Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-04 / 52. szám

Pártszerű vita - szilárd egység SENKI NEM VONHATJA KÉTSÉGBE, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen meg­nőtt a párttagság vitakészsé­ge. Ma már a kommunisták, pártszerű keretek között, bármilyen kényes kérdésről bátran elmondhatják vélemé­nyüket, sőt kétségüket vagy ellenvéleményüket is őszintén hangsúlyozhatják. Ma már ritka az olyan párttag, aki minden kérdésben előre, gon­dolkodás nélkül helyesel, s egyéni meggyőződését gépies fejbólogatással helyettesíti. Megnyugtató a párt belső életének ilyen jellegű demok­ratikus fejlődése, de nem lenne helyes, ha elfeledkez­nénk arról, hogy milyen nagy munka, kitartó erőfeszítés rejlik e kétségtelenül jelen­tős változás mögött. Pedig nem volt könnyű eljutni idáig. Nem volt könnyű fel­oldani az emberekben a ko­rábbi években kialakult bel­ső szorongásokat, és felszíta­ni bennük azt a tudatot, hogy a kommunistáknak vitatkoz­ni, bírálni nemcsak joguk, hanem elsőrendű kötelessé­gük is. A viták, vélemények harca nélkül nehezen formá­lódhat ki a helyes álláspont, még nehezebben válhat ural­kodóvá a szilárd kommunista fegyelem, és nem bon­takozhat ki az egységes cselekvés szilárd alapja, az egyéni meggyőződés sem Akik tehát a viták szüksé­gességét lebecsülik, vagy még inkább részlegesen kor­látozni akarják, alapjában támadják a párt kommunista jellegét, történelmi küldeté­se teljesítésének nélkülözhe­tetlen vonásait. A kommunista pártok vi­tatkozó pártok. Szervezetük, belső életük nélkülözhetetlen alkotó eleme a különféle vé­lemények, nézetek, álláspon­tok összecsapása, illetve bí­rálata. De a párt marxi—le­nini elveihez az is hozzátar­tozik, hogy a kommunisták nem helyeselhetnek minden­féle vitát; még kevésbé he­lyettesíthetik a közös fellé­pést általános vitával. A pártélet lenini normái sze­rint a párton belüli viták­nak meghatározott szabályai vannak, ha úgy tetszik, pon­tos menetrendje. A PARTSZERÜ VITA min­denekelőtt a döntés, a határo­zathozatal előtti különböző vélemények, álláspontok fel­színre hozását, megtárgyalá­sát szorgalmazza. A külön­böző pártszervek, pártvezető­ségek fontos kötelessége, hogy ne csak eltűrjék, hanem ösz­tönözzék a különböző néze­tek előzetes kifejtését, a több­ségi álláspont, a demokra­tikusan hozott határozatok kialakításának folyamatában. A párton belüli eszmecsere, a különböző nézetek közötti összecsapás a döntést meg­előző szakaszban a leghelye­sebb, a legcélravezetőbb ál­láspont megformálását, kiala­kítását hivatott elősegíteni. Ekkor még a viták bármiféle korlátozása, vagy még inkább az ellenvélemények elhallga­tása vagy elhalgattatása szá­mít súlyos, pártellenes gya­korlatnak. A döntés megfor­málása idején mindenki bár­miféle álláspontot kifejthet a tárgyalt kérdésről anélkül, hogy ennek káros következ­ménye lehetne képviselőjével szemben. Alapvetően más a helyzet azonban a döntés, a határo­zathozatal után. Ekkor már megengedhetetlen bármiféle ellenzéki álláspont hirdetése; ilyenkor a kisebbség már kö­teles alávetni magát a több­ség álláspontjának. És ez nem lehet valamiféle passzív be­leegyezés, «fegyvernyugvás«, hanem minden párttag kivé­tel nélkül és függetlenül a korábbi álláspontjától köteles védelmezni, hirdetni a több­ség elhatározását, valamint tevékenyen részt venni az el­fogadott határozatok végre­hajtásában. A SZERVEZETI SZABÁLY­ZAT minden párttag számá­ra elismeri természetesen az úgynevezett kisebbségi véle­mény fenntartását De a lehe­tőség nem azonos a kisebbsé­gi álláspontok, az ellenzéki nézetek hirdetésével, vagy még kevésbé szolgálhat in­dokul a határozat végrehaj­tása megtagadásának. A kommunista pártok szer­vezeti elvei nem teszik lehe­tővé, hogy a párton belüli kérdések megvitatását, eldön­tését vagy folytatását illeték­telen szervek, csoportok vagy gyakran szűk baráti körök közé kivigyék. Erre nincs is szükség, mert a kérdések pártszerű keretek között tör­ténő megtárgyalására, egyéni vélemények elmondására na­gyon sok lehetőség és forma áll minden párttag rendelke­zésére. Így: a pártcsoportok­tól, a taggyűléstől kezdve a különböző pártbizottságokon át egészen a Központi Bi­zottságig. Rendkívül ingatag tehát az olyan érvelés, ami­kor pártszerűtlen formák kö­zött folytatott viták felelősei megpróbálnak azzal védekez­ni, hogy «-külön véleményük kifejtésére nem találtak más lehetőséget«. A PÁRTVEZETÉS LENINI ELVEIHEZ az is hozzátarto­zik, hogy a felsőbb szervek döntései az alsóbb szervekre, illetve a párttagokra kötelező érvényűek. Ez sem mond el­lent a párton belüli demok­ráciának. Hiszen kik hozták létre a párt vezető szerveit? A válasz kézenfekvő: közvet­lenül vagy közvetve maga a párttagság. Különben is, ha minden politikai kérdésben a párttagságnak személyesen kellene döntenie, mert más­ként nem érvényes a határo­zat, akkor mi szükség lenne gyakorlatilag a párt vezető szerveinek a létrehozására. A pártszerű vita és a párt­egység tehát a kommunista pártok életében szerves, ösz- szefüggő egészet képez. A vi­ta nem lehet öncél, hanem a párt eredményes munkáját, szervezettségét elősegítő fo­lyamat. A pártegység gyen­gül vagy veszélybe kerül, ha a különböző döntésekben nem fejeződik ki — ha köz­vetve is — a párttagok több­ségének véleménye, akarata. Történelmi tapasztalat, hogy a pártélet különböző szabá­lyainak mechanikus, merev értelmezése, esetleg egymás­sal történő szembeállítása magának a pártnak okozna súlyosabb károkat. Ezért a vitát, mint a pártélet vala­mennyi törvényét, csakis a többi normákkal összefüggés­ben, kölcsönhatásában foghat­juk fel helyesen. V. L Termelte'ési és felvásárlási szakbizottság alakult megyénkben TÖBB MOZAIKLAP A Szövetkezetek Somogy me­gyei Értékesítő Központjának tagszövetkezetei a múlt hét kö­zepén Kaposváron, egész me­gyére szóló hatáskörrel meg­alakították a termeltetési és felvásárlási szakbizottságot. A küldöttek egyhangú egyetérté­sével létrehozott bizottság 20, a termelésben, a termeltető és más szerveknél dolgozó szak­emberekből áll, így részt vesz a munkában termelőszövetke­zeti elnök, főagronómus, a MÉK-nél, a fogyasztási szövet­kezetnél, a megyei pártbizott­ságon és a megyei tanácson dolgozó szakember. A szakbizottság terveiről, fel­adatairól Rózsa István elnök­kel és Sovány György titkárral beszélgettünk. A tájékoztatás­ból megtudtuk, hogy legfonto­sabb céljuk a termelés és a leg­frissebb kutatási eredmények összekapcsolása a hozamnöve­kedés érdekében. Megvizsgál­ják például, milyen lehetőségek vannak a zöldségfélékkel, a gyümölcs- és burgonyatermesz­téssel kapcsolatos kutatási eredmények kamatoztatására, a tudományos intézetek által kidolgozott új termesztési mód­szerek Somogyon belüli hasz­nosítására. Ugyanakkor felhív­ják a MÉK igazgatóságának fi­gyelmét a kísérletek anyagi és erkölcsi támogatására. A bizottság idei munkatervé­ben szerepel egyebek között megyénk burgonyatermesztési eredményeinek fokozása úgy, hogy mindenekelőtt részletesen feltárják a visszaesés okait. Megvizsgálják, hol tehetnének javaslatot — a földrajzi és köz- gazdasági körülmények alapján — a zöldségkertészkedésen be­lül a primőrök termesztésének kiszélesítésére. Kidolgozzák a gazdaságos hajtatás feltételeit, terjesztik a fóliás zöldségter­mesztés módszereit. Könyvek a Tanácsköztársaságról Megjelenik a népbiztosok pere — Leporelló « legendás 133 napról — Münnich Ferenc beszédei — Miniatűr Lenin könyv Évfordulóra készül a Kossuth Könyvkiadó. Érdekes és ran­gos művekkel tiszteleg a Ta­nácsköztársaság félszázados évfordulója előtt A kiadó me­gyei kirendeltsége a nagy ér­deklődésre való tekintettel már megkezdte az előjegyzések gyűjtését a könyvekre. Hajdú Tibor először dolgoz­za fel részletesen és tudomá­nyosan a Magyar Tanácsköz­társaság történetét. Behatóan elemzi a katonai és diplomáciai síkon folytatott önvédelmi har­cot, a belső ellenforradalom el­len vívott küzdelmet, a gazda­sági építőmunkát, a szocialista társadalmi rend megalapozá­sát, a szociális vívmányokat és a kulturális életet. A Magyar- országi Tanácsköztársaság cí­mű műből megismerhetjük a forradalom vezető alakjait is. A Magyarországi forradal­mak krónikája 1918—1919 a magyarországi polgári demok­ratikus forradalom és az azt követő Tanácsköztársaság tör­ténetét ismerteti. A kötetet különösen érdekessé teszi a gondosan összeválogatott, több­ségében eddig ismeretlen il­lusztrációs anyag. A legendás 133 nap címmel megjelenő le­porelló a mai iskoláskorú fia­taloknak készül, s képekben a nagyszerű tettekben gazdag 133 nap sokrétű munkájából, harcaiból ad ízelítőt. Kővágó László Internaciona­listák a Tanácsköztársaságért címmel a forradalom és a sza­badságharc zászlaja alatt har­coló szlovák, cseh, román, dél­szláv, olasz, francia, bolgár, német forradalmárokról ír könyvet. A mű az első világ­háború utáni forradalmi moz­galmak nemzetközi összekap­csolódásának olyan eseményeit tárja fel, amelyek jó része még fél évszázad után is ismeret­len volt. Megjelenik Münnich Ferenc A Magyar Tanácsköz­társaság című könyve is, mely­nek anyagát a magyar forradal­mi munkásmozgalom nemrég elhunyt kiemelkedő harcosá­nak felesége gyűjtötte össze és Liptai Ervin rendezte sajtó alá. Münnich Ferenc mint a Tanácsköztársaság létrejötté­nek egyik részese és történeté­nek kitűnő ismerője, sokat írt és nyilatkozott történelmünk e korszakáról. Ebben a kötet­ben a dokumentális értéket képviselő írásai szerepelnek. Rév Erika A népbiztosok pe­re című könyvében megeleve­nedik a tíz volt népbiztos — Vántus Károly, Haubnch Jó­zsef, Bokányi Dezső, Bajáki Fe­renc, Dovcsák Antal, Nyisztor György, Ágoston Péter, Kal­már Henrik, Kelen József és Szabados Sándor — perének izgalmas és drámai kilencven­nyolc napja. Bihari Mihály 1919-ben fiatal parlamenti gyorsíróként a Forradalmi Kor­mányzótanács hivatalos jegy­zőkönyvét vezette. Egy gyors­író feljegyzései című művében kitűnő portrékat rajzol Kun Béláról, Szamuely Tiborról, Bo­kányi Dezsőről, dr. Landler Jenőről, dr. Hamburger Jenő­ről. Az évforduló alkalmából megjelennek a Tanácsköztársa­ság plakátjai is. Berényi Ró­bert, Bíró Mihály, Kónya Sán­dor, Pór Bertalan, Vértes Mar­cell, XJitz Béla és mások leghí­resebb negyvennyolc plakátját tartalmazza ez az album, amely 1959-ben jelent meg első ízben, és rövid idő alatt teljesen el­fogyott. A Kossuth Könyvkiadó az íz­léses és igen keresett miniatűr könyvsorozatban adja ki Le­nin A Magyar Tanácsköztársa­ságról című beszédgyűjtemé­nyét. A könyv Leninnek a Ma­gyar Tanácsköztársaság kor­mányához intézett leveleit, táv­iratait tartalmazza. A korral hitelesen és bőven megismerkedni szándékozó ol­vasók nagy érdeklődéssel vár­ják a Kossuth Könyvkiadó új­donságait. Külföldi bérmunkát végez a Napsugár Ktsz A Csurgói Napsugár Ktsz termékei elismerést szereztek a magyar munkáskéznek kül­földön is. A náluk készült habszivacs kabátok igen ee­Az új préssel 2800 mozaiklapot gyártanak naponta. Négy éve működik a Vízvá­ron a Barcsi Építőipari Ktsz cementüzeme. Fő profiljuk a mozaiklap-készílés, de gyárta­nak betongyűrűt, cserepet, jár­dalapot, s kis mennyiségben betoncsövet is, amelyet víz­vezeték-szerelésnél használ­nak fel. 1967-től az évi terme­lésük meghaladja a kétmillió forintot. Különösen a mozaik­gyártás fejlődött sokat, mert új olajnyomóprést kaptak. Egy műszak helyett most két mű­szakban dolgoznak, s így az üzem teljesítménye megkétsze­reződött. Eddig 1200 darabot gyártottak naponta, most el­érik a 2800-at is. Matesics Jenő üzemvezető szerint nagy a ke­reslet a mozaiklapok iránt, kü­lönösen a környékbeli ktsz-ek és TÜZÉP-ek visznek el sokat. Fekete-fehér, spriccelt lapokat készítenek, a minőség azonban nem elégíti ki az igényeket, mert nincs csiszológépük, és emiatt a mozaiklapok értéke jelentősen csökken. Indulás előtt a balatoni hajók Az eredményesebb munkáért Jól sikerült a múlt év — Csökken a dotáció — Nem lesz teherszállítás Még áll a jég a Balatonon de a hajósok csak napokat számolnak az indulásig. Mielőtt az első járat elhagyja a kikötőt, a siófoki Hajózási Vállalat dolgozói még egyszer számot vetettek a múlt évvel. A Bányász Üdülő nagytermé­ben megtartott termelési ta­nácskozáson Horváth Imre igazgató jónak értékelte a ta­valyi munkát. Rugalmasabban A gazdaságirányítási rend­szer első esztendejében nem­csak a feladatok, hanem a le­hetőségek is nőttek. A MA­HART nagyobb önállóságot adott a balatoni vállalatnak is. Erre a siófokiak úgy re­agáltak, hogy kitűzték célul: nyereségesen kell dolgozni. Korábban a bevételük ará­nyában kapták a dotációt, a múlt évben azonban már meghatározott összeget álla­pítottak meg számukra. Ezt ismertetve az igazgató ennyit mondott: "A pénzügyi ered­ményeink jók«. Látszólag el­lentmond ennek az a tény, hogy a múlt évben nem tel­jesítette a vállalat az utasszál­lítási tervét: 2 150 000 helyett csak 1 987 000 utas szállt fel a járatokra. A kompok — an­nak ellenére, hogy megnőtt a befogadóképességük — 35 500- zal kevesebb utast szállítot­tak, mint egy évvel korábban. Az induló járatokat viszont jól kihasználták. A rugalmas menetrendszerkesztés lehető­séget adott arra, hogy ne fus­sanak a hajók üresen vagy kevés utassal. S ha szükség volt rá, nem álltak a kikötő­ben, hanem két menetrend- szerű járat között sétahajó­zásra indultak. Ez volt az egyik forrás, amelyik csök­kentette a kiesést a másik pe­dig a kompokon bevezetett új díjszabás. Dicséret a hajósoknak A sok gazdasági összetevő közül érdemes megemlíteni még néhányat: a múlt évben például takarékossággal több mint hárommillió forinttal növelték a nyereségüket. En­nek olyan összetevői vannak, mint az anyagtakarékosság, amely több mint félmillió fo­rintot tesz ki. Emögött — az igazgató is kiemelte,,— a mű­helyekben dolgozó munkások lelkiismeretes tevékenysége húzódik meg. Jól dolgoztak már a j?T”'tások idején is, s ennek köszönhető, hogy a nyáron kevesebb volt a kiesés, s természetesen kevesebb anyagot is kellett felhasznál­ni. A gazdasági eredményekhez hozzájárult az is, hogy a ráfi­zetéses üzemágukat, a teher­szállítást megszüntették: el­adták a kő és kavics szállítá­sára alkalmas hajóikat. Ez nemcsak a fenntartási költsé­geket csökkentette, hanem a vállalat által fizetett eszköz­lekötési járulékot is. Ezek a vállalat gazdasági életének a számai. A beszámoló emberi dol­gokkal is foglalkozott és meg­állapította, hogy a hajósok a vízen is jól végezték felada­tukat: csökkent a panaszok száma, s az egész nyári idény alatt csak egyszer emeltek pa­naszt az utasok a személyzet udvariatlansága miatt. Dicsé­rő levelet viszont tizenhetet küldtek. Ebben nincs bent az a köszönő levél, amelyet negyvenhét ember életének és hat járműnek a megmentésé­ért kaptak a hajósok. Az idén is A feladatok — hangsúlyoz­ták a termelési tanácskozáson — az idén sem kisebbek. Van­nak a vállalattól független té­nyezők is, melyek befolyásol­hatják a hajósok tevékenysé­gét, a jobb munkával azonban ezen is lehet segíteni. A hajók befogadóképessége valamelyest bővül az idén. Az átépített Beloiannisz is új igé­nyeket elégít ki majd. Ezek azonban csak lehetőségek. Megvalósításuk sokban függ a hajósoktól, s erre szükség van azért is, mert csökken az ál­lami dotáció. Még eredménye­sebben kell tehát dolgozni azért, hogy nyereséges legyen a vállalat Kercza Imre lendőek voltak Nyugat-Euró- pa országaiban. Svájcban is jól ismerik a csurgói ter­mékek megbízható mi nőségét. Ezért is esett a HUNGARO- COP választása a Napsugár Ktsz-re, amikor Svájcból na­gyobb mennyiségű zeke var­rását ajánlották fel bérmun­kában. Anyagot, bélést, pán­tokat, gombokat küldtek, s a csurgói szövetkezet elkészítet­te a megrendelők igényeit tökéletesen kielégítő cowboy- kabátokat. Az ötezres meg­rendelést most negyvenezres követte, s abban kimondatla­nul is benne van a svájci cég véleménye a leszállított kabá­tokról. Bata Ferenc műszaki vezető a külföldi 'bérmunka előnyeiről tájékoztat: — Mivel itt anyagköltség sem merül fel, a bérmunka szép jövedelmet jeient a szö­vetkezetnek. A bevétel után pedig megkapjuk a tőkés ex­portból származó jövedelmet megillető kedvezményeket. Itt azonban el kell mondani, hogy a külföldi megrendelő kizárólag első osztályú árut fogad el. Azt hangsúlyozni sem kell, milyen jelentősége van a pontos, megbízható munkának, hiszen nem mind­egy, hogy a kért ötezer vagy negyvenezer kabátot mennyi anyagból készítjük el. Tehát arra törekszünk, hogy (lehető­leg egyetlen darab varrását, összeállítását se rontsuk el. Ez pedig felelősséget ró a szalagon dolgozókra, hiszen a piac megtartása nap mint, nap a kezükben van. Ha a szövetkezet több tízezres tétel gyártását megkezdi, a 250 fős szalagnak féléves munkáját köti le. Érdekes, sajátos modell a kisfiúknak készülő cowboy- zeke. Nem utánoz semmilyen felnőttes vonalat, ami a bel­földi gyermekruháknak sok­szor a rovására írható. A nagy tételű újrarendelés azt bizonyítja, hogy Svájcban igen népszerűek a Csurgón varrott kis cowboykaMtok. N. J. SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1969. március 4,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents