Somogyi Néplap, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-25 / 93. szám
Április 27-június 1. Járási tűzol tó versenyek A myréri felkéaxiilés főpróbája — Gyorsan mozgósítható rajokat szerveznek A TEJ KEZELŐ Megyénkben ketszázhar- mine önkéntes tűzoltótestület, illetve -csapat tevékenykedik csaknem nyolcezer taggal. Dr. Egyed Dezső alezredestől, a tűzrendészet megyei parancsnokától arról érdeklődtünk, hogy önkéntes tűzoltóink mire használták íel a viszonylag kevesebb feladatot nyújtó téli időszakot, s hogyan készülnek a várhatóan ismét sok gondot, tüzet okozó tavaszi, nyári időszakra. — Decemberben, januárban és februárban, mint minden évben, a megelőző és a mentő tűzrendészet elméleti tudnivalóit sajátították el önkéntes tűzoltótestületeink parancsnokai és beosztottai. Ezenkívül politikai oktatást is tartottunk számukra. A csapatok felében közgyűléseken értékeltük tavalyi tevékenységüket és meghatároztuk feladataikat — hangzott a válasz. Négyszáztizenhárom raj versenye Az önkéntes tűzoltó csapatok április 27-e és június 1-e között járási versenyeken mérik össze tudásukat, mutatják be fölkészültségüket. Ezek a versenyek a téli elméleti oktatás záró akkordjaként vizsgának felelnek meg, hiszen itt bizonyítják be, mennyire sajátították el és tudják alkalmazni gyakorlatban a télen tanultakat. Egyúttal ezek a versenvek a nyári feladatokra való felkészülésnek a főpróbái lesznek. S hogy a versenyek jól sikerüljenek, ezt segítik az e hónapban rendezett, több község csapatának összevonásával lezajlott taktikai vizesgyakorlatok. Az eteő verseny április 27- én, vasárnap lesz Kaposváron a Cserben, a város és a járás százharmincegy raja méri össze erejét. Az utolsó versenyre júniusban Tapsonyban kerül sor a marcali járás csapatai között. A járások versengésében összesen négyszáz- tizenhárom férfi, női, illetve ifjúsági raj vesz részt Társadalmasítani a vagyonvédelmet A megyei tanács tűzrendé- szeti bizottsága nemrégen arról tanácskozott, hogyan lehetne csökkenteni a mező- gazdaságban is aggasztóan szaporodó tüzek számát, s az így keletkező károkat. Megállapították, hogy a tüzek gyakran azért járnak nagy kárral, mert az állami tűzoltókat késve tudják értesíteni, s m're a helyszínre érnek, már számottevő érték megsemmisül. A falusi önkéntes tűzol tó testületek tagjai pe- d'g szerte a határban dolgoznak, s összehívásukra, szervezett közbeavatkozásukra szinte alig van lehetőség. Ezért azt javasolták, hogy a központosított majorral rendelkező termelőszövetkezetek az ott állandó munkán dolgozókból alakítsanak gyorsan mozgósítható — nyolc-tíz személyből álló — tűzoltórajokat. Ezek elsajátítanák a községekbe^ levő tűzoltóesz- kozök kezelését, s ha arra szükség van — erre pedig mindenütt számítani kell — gyorsan, még nagyobb károk keletkezése előtt avatkozhatnának közbe, meggátolva a tűz terjedését. Hasznos javaslat ez, hogy mind nagyobb társadalmi erőket vonjanak be a közös vagyon védelmébe. Erre figyelmeztetnek a tavalyi példák is. A mezőgazdaságban 1 968-ban százhetvenegy tűz volt — a kár hárommi llió- kilencszázezer forint. Nagy veszteségek érték a termelő- szövetkezeteket, hiszen a kü- lönbö ő szabályok megsértése százkét alkalommal idézett elő tüzet, s a közös vagyon másfél millió forinttal károsodott. S bizonyára nemcsak a tüzek oltásában segítenek majd eredményesen ezek a gyorsan mozgósítható rajok, de a többi önkéntes tűzoltóval együtt, hozzájárulnak társaik neveléséhez, a tűzrendészet! utasítások fegyelmezett betartásához is. Elsősorban a termelőszövetkezetek érdeke, hogy a gyorsan mozgósítható tűzoltórajok mielőbb munkára készen álljanak. Sok tsz-ben még ezenkívül is rengeteg elvégzendő feladat van hátra: kidolgozni a tűzrendészeti utasításokat, meghatározni, melyik vezető és beosztott miért felelős, gondoskodni a több helyen még hiányzó tűzoltóeszkózök beszerzéséről, egyszóval mindent megtenni a tüzek megelőzése érdekében, azért, hogyha a tavalyihoz hasonló nagy szárazság lesz a nyáron ez ne érje váratlanul őket. Szalai László f, <í. i. eíf l : A tsz-tagoklátják hasznát MINT MÁR HÍRÜL ADTUK, ebben a hónapban szervezett oktatásban, bentlakásos tanfolyamon vesznek részt a termelőszövetkezetek SZTK-ügyintézői, hogy elsajátítsák a munkájukhoz szükséges alapfokú, illetve középfokú ismereteket Ezen a héten a közép- és dél-somogyi tsz-ek ügyintézői tanulnak Balatonbogláron: előadást hallgatnak társadalombiztosítási szakemberektől és a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársaitól, s pénteken középfokú vizsgát tesznek. Miről tanulnak Balatonbogláron a társadalombiztosítási ügyintézők? A tananyag négy fő kérdéscsoportot ölel fel: a járulékot, a szolgáltatásokat, a nyugdíjügyeket és a családi pótlékkal kapcsolatos tudnivalókat, őszintén megvall- hatjuk, hogy már korábban szükségét éreztük egy ilyen témájú, szervezett keretek között rendezett, minden lényeges kérdésre kiterjedő szakmai továbbképzésnek, amelynek az a célja, hogy az ügyintézők megismerkedjenek s a tsz-tagokat is megismertethessék az eléggé összetett társadalombiztosítási tudnivalókkal. Ezúttal csak néhány kérdést említek a sok közül, amelyre a vizsga során az ügyintézőknek válaszolniuk kell. Hogyan történik a járulékfizetés a természetbeni juttatások után? Melyek azok a társadalombiztosítási szolgáltatások, amelyek a tsz-tagokat megilletik? Milyen feltételekkel jogosult a tsz-tag öregségi, rokkantsági nyugdíjra? BÍZHATUNK BENNE, hogy ezekre és sok más kérdésre magabiztos, a dolgok alapos ismeretéről tanúskodó választ kaphatnak majd a szövetkezeti gazdák a tsz-irodán a társadalombiztosítási ügyintézőktől. H. F. W — Harminc éve ötkor kelek. Van olyan szakma, amelyik napközben sok szabad időt hagy, de este és reggel leköti a munkást. A tejkezelőé ilyen. A város várja a tejet, a tankautó menetrend szerinti pontossággal érkezik és ott sorakoznak a tejeskannák katonás rendben a tejcsarnok rakodóterében. Akár vasárnap, akár hétköznap, van, a tejszedésnek menni kell. Somogyi István már megszokta a napi két műszakot, Attalában gyűjti a tejet nyolc esztendeje. — A szakmában harmincöt éve vagyok. Csermajorban szereztem sajtmesteri képesítést még 1935-ben... Idekerültem Somogyba és végleg megtelepedtem. Akkoriban nemcsak gyűjtöttük, hanem fel is dolgoztuk a tejet. A kis magánüzemeket a koncentrált nagyüzemek váltották fel. Ilyen például a Dombóvári Tejipari Vállalat. Oda kerül az attalai tej is. Néhány évtizede mehettem volna ugyan a sajtszakmába is, de nagyon megszoktam ezt a vidéket, inkább maradtam csarnokosnak — hiszen falun így hívják a tejkezelőt. — Milyennek tartják Dombóváron a somogyi tejet? — Az eddigi értekezleteken ezt a körzetet mindig kiemeliék a jó munkáért, a jó minőségért. No persze ez elsősorban az adottságainknak köszönhető. A Kaposvölgye legelői jók, jól tejel a tehénállomány. És talán az is sokat számít, hogy nagyon összeszoktunk a szállítókkal, nem kell sokat magyarázni, hd valahol probléma akad. Van itt Attalában egy öreg bácsi, nyolcvannégy éves már. egész életében szorgalmas tejszállító volt, még most is tart tehenet és hordja a tejet reggel, este. — És a tisztaság? — Erre nagyon kényes vagyok. Azt hiszem, kényesnek kell erre lenhi minden kezelőnek. A bérezésben a tejpénzben is érdekeltté tesszük a szállítókat, hogy a tisztaság minél nagyobb legyen, de van arra is eset, hogy vissza kell küldenünk a szállítót, ha nem megfelelően kezelt a tej. A háztájiak is példát vehetnének a tsz-tej tisztaságáról. No ugyan segít a korszerű technológia is, hiszen a gépi fejés mellett könnyebb a higiénikus tejkezelés. — Hány órakor kel? — Már harminc éve öt órakor. Ügy hozzászoktam, hogy nehéz lenne ezen az életrenden változtatni. De nem is akarok. Gyerekkoromban is az volt a vágyam, hogy tejjel dolgozzak. Teljesült. A tejszakmából megyek nyugdíjba is. T. T. Tanácskozás a kukoricatermesztésről Aterencsólhikléí: Platánok borultak folénk a nyári estében, szalonzenét játszottak a bordó frakkos muzsikusok és a fehér nyírfa- korláton túl csecsegett-csacso- gott az ezüstös folyó. A környezet finom ünnepélyességéhez igen jól illet komolyságom. Szivart kértem a pincértől, megengedtem neki, hogy tűzzel kínáljon. A banánköztársaság egyik ültetvényesének is nézhettek volna, ha úri tartásomat le nem rontja a mentős zubbony. Jolika el volt ragadtatva. Csúnyácskán és boldogan ült a nádfonatú széken. Meghatott a szeretetreméltósága. Eddig úgy tudtam, hogy a csúnya nők gyűlölik az egész világot, benne az egész emberiséget Magam is találkoztam már néhány ilyen gonosz nővel. De Jolika még az édesanyámnál is jóságosabb volt. Rajongott az emberekért és a politikáért. Állandóan pártoktatást tartott. Nem sérthettem meg, sőt nagy komolyságot produkáltam a szivarfüst mögött, amíg ő mély átéléssel magyarázta: — Ma a kommunizmus első lépését tettük meg. Még ezen a héten eltűnik minden koldus a város utcáiról, nem lesz többé olyan ember, akit elhanyagol a társadalom. Bearanyozzuk a szegény árva öregek utolsó napjait. — Jolika, maga szentebb az angyaloknál — állapítottam meg róla elérzékenyülten. — Az emberek még mindig nem tudják, hogy milyen lesz a kommunizmus — ráncolgat- ta szeplős homlokát. — Azt hiszik, hogy egyik napról a másikra fogja kihirdetni a kormány. — Ne csodálkozzon, én is azt hittem. Hogy valamelyik kongresszus majd egy idő múlva kimondja. — Szó sincs ilyesmiről! — vitázott Jolika egyre lelkesebben. — Észre se vesszük, olyan csendesen jutunk el a bőség korszakába. — Amikor majd semmiért sem kell fizetni? El — Pontosan! Nézze csak, az óvodában, a bölcsődében máris alig kell fizetni valamit. Az egyetemeken ösztöndíjat kapnak a dolgozók gyermekei. Kezdetben minden olcsóbb lesz, aztán az apróbb dolgokat ingyen adják. Példának okáért mondjuk a gyufát, a cigarettát, a zoknit, a fogkefét. Később a kenyeret, a fehérneműt, a könyveket meg ilyesmit. Közben telik az idő, minden kedvezményhez hozzászokunk, mintha így lenne a világ teremtése óta. Aztán egy szép napon a lakásért, fűtésért, világításért, utazásért sem kell fizetni. A vendéglőkben is ingyen adják majd a bécsi szeletet. így megy ez mindaddig, amíg teljesen fölöslegessé válik a pénz. Ugye, milyen érdekes? Annyira figyeltem, hogy kialudt a szivar a szájamban. — Jolika, ez egyenesen lenyűgöző. De a pincér inkább ültetvényesnek nézett, mint a kommunizmus állampolgárának, ezért villámgyorsan felszámolt nekem nyolcvanhét forint és harmincöt fillért. Ez volt a legdrágább pártoktatás, melyben a felszabadulás óta részesültem. De mit számított most a bűnös pénz. amikor Jolika tökéletesen meggyőzött arról, hogy belátható időn belül ingyen kapok gyufát a trafikban? Békebeli andalgással kisértem haza a lányt Már annyit A kukoricatérmésztés fejlett módszereiről és a fajták kiválasztásáról rendezett szerdán tanácskozást Balatonbogláron az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a tagszővetkezetek elnökei és főagronómusai, valamint a siófoki, a marcali és a fonyódi járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői és munkatársai részére. Az időszerű témáról szóló előadás megtartására a Mártonvásári Kutató Intézetet kérték fel. Az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége eltérően a megye másik két tsz-szövetségétől' nem klubprogramok keretében — Székely Elemér, a szövetség titkára szerint klubok alakítására az ő területükön nincsenek meg a feltételek —, hanem körültekintően kidolgozott szakmai továbbképzési terv szerint segítik a termelőszövetkezeti vezetőket a napi termelési problémák megoldásé ban. Februárban például a nösétáltunk, hogy fájt a medencecsontom a gyaloglástól, mégsem értünk haza. Jolika sokat nevetett, boldog sóhaj to- zással örült a szép nyári estének, gyengéden részletezte, milyen szép munkája van a tanács szociális osztályán. Még mindig nem értünk haza. Aztán bevallotta, hogy a város közepén lakik, fél percre a Bolero Teraszától, de ne haragudjak rá, most olyan boldog, élvezi a kellemes éjszakát és az én komoly társaságomat. Biztosítottam, hogy ilyen séták nélkül sivár és céltalan lenne az életem. így ment ez estéről estére. Csakugyan elkoptak a városból a koldusok, a tetvesek, az árva öregek és elkopott az egy pár sevro félcipőm is. Következett a legnagyobb nap, az utolsó. Több hírneves egyéniséget kellett fehér autóm utasterébe csalogatnom. Az elsővel kudarcot vallottam. Göndör volt ő, aki szintén régi ismerőseim közé tartozott. Nem az öregsége, hanem a nyomo- réksága miatt utalták a szociális otthonba. Két bottal járt, de nem is járt, hanem vonaglott Minden lépésre borzasztóan összerándult és lépés helyett előrerúgta a lábát. Ahol elérte a kimerültség, ott leült a járdára, sapkáját vényvédelem időszerű kérdé seiről, márciusban a termelőszövetkezeti önköltségszámítás módszereiről rendeztek előadást, mindenkor neves előadók közreműködésével. A jövő hónapban különösen érdekes, újszerű téma kerül terítékre: az energiagazdálkodás a tsz-ekben. Ennek az egész évre szóló szakmai továbbképzési programnak szerves részeként tartották meg szerdai összejövetelüket a megye három járásának termelőszövetkezeti szakvezetői. NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ A kukorica és a gabona vegyszerezéséről A Növényvédő Állomás laboratóriumának megfigyelése szerint megkezdte rajzását a barna gyümölcsfa-takácsatka. A védekezéseket Pol-Akaritox 0,2, Phosdrin 0,2, Phenkapton 0,1 százalékos oldatával kell megkezdeni. Házikertekben a Foszfotion 0.3 százalékos oldata használható. A sodrómolyok fertőzése az egész megyében 30—10 százalékos. Nagyüzemekben Paraa botjára tette és koldult. És valahogy véletlenül mindig ott merült ki, ahol a legnagyobb volt a forgalom. — Göndör elvtárs, hát akkor eljöttünk magáért — mondta neki Jolika. A kétbotos nyomorék felállt villásreggelije mellől, elegánsan megtörölte a száját és tornatanáros délcegséggel körbejárta az asztalt. — Köszönöm. Láthatják, ma reggelre meggyógyultam. Értek a lélektanhoz, így könnyen megállapíthattam Jolika arcáról, hogy drámai pánikba esett. Erős jellemére vall, hogy mégis ura tudott maradni méltóságának. — Gratulálok... Akkor most mi lesz? — Semmi — lépkedett daliás gondosan a nyomorék Göndör. — El tetszik nekem intézni, hogy engedélyt kapjak biciklimegőrzőre. Mától kezdve hasznos tagja akarok lenni a társadalomnak. Kellemes modorom ellenére magával ragadott a primitív harag. Fölvettem a híres botokat. — Ide figyeli. Göndör. Húsz évig szédítetted az egész várost. Ha ezentúl csak bicegni látlak, eltöröm rajtad ezeket a botokat. (Folytatjuk) thion-tartalmú szerekkel, a házikertekben Lebaycid 0,1, Metation 0,2, Nogos 0,15 százalékos oldatával lehet védekezni. A kukorica és a gabona vegyszeres gyomirtását meg kell kezdeni. Kukoricára a hagyományos Hungazin, Aktikon és K—64 szereken kívül Nitrikol egyéves gyomirtószert is lehet használni kelés előtt 2,5 kg'kh adagolásban. A gabona gyomirtásába Dikonirton *kívül Aniten D használható I 0,7—1,2 liter/kh adagolásban. ! A méhekre veszélyes szerek- l kel virágzó növényt perme- I tezni nem szabad! Az előirt * óvórendszabályokat, bejelen♦ tési kötelezettséget minden i esetben be kell tartani. í ---------------------------I ♦ | Tavaszi híradás Bafaionkeresztúrrol ♦ I Idejében megkezdték a ta- X vaszi munkákat Balaton ke- | resztúron, az Egyesült Erő ♦ Termelőszövetkezetben. Cu♦ korborsót ötven, cukorrépát 1 negyven holdon termesztenek. {Ottjártunkkor vetették a lent | és a pillangósokat, s három- | száz holdnvi területet vetnek Í be kukoricával. A szövetke- j zet elnöke elmondta, hogy ♦ húsz holdon termelne!: diny- í nyét. erre is megkezdték már I az előkészületeket. Húsz va- | gon dinnye szállítására szer- j ződtek a Hungarofruct Válla- t lattal. A cukorrépánál a hozam növelésére öntözést terveznek. A négyszáznegyven tagból rendszeresen több mint. kétszáztízen dolgoznak. Kevés a 20—30 év közötti fiatal, a bedolgozók nótoliák a hiánvt. A ! szövetkezet munka- és erőgépállománya az igényeket kielégíti. Sőt, a termelőszövetkezet j fuvarozást is vállal. Négy i gépnek, tizenkét embernek ad ;ez munkát. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. április 23.
