Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-06 / 54. szám

Aw/onyjogok — asszonygondok Hftliőnrfn

A férfiak a nőkről

Ügy mondják, aki egyszer valamilyen ügyben megfordult már Böhönyén, azt mindig visz- szahúzza a szíve. Vendéglátók, őszinték és beszédesek itt az emberek.

— Hát még az asszonyok — mondja Gombai János, a községi tanács vb-elnöke.

■— Éppen az asszonyok élete érdekelne bennünket.

— No, arról van mit mondani, beszélgethetünk az utóbbi öt évről. Azóta lendült nagyot a nómozgalom a községben.

A tanácselnök papírokat, kimutatásokat hoz elő. Szavait dokumentálja.

— Azzal kezdeném, hogy a falunak olyan nőtanácselnöke van, amilyen asszonnyal nemigen találkozik lépten-nyomon. Talpraesett Ütöttük mi már egymással szemben is az asztalt Az a lendület, az a lelkesedés, ami benne van, nincs meg tíz fiatalban sem. öröm dolgozni Mencseli Imrénével. Ügyszeretete tűzként lobbant- ja lángra a falu asszonyait, lányait. Böhönyén a nők rangot, tekintélyt vívtak ki maguknak, nem múlik el egyetlen gyűlés vagy megbeszélés sem, hogy ne lennének ott

— Ha valóban a falu mozgató rugói, miben jut kifejezésre megbecsülésük az értekezleteken kívül?

— Kérem szépen, a tanács végrehajtó bizottságában és a különböző községi fórumokon szerepelnek, szót kapnak a nők. Ezenkívül 25 férőhelyes bölcsőde, 60 személyes óvoda és 120 gyermek számára napközi otthon van a faluban. Igaz, ezek már kicsik. Érdekes, hogy a gyermekgondozási segélyt sokan igénybe veszik, a bölcsődei és óvodai férőhelyek pedig egyre kevesebbek. Azért, mert a szülések száma is örvendetesen nőtt az utóbbi években. Az évenkénti százhúsz óra egészségügyi szakrendelés is a nők érdekeit szolgálja.

— Ezek biztató és megnyugtató adatok. De hallottam, hogy száznál több nő nem tud elhelyezkedni a községben,

— Kétszázhúsz nőnek nincs munkalehetősége. Intézkedünk, kérvényezünk, kilincselünk, de hosszadalmas az ügyintézés. Tárgyaltunk a Pamutfonóipari Vállalattal és a Híradástechnikai Vállalattal is. Most az Országos Méhészeti Szövetkezettel tárgyalunk. Ugyanis egy 80—120 asszonyt foglalkoztató mézeskalácssütőüzemet tervezünk Böhönyén. A fogyasztási szövetkezet és a tsz közösen üzemeltetné. A textilgyárnál annyit tudtunk intézni, hogy naponta negyven nőt külön autóbusszal Kaposvárra visznek három műszakba dolgozni. Nem mondtunk le a munkalehetőségek megteremtéséről, az igények teljes kielégítéséről.

A tanácsházáról a tsz-lrodá- ba igyekeztünk, hiszen az asz- szonyok többsége a termelő- szövetkezetben dolgozik. Útközben idézgettem a tanácselnök szavait. »Az asszonyok felvilágosultak, jobban óhajtják a kultúrát, mint a férfiak. Lehet, hogy több a szabad idejük, nem tudom, mindenesetre a 19 749 kötetes könyvtár 608 olvasójának jóval több mint a fele nő. Érdeklődnek a közügyek iránt is. Munkaterveiket színvonalasan készítik el, néha még többet is megvalósítanak, mint ami abban szerepel. Mondhatnám »forradalmi

múltjuk« van a nőknek Böhönyén, azért nem hallgatnak el semmilyen sértést vagy mellőzést.« Eddig jutottam gondolataimban, amikor feltűnt a kastély, itt székel most a tsz. Szabó Kálmán, a tsz elnöke fogadott bennünket. A böhönyei tsz-elnök azok közé a kevesek közé tartozik, akik a nők fórumaira elmennek, akiknek érdeke megnyerni az asszonyokat a tsz ügyeinek, s aki tudja, nem mindig a férfi az úr a falusi házaknál.

— Mit tud mondani az asz- szony okról ?

— Rosszat nemigen. Néha

I csatározunk, ahogy visszaem- lékszem, volt néhány komoly »ütközetünk« a nőkkel, de még mindig kiegyeztünk valahogy. Jó munkaerők, lehet számítani rájuk. Brigádmozgalmat szerveztek, állandóan törik valami újon a fejüket.

— Nem panaszkodtak, de

szóvá tették az asszonyok, hogy nincs a női tagok létszámának megfelelően képviseletük a különféle bizottságokban.

— Néha jogtalanul elégedetlenkednek. Kilenc vezetőségi tagból három nő. Az ellenőrző, szociális bizottságban szintén van egy-két nő. A nőket minden jelentős fórumon képviseli valaki. De gazdaszemmel nézve úgy látom, és bocsássanak meg ezért a nők, hogy vannak még ügyes és talpraesett férfiak is a gáton, illetve Böhönyén. És olyan munkaterületek is vannak még, ahol bizony csak ezek a férfiak bírják a munkát, a hajrát.

Az iskola nagy, sárga épülete a benzinkút mellett van. Itt kerestük meg Baráth László- nét, a pedagógus pártszervezet titkárát, a községi nőlanács vezetőségi tagját

*— Hogy érzi magát Böhönyén a főiskolai évek után?

— Pedagógus vagyok, hivatásom a nevelés. S ha nincsenek is olyan kulturális és szórakozási lehetőségeink, mint esetleg városban, jól érzem itt magam. Pedagógustársaim nevében is beszélhetek, mert mindnyájan szívügyünknek tekintjük a falu gyermekeinek nevelését, a község világnézetének, ízlésének formálását

— Hallottam, hogy a tantestület nagyobb százaléka nő. Valóban olyan lelkesen dolgoznak?

— Nem mondom, hogy minden pedagógusnő egyformán lelkes. Az a korától és egyéniségétől függ. Amikor azonban feladattal bízzák meg őket, azt rendesen elvégzik. A falu életét nemcsak a katedra mögül szemléli és irányítja például Surek Jánosné, aki a Vöröskeresztben, a véradó akciók szervezésében tevékenykedik. Vagy például Buni Ferencné nőtanácsvezetőségi tag, közvetlenül látja a falu asszonyainak gondját Páré Irén igazgatóhelyettesünk, a tanács végrehajtó bizottságának a tagja, Ujj Imréné pedig a nők klubjának a titkára. Sokat dolgoznak, jó magam is szívesen vállalom a teendőket

örömmel írunk a böhönyei példáról. A férfiak csőik jót mondtak, s tapasztaltuk, hogy a diploma és a mozgalmi munka is kitűnően megfér együtt.

Bán Zsuzsa

(Folytatjuk)

A JOGRÓL MINDENKINEK

RlHi m törvény

AZ UTÓBBI TlZ ESZTENDŐBEN egyik gyakran emlegetett jogi fogalom, kifej zés a »törvényesség« szó volt

Beszéltünk arról, hogy helyreállítottuk a törvényességet, aztán pedig arról olvastunk, hallottunk, hogy megszilárdult hazánkban a törvényesség.

A törvényesség első kritériuma, hogy az állami tevékenységet jogilag szabályozzák. Jogszabályok írják elő, hogy mire jogosult és mire kötelezett az állam polgáraival szemben, illetve mire jogosultak az állampolgárok és mire kötelezi őket az állam. Hozzátartozik a törvényességhez, hogy ezeket az alapvető jogokat, illetve kötelességeket a legfelső törvényhozó testület szabályozza. (Ez ugyan formálisnak tűnhet, de gondoljunk csak arra, hogy mennyire ösz- szeegyeztethetetlen lenne a törvényesség mindenki által érzett tartalmával, ha az alapvető jogokat vagy kötelességeket — saját megítélésük szerint — a helyi szervek rendeznék.)

Az itt felsoroltak azonban a törvényességnek csupán az egyik oldalát érintik, mert hiszen hiába foglalnák törvénybe az állam és az állampolgárok jogait és kötelességeit, ha mindez csak papíron maradna.

így a törvényességhez más oldalról hozzátartozik az is, hogy a jogszabályokat egyrészt betartsák, másrészt betartassák mind az állampolgárokkal, mind az állami szervekkel.

A törvényesség tehát összefoglalva azt jelenti, hogy a jogokat és kötelességeket rögzítsék, és ezeket a jogszabályokat az állami szervek és az állampolgárok betartsák, illetve betartassák. Hozzátartozik még az is, hogy ha jogszerűtlen magatartást tanúsít valaki, mód legyen ennek a magatartásnak a megszüntetésére. (Tehát kényszert lehessen alkalmazni a más jogait megsértő hivatallal magánszeméllyel stb. szemben.)

A GYAKORLATBAN a

törvényesség fogalma szőkébb

értelemben általában büntetőjogi vonatkozásban vetődött fel.

A büntetőjog speciális területén a törvényesség azt jelenti, hogy senkit ne lehessen felelősségre vonni, aki nem követett el bűncselekményt, másrészt, ha valaki bűncselekményt követ el, személyére való tekintet nélkül vonják felelősségre.

A büntető eljárás törvényessége azt jelenti, hogy a felelősségre vonás az eljárás megindításától a büntetés végrehajtásáig úgy legyen szabályozva, hogy ez automatikusan a bűnösök felelősségre vonását, illetve az ártatlanok felelősség alóli mentesítését eredményezze.

Például: nemcsak azt kell kötelezővé tenni, hogy a bűnös javára szóló enyhítő körülményeket is feltárják, hanem, hogy ez a szabály végig is vonuljon az egész büntető eljáráson. Nem elég tehát mint alapelvet törvénybe iktatni a fent említett szabályt, hanem az eljárás részleteinek szabályozása folytán mindvégig úgy kelljen eljárni, hogy ez a mentő körülmények feltárását is magával hozza. (A büntető eljárás során ezt szolgálja például, hogy mindennemű eljárási cselekménnyel szemben panasszal, bírói ítélettel szemben pedig fellebbezéssel lehet élni.)

A törvényesség őre a legfőbb ügyész, illetve az ügyészi szervezet.

AZ ÜGYÉSZI SZERVEZET

sajátos helyet foglal el állami szervezetünkben. Egyetlen kapocs tartja össze más állami szervekkel: a legfőbb ügyészt az országgyűlés választja. Se állami, se rendőri, se más szervekkel, intézményekkel, hivatalokkal összefüggése

nincs, érdekeltség nem köti.

A törvényesség betartását úgy kényszerítik ki, hogy minden jogilag szabályozott tevékenység ügyészi ellenőrzés alá tartozik. Az ügyészségek ellenőrzik a hivatalok, intézmények, szervek, gazdálkodó egységek, bíróságok, rendőrség, tanácsok stb. jogilag sza21 ragon burgonyái csíráztatnak

a homokszentgyörgyiek új hajtatóházában

A homokszentgyörgyi Zöldmező Termelőszövetkezet a megye egyik legnagyobb burgonyatermelő közös gazdasága. Évről évre több száz hol dón termesztik ezt a növényt étkezési és vetőmag-szaporítás célra. A múlt évben a szövetkezet új majorjában korszerű hajtatóházat építettek 1,2 millió forintért.

A Zöldmező Tsz az idén mintegy 500 holdon termel burgonyát Papp János főagronómus és Nagy László növénytermesztési agronómus elmondta, hogy a terület nagyobb részén vetőmagszaporítást végeznek különböző kísérleti telepek részére. Több mint 270 holdnak a beültetéséhez előhajtatják a vetőgumót. A hőlégfúvós kályhával fűtött hajtatóházban 21 vagon nyi gumó fér el. a többnyire saját üzemben készített rekeszekben nemsokára hozza csíráját a gülbaba, a kisvárdai rózsa és a bintje burgonya. Február második felében kezdték el a prizmák bontását, a vetőgumó beszállítását a hajtatóba: itt szorgos asszonykezek kiválogatják a vontatón érkezett szállítmányokat, s a ládaoszlopok kedden a csarnok egy részében már megközelítették az üvegtetőt. Rinyai József brigádjából három munkacsapat — több mint harminc asszony — dolgozik itt, s néhány nap múlva végeznek a hajtatóház feltöltésével.

A többi már a fűtő dolga. Szép eredményre számítanak az előhajtatás révén, hiszen a korábban kiültetett burgonya korábban — és magas árral — fizet.

bályozott tevékenységét. Ha az említett szervek munkájában törvénysértést észlelnek — jogilag szabályozott formák betartásával — ügyészi óvással felfüggesztik a törvénytelen intézkedés végrehajtását; meghatározott esetekben kezdeményezik a törvény- sértő személyek fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonását. Csak az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Miniszter- tanács működését nem ellenőrzi az ügyészség.

Dr. E. P. |

Az építkezések növekedésének következtében fokozódik az építőanyag-igény. A vállalati beruházások mellett új vevőkként jelentkeznek azok a termelőszövetkezetek, amelyek saját építőbrigáddal rendelkeznek és számolni kell a családi építkezésekkel is.

— A kereslet 1963 óta növekszik — mondja Fehér József, a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója. — Az igényeknek csak nehezen tudunk eleget tenni. Gyökeres változás az elmúlt évben következett be. Fokozatosan növelték a termelést és így sor kerülhetett az igények teljes kielégítésére. Természetesen számolnunk kell most is akadályozó tényezőkkel, a tégla gyárfása idénymunka. A termelés télen erősen korlátozott, mert nyers téglát csak fagymentes időben tudunk készíteni. Ennek ejjlenére piackutatásunk azt mutatja, hogy a rendeléseket az idén is téljesíteni tudjuk.

— Kik a nagy megrendelők?

— Vállalatunk továbbra is a Somogy és a Zala megyei építkezéseket akarja elsősorban ellátni téglával. A múlt évhez viszonyítva a két megye területén a lakosság részére tizenegymillióval több téglát adnak. Azt ajánljuk az építkezőknek, hogv az anyagot most vásárolják meg. mert március második fejében és áprilisban téglahiány várható.

— Sokat kísérleteznek a korszerű énítőanvagok előállításával. A modern építőanyagok milyen szerepet kapnak gyártmányaik sorában, s mennyire igénylik ezt a vásárlók.

— A kérdés időszerű. Valóban sok új építőanyagról ad számot mind a hazai, mind a nemzetközi sajtó. Véleményem szerint megérjük a tégla reneszánszát, no persze nem az eddigi formákra és minőségre gondolok, hanem a modernebb elemekre. Nemcsak az állami vállalatoknak, hanem a magánerőből építkezőknek is egyaránt fontos, hogy a hagyományos kis méretű téglából készített épületek helyett korszerű, blokkos, illetve nagypaneles falelemekből készítsék el az épületei A múlt évben gyártmányfejlesztési csoportot hoztunk létre és feladatul tűztűk ki. hogy az agyagbányák adottságaihoz mérten korszerűbb építőanyagot készítsünk. A kísérletek bebizonyították, hogy választéglát, alagcsövet és sok lyukú téglatestet is tudunk készíteni.

— Hogy alakulnak a beruházások és milyenek a további terveik?

— Űj présgépeket szerelünk fel ebben a hónapban. Épül a balatonszentgyörgyi téglagyár, amelynek próbagyártására az év második negyedében kerül sor. Teskándon és Kőröshegyen az alagútkemencés téglagyárak már termeltek. Az új technológia alaposabb megismerése után ezekben az üzemekben tovább nő a termelés, és eléri a teljes kapacitást. A lakásépítkezésekhez téglabetétes nagy falejemeket készítünk majd. A téglafalblokk jó tulajdonságai és a várható

előállítási költségek gvártmá- nyainkat versenykép ssé teszik más falazóanyagokkal szemben.

— Mi a hejyzet a cserépgyártás területén?

— Bővítjük a kapacitásunkat. Eddig főleg a budapesti gyárak látták el a Dunántúlt cseréppel. Saját erőből építünk Zalaegerszegen új szárítókat. Jó minőségű, cserépgyártásra kiválóan alkalmas földet találtunk Gutorföldén, itt épül a cserépgyárunk. Ez 1971-ben kezdi az üzemelést, kapacitása előreláthatólag 16 millió cserép lesz. Tetőfedő cserép után a külföld is fokozatosan érdeklődik.

— Sajnos a napi hírek állandó témái között szerepelnek az összedőlt, megrongálódott épületek. Igaz. itt elsősorban a hanyag tervezőt, kivitelezőt terheli a felelősség, de építményeink élettartamában igen nagy szerepe van annak, hogy milyen minőségű anyaggal építették meg, erre is volt már panasz jócskán.

— Vállalatunk termékeinek minőségét tovább javítjuk és eddig is vigyáztunk hírnevünkre. A műszaki konferenciák és a termelési tanácskozások állandó témája a minőség. Minden dolgozónktól megköveteljük a szigorú technológiai fegyelmet, akár vezető, akár az égetőkemencéknél dolgozik. A termelési fegyelem betartása az egyedüli lehetőség a jó minőségű termékek előállítására. Erre ösztönzünk az új bére— zéssel, és erre irányulnak a szocialista brigádok munka- vállalásai is. Tröszt Tibor

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. március 6.

/