Somogyi Néplap, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-02 / 51. szám

\ Szeretnél a mezőgazdaságban dolgozni ? Art kutattam Balatonszeme- sen, szeretik-e a mezőgazdasá­gi pályát a végzős nyolcadiko­sok. Vénás Miklós igazgatóhelyet­tes: — Meg kell mondanom, hogy évek óta nehéz probléma ez. A végzősök közül általában két-három gyerek megy a tsz- be. Beszélget tünk erről a témá­ról a nőtanácsban, a Hazafias Népfront helyi bizottságában. A részvevők meghallgattak bennünket, de az az érzésem, hogy saját gyermekűiket még ók sem adnák mezőgazdaság' pályára. Most talán kicsit vál­tozik a helyzet. Á mi költség­vetésünk nem sok, ötvenötezer forint Ebből csaknem tízezer a gyakorlati foglalkozásoké. A tanterv és utasítás szellemé­ben ősszel és tavasszal mező­gazdasági munkákat végzünk a gyakarlóken-tben. A megyei szakfelügyelő nemrégen azt mondta, hogy Somogy egyik legjobb gyakorlókertjét látta itt A vezető nevelőnk, Molnár Ferencnéj tizennégy éve tanít nálunk. Jó munkát végez: lelki- ismeretes, pontos. Eddig min­den szakfelügyelő meg volt elé­gedve munkájával. Most két nyolcadik osztályunk van 29— 29 tanulóval, de csak két gye­rek akar mezőgazdasággal kap­csolatos pályát választani. Ók is inkább a gépekhez vonzód­nak. Farkas Gyuri nyolcadik osz­tályos tanuló: — Mi ketten Pajor Jancsival Tabra akarunk menni mezőgazdasági gépész- képző szakiskolába. Engem na­gyon érdekelnek a gépek. A nagyapám is tsz-ben, dolgozik az Alföldön, Csorvásan. Meg­szerettette velem, a traktor! meg a kombájnt. Pajor Jancsi: — Rn inkább s®erelnék. Ott lakom a tsz-mű­hely mellett Sokszor látom a gépeket El akarom végezni ez: a négyéves iskolát, aztán visz- szajövök ide. Gyakran nézem Pálfalvi Lajos bácsit munka közben, ö a tsz szerelője. Nen tudom megállni, hogy át ne menjek hozzá. Szívesen foglal kozik velem. Sövény Attila, a Vörös Csil­lag Tsz bognártanulója: — Ta­valy végeztem el az általános iskolát. Gépekhez szerettem volna kerülni. Most már tetszik a fúrás-f » -agás. Gépeknél kar­bantartást végzünk. Vontatók, műtrágyaszórók, kocsik. Ahol faanyag van, mindent mi ja­vítunk. Nem tartom ezt a mun­kát nehéznek. 480 forintot ka­pok havonta. Már jól bánok a faragóbaltával, a fűrésszel, vo­nókéssel, a fúróval. Itt van ez a kerókagy. Esztergálni kell, aztán vésni. A milliméter pon­tossággal kivésett kerékagyba küllőket kell állítani. Ehhez a munkához szemmérték kell meg kézügyesség. Még kicsit nehéz a kezem. Üveges Lajos bognár: — So­kat bajlódtam a fiúval. Most már kezd belejönni a mester­ségbe. Hetvennyolc éves va­gyak, ezt az évet még végig­dolgozom. Az a véleményem, hagy jó a mai fiataloknak. Itt a tsz-ben is. Tanulhatnak, mű­velődhetnek. És nem veri őket senki, mint annak idején min­ket. Én magam is, ha feladatat adok Attilának, kérni szoktam, netm parancsolgatni. Régein mi még kézifűrésszel dolgoz­tunk. Ez rengeteg időbe és fáradságba került. Ma? Néz­ze meg a szalagfűrészünket. Jóformán egy pillanat alatt1 készen van a fűrészelés. Molnár Ferencné, mezőgaz­dasági gyakorlatot vezető ne­velő: — Azt hiszem, reálisan látom a problémát. Nem igaz az, hogy a fiatafok nem szere­tik a mezőgazdaságot és hogy félnek a munkától. Nekem má­sok a tapasztalataim. öröm nézni, ahogy ezek a gyerekek dolgoznak a gyakarlókertben. Szeretettel nyúlnak a facseme­tékhez vagy a növényekhez. A gyakori ókertünket három rész­re osztották: gyümölcsösre, szántóföldi kultúrás területre és konyhakertire. Mindegyiket egyforma szeretettel ápolják. Még a nyári szünetekben is szí­vesen járnak be. Hogy mégse lépnek mezőgazdasági pályá­ra? Az ckot a szülőkben látom. Nem vagyok nyolcadikos osz­tályfőnök, mégis beszéltem ve^ lük. A szülők nem szívesein en­gedik a gyereküket a mezőgaz­daságba. Egyik azt mondja. »Nem adom a gyereket erre a pályára. Nekem nem volt föl­dem, adja a gyerekét az, aki­nek volt!« A másik meg ezt hangoztatja: »Nekem volt föl­dem, sokat fáradoztam, legyen a fiamnak könnyebb.« És ő sem küldi a fiát—lányát a tsz- be. Vénás Miklósné, a negyedik osztály vezetője: — Gyerekek! Ma a mezőgazdaságról fogunk beszélgetni kömyezetismereti órán. Már többször jártunk a tsz-ben. Milyen különbséget láttáitok az egyéni és szövetke­zeti tag munkája között? — Több volt a teljesítménye a tsz-tagnak, mert gépek segí­tik a munkáját — mondja egy fiú. — Olvastunk a régi arató- sztrájkról. A ti nagyszüleitek is akkor dolgoztak a mezőgaz­daságiban. Milyen összehason­lítást tettek a régi és az új élet között? — kérdi a pedagógus. — Most jobban élnek, jobbak az életkörülményeik — hallom egy másik fiútól. A harmadik pedig így summáz: — Nekünk is van porszívónk, televíziónk, centrifugánk, mosógépünk. Az én édesapám tsz-tag. — Hol láttatok fejlődést? — Régen bézieróvel dolgoz­tak, most gépekkel. A tsz soka: építkezik — mondja egy kis­lány. — Ki szeretne az iskola el­végzése után a tsz-ben dol­gozni? Nyolc gyerek jelentkezik Van áld kocsis akar lenni, má­sok traktorosok, szőlőmunka- sok. Bízunk benne* hogy a nyol­cadik osztály végén is ezt fog­ják mondani. j Leskő László LÄPI UTAK A Balaton nyugati partvidékén megtalálták a tőzegte­rület felett egykor átvezető utak maradványait. A Bala­ton eltőzegesedett lápvidékén a 630-as években kezdték el ■liiépiteni az útvonalakat. Ezen a területen két főforgalmi út haladt Keszthely keletkezésé és várossá fejlődése is ezekkel függ össze. A feltárt régi utak — a korábbi lele­tekkel és adatokkal együtt — újra megerősítik azt a meg­állapítást, hogy Keszthely egyike a legrégibb magyar vá­rosoknak. A régi utak feltárásával és vizsgálatával hidrológiai szempontból is érdekes megállapításokra jutottak: a tő­zegterületen és a lápon átvezető utak cölöpépítményeiből következtetni lehet arra, milyen volt a Balaton vízszintje évszázadokkal ezelőtt. Megállapították például, hogy 1769- ben a Balatonnak az Adriai-tenger fölötti magassága 104—105 méter volt Az elmúlt évszázadokban nem sokat változott. VISSZAÜT @ A Szahara homokja kitűnő hővezető, tehát villámgyor­san eláramlik belőle a forró­ság és az éjszakával együtt a hideg is rátelepszik a síkság­ra. — Kár, hogy nem tettünk félre valamit a délutáni me­legből — mondta Higgins dideregve. — Ha lett volna eszetek, — szólalt meg Kjörgson a fa­vágó, — akkor ti is rumot hoztatok volna. De fogadjunk, hogy valamennyieteknél vö­rös bor van. — Az igaz, hogy nálam vö­rös bor van, — jegyezte meg Stuck, — de felvettem az in­gem alá egy kötött trikót, ami húsz frank negyven cen- timesbe került Marokkóban. A távolból két hosszú, fe­hér oszlop tűnt fel. Ezek a fehér oszlopok a sivatagi ku­tak. Ritkás facsoport vette körül az itatókat. A kapitány igen hosszút íüttyentett Megálltak. Az őrmester végig ment a soron, kijelölte az őröket, azután letáboroztak. A hátukra csa­vart bardákból sátrat vertek és az emberek elmentek kőért. Egy méter magas há­romszögű kőfallal kell kö­rülvenni a tábort. Ezalatt el­készül a vacsora. Vacsora után a kapitány, négytagú őrjáratot küldött ki, hogy de­rítsék fel a sivatagot dél felé, a kiszáradt mederig. A káplár káromkodva je­lölte ki Higginst és még há­rom embert. Ezek morogva tűzték fele puskájukra az éguille-t, de azért mégis csak elindultak. Krakauer, Gra- hám, a költő és Haagen, egy hollandi paraszt került Hig- ginssel az őrjáratba. Kraukauer, aki szomorú ta­pasztalatai dacára rendület­lenül hitt abban, hogy szín­leléssel elérhet valamit, je­lentette, hogy lázasnak érzi magát, fáj a térde és vese­görcse van. — Na és? — kérdezte a káplár. — Mi közöm ahhoz nekem? Most arról van szó, hogy őrjáratba menjen. Visszhang, mivel időnként elfeledkezett a katonás ma­gatartásról, magyarázó mo­sollyal a káplár vállára he­lyezte a kezét, de az altiszt akkorát mordult, hogy nyom­ban vigyázzba ugrott. B SOMOGYI M8PLAP Vasárnap, 1969. március 2. — Mit akar?! Mondja el értelmesen és vegye le rólam a patáit. — A vesém... — Téved, ha azt hiszi, hogy engem itt este a maga bel­sőrészei érdekelnek. Csatla­kozzék az őrjárathoz és men­jen. — És ha összeesem?!... kérdezte diadalmas siránko­zással Krakauer. — Ilyesmi már előfordult a Szaharában. Mindenesetre ajánlom magának, hogy amíg tud, addig menjen. És ha folytatja az eszmecserét, megvonom a holnapi vízadag­ját. Én avant, marchet! Krakauer szokás szerint keserű és megvető dolgokat gondolt magában, miközben csatlakozott az őrjárathoz. Általában ilyeneket dünnyö- gött. »Mondhatom, nagyon humánus eljárás... az em­ber meggondolhatná; mielőtt erre a pályára lép..., becsü- leszavamra...« Sokszor adta önmagának becsületszavát és bizonyára minden oka megvolt rá, hogy kételkedjék saját sza­vahihetőségében. Az őrjárat elindult a sár­ga portól éles vonalban el­váló éjszakai sötét felé. — Lehet rágyújtani! — ve­zényelte Higgins, mikor az el­ső homokhullámok eltakarták a tábort Egy óra múlva elérték a vádit, az őrjárat célját. Ez volt az a határ, amelyen nem mehetett át francia katona. Hivgins miután előírás sze­rint körülnézett, rántott egyet a vállán, hogy feljebb csúsz- szon a puskaszij: Vall a „fekete grafikon** Helyet cserél a motorkerékpár — 1330 balesetből 46 halálos A propagandatevékenységről Lapunkban rendszeresen tájé­koztatjuk olvasóinkat a megyében történt balesetekről, a gépjárműve­zetők — sajnos igen gyakori — gon­datlanságáról, felelőtlenségéről. Néha úgy tetszik, hogy aránytala­nul megnőtt a szerencsétlenségek száma, szinte hónapról hónapra magasabbra ível a «-fekete grafi­kon« vonala. Ki ezért a felelős, mi az oka en­nek az emelkedésnek? — Ezekkel s a hozzájuk kapcsolódó kérdések­kel kopogtattunk be a BM. Somogy megyei Rendőr-főkapitányság köz­lekedésrendészeti osztályának ve­zetőjéhez. — Kezdjük a statisztikával. A múlt évben pontosan 22,1 százalékkal több baleset tör­tént, mint 1967-ben. Az ezzel járó anyagi kár mintegy egy­millió forinttal emelkedett. Jellemző, hogy míg régebben a legtöbb szerencsétlenséget a motorkerékpárok okozták, a gépkocsik szaporodásával az utóbbiak szerepelnek a lista első Helyén. A tavalyi 1330 balesetből 434-et személygép­kocsik, 218-at tehergépkocsik okoztak. — Milyen időszakban van a legtöbb szerencsétlenség? — A legtöbb délután négy és hat óra között fordul elő. Ez az időszak egybeesik a napi csúcsforgalommal, az utakon, utcákon ilyenkor közlekedik a gépjárművek zöme, s ugyancsak sok a gyalogos is. A Balaton part­ján módosul a helyzet A siófoki és a fonyódi járásban délelőtt nyolc órától egyenle­tesen emelkedik a grafikon görbéje. — Mely napok a legveszé­lyesebbek? — Pénteken kezdődik az ugrásszerű emelkedés, vasár­nap éri el a csúcspontot. Nyilvánvalóan ez azért van, mert a hét végén vonul ki a legtöbb magángépkocsi az utakra, ekkor a legnagyobb a forgalom. Azt hiszem, elég felidéznem a meleg nyári Ba- laton-parti napokat, amelyek számunkra is nagyon »mele­gek« voltak. Augusztusban volt a legtöbb baleset, össze­sen 230. Ebből hét halálos és negyvenkilenc súlyos. A tava­lyi 46 halálos szerencsétlen­ségből viszont tizennégy jú­liusban történt Itt jegyzem meg, hogy Kaposváron az el­— Azt hiszem, mindent lát­tunk és ezek után remélem, lefekhetünk rövidesen. Krakauer mintha valami valószínűtlen nagyképűséget hallott volna, elégedetlenül ismételte: »Rövidesen ... rövidesen, mondja... szeretem az ilyet...« Ezúttal Krakauer kételke­dése indokoltnak bizonyult, mert nem értek vissza rövi­desen a táborba. Hajnalodott. Stuck oldalba- bökte Bradleyt. Bradley fel­ébredt. — Mit szólsz? — kérdezte —, hogy az őrjárat még nem tért vissza? Askót felüli — Hány óra lehet? — Hajnalodik. Már jó né­hány órája itt lehetnének. — Azt hiszem, valami tör­ténhetett velük. — Én is azt hiszem. Felkeltették az altisztet. Egy pillantást vetett a kar­órájára, azuán riadót fúva- tott Voltaképpen mint őrpa­rancsnoknak, kötelessége lett volna már jóval előbb foglal­kozni a kiküldött katonák­kal, de nem is gondolt ve­szélyre ezen az egyhangú, unalmas sivatagi túrán. A kapitány, aki úgy aludt el lejárt fcískagrattiaf ónjára borulva, hogy a »Ca c’est Pa­ris« utolsó hangján állt a tű, riadtan ugrott ki a sátrából. (Folytatjuk) múlt évben örvendetesen csökkent a balesetek száma. — Gondolom, ez a fokozott ellenőrzésnek is köszönhető. Nem nehéz megfigyelni, hogy mennyivel könnyelműbbek az emberek, ha nincs rendőr a közelben, s milyen feltűnően pontosan tartják be a sza­bályokat, ha a büntetés ve­szélye fenyeget. — Egyik fő feladatunknak tekintjük, hogy a közlekedés­ben részt vevők felfogását jó irányba befolyásoljuk. Meg kell érteniük, hogy minden intézkedésünk az ő biztonsá­guk érdekében születik, fö­lösleges akadékoskodásokról szó sincs. Ha a gépjárműve­zetőkben tudatossá válik, hogy a szabályok megtartásával nem a büntetéstől menekül­nek meg, hanem saját és má­sok testi épségét, vagyonát védik, az állandó forgalom - növekedés ellenére sokkal több jóról számolhatok be. — A balesetek okait vizs­gálva milyen megállapítások szűrhetők le? — A legtöbb szerencsétlen­ség (248) gyorshajtás miatt következett be. Nemegyszer megesett, hogy a száguldó gépjármű vezetője nemcsak öt-tíz perccel előbb, de soha­sem érkezett meg úticéljához. A gyorshajtás után a figyel­metlen, gondatlan vezetés következik. A balesetek okai­nál tekintélyes helyet foglal el az elsőbbségi jog meg nem adása és a szabálytalan elő­zés is. — Milyen szerepe volt az ittasságnak? — Sajnos, itt is emelkedés tapasztalható. Míg 1967-ben 127, addig 1968-ban már 167 ba1 esetnél volt bűnös az »Hm. hol. Aránytalanu 1 nagy a: emelkedés a barcsi, a kapós vári és a marcali járásban Ezekből a beszédes számokbó többek között az az elhatáro- zásunk született, hogy a kö­vetkezőkben több alkohol- szondás ellenőrzést tartsunk. — Annak idején a Somogy Néplapban is hírt adtunk t kaposvári és a csurgói közle kedési szabadegyetemről. Al ezredes elvtárs hogyan véle kedik ezekről, s általában t balesetmegelőzést szolgák p ropagandatevékenységről ? — Az említett hét előadás ból álló közlekedési szabad egyetemeken körülbelül há romszázan vettek részt t szabadegyetemet rendkívü’ hasznosnak Ítélem meg, s i közeljövőven jó lenne miné többet szervezni. Az eredmé­nyességhez persze hozzájárt! a társadalmi szervek segítsé­ge is, úgy, ahogy a múlt év­ben sokat tettek a szabad- egyetem sikeréért a csurgó társadalmi szervek. A propa­gandamunkával kapcsolatbar megemlítem, hogy a megye rendőrei 1968-ban mintegj ezeregyszáz, közlekedési té­mával foglalkozó előadási tartottak. Ezeket mintegj 85 000 ember hallgatta végig A Közúti Baleset-elhárítás Tanáccsal karöltve ötvenezei példányban ötféle rőplapo adtunk ki,, amitől szintér eredményeket várunk. — Lehet-e egyáltalán mér­ni ezeket az eredményeket? — Nehezen. De ha ezzel egyetlen ember életét is si­került megmentenünk, mái nem dolgoztunk hiába. Pintér Dezső Spalettaléc exportra A darányi Üj Élet Temelő- szövetkezet fafeldolgozó üzeme évente jelentős bevételt biz­tosít a közös gazdaságnak. Az üzem több féle terméket gyárt saját faanyagából, FŐ profiljuk a spalettaléc kész! tése. amelyből az idén is na gyobb tételeket szállítana] külföldre. Ez a termelőszö vetkezetnek mintegy 250 00 forint bevételt jelent. A keretfűrész naponta 10 köbméter rönköt dolgoz fel. Munkában a kis körfűrész. Épületgépészeti és elektromos szakmában jártas mérnököt Sccirastlnlc műszaki vezetői beosztásba a Balaton somogyi partján lévő nagy üdülőtelepre. Szol­gálati lakást biztosítunk. Ajánlatokat »5—10 éves üzemi gyakorlattal rendelkezők« jeligére a kiadóba. (8136)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents