Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-12 / 59. szám

TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK KAPOSVÁRON

Megkezdődött a vita,

Gazdag programmal folytatódott tegnap az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság Kikiáltásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak a megyei párt- bizottság új székházának nagytermében.

Borús József kandidátus, a Magyar Történelmi Társulat titkára nyitotta meg az ülést, majd dr. Kanyar József, a megyei levéltár igazgatója mondott korreferátumot Somogy megye szocializált ipari üzemeinek gazdasági tevékenységéről. Különösen megragadta a hallgatóságot, ahogy felvázolta a megye ipartörténetét, elemezte, milyen gépi kapacitást örökölt a szocializált ipar, s rövid néhány hónap alatt milyen eredményesen gazdálkodtak a köztulajdonba vett és munkásellenőrzés alá helyezett üzemek. Somogybán egyébként egy hónap leforgása alatt kollektivizálta az üzemi munkásság az üzemeket Az előadó mélyrehatóan foglalkozott az ötven évvel ezelőtti ipar-szakigazgatással. Méltatta a Somogy és Baranya megyei hatáskörrel felállított Kerületi Ipari Termelési Tanács, a május 9-én megalakult Kaposvári Ipari Termelési Tanács tevékenységét. Ma is lel- kesítőek a fél évszázaddal ezelőtt született iparfejlesztési elképzelések reszelőgyár alapítására, az akkor készült komoly tanulmányterv a tőzegkitermelésre, Latinca terve az ifjúmunkás telep felállítására stb. Az előadó kiemelte, hogy országosan felfigyeltek a kaposvári termelési tanács vizsgálatára, amikor is elsőként foglalkozott a munkateljesít-1

Borús József

mény minimumának megállapításával.

Dr. Tóth Tibor levéltáros korreferátuma következett ezután az igali járás termelőszövetkezeteinek történetéről, az igali járás gazdasági felügyelőjének a levéltárban megtalált teljes iratanyagának alapján. Kelemen Elemér, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet könyvtárosa a művelődés-oktatás somogyi helyzetéről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Kiemelte, hogy az iskolaügy terén az iskolák gyors államosításának végrehajtása volt a legjelentősebb eredmény. A megyei direktórium közvetlenül intézkedett a vallásoktatás megszüntetéséről a kaposvári iskolákban, a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről, az állam és az egyház szétválasztásáról, a művelődésügyi osztályok megszervezéséről. Az utóbbiak tevékenységét a Köz- oktatásügyi Népbiztosság is nagy figyelemmel kísérte, s tervbe vette a többi megyében is a megvalósítását. Somogybán a népművelés minden ágát a művelődésügyi osztály hatáskörébe vonták, megszervezték a felnőttek szabadoktatását.

Andrássy Antalnak, a megyei pártarchívum vezetőjének korreferátuma a kaposvári diákmozgalmakról szólt. A kaposvári gimnázium Virág- önképzőkörének tevékenységét, a Voluntas megjelenését, Hud- ra László tanár szerepét emelte ki elsősorban

Borús József kandidátus, a Magyar Történelmi Társulat titkára a Tanácsköztársaság katonapolitikájáról szóló előadásában a világ második, Magyarország első proletár osztályhadseregének megszületéséh harcait vázolta fel.

Az előadások és a korreferátumok elhangzása után megkezdődött a vita. Az ülésszak második napján heten — Polcos Ferenc csurgói tanár, dr. Gelencsér István, a BM pártbizottságának titkára, Klémens Béla veterán, Vértes György barcsi művelődésiotthon-igaz- gató, Miklós Endre megyei szakfelügyelő, Varga Teréz, a megyei KISZ-bizottság titkára és Paál László marcali járási művelődésügyi osztályvezető — kaptak szót, elsősorban a Tanácsköztársaság somogyi történetének vidéki eseményeire irányították a figyelmet

L. G.

JUBILEUMI MUNKAVERSENT

Harmadszor a szocialista vállalatért

A KAPOSVÁRI TEJIPARI VÁLLALAT 1966. évi gazdálkodása alapján elnyerte az élüzem címet. 1967-ben végzett munkájáért a szocialista munka vállalata lett s elnyerte a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vörös vándorzászlaját. A múlt évben újra kötelezettséget vállaltak a szocialista munka vállalata cím elnyerésére.

— Annak idején elsőnek sikerült a megye vállalatai közül megkapni ezt a kitüntetést — mondja Szondi István igazgató. — Ez, úgy éreztük, kötelez bennünket a további jó munkára. A tavalyi évre már két vetélytársat is kaptunk a tejiparban, megpályázta a címet a Baranya és a Vas megyei vállalat is. Február 27-én volt az iparági szakszervezeti tanácskozás, ahol mindhárom vállalatnak be kellett számolnia teljesítéséről. Ennek alapján mindegyik vállalatot javasolták az ÉDOSZ elnökségnek a kitüntetésre. Mi függetlenül az eredménytől, 1969- re is beneveztünk erre a nemes versenyre, öt üzemünk már el is készítette munka- tervét. Jó kapcsolatunk alakult ki a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Ennek eredménye a tejfelvásárlási szerződések megkötésekor mutatkozott meg. Vállalatunk 1958 óta minden évben fizetett nyereség- részesedést. Az anyagi érdekeltség növekedése mellett jelentős dolgozóink kezdeményező készsége és versenyszelleEgy kormányhatározat nyomában a Nagyatádi Cérnagyárban

Az ősszel tárgyalta meg a Pamiutfomó-ipari Vállalat vezérigazgatósága azt a kormányrendeletet amely az ifjúság helyzetével, érdekvédelmével kapcsolatos intézkedéseket tartalmazza. Ennek alapján az Újpesti Cémagyár nagyatádi telepén intézkedési tervet készítettek, hogy elősegítsék az ifjúság érdekeinek védelmét, az ifjúság nevelésével kapcsolatos társadalmi feladatok megoldását ; másrészt segítséget adjanak a gazdasági feladatok végrehajtásához.

Az intézladdésekről Bantus Gyulától, a telep vezetőjétől érdeklődtünk.

— Az üzem fiataljainak egyik gondja, hegy nincs megfelelő klubhelyiség. Üzemünkben mintegy négyszáz fiatal dolgozik, s részükre csak egy húsz négyzetméter alapterületű helyiséget tudtunk adni. Ezért soroltuk legsürgősebb feladataink közé egy új ötven négyzetméteres klubterem építését. Ennek a tervét a közelmúltban megalakult Fiatal Műszakiak Tanácsának tagjai társadalmi munkában készítették el, a KlSZ-alapszerveaetek pedig védnökséget és hatszáz óra társadalmi munkát vállaltak az építésnél. A tervet javaslatunkkal együtt elküldtük az anyavállalat fejlesztési főosztályára, s várjuk a mielőbbi jóváhagyását. Az üzem vezetősége elhatározta, hogy az idei évtől kezdve minden esztendőben anyagi támogatást ad az üzem nyereségéből a KlSZ-szerve- zetnek kulturális terveik megvalósítására. Az osztályvezetők kötelességévé tettük, hogy a jutalmazásoknál, előléptetéseknél mindenkor kérjék ki a KISZ-vezetőség véleményét. Arra törekszünk, hogy valamennyi részterületen dolgozó gazdasági vezetőnk lelkiismeretesen foglalkozzon az ifjúság szakmai nevelésével, képzésével. Az üzemi KlSZ-bizott- ság is munkálkodik programjának megvalósításán. Az eddigi két alapszervezet helyett hármat hoztak létre a három műszaknak megfelelően. Ezzel az átszervezéssé! nagyban javul munkájuk hatékonysága

szervezeti életük. Uj ifjúsági brigádokat hoztak létre a kiszerelő és a cérnázó részlegekben, valamint a mechanikai osztályon. A cérnázó KISZ-istái pedig minőségi ellenőrző brigádot alakítottak, és védnökséget vállaltak a termékek minősége fölött A felnőtt műszakiak vállalták az ifjúsági brigádokkal való foglalkozást.

Az üzemben azt is megtudtuk, hogy a gazdasági vezetőik évenként egyszer beszámolnak az igazgatónak, a párt- és a KISZ-szervezet vezetőségének az ifjúsági munkájukkal kapcsolatos feladataik végrehajtásáról.

A kezdet mindenesetre biztató és a példa követésre méltó lehet más üzemekben is.

Dorcsi Sándor

12 milliós nyereséggel zárta a múlt évet a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság

Export Olaszországba és Ausztriába

A Dél-somogyi Állami Erdő- gazdaság felügyelete alá tartozik a barcsi, a csurgói, a nagyatádi és a kaposvári járásban negyvennégyezer hektár erdőterület. A múlt év eredményeiről és az idei tervekről beszélgettünk Németh Vilmossal, a gazdaság igazgatójával.

— Tavalyi 195 milliós termelési tervünket az idén 205 millió forintra szeretnénk növelni — kezdte Németh elv-' társ. — Feladataink igen sokrétűek, ide tartozik ugyanis a magtermelés, az erdőfelújítás, az erdőtelepítés, a fakitermelés és a -feldolgozás, a vadászat, a vadgazdálkodás, valamint megbízásos erdőgazdasági munkákat és egyéb tevékenységet is végzünk. Az

Épfii az MHSZ-székház Kaposváron

A kétemeletes, négyszintes épületben irodák, oktatótermek, klubhelyiségek és raktárak lesznek. A 3,5 millió forintos építkezést- a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói május 31-re fejezik be.

1968-as évet tizenkétmillió forintos nyereséggel zártuk, ebből dolgozóink között 3,7 milliót osztottunk fel. Mintegy ötszáz hektáron végeztünk erdő- telepítést és felújítást A talaj minőségétől függően a különböző területekre más-más fafajtákat ültettünk.

Az erdőgazdaság is naptári év szerint dolgozik. Az évi telepítési terv hatvan százalékát tavasszal, negyven százalékát ősszel teljesítik. Több millió csemetét ültettek el, így az ipari fa utánpótlását biztosították.

— Támogatjuk a termelőszövetkezeteket is, és ha időben bejelentik igényüket, szívesen segítjük őket — folytatta Német elvtárs. — Az erdőgazdaság megfelelő gépparkkal rendelkezik a 220 000 köbméter fa kitermeléséhez, ötvenkét motorfűrész, tíz tehergépkocsi, ezenkívül Zetorok, a talajmunkákhoz használható lánctalpas traktorok könnyítik az emberek munkáját. Megfelelő a szakember-ellátottság, átlagosan kétezer hektárnyi terület tartozik két technikus és egy mérnök felügyelete alá.

fi. fűrészüzemek ellátásán túl jelentős az erdőgazdaság exporttevékenysége. Főleg Olaszországba és Ausztriába szállítanak papírgyártásra, valamint oszlop, rúd készítésére alkalmas fát.

A Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság munkáját országosan is elismerik. Tény azonban, hogy megyénk faipara még elmaradott, több feldolgozó üzemre lenne szükség, mint amennyi jelenleg van. így az alsóbbrendű faanyag — ilyen az ágfa, a fűrészhulladék — értékesítésére is lehetőség nyílna, mert — mint a mohácsi farostlemez-üzemből kikerülő termékek is bizonyítják — feldolgozott állapotban lenne rá' kereslet. De helyi példa is van a feldolgozás hasznának bizonyítására: a bőszénfai és a simongáti fa- gyártmánytelep 2,5 millió forintos nyereséget hozott az erdőgazdaságnak.

F, £.

me. Vállalatunk gyártmányait emblémával jelöljük meg. Arra törekszünk, hogy az embléma jelzője legyen jó termékeinknek. Az értékesítés növelésére széles körű propagandát végeztünk. Feladatunknak tekintettük, hogy a lakosság minden rétegével megszeret- tesük termékeinket Felkerestük az üzemeket is, és jól sikerült árubemutatókat tartottunk.

Püspök Ferenc, a szakszervezeti bizottság titkára folytatja: — Az itt dolgozó emberek átérzik ennek a nemes vetélkedésnek a jelentőségét.

1967- től a szocialista brigádok száma jelentősen növekedett.

1968- ban már huszonnégy szocialista brigádunk volt. 1967- ben mind az öt üzemünk megkapta a szocialista üzem címet. A tavalyi eredmények alapján úgy gondolom, hogy három ismét el fogja érni ezt. 1968. évi munkájáért hét szocialista brigád bronzjelvényt, öt pedig ezüstplakett kitüntetést kapott. Az a tapasztalatunk, hogy megnőtt a dolgozók felelősségérzete. A vállalatnál jó a politikai felvilágosító munka is. Ennek köszönhető, hogy negyven százalékkal többen vesznek részt az oktatásban. Tavaly tíz százalékkal növekedett a párttagok száma.

— A VAROSFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN több esetben társadalmi munkát végeztünk — veszi át a szót Kiss Ferenc személyzeti vezető. — Teljesített társadalmi munkaóráink száma 1960. A kaposvári és a zágrábi tejipari vállalat között csereüdültetést szerveztünk. Harminc jugoszláv dolgozót üdültettünk a Balaton mellett. Csereképpen tőlünk is ennyi ember ment az Adriára. Megszerveztük a szocialista brigádok vetélkedőjét, melyen tizennégy brigád képviseltette magát. Meggyőződésünk, hogy

a vetélkedő elősegítette a szocialista brigádok további fejlődését

Termékeikről érdeklődöm.

— Közkedvelt lett a Balaton sajt mellett a Sport sajt is. Az emberek szívesen veszik ízesített krémtúróinkat, a zsíros kefirt és a csemege körözöttet is. Nagy népszerűségnek örvend az új termékként forgalomba hozott Fincsi tejszínhab-sorozat — válaszolják.

Bayer Kálmánnal, a II. Rákóczi Ferenc brigád vezetőjével hatalmas tartályok tövében beszélgetünk.

— A mi brigádunk egyik tagja, Nagy Imre dolgozta ki a Fincsi gyártástechnikaját. Kétszázzal kezdtük, most már kétezerötszáznál tartunk. Szeretnénk. ha országosan terjesztenék. A mi brigádunk kísérletezte ki a mazsolás, málnás, vaníliás körözött túrót. Ezek olyan közkedveltek lettek, hogy le sem lehetne állni a gyártásukkal.

Kérem, mondjon valamit a brigádjáról.

— Tizenketten vagyunk. Az összes vállalást teljesítettük. A brigádunkban baleset nem fordult elő. Ügy áll a helyzet, hogy másodszor is elérjük a szocialista brigád címet. Pedig ha elgondolom, milyen nehéz volt összekovácsolni az embereket. Főként az elvándorlás miatt. Nagy segítség volt számunkra, hogy a vállalat elküldött bennünket Pécsre tapasztalatcserére. Az ott szerzett új ismereteket, munkamódszereket a mindennapi munkánkban jól tudjuk hasznosítani. Én úgy érzem, hogy ez a brigád most már csak erősödni fog. gvengülni nem.

EREDMÉNYES MUNKÁBAN ELTÖLTÖTT ÉVEK vannak a hátuk mögött. Most harmadszor gyürkőznek, hogy újra elérjék a szocialista munka vállalata címet.

Leskó László

„Már kettőkor fölébrcdek“...

Negyvenhét éves. Mozgása friss, fiatalos. Összeráncolt homlokkal, kimértén beszél munkájáról. Martin István három hónapja dolgozik a tahi Egyetértés Tsz tehenészeténél. Három hónapja, hogy minden reggel fél háromkor kell.' S amikor még mások édes álomba szenderülve húzzák magukra a takarót, ő már indul az istállóhoz. A több mint kétki- lom-éteres úton a reggeli csendet csak a valahol messze felhangzó kakaskukorékolás töri meg jelezve, hogy hajnalodik.

— Nekem már nem szokatlan a korai kelés. Előfordul, hogy kettőkor felébredek, még óracsörgés előtt.

— Télen, amikor minden fagyos, mindent hó borít, nem könnyű az állatgondozóknak sem. Mennyiben hátráltatta munkájukat a hideg?

— Különösebb gondot nem jelentett számunkra, talán a takarmányozás volt nehezebb valamivel.

Az etetés fél négykor kezdődik. Hatan száz tehén gondozását vállalták. Reggel és este mindannyian együtt vannak, de nyolc óra után már csak a szeres marad az állatokkal. Az esti etetésig ő vigyáz rájuk.

— A szeresség ezek szerint csak hatnaponként kerül magára, vagyis öt napon reggel nyolctól délután háromig szabad. Mivel foglalkozik ez idő alatt?

— Hát télen nincs különösebb elfoglaltságom, legföljebb fát vágok, vagy odahaza segítek a feleségemnek a ház körül. Ezt a szabad időt inkább nyáron tudom kihasználni, amikor a háztájiban is van munka. Persze sokszor a közösnek is besegítek, ha valahol szükség van rám.

Martin István régi állattenyésztő. Már egyéni korában is szép bikákat és üszőket nevelt. 1962-ben állattenyésztési tan- folyamot végzett Hajdúszoboszlón. Társai elismerik tudását, hallgatnak rá.

Két gyermeke van, egy leány és egy fiú. Ahogy mondja, a legszívesebben közöttük tölti el szabad idejét. A fia édesapja nyomdokain szeretne haladni. Nagyon jó tanuló és erősen érdeklődik az állatok iránt. — Még kis kölyök volt, amikor állandóan azt hajtogatta: Édesapám, ha rnegnö- vök, én csak kocsis leszek — meséli mosolyogva.

Ezek szerint lesz utánpótlás.

— Hát. .. Eddig úgy néz ki, kitart elhatározása mellett — mondja kicsit bizonytalanul, majd csöndesen hozzáteszi: — Szeretném, ha itt dolgozhatna mellettem.

Gyakran hallható, hogy az állattenyésztő ennyit meg any- nyit keres. Mintha egyesek irigykednének.

— Igen, de csak ha a fizetésről van szó. Bezzeg, ha valaki elmegy az istállótól, hetekbé telik, amíg találunk mást he* lyette. Mindenki fél a korai fel • keléstől...

K, Varga József

SOMOGYI NEPfcAP Kceréa, 1369. Bárdos ££.

1