Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-04 / 52. szám

NV%r 3? VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 8Q fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM. 1969. MÁRCIUS 4., KEDD Lengyel vezetők Moszkvában A repülőtéri fogadtatás. Az SZKP Központi ságának meghívására hétfőn baráti látogatásra Moszkvába érkezett Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyrankie­Bizott- I wicz, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a len­gyel minisztertanács elnöke és Boleslaw Jaszczuk, a LEMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a központi bi­zottság titkára. (TASZSZ — Képtávírón érk.) A repülőtéren L eonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Konsztantyin Katusén és Jan Ptasinski moszkvai lengyel nagykövet fogadta a lengyel vezetőket Megkezdődtek a szovjet—NDK hadgyakorlatok A napi Krasznaja Zvezda vasár­száma közli a lap tudó­sítójának arról szóló jelenté­sét, hogy szombaton megkez­dődtek az NDK-ban állomá­sozó szovjet csapatok hadse­regcsoportjának az NDK nemzeti néphadserege egysé­geivel közös hadgyakorlatai. A hadgyakorlatban részt ve­vő egységek és alegységek a harci riadó első percétől és a hadmozdulatok első kilométe­reitől fogva magas fokú harc­készségről tettek tanúbizony­ságot arról, hogy képesek bármilyen feladatot sikerrel megoldani. A Szovjetunió a testvéri szocialista országokkal együtt — húzza alá a Krasznaja Zvezda — állhatatosan és következetesen harcöl a bé­kéért és a népek biztonsá­gáért. A történelem tapaszta­latai azonban arra tanítanak, hogy tekintettel az imperializ­musra, mindig készen kell állni a béke ellenségei bár­milyen agresszív törekvései­nek visszaverésére. A párt és a kormány utasításait végre­hajtó hadseregcsoport hatal­mas, korszerű technikával rendelkezik, katonái erőt és fáradtságot nem kímélve Ijajtják végre harci kiképzé­süket. A szovjet csapatok hadse- regcsoporljának katonái, a nemzeti néphadsereg alegysé­geivel együtt hozzáláttak a hadgyakorlatok feladatainak megoldásához. A hadgyakor­lat területének útjain a szov­jet hadsereg és a nemzeti néphadsereg alegységei óra­műpontossággal vonulnak. A hadgyakorlatok irányítá­sára az NDK-ba érkezett Ja- kubovszkij marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka. (MTI) Jarring Kairóba utazik Nasszer elnök fogadta kül­politikai tanácsadóját, Mah­mud Favzit látogató körútja előtt, amelynek során Párizs­ban, Londonban és Madrid­ban átnyújtja ottani vezető személyiségeknek az elnök üzenetét. Favzi körútja egy­beesik azokkal a híresztelé­sekkel, hogy a közeljövőben New Yorkban sor kerül a Szovjetunió, Anglia, Francia- ország és az Egyesült Álla­mok képviselőinek a közel­keleti helyzettel kapcsolatos találkozójára. Nasszer elnök tanácsadóját útjának első állomásán, Pá­rizsban szerdán fogadja De Gaulle elnök. Szerdán Kairóba várják Jarring svéd diplomatát, az ENSZ közel-keleti békéltető­jét, aki az EAK fővárosában kezdi meg a közel-keleti hely­zet tisztázása céljából teendő újabb ténymegállapító kör­útját. Níxsh hazaérkezett Nixon amerikai elnök vasár­nap délután befejezte francia- országi látogatását és Párizsból visszaérkezett Rómába, nyolc­napos európai útjának utolsó állomására. A repülőtérről he­likopter szállította az amerikai államfőt a Szent Péter térre. Ez volt az első olyan eset, ami­kor a Vatikán valamelyik ven­dége helikopteren a Szent Pé­ter téren szállt le. A teret és a környező utcákat körülbelül 5000 főnyi rendőr szállta meg. Nixon elnök vasárnap dél­után csaknem ötven percet tár­gyalt VI. Pál pápával. A nyolc­napos nyugat-európai kőrútról Nixon visszatért Amerikába. A washingtoni katonai repülőté­ren Agnew alelnök és a kor­mány tagjai fogadták. Nixon különrepülőgépe magyar idő szerint hétfőn hajnali négy óra után érkezett vissza a főváros­ba. Nixon beszédében kijelentet­te, hogy a meglátogatott orszá­gokban »nagyszerű fogadtatás­ban-« volt része. Az elnök ennek a fogadtatásnak bizonyítéka­ként nyugat-berlini látogatá­sát említette, amely szerint »büszkeséggel tölthet el min­denkit, hogy Amerika vállalta a reá háruló felelősséget a vi­lágban és segítséget nyújt má­soknak, hogy megvédjék sza­badságukat«. Közölte, hogy né­hány napon belül sajtókonfe­rencián foglalja össze európai útja tapasztalatait. Kormánykörökből származó vélemények szerint Nixon igen elégedett az európai úttal. A főbb eredmények között emlí­tik a tájékozódást a legfonto­sabb problémák felől. Ugyan­csak eredménynek tekintik, hogy a körút »hozzájárul a NATO újjászervezéséhez és megerősödéséhez«, de ugyan­akkor utat nyit a kelet—nyu­gati tárgyalások előtt is. Kor­mánytisztviselők szerint »ez a két törekvés nem ellentétes egymással«. Fellőtték az Apollo Kiss Csaba, az MTI tudósí­tója jlenti: A floridai Kennedy-fokon le­vő támaszpontról hétfőn, helyi idő szerint délelőtt 11 órakor (magyar idő szerint délután 17 órakor) fellőtték az Apollo—9 űrhajót. Az űrhajó három uta­sa, James A. McDivitt repülő­ezredes, David R. Scott repülő- alezredes és Russel L. Schwei- ckart polgári űrhajós. Az Apol­lo—9 a terv szerint 10 napig marad Föld körüli pályán. Az út során első ízben próbálják ki a világűrben az amerikai holdprogram legfontosabb egy­ségét, az Apollo—9 úgyneve­zett lunar-module részét, a »holdkompot«. A fellövést az eredetileg ter­vezett időponthoz képest 72 órával elhalasztották, mivel mindhárom űrhajós megfázott és torokfájásra panaszkodott. A legutóbbi orvosi vizsgálat szerint mindhárman meggyó­gyultak és alkalmasak a feladat teljesítésére. Az Apollo—9 útját az ameri­kai országos űrhajózási hiva­tal, a NASA vezetői, döntő je­lentőségű főpróbának nevezik. Amennyiben a lunar-module sikerrel állja meg a próbát, már júliusban sor kerülhet az első Holdra szállásra az ameri­kai program keretében. Az űrhajót Satum—5 típusú rakétával indították útjára. Az első napra tervezett kísérleti program értelmében röviddel az űrhajó végleges pályára ál­lása után az űrkabint elválaszt­ják a hordozórakéta harmadik fokozatától, megfordítják és összekapcsolják a rakéta har­madik fokozatában levő lunar- module-lal. Ezt követően az űr­kabint és a »holdkompot« telje­sen lekapcsolják a hordozóra­kétáról. A legfontosabb kísérletre, az űrkabin és a lunar-module szétválasztására és összekap­csolására az utazás ötödik nap­Felvételünk a* Apollo—9 fellövésének pillanatát örökítette meg. (AP — Képtávírón érkezett) ján kerül sor. McDivitt és Schweickart ekkor a »hold­kompon« tartózkodik és kipró­bálja annak működését. Az űr­kabint eközben Scott egyedül irányítja. Az űrhajósok közül McDivitt és Scott a Gemini-kísérletek során már részt vett űrutazá­son, Schweickart újonc, bár évek óta részt vesz a kiképzés­ben és korábban berepülő piló­ta is volt. A rajt tökéletesen sikerült: A Satum—5 rakéta első és máso­dik fokozata az előírásnak meg­felelően működött McDivitt kisebb műszerzavart jelzett közvetlenül a rajt után, a földi irányító központ szerint azon­ban e nem okoz nehézséget. Rátért Föld körüli pályájára az űrhajó Az Amerikai Országos Űrha­józási Hivatal, a NASA közölte, hogy 15 perccel a felbocsátás után az Apollo—9 űrkabinja rátért Föld körüli pályájára. A pálya némileg eltér a tervezett- tői. Eredetileg ugyanis az űr­hajósoknak 191 kilométerre a Föld felszínétől kör alakú pá­lyán kellett volna keringeniük. Ehelyett azonban az űrhajó olyan pályára tért rá, amely­nek a Földtől mért legnagyobb távolsága 190,7 kilométer, leg­kisebb távolsága viszont 165,7 kilométer. Szakértők szerint azonban nem okoz majd külö­nösebb nehézséget a pálya olyan módosítása, amelynek eredményeként az Apollo—9 az eredeti elképzeléseknek megfe­lelően hajtja majd végre a tíz napra tervezett űrrepülést. Az űrhajósok nagyon jól vi­selték el az űrrepülés első pró­batételét, a felbocsátáskor fel­lépő többletmegterhelést. A New Yorkban vett televíziós közvetítés megmutatta, hogy a három űrhajós közül az újonc Schweickart, a személyzet egyedüli civil tagja érezte a legkisebb izgalmat. Legalábbis erről tanúskodott az űrhajós pulzusa. A megszokott 60 he­lyett mindössze 72 lett érveré­sének percenkénti száma. McDivitt parancsnok szíve 70 helyett 135-öt, Scotté 70—80 he­lyett 120-at vert. Az Apollo—9 legénysége nyomban a pályára térés után hozzákezdett a programban szereplő gyakorlatok elvégzé­séhez. Megkezdték az 55 millió dollár költséggel megépített űr­kabin sok ezer műszerének el­lenőrzését. A program legfon­tosabb része természetesen az úgynevezett »holdkompnak«, annak a szerkezetnek a kipró­bálása lesz, amely egy későbbi Apollo-utazás alkalmával a Holdra juttatja az űrhajósokat. A tudós a kísérletről Az Apollo—9 kísérletének legfőbb feladata a Föld közelé­ben kipróbálni és ellenőrizni azokat a manővereket, ame­lyeknek segítségével az űrha­jóról leválasztandó »űrnaszád« leereszkedik a Holdra, majd onnan felemelkedve visszatér Az Apollo—9 utasai az űrhajó kilövése előtt utolsó megbeszélésüket tartják az Ameri­kai Űrhajózási Hivatal vezetőjével, Alan Sheparddal. A képen balról jobbra: James McDivitt, Russel Schweickart, Shepard és David Scott. (Telefotó1 AP—MTI—KS) az anyahajóhoz. E feladat meg­oldási módjáról Baj Attila gé­pészmérnök, az űrkutatási bi­zottság főelőadója a következő­ket mondotta el az MTI mun­katársának: — A Föld körüli pályán ke­ringő anyahajóról induló űrna­száddal a Hold körzetében el­végzendő rakétatechnikai mű­veletieket lebonyolítani nem le­het. Ahhoz ugyanis, hogy a »LEM«, a Holdra kiránduló részleg — lunar excursion mo­dule — leereszkedjék a Holdra, sebességét csökkenteni kell. Ha azonban ezt a fékezést itt a Föld körül pályán hajtanák végre, a naszád a sűrű légréteg­be kerülne és ott áttüzesedve elpusztulna. Ez a veszély a Hol­don természetesen nem fenye­geti, hiszen ott nincs levegő, így súrlódás sincs, ami ilyen következményekkel járna. — Ezért a műveletnek ponto­san a fordítottját a reciprokiát — a tükörképét — fogják leját­szani. Vagyis az anyahajóról leválasztott naszádot lassítás helyett felgyorsítják, mégpedig a legnagyobb valószínűség sze­rint úgy, hogy a hajtómű, mely a Holdon majd meghatározott ideig fékező hatással fog mű­ködni, most ugyanannyi ideig, ugyanakkora energiával gyorsí­tani fogja a LEM-et. Ennek most az lesz a következménye, hogy ha például a műveletet egy 220 kilométer magasságú, nagyjából kör alakú pályán kezdik, akkor a naszád hosszan elnyúlt elliptikus pályára tér ót, amelynek földközeli pontja megmarad ugyanebben a 220 kilométeres magasságban, de földtávoli pontja több ezer ki­lométerre távolodik el. — A Holdról való fölemel­kedés folyamatát tehát később ugyancsak az ellenkező előjel­lel, ebben az esetben tehát gyorsítás helyett lassítással el­lenőrzik majd, aminek követ­keztében most az űrnaszád visszatér a Föld körül keringő anyahajó pályájára. A két re­pülő test randevúját aztán a Holdon is és itt is az anyaha­jó bonyolítja majd le, amelyet érthetően gazdagabban látnak el üzemanyaggal, mint a kis leszálló LEM-et. — Ennek a megfordított ket­tős kísérletnek a lefolyásából és következményeiből azonban pontosan kiszámítható, vajon a berendezések valóban a ter­vezett módon működnek-e. Három részből áll Az Apollo-űrhajóknak a pa­rancsnoki fülkén és a leszálló kompon kívül van egy harma­dik része is, az úgynevezett szolgálati egység. A Föld körüli pályára állt Apollo—9 először ledobja csú­csáról az úgynevezett mentő- tornyot, aminek a felszálláskor volt csak jelentősége. Ezt kö­vetően a henger alakú burkoló­lemezek szétválnak, automata­berendezések szétszedik a »fészket« s előbújik sorrendben a parancsnoki fülke, mögötte a szolgálati rakéta s ezután a holdkomp. A legegyszerűbb kezdő manőver csak ezután kö­vetkezhet.

Next

/
Thumbnails
Contents