Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-19 / 65. szám

TTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEK! Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI B I Z O T T S A G A N A K LAPJA ÜZENET BUDAPESTRŐL XXV. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM. 1969. MÁRCIUS 19., SZERDA Elutaztak a küldöttségek f Tegnap délelőtt elutazta* Budapestről a Var- A küldöttségeket az elutazáskor Kádár Já- •tiI Szerződés tagállamai Politikai Tanáesko- nos, az MSZMP első titkára vezetésével a aé Testületének ülésén részt vett küldöttsé- párt és a kormány, valamint a magyar po- gefc. litikai élet neves képviselői búcsúztatták. A TÖRTÉNELEM SZEMTANÚI „Büszke vagyok, hogy harcolhattam...“ 1919-es veteránokat köszöntöttek a megyei pártbizottságon Tizennégy aláírás olvasható annak a törté­nelmi jelentőségű felhívásnak alján, amelyet hét szocialista ország párt- és állami vezetői, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének budapesti ülése inté­zett öreg földrészünk népeihez, a sok hábo­rút, megpróbáltatást megélt európai orszá­gok mai vezetőihez. Jogos örömmel tölt el mindannyiunkat, hogy éppen hazánk fővárosa lehetett e világ- politikai fontosságú aktus színhelye, minden bizonnyal ebben is tükröződik a magyar párt és a szocializmust építő magyar állam nem­zetközi tekintélyének növekedése. Mielőtt a «-Budapesti felhívás-« néven a tör­ténelembe bevonuló okmányt megszövegez­ték volna a Politikai Tanácskozó Testület tagjai, intézkedéseket hoztak a Varsói Szer­ződés védelmi célú katonai erejének fokozá­sára. Az új határozatok egyfelől a tagálla­mok honvédelmi minisztereinek bizottságá­ra, másfelől az egyesített fegyveres erőkre és az egyesített parancsnokságra vonatkoz­tak. Egyöntetűen jóváhagytak más, katonai természetű okmányokat is, amelyek a védel­mi szervezet felépítését és irányító szervei­nek működését tökéletesítik. ' Sokszor leírtuk, hogy a Varsói Szerződés — a béke szervezete. Idestova' másfél évti­zede, 1955 májusában — hat teljes eszten­dővel a NATO agresszív katonai koalíciójá­nak megalakítása után! — mondotta ki ez a szerződés, hogy célja a béke védelme, a szo­cialista országok biztonságának megszilárdí­tása. Hogy katonai szervezet a békét szol­gálja, ez egy pillanatig sem lehet ellentmon­dásos:- a Varsói Szerződés ereje biztosította kontinensünkön a békét! A Varsói Szerződés békés feladatait a bu­dapesti ülés még látványosabb módon bizo­nyította a már említett felhívással. Ennek gondosan mérlegelt szövegén végighúzódik az európai realitások felismerése: vannak ve­szélyek, vannak nyugtalanító tényezők, van­nak ismételt provokációk, de megvan a va­lós lehetőség a továbblépésre a földrész bé­kéje biztosításának útján. A helyzet felmé­résekor jogosan hivatkoznak a hét szocia­lista ország párt- és állami vezetői arra, hogy Európában egymás mellett kell élniük a nagy és kicsiny, különböző társadalmi rendszerű, más-más érdekű vagy éppenséggel eltérő földrajzi helyzetű országoknak. Éppen a szo­cialista országok kezdeményezéseinek hatá­sára mind több kormány és párt egyre szá-* mosabb politikusa vallja, hogy Európában meg kell találni a módot egy újabb háborús konfliktus elkerülésére. — »-Budapesti felhívás« szót emel az össz­európai konferencia megrendezéséért. Mint emlékezetes, ugyancsak a Vársói Szerződés országainak párt- és állami vezetői vetették fel ennek gondolatát, három esztendővel ez­előtt, a Politikai Tanácskozó Testület buka­resti ülésén. Az azóta eltelt időben, szám­talan kelet—nyugati, kétoldalú diplomáciai tárgyaláson bizonyosodott be, hogy — amint a mostani felhívás mondja — »egyetlen euró­pai kormány sem emel szót az össz-európai értekezlet gondolata ellen, s hogy megtartá­sára megvannak a reális lehetőségek«. Ez a megfogalmazás nyilván magában fog­lalja a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányát is. Ugyanakkor — éppen az európai valóság helyes felmérése folytán — figyel­meztetnek egyöntetű állásfoglalásukban a hét szocialista ország vezetői arra is, hogy Euró­pa biztonságának alapvető előfeltétele a fennálló- határok sérthetetlenségének kimon­dása, az NDK és az NSZK létének elismeré­se, a nyugatnémet »egyedüli 'képviselet« el­vének feladása, az atomfegyverek birtokáról való bonni lemondás, Nyugat-Berlin külön­leges státusának elismerése, és így tovább. Újra csak a pozitív lehetőségeket csillant­ja fel a »Budafesti felhívás«, amikor az európai együttmífcödésben akár az energeti­ka, akár a közlekedésügy, akár — átfogób­ban — az egész földrész lakosságának jóléte szempontjából szükséges és lehetséges közös cselekvésről szóL Minden bizonnyal nagy lesz a budapesti »csúcstalálkozó« világvisszhangja. Elsősorban Európában mozgósíthat új erőket a békés egy­más mellett élés jegyében a kontinens jövő­jének formálására. Ez volt a célja. Pálfy József Kedves vendégeket fogad­tak tegnap délelőtt az MSZMP Somogy megyei Bizottságán. Pusztai Gazda Jenő, a Latin- ca-század egykori parancsno­ka feleségével együtt Moszk­vából, dr. Deák András, a so­mogyi tanácshatalom egészség­ügyi népbiztosa pedig Belg­rádiból érkezett Kaposvárra. A Tanácsköztársaság két élő szemtanúját, hős harcosát Né­meth Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Kocsis László, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság osztály- vezetője fogadta. A kölcsönös és szívélyes üd­vözlések után megható pilla­natok következtek; az idős. veteránok megidézték a múl­tat, emlékeztek az ötven évvel ezelőtti eseményekre. Pusztai Gazda Jenő, aki ma hetvenöt évesen, elevenen em­lékszik még azokra a napok­ra, amikor minden kockázatot vállalva siettek letörni az el­lenforradalmi szervezkedéseket Somogybán. Meghatódva be­szélt Latinca Sándor feledhe­tetlen és szuggesztív egyéni­ségéről, az embertelen börtön- évekről és meneküléséről a Szovjetunióba. Dr. Deák András, a sokol­dalú tudós, nyolcvanadik szü­letésnapját ünnepli már, de emlékezete, szelleme még mindig friss. Elszoruló szív­vel ismert rá magyarországi útján a történelmi helyekre, kedves és harcos barátaira, Latinca Sándorra, Szalma Ist­vánra, Klémens Bélára emlé­kezett. Szinte óráról órára so­rolta a nagygyűlések színhe­lyeit. eseményeit, s azokat a véletleneket, amelyeknek éle­tét köszönhette. Különös atmoszféra töltötte meg a megyei pártbizottság erre az alkalomra, tisztele­tükre berendezett ebédlőjét is. Somogy megye és Kapos­vár történelmet tisztelő lakói nevében Németh Ferenc kö­szöntötte a veteránokat — Tisztelettel és hálával adózunk a kommunista hő­söknek, őrülünk, hogy most együtt lehetünk velük, együtt ünnepelhetjük a Tanácsköz­társaság ötvenedik évforduló­ját. Az MSZMP és a magyar nép nagy jelentőséget tulaj­donít a Tanácsköztársaságnak, a történelmet formáló hősök­nek. Az országban és Somogy megyében is megmutattuk, hogy dédapáink, apáink nyom­dokain haladunk, s ha a szebb, boldogabb életért vívott harc nélkülözéseit, szenvedéseit nem is tudjuk viszonozni, szolgáljon írként az, hogy Ma­gyarország ma már a szocia­lizmust építi, fiai becsületes, derék emberek, akik nemcsak szavakban, de tettekben is ki­fejezésre juttatják tiszteletü­ket a hősök iránt, önök ad­ják át gazdag tapasztalataikat az ifjú nemzedéknek, s kívá­nom, még sok szabad évfor­dulót töltsenek el köztünk erő­ben és egészségben — mon­dotta többek között a megyei első titkár. A látogatás emlékére aján­dékokat nyújtott át a vendé­geknek. Somogyi népművé­szeti tárgyakat, Somogyról, Kaposvárról szóló könyveket, dokumentumokat kaptak a veteránok. 1 A szívélyes fogadtatást Pusztai Gazda Jenő köszönte meg. — Csodálatos, amit láttam itt, Kaposváron, ötven év után. A szépülő, fejlődő város láttán csak megerősödik ben­nem az az érzés: a magyar nép forradalmi, hazafias, in­ternacionalista nép volt min­dig, de erős és bátor is volt ez az ország. Büszke vagyok, hogy harcolhattam érte. Tanácsköztársaság évforduló­jának megyei ünnepi esemé­nyein, Pusztai Gazda Jenő pe­dig Budapesten köszönti a fél évszázados jubileumot. B* Zs. Bolgár vélemény A bolgár távirati iroda meg­állapítja, hogy az 1966-ban megtartott bukaresti tanácsko­zás óta másodszor hangzik el a Varsói Szerződésben részt vévő államok felhívása, amely összeurópai értekezlet megtar­tását indítványozza az euró­pai biztonság és békés együtt­működés kérdéseinek megvi­tatására. A Budapesten aláírt felhí­vással a szocialista országok újból megmutatták: őszintén meg akarnak tenni minden tőlük telhetőt annak érdeké­ben, hogy Európa elkerülje a háborús konfliktusokat. A szerződés országai egy­úttal leszögezik, hogy hajlan­dók olyan nemzetközi helyzet megteremtésén munkálkodni, amely lehetővé teszi a katonai csoportosulások felszámolását. Befejezésül a BTA megálla­pítja, hogy a bolgár nép a Budapesten aláírt felhívást és egyéb okmányokat a béke és a biztonság jövőjébe vetett bizalommal üdvözli. A bolgár nép büszke arra, hogy vezetői is aláírták e dokumentumo­kat. (MTI) Pekingi hely» Patak Károly, az MTI tu­dósítója jelenti: A második határincidens kínai reakciója összehasonlít­Csaknem egymilliárd forintos beruházás három év alatt a megye tsz-eiben m tlal Szavaihoz csatlakozott dr. Deák András is. Vendégeink ezután megte­kintették városunkat, fölke­resték a történelmi helyeket Dr. Deák András résat nw a A somogyi közös gazdaságok a harmadik ötéves terv idő­szakára 1,4 milliárdos beruhá­zást irányoztak elő, s ennek zömét az építkezések és a gépvásárlások teszik ki. A fél évtizedes időszakból három év telt el, s ez alatt a tervekből csaknem egymilliárd forint valósult meg. Ebből az építés 409, a gépi beruházás pedig 273 millió forinttal részesedik. Az elmúlt három évből a ta­valyi esztendő a beruházáso­kat tekintve — az ismert okok miatt — vontatottan indult, azonban így is 384 millió fo­rint valósult meg. Hogy csak a kiemelkedőbb mutatókat említsük: több mint 2000 te­hén és 1300 növendékmarha kapott új férőhelyet, a tavaly épített sertésférőhelyek száma pedig több mint 8500. Aztán elkészült 19 gépműhely, 35 gépszín és 7 szolgálati lakás a megye termelőszövetkeze­te’ben. ’ Kik és hogyan építették fel ezeket a létesítményeket, mi- lye lek a tapasztalatok, s hagy-e kívánnivalót maga mögött a múlt évi tevékenység? Mint emin ettük, az állattenyésztési férőhelynöveléssel kapcsola­tos előirányzatok teljesültek, azonban az elkészült szolgá­lati lakások száma, a kerté­szeti és más járulékos beruhá­zások megvalósulása nem ki­elégítő. A múlt évi építkezé­sek indulásánál problémát okozott a pénzügyi bonyolítási rendszer, a beruházási költsé­gek megváltozása, s így a gya­korlati kivitelezés lényegében csak az év második negyedé­ben kezdődhetett. Az építke­zések döntő többségét a nö­vekvő kapacitású termelőszö­vetkezeti közös építőipari vál­lalkozások végezték. Ezeknek az összteljesítménye az 1968-as évben 152 millió forint volt, ennek több mint a háromne­gyedét a közös gazdaságok­nak dolgozták. (Megjegyzen­dő, hogy amikor a termelőszö­vetkezetek az év elején az említett problémák miatt nem indíthatták az építkezést, ők egyéb megrendelők igényeit teljesítették, hogy munkát ad­hassanak a dolgozóknak.) Tavaly mód nyílt arra, hogy 70 százalékos állami támoga­tás igénybevételével, megyénk­ben is szakosított szarvasmar­ha- és sertéstelepeket építse­nek a közös gazdaságok. Ehhez hozzájárulást a múlt évben 20 tsz kért a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályától. Jóváhagyást nyert hét tehenészeti és kilenc ser­téstenyésztő-hizlaló telep, az utóbbiból hatot társulásos ala­pon valósítanak meg a gaz­daságok. Az építkezés eddig a telepeknek mintegy a felén indult be. A múlt év novemberében fölmérték a termelőszövetke­zetek idei és jövő évi beru­házási igényeit, s ezekből az elképzelésekből kitűnik, hogy helyenként nem vették figye­lembe a rendelkezésre álló anyagi erőt, a teherbírást. Ed­dig a termelőszövetkezetek csak részben keresték fel az érdekelt vállalatokat terve­zési, lebonyolítási és kivitele­zési igényeikkel. Mindkét épü­letberuházást lebonyolító me­gyei szerv — a Somogy me­gyei Beruházási Vállalat és a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat megyei kirendeltsége — a kapott tervezési megbí­zásokat március végéig telje­síti. Várhatóan a tsz-ek ré­szére történő munkákból az idén 160 millió forintos építő­ipari tevékenység vár a ter­melőszövetkezeti vállalkozá­sokra, s a kisebb rész esik egyéb kivitelezőkre. A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén tárgyalta a termelőszö­vetkezeti beruházások múlt évi tapasztalatait és az idei előkészületeket, különös tekin­tettel a szakosított állatte­nyésztési telep.ek kialakításá­ra. A témát Tóth Lajosnak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályveze­tőjének előterjesztése alapján vitatták meg. H. V. hatatlanul tompább az első összecsapás reakciójánál, bár á harc súlyosabb volt Itteni diplomáciai körökben az a vélemény alakult ki, hogy a hisztériának a kongresszusi előkészületek egy adott sza­kaszában érezték szükségét a kínai vezetők és ezt a sza­kaszt egyelőre lezárták. A március 15-i kínai jegyzék csupán egy napig :— vasár­nap — szerepelt a program­ban, ráadásul sem Pekingben, sem vidéken nem rendezte^ újabb tüntetéseket. A szovjet nagykövetség utcájáról elta­karították a hulladékot és le­szerelték a megafonokat — igaz, a jelszavak maradtak. A kínai sajtó most is bősé­gesen közöl szovjetellenes cikkeket, ezek azonban vagy főleg belpolitikai kérdésekre fordítják a figyelmet, vagy azt próbálják bizonyítani, hogy »o kínai vezetőknek mindvégig igazuk volt, ami­kor szovjetellenes politikát alakítottak ki«. A »bizonyítási szakaszt« Mao Ce-tungnak az az utasí­tása nyitotta meg, amelyben elrendelte a »tapasztalatok lelkiismeretes összegezését«. A direktíva a hét végén a Vörös Zászló című folyóirat­ban jelent meg. A Vörös Zászló cikke az ellenzéknek szólt és sokan kongresszusi nyitánynak tekintik. A cikk egyébként »küszöbönállónak« minősíti a KKP IX. kongresz- szusát és nem sokkal megje­lenése után biztonsági in­tézkedéseket léptettek életbe a központi bizottság székhá­zát és az államtanács épüle­tét is magában foglaló, zárt belvárosi negyed környékén. Pekingi diplomáciai körökben sokan vélekednek úgy, hogy a kongresszus megnyitását a hónap végéig hivatalosan be­jelentik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents