűnik minden koldus a város utcáiról, nem lesz töb­bé olyan ember, akit elhanya­gol a társadalom. Bearanyoz­zuk a szegény árva öregek utolsó napjait. — Jolika, maga szentebb az angyaloknál — állapítottam meg róla elérzékenyülten. — Az emberek még mindig nem tudják, hogy milyen lesz a kommunizmus — ráncolgat- ta szeplős homlokát. — Azt hiszik, hogy egyik napról a másikra fogja kihirdetni a kor­mány. — Ne csodálkozzon, én is azt hittem. Hogy valamelyik kongresszus majd egy idő múlva kimondja. — Szó sincs ilyesmiről! — vitázott Jolika egyre lelke­sebben. — Észre se vesszük, olyan csendesen jutunk el a bőség korszakába. — Amikor majd semmiért sem kell fizetni? El — Pontosan! Nézze csak, az óvodában, a bölcsődében már­is alig kell fizetni valamit. Az egyetemeken ösztöndíjat kap­nak a dolgozók gyermekei. Kezdetben minden olcsóbb lesz, aztán az apróbb dolgo­kat ingyen adják. Példának okáért mondjuk a gyufát, a cigarettát, a zoknit, a fogke­fét. Később a kenyeret, a fe­hérneműt, a könyveket meg ilyesmit. Közben telik az idő, minden kedvezményhez hoz­zászokunk, mintha így lenne a világ teremtése óta. Aztán egy szép napon a lakásért, fűtésért, világításért, utazásért sem kell fizetni. A vendéglők­ben is ingyen adják majd a bécsi szeletet. így megy ez mindaddig, amíg teljesen fö­löslegessé válik a pénz. Ugye, milyen érdekes? Annyira figyeltem, hogy ki­aludt a szivar a szájamban. — Jolika, ez egyenesen le­nyűgöző. De a pincér inkább ültetvé­nyesnek nézett, mint a kom­munizmus állampolgárának, ezért villámgyorsan felszámolt nekem nyolcvanhét forint és harmincöt fillért. Ez volt a legdrágább pártoktatás, mely­ben a felszabadulás óta része­sültem. De mit számított most a bűnös pénz. amikor Jolika tökéletesen meggyőzött arról, hogy belátható időn belül in­gyen kapok gyufát a trafik­ban? Békebeli andalgással kisér­tem haza a lányt Már annyit A kukoricatérmésztés fejlett módszereiről és a fajták kivá­lasztásáról rendezett szerdán tanácskozást Balatonbogláron az Észak-somogyi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsége a tagszővetkezetek elnökei és főagronómusai, valamint a sió­foki, a marcali és a fonyódi járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői és munkatársai részére. Az idő­szerű témáról szóló előadás megtartására a Mártonvásári Kutató Intézetet kérték fel. Az Észak-somogyi Termelő­szövetkezetek Területi Szövet­sége eltérően a megye másik két tsz-szövetségétől' nem klubprogramok keretében — Székely Elemér, a szövetség titkára szerint klubok alakítá­sára az ő területükön nincse­nek meg a feltételek —, hanem körültekintően kidolgozott szakmai továbbképzési terv szerint segítik a termelőszövet­kezeti vezetőket a napi ter­melési problémák megoldásé ban. Februárban például a nö­sétáltunk, hogy fájt a meden­cecsontom a gyaloglástól, mégsem értünk haza. Jolika sokat nevetett, boldog sóhaj to- zással örült a szép nyári es­tének, gyengéden részletezte, milyen szép munkája van a tanács szociális osztályán. Még mindig nem értünk haza. Az­tán bevallotta, hogy a város közepén lakik, fél percre a Bolero Teraszától, de ne ha­ragudjak rá, most olyan bol­dog, élvezi a kellemes éjsza­kát és az én komoly társasá­gomat. Biztosítottam, hogy ilyen sé­ták nélkül sivár és céltalan lenne az életem. így ment ez estéről estére. Csakugyan elkoptak a város­ból a koldusok, a tetvesek, az árva öregek és elkopott az egy pár sevro félcipőm is. Követ­kezett a legnagyobb nap, az utolsó. Több hírneves egyéniséget kellett fehér autóm utasteré­be csalogatnom. Az elsővel kudarcot vallottam. Göndör volt ő, aki szintén régi isme­rőseim közé tartozott. Nem az öregsége, hanem a nyomo- réksága miatt utalták a szo­ciális otthonba. Két bottal járt, de nem is járt, hanem vonaglott Minden lépésre borzasztóan összerándult és lépés helyett előrerúgta a lá­bát. Ahol elérte a kimerültség, ott leült a járdára, sapkáját vényvédelem időszerű kérdé seiről, márciusban a termelő­szövetkezeti önköltségszámítás módszereiről rendeztek elő­adást, mindenkor neves elő­adók közreműködésével. A jö­vő hónapban különösen érde­kes, újszerű téma kerül terí­tékre: az energiagazdálkodás a tsz-ekben. Ennek az egész év­re szóló szakmai továbbképzé­si programnak szerves része­ként tartották meg szerdai összejövetelüket a megye há­rom járásának termelőszövet­kezeti szakvezetői. NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ A kukorica és a gabona vegyszerezéséről A Növényvédő Állomás la­boratóriumának megfigyelése szerint megkezdte rajzását a barna gyümölcsfa-takácsatka. A védekezéseket Pol-Akaritox 0,2, Phosdrin 0,2, Phenkapton 0,1 százalékos oldatával kell megkezdeni. Házikertekben a Foszfotion 0.3 százalékos ol­data használható. A sodrómolyok fertőzése az egész megyében 30—10 száza­lékos. Nagyüzemekben Para­a botjára tette és koldult. És valahogy véletlenül mindig ott merült ki, ahol a legna­gyobb volt a forgalom. — Göndör elvtárs, hát ak­kor eljöttünk magáért — mondta neki Jolika. A kétbotos nyomorék fel­állt villásreggelije mellől, ele­gánsan megtörölte a száját és tornatanáros délcegséggel kör­bejárta az asztalt. — Köszönöm. Láthatják, ma reggelre meggyógyultam. Értek a lélektanhoz, így könnyen megállapíthattam Jo­lika arcáról, hogy drámai pá­nikba esett. Erős jellemére vall, hogy mégis ura tudott maradni méltóságának. — Gratulálok... Akkor most mi lesz? — Semmi — lépkedett da­liás gondosan a nyomorék Göndör. — El tetszik nekem intézni, hogy engedélyt kap­jak biciklimegőrzőre. Mától kezdve hasznos tagja akarok lenni a társadalomnak. Kellemes modorom ellenére magával ragadott a primitív harag. Fölvettem a híres bo­tokat. — Ide figyeli. Göndör. Húsz évig szédítetted az egész vá­rost. Ha ezentúl csak bicegni látlak, eltöröm rajtad ezeket a botokat. (Folytatjuk) thion-tartalmú szerekkel, a házikertekben Lebaycid 0,1, Metation 0,2, Nogos 0,15 szá­zalékos oldatával lehet vé­dekezni. A kukorica és a gabona vegyszeres gyomirtását meg kell kezdeni. Kukoricára a hagyományos Hungazin, Akti­kon és K—64 szereken kívül Nitrikol egyéves gyomirtószert is lehet használni kelés előtt 2,5 kg'kh adagolásban. A ga­bona gyomirtásába Dikonirton *kívül Aniten D használható I 0,7—1,2 liter/kh adagolásban. ! A méhekre veszélyes szerek- l kel virágzó növényt perme- I tezni nem szabad! Az előirt * óvórendszabályokat, bejelen­♦ tési kötelezettséget minden i esetben be kell tartani. í ---------------------------­I ♦ | Tavaszi híradás Bafaionkeresztúrrol ♦ I Idejében megkezdték a ta- X vaszi munkákat Balaton ke- | resztúron, az Egyesült Erő ♦ Termelőszövetkezetben. Cu­♦ korborsót ötven, cukorrépát 1 negyven holdon termesztenek. {Ottjártunkkor vetették a lent | és a pillangósokat, s három- | száz holdnvi területet vetnek Í be kukoricával. A szövetke- j zet elnöke elmondta, hogy ♦ húsz holdon termelne!: diny- í nyét. erre is megkezdték már I az előkészületeket. Húsz va- | gon dinnye szállítására szer- j ződtek a Hungarofruct Válla- t lattal. A cukorrépánál a ho­zam növelésére öntözést ter­veznek. A négyszáznegyven tagból rendszeresen több mint. két­száztízen dolgoznak. Kevés a 20—30 év közötti fiatal, a be­dolgozók nótoliák a hiánvt. A ! szövetkezet munka- és erőgép­állománya az igényeket kielé­gíti. Sőt, a termelőszövetkezet j fuvarozást is vállal. Négy i gépnek, tizenkét embernek ad ;ez munkát. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. április 23.

Next

/
Thumbnails
Contents