Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-07 / 55. szám

Méltó „templomot“ találtak az ünnepléshez Művészien faragott botja a hóna alatt, egy furulya a belső zsebéből kandikál ki, a másik kezében, amikor kilépett a függöny elé, pitykegomöos ka­bátjában, csizmásán, hetyke, magyaros bajusszal. A műsorközlő azzal a kom­mentárral jelentette be Sker- lecz Józsi bácsit, a népművészt, hogy az ismert csurgói pásztor ezen a napon ünnepli aranyla­kodalmát. A faragott, maga készítette furulyából megszólaltak a be­tyárdalok. Hosszan tartó taps Mindez a tanácsköztársasági szemle csurgói járási bemuta tóján történt A nézőtéren ot ült Anna mi­ed, Skerlecz József né ünneplő feketében. Arcáról a szoron­gás, a féltés, az izgalom, máj i pedig a műsorszám befejezése után a büszkeség és öröm su­gárzott A gondolataik? Erről kérdeztem az Idős há­saspárt A felszabadulás előtt a pásztoremberek nehéz sorsa volt az osztályrészük. Pogány- szentpéter, Gana- és Kaszó­puszta, Csurgó. Harmincöt ne­héz esztendő. Cseléd sors. Az öregekből hallott szép dalokat a tüzes táncokat azon­ban megtanulta Józsi bácsi. Ügyes keze alól gyönyörűen faragott furulyák, botok kerül­tek ki, bizonyítva a vele szüle­tett tehetséget 1945 után az Igád embearé- válás. Földet kapott, elsők kö­zött lépett a termelőszövetke­zetbe, ahol ma Is dolgozik. A népzenekutatók a negyvene? évek végén fölfedezték azt a kincset, amelyet addig Józsi bácsi csak a maga szórakoz­tatására őrzött A furulyából In csalt dallamok magnószalag­ra, a régi táncok filmszalagr? kerültek. A faragások leg­szebb példányait megvették a kutatók. Így került a csurgói pásztor népművészete a rádió­hoz, a Magyar Tudományos Akadémiához, a televízióhoz. A hamisítatlan népi ízű gyűj­téseket sokan hasznosítottál?. Anna néni talán egy kicsit neheztelt is a férjére, a sok »■haszontalan-« szórakozásért, később azonban — amikor lát­ta a megbecsülést — ő is büsz­ke volt élete párjára. Volt gondja neki is, a háztartás, férjhez adni a leányait, később az unokák — és közben éltei! ötven esztendő. — Tudja, nem hittem volm valamikor, hogy az unokán katonatiszt lesz. Mikor a műsor után egymás ba karolva mentek kifelé a művelődési házból, úgy érez­tem, hogy méltó »templomot- találtak az ötvenedik házassá­gi évforduló megünneplésére. Berzsenyi költészetének szolgálatában Dr. Merényi Oszkár kutató munkásságáról 1966-ban jelent meg ezer példányban az Akadémiai Ki­adó Irodalomtörténeti könyv­tár sorozatában az a több mint ötszáz oldalas mű, amely Me­rényi Oszkár három évtizedes Berzsenyi-kutatásait összege­zi. A szerző a monográfia sajátos formáját teremtette meg (mint erről ő maga vall, az olasz irodalomtörténet-írás egyik monográfia-típusa szolgált mű­faji mintaképéül). A korábbi Berzsenyi-kutatás ok legelha­nyagoltabb területéről, a fiatal Berzsenyi írásairól a szovjet irodalomtudományban Is je­lentkező »lírai hős-x-elmélet önálló továbbfejlesztésévé' alakított ki eredeti képet A feudális viszonyok között élő Berzsenyi költészete nem kora korlátolt nemesi rendjé­ben, hanem egy ideális »vir­tuális nemességben« gyökere­sük. Az első korszak költői ter­mékei házasságának hangula­tával kapcsolatos idilli versel. A nagy érlelődés ideje a sa­játos berzsenyis vonásokkal je­lentkező második művészi pe­riódus (1802—1809). A Kazin- czyval kötött emberi és költői barátság költészetében az iga­zi feflvilágotsodás korszaka lesz Episztolái a magyar irodalom örökbecsű értékei közé tartoz­nak. A nemesség társadalmi ideáljainak megváltoztatásáért küzdő költő verseinek új szem­pontok szerinti elemzéseivel és bemutatásával óriási és rend kívül értékes munkát végzett az évtizedekig Somogybán, Ka­posváron irodalmat tanító Me­rényi Oszkár. Berzsenyi Dániel legjobb, sajnos kevéssé is­mert költeményeiben az észt ülteti trónra, s megnyitja előt­tiünk az emberiség nagy távla­tait. Az emberi ész tisztelete nála magába foglalja azt a meggyőződést is, hogy az em­beri értelem folytonos fejlődés­ben van. Hirdeti a tudás erköl­csi szerepét, s felismeri azt is, hogy a kultúra ápolása létkér­dés a nemzet számára. Sajnos a nép csak a nemzeti élet peri­fériáján jelenik meg költésze­tében, de a költőt jellemző át­élt és megélt felvilágosodás fel­öleli a nép tanítását, felemelé­sét is. Kölcsey erős bírálata irodalomtörténeti szükségsze­rűség volt a korban, s ez Ber­zsenyit évekre hallgatásra kényszeríti. Az utolsó években írott költeményei viszont az európai szellem legnagyobb korabeli gondolkodói közé emelik a niklai remetét Merényi Oszkár az eddigi Berzsenyi-kutatások összefog­lalásában a korábbi egysíkú ábrázolásokat filológiai gon­dossággal és imponáló maga- biztossággal tette ámyalttá, méltóvá a költőhöz, kit közép­iskolásaink tankönyveikből a világnézeti átfejlődés legszebb, emberileg leghitelesebb példá­jaként ismernek meg. A körí­tőit, szűkkörű nemesi önzéstő! az egyetemes emberiség leg­főbb gondjainak fölismeréséig nagy utat tett meg a költő. Füst Milán, Szaibó Dezső, Horváth János, Halász Gábor, Szerb Antal, Németh László Berzse­nyiről papírra vetett gondola­tai mellé Merényi Oszkár há­rom évtized kutatómunkájával állította oda félezer oldala? monográfiáját a Somogybán megfordult költők egyik legna- gyobbjáról. Az irodalmi közvélemény örömére e nagy vállalkozás hamarosan megjelenő második kiadását ajánljuk az irodalmat kedvelő somogyiak figyelmébe Szíjártó István A VÁLTOZd AL-BUK Többszörösen is felejthetet­len marad számomra ez az út, hiszen először láttam az Al- Dunát. Egy részét utoljára is. Találkozásomkor búcsúznom kellett a sziklafalba épített Széchenyi úttól, a régi, híres Orsovától. Mert rövid idő múlva eltűnik, víz alá merül a környék községeivel, váro­saival, műemlékeivel együtt. Gigászi építkezés induk itt meg a KGST kezdeményezé­sére. 1965 és 1971 között ju­goszláv és román államközi egyezmény alapján a Duna 942,95 folyamkilométer szel­vényében épül fél a Vaskapu duzzasztómű és erőmű. Itt a Duna szűk mederben, sziklák, zuhatagok között nagy sebességgel folyik, s a 21 méteres esés miatt a hajó­zás még ma is veszélyes és ne­héz. Az óriási szorosban a ha­talmas szirtek, padképződmé- nyek nagy erejű forgókat, ör­vényléseket hoznak létre. Érthető,' hogy szabályozásá­nak gondolatával már a ró­maiak is foglalkoztak. Később Széchenyi István ismerte föl az Al-Duna szabályozásának szükségességét, s el is végez­ték az első vízrajzi felméré­sekei A terv azonban —ter­mészetesen a kor igényeihez igazodva — csak most való­sul meg. A Duna legnagyobb Nem izgul, tanár aéni? rsKwaaRta Uirsmaas B.taalTViiar iisrbrb í ^ Azt hiszem, nem hallja a kérdést, amelyet egy siető nyolcadikos intéz hozzá a folyosón. Pedig nem véletlenül szaladt ki az őszinte együttérzés a kislány száján: a »ta­nár néni« mögött ugyanis látogatók gyülekeztek az osz­tályban, a tapasztalt tanügyi veteránok szigorú, de peda­gógusokhoz illő jóságos ábrázatával. A »tanár néni« nem válaszol, de én tudom, hogy izgul. Es ez természetes is. Még nem rendelkezik megfelelő ru­tinnal, szakmai gyakorlattal, sőt egyelőre oklevéllel sem. Majd néhány hónrp múlva. Egyelőre gyakorló heteit tölti a Marcali Általános Iskolában Németh Elza magyar— orosz szakos tanárjelölt, a pécsi főiskola végzős hallgatója. Annak az épületnek falai között próbálgatja pedagógiai gyakorlatát, ahol nyolc évvel ezelőtt végzett. A járásból indult el, itt született, az iskola levegőjét nem hatéves korában ismerte meg: születése perectől szív­ta. Apja akkor a Sávo!yi Általános Iskola igazgatója volt, ma a marcali járás tanügyi igazgatásában dolgozik. Elza gyermekkora óta pedagógusnak készült, nem iá gondolt másra sosem. És most ott áll a pálya küszöbén, ötven órát kell ta­nítania, mintegy »belépőként« a három hét alatt, három­szorosát a tavalyi végzősök gyakorlási kötelezettségének. Ákad olyan nap, amelyikre öt óra is jut. Bizony nem könnyű dolog. Aprólékos gonddal, minden lehetőségre gon­dolva felkészülni, megismerni a tananyag előzményeit, a kövei élményeket és nem utol,ósorban a gyerekeket, akik bizony nem éppen földre szállt angyalként fogadják a ne­velőjelölteket. Nyelvtanórát tart az egyik hatodikban. Meglepő bizton­sággal kezeli az érdekes segédeszközt, amelyet az iskola egyik tanárnője, Körösi Lajosné tervezett és vezetett be. A gyerekek aktívak, sokat jelentkeznek, szépen felelnek. Ko­molyan veszik az órát. A »tanár néni« közvetlen és szigo­rú is, a tanulókat határozott egyéniségével, jól szervezett óravezetéssel fegyelmezi. Sokat szemléltet, érdekesen, szí­nesen vezeti rá a gyerekeket az összefüggésekre. Két perccel lépi túl a »keretet«. De az óra kerekre si­került, elérte a célját. A vezető tanárnő nyugodtan írja lapjára a »jeles« érdemjegyet. P. L. Mz ismeretlen ismerősök már sok gondot okoz- rr * fák mindannyiunknak. Valaki ránk köszön az utcán, visszabólintunk anélkül, hogy tudnánk, kit üdvözöltünk. Szervusszal fogadnak az iro­dában, és a végén rettentő kí­nos megkérdezni, hogy ne ha­ragudj, de elfelejtettem a ne­vedet! Utána pár percig gon­dolkodunk, vajon hol mutat­koztunk be egymásnak, aztán napirendre térünk fölötte. Akadnak azonban kínosabb félreértések is. Hivatalos kiküldetésben egy alföldi kisvárosban tartózkod­tam. A szállásomhoz közeli csemegeboltban a második nap már mosolyogva szolgál­tak ki, nem is kérdezték, mit kérek, elém tették a három deci kakaót és a finom házi kalácsot. Többen is voltak az üzletben, közöttük egy csinos, fiatal nő. Alaposan végignéz­tük egymást, azzal a kutató tekintettel, amely ismerős vonásokat vél fölfedezni a másikon, azután a fiatalasz- szony — jobb kezén megcsil­lant a karikagyűrű — oda­lépett hozz*m: — Istenkén de régen lát­talak'’ — r-ral puszi jobbról, puszi ’-élről. — Szervusz — nyögtem ki én is, miközben képek villan­félreértés ágyon, és én nem tudtam megállni, hogy átkarolva a vállát, egy puszit ne adjak az arcára. ug­tak fel előttem, hogy honnan is ismerhetem. — Meddig maradsz? — Holnap délután indulok haza. — Jaj de jó, akkor délután eljössz hozzám. A gyerek úgy­is alszik, nem zavar majd senki bennünket. Fiatal, nőtlen ember lévén, már akadt néhány hasonló kalandom, de ebben a hely­zetben valami nem stimmelt. Annyira magától értetődően, kedves természetességgel hí­vott magához, hogy gyanús­sá vált. — Nem tudom megígérni biztosan, de azt sem tudom, hogy hová menjek. — Felírom egy cetlire az utcát, a házszámot, világ éle­tedben feledékeny voltál — mondta az asszony kedve­sen —. föltétlenül várlak! A délelőtt a végtelenségbe nyúló vitával úgy elszaladt, hogy csak három óra után ke­rültünk elő a füstfelhős te­remből. Fájt a fejem, éhes is vol’am, amikor a zsebembe nyúlva a kezembe akadt a parányi cédula. Petőfi u. 34. A nevét még mindig nem tudtam, de lesz ami lesz, irány az ismeretlen ismerős. — Már arra gondoltam, hogy nem jössz el — ugrott a nyakamba —, teljesen ki­hűlt az ebéded, a gyerek is el­aludt, tíekem még van egy kis tennivalóm a konyhában, amíg eszel, elintézem és utána be­szélgetünk. Az ebéd valóban finom volt, a gyermekágyban olyan egy­éves forma csöppség aludt, amikor kopogtattak. — Csókolom — ront be az ajtón egy kis srác —, Tünde néni merre? — Végre — lélegeztem fel magamban, a nevét legalább tudom. Tünde? Ilyen nevű lányismerősöm soha nem volt, s megint fúrni kezdte az ol­dalamat a kíváncsiság. Öt óra. Finom bor, zamatos fekete, teli has — a nyugodt és higgadt gondolkodás, vala­mint az elhamarkodott cse­lekedetek kiváltói. Atkoztam magamban a kis gyereket, akivel már minden témát ki­merítettünk és az asszonyt is, hogy miért nem küldi haza. Egy percre egyedül marad­tunk, ott ült mellettem az vízlépcsője Djerdaknál, a Du­nának azon a szakaszán épül, amely a hajósok számára ed­dig a legtöbb gondot okozta. A duzzasztógát hossza meg­haladja a 440 métert, a két erőmű hossza pedig 428 méter lesz. Az egész létesítmény 1278 méter hosszan fekszik majd. Az erőmű jugoszláv és román oldalán ugyanazokat a létesítményeket építik föl. S a több mint 100 km hosszú duzzasztómedence megváltoz­tatja az egész környék arcu­latát. A folyam északi part­ján korszerű távolsági út épül a Kazán-szoros alatt három kilométer hosszú alagúttal és számos viadukttal. A 120 km hoszú új út Turnu-Severinnél kezdődik, s nyugati irányban halad. A déli partra terve­zett nagy teherbírású útvonal az új kikötők áruforgalmának lebonyolítására szolgál majd. s összeköti az orsovai kikötőt a főközlekedési úthálózattal. 35 km hosszú új vasútvonalat is építenek. A munkák mére­tére jellemző, hogy 3 millió köbméter betont, 120 000 ton­na betonvasat használnak fel. és 6 millió köbméter horda­lékot meg 9 millió köbméter sziklát szállítanak el a helyszínről. A nagyarányú munkát 12 000 dolgozó végzi. S a vízlépcsővel kapcsolatos költségek összege a számítá­sok szerint meghaladja a 450 millió dollárt. Ez több mint 27 milliárd forintnak fe­lel meg, de megéri, hiszen az erőmű évi teljesítménye Ju­goszláviában és Romániában — Meg vagy őrülve rótt fel felháborodva. Bennem a bor pajzán ördö­ge már a további, lényegre térő témát készítette elő, szinte a nyelvemen volt az első szó, amikor így foly­tatta: — Nem tudnál valami jó helyet a férjemnek nálatok a megyében? Tudod, olajmér­nök... Ekkor észbe kaptam. Anyám rokonságában volt té­ma hosszú ideig, hogy egyik soha nem látott, távoli uno­kahúgom milyen nagyszerű partit csinált, diplomás fiú vette el, kéthavi ismeretség után kérte meg a kezét. — Ügy tervezzük, hogy rö­videsen hazamegyünk, anyá­dat is meglátogatjuk, addig­ra nézz valamit. A délután már a rokoni pletykák részletes és alapos megbeszélésével szaladt el, de utána még két napig re­megtem a gondolattól, hogy mi lett volna, ha Tündét nem egy olajmémők veszi el... Saly Géza összesen 11,3 milliárd kilo­wattóra. Ez a két állam 1970- es villamosenergia-szükségle- tének 15 százalékát teszi ki. Elkészülte után a világ vízi erőművei között nagyságrend­ben az ötödik helyet foglalja majd el. A duzzasztás hatására ki­alakuló magas vízszint több várost és községet borít el, s ezért több mint 25 000 embert telepítenek át a magasabb fekvésű helyeken, dombolda­lakon épülő új lakóhelyekre. Víz alá kerül Orsóvá, Ada- Kaleh szigete, amelyik a Du­na közepén, Orsovával szem­ben helyezkedik el. A jugosz­láv régészek ezeken a terü­leteken archeológiái kutatá­sokat végeztek, hogy a víz alá kerülő terület régészeti kin­cseit megmentsék az utókor számára Az építkezés befejezése után a sziklákon megtörő, rohanó víz helyén hatalmas tó lesz, s ma még fel sem mérhető az új al-dunai hajózás és kirán­dulás minden lehetősége. A kialakuló új tóban várhatóan eddig ismeretlen halfajták szaporodnak el, s az évezre­dek óta őshonos halak más­felé vándorolnak majd. A duzzasztás során kialakuló tárló 1,7—2,1 milliárd köbmé­ter vizet fog tartalékolni. (A hazánkban épülő Tisza II. víz­lépcsőnél mindössze 250—320 millió köbmétert tudnak tá­rolni.) Geleta Ferenc wm ... .. ^ .... : is „«■*”**' / ■ " ' . • -' ' ' . .. .. tylífí iis: í:r: . V-Ív-á-í: í - v- iii A Duna vízéből kiemelkedő híres Babakai szikla, figyel­meztető a nehéz és veszélyes, zuhatagos al-dunai hajú útra. A Duna a Kazán-szorosban 150 méterre szűkül össze. mrmm , . - S&6 A Duna mindkét oldalán, a jelenlegi vízszint fölött 34 mé­terrel új utak, völgyeket áthidaló viaduktok épülnek. SOMOGYI NÉPLAP Péntek. 1969. március 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents