Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-15 / 38. szám
Baombat, 1969. február 15. 3 SOMOGY! NÉPLAP ZA R S ZA MA DA S ELŐTT A kereki zárszámadás után Az elgondolás - a letteken a jo ' SOI* UGYANAZON A NAPON a siófoki járás három közös gazdaságában is tartottak zárszámadást, méghozzá egymáshoz közel eső helységekben, Pusztaszemesen, Nagycsepelyen és Kere- kiben. A három közül a pusztaszemesieík érték el a múlt évben a legszebb eredményt, a másik kettőben nem így sikerült a tizedik, a jubileumi zárszámadás. Nagycsepelyen gyenge évet zártak, a kerekiek ugyancsak nem dicsekedhetnek a munkaegység- értakíkked. Itt a közgyűlés utáni beszélgetés során több biztató dolgot is hallottam. A vezetőség beszámolója — szókimondó őszinteségével, bátor kritikájával és önkritikájával — azt jelezte, hogy új utat akarnak járni az idén. jobbat, eredményesebbet, mint az előző években. Átlapoztam többször is ezt a beszámolót, s úgy éreztem, ahol így ismerik a hibákat és azok okait, ott képesek arra, hogy kijavítsák azokat, és a jövőben gondosan elkerüljék a buktatókat... A FEJLŐDÉS ÜTEME nem volt kielégítő az elmúlt tíz évben a kerekiek gazdaságában; túl sok zökkenővel haladtak. A mostoha természeti körülmények önmagukban is fékező erőnek számítottak. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a vezetés sem volt szilárd, mert gyakran váltották egymást az elnökök és a főkönyvelőik a szövetkezetben — kirajzolódnak az alacsony munkaegység-értéket előidéző okok. Hiába volt a tsz-mozga- Jomban úttörő néhány lelkes Ipari tanulókat felveszünk bádogos, ács és kőműves szakmákba FELTÉTELEK: általános iskolai végzettség, a 14. életév (az ács szakmában a 15. életév) betöltése. A jelentkezéshez szükséges iratok: iskolai jelentkezési lap, születési anyakönyvi kivonat Munkaruhát és szerszámot adunk, díjtalan szállásról és teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. JELENTKEZÉS: a PROSPERITÁS KTSZ munkaügyi osztályán Bp., IX., Viola u. 45. vezető és tag, ez itoevésnek bizonyult, mert nagy volt a visz- szahúzó erő: a munkaképes gazdák közül többen nem a közösben hasznosították szorgalmukat, a fiatalokra pedig a Balaton közelsége, az ottani — olykor kevésbé kifizetődő — munkalehetőség volt nagy vonzással. Még tavaly is csak hosz- szas huzavona után kezdődtek el a tavasza munkák (április végén ismertették és hagyták jóvá a szövetkezet termelési és pénzügyi tervét!) Ehhez jött az aszályos esztendő, s az «eredmény«: szánté minden növényféleség terven aluli termést adott. Ez érthető, hiszen nagy volt a szervezetlenség, néha elmaradtak az időszerű növényápolási munkák, s az elvtelen alkudozások csak súlyosbítottak a helyzetet. A rosszból jót az időközben megváltozott vezető testület sem. volt képes varázsolni. A lehetőségeket viszont fölismerték, s bátran illesztették a beszámolóba: »Tudatában vagyunk annak, hogy szakszerű, céltudatos és következetes munkával még kiaknázhatok azok a lehetőségek, amelyekkel a termésátlagok növelhetők. Ügy érezzük, hogv céljaink olyan alapokon állnak, amelyekre építeni lehet...« Mire gondoltak, amikor ezt kijelentették? Arra, hogy pótolják a mulasztásokat. A múlt esztendőkben elhanyagolták a talajerő-fenntartást, a szántóföldeknek mindössze 14—15 százaléka kapott istállótrágyát évenként. Átfogó talajvédelmi munkákat is terveznek erre az évre. A munkák megszervezését — beleértve a gépi és fogatmunkákat is — immár megfelelő brigádvezetők intézik. Jól képzett szakvezetők kezébe került az egyes ágazatok irányítása, így a kertészet is. VAN A SZÖVETKEZETNEK TÖRZSGARDAJA — állítják a kerekiek —, s ezekre az emberekre mindenkor lehet számítani. Egyelőre nincsenek sokam, de bíznak benne, hogy egyre többen lesznek. Erre enged következtetni, hogy a gyenge eredmények ellenére a tagság többsége újra biztos talajt érez a lába alatt, és visszanyeri önbizalmát. Együtt, 'közös munkával boldogulhatnak — ezt érzik, s ezt elérhetik, ha azt a sok okos elgondolást, szép tervet megvalósítják, amelyről a zárszámadó közgyűlésen szó esett Hcrnesz Ferenc Téli utazás az IS DK-ban Kertészfalu az Elba völgyében Kaditz se falu, se város;' hivatalosan ugyan Drezdához tartozik, de annak éppen a peremén fekszik. Az Elba jobb partjának futó mezők, szántók, legelők szegélyén lévő házai éppúgy hasonlítanak egy északi, mecklenburgi parasztvároska, mint egy dunántúli nagyközség épületeihez. Egyetlen buszjárata köti a félmilliós városhoz, meg a tsz-közi vállalkozás, neve magyarul valahogy így hangzana: »Elba-völgyi tsz-közi zöldségtermelő szövetség", amelynek 40 másik termelőüzem és értékesítő vállalat társaságában tagja a kaditzi »GFG Nachbarschaft« is. A »Szomszédság« nevet bizonyára Drezda, a nagy szomszéd miatt vették föl a kertészeti szövetkezet alapítói 1960 áprilisában, amikor megvetették a közös nagyüzem alapjait. Gondjuk is, örömük is a város: megrendelőjük, üzleti ügyfelük és erélyes bírálójuk is, ha nem szállítják időben és előírt minőségben az árut... Odaérkezésem pillanatában, dél körül oly üresen álltak az irodák, mint nálunk nyári dologidőben némely termelőszövetkezetben, ahol a buzgó elnök aratni küldte az irodistákat. Csupán egy »hivatalos személy tartotta az ügyeletet Herbert Hild- manti elnöki asztala mellett, s ez a személy, mint kiderült, éppen a tsz-közi vállalkozás igazgatója, dr. Helmut Stärker kertészeti mérnök, a Humbold egyetem egykori diákja. (Az elnök később jött y-ij ' - , • vissza ebédről, a gazdaság fjOtaseg 6S tej képét aztán közösen kerekítették ki az adatokból, tervekből, gondokból). év. A város senkit sem csábít, hisz busszal jó félóra alatt a Zwingerig utazhat a kaditzi tsz-tag, másrészt ki hagyná ott a 18 márkás (kb. 72 forintos) munkaegységet? Gerhard Laubert például,-aki 35 éves, tehát az átlagéletkort ltépviséli, és a zöldségtermelő brigád élén 65 munkaegységet keres havonta, s felesége, aki kétéves szakmunkás- képző után ugyancsak a kertészetben dolgozik, két gyerek gondozása, nevelése mellett is megkeresi a havi 36 egységet, el nem menne az iparba. (Az átlagjövedelem, beleértve a prémiumot is, évi 8000 márka.) A kertészeknek mindenütt jól megy — szólhat, a kifogás, de ezen a kaditzi talajon, amely mindössze 30—35 centiméter vastag homokos agyagréteg az elbai kavicsmező fölött, nem is olyan egyszerű kertésznek lenni. Hatvanöt hektár zöldségtermelésre alkalmas földjükön évente 3000 tonna terméket állítanak elő, ebből 500 tonna uborka, 300 tonna zeller, 1250 tonna karfiol, 250 tonna sárgarépa és petrezselyem a főbb zöldségfélék. Egy részüket melegházi növényként a kora tavaszi hónapokban is termesztik. A siker titka a teljes gépesítés és az állandó öntözés. A gépesítés foka: 325 lóerő 100 hektárra. A beltel- jesség fokára jellemző, hogy a kertészeti terület minden négyzetméteréről két termést takarítanak be évenként. Átlagéletkor 35 év A »Szomszédság« 200 taggal működik, legtöbb közülük a fiatal, az átlagéletkor 35 Több szempontból kedvező a “Szomszédság" helyzete. Az NDK 360 kertészeti termelő- szövetkezete (Gärtnerische Produktionsgenossenschaft, rövidítve: GPG) összesen 16 700 hektáron gazdálkodik, az egy GPG-re jutó átlagterületük kb. 46 hektár, míg a »Szomszédságáé 200 hektár, ebből 65 hektáron kertészkednek. A többi rét, legelő, szántóföld. Ezek az adottságok arra késztették a gazdaság vezetőit, hogy több profilú nagyüzemet hozzanak létre. A legnagyobb bevételt hozza, és a gazdálkodás alapja természetesen a kertészet, de emellett kitűnően működő tehenészetük is jól jövedelmez; 68 fejős tehenet tartanak, a rét- és legelőgazdálkodás, továbbá a szántóföldi növénytermelés (lucerna és egyéb pillangósok) bőséges takarmányalapot nyújt. A fejé- si átlag 4000 liter, s ez országos szinten is kimagasló. (Az országos fejési átlag 1960-ban 2646. 1967-ben 3166 liter volt, az 1918 évi eredményeket még nem -összesítette a statisztika.) Telié- állományuk tbc- és brucelló- zismentes. Az elnök és a tsz-közi vállalkozás vezetője szerint a kialakított termelési struktúrán nem változtatnak, az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis bevált: a bevételek és a jövedelem növekedése évről évre a tervben előírt módon alakul. (1967-ben 4,8 millió, 1968-ban pedig kereken ötmillió márka volt a bevétel.) Négy nagyobb brigádjuk közül fontosságban a gépesítési és gépjavító egységet helyezik első helyre, itt húsz jól képzett szakember dolgozik. Külön brigád alakult a melegházi és egy másik a szántóföldi kertészet munkáira. A növénytermelő és állattenyésztő brigád gondjaira bízták a réteket, legelőket, a szántóföldi növény- termelés feladatait és- a tehenészetet. A foglalkoztatottság teljes, a 8000 márkás átlagjövedelem (tagonként) ?15 bizonyítvány a munkáról és a szervezésről. NE KALLÓDJANAK EL Megyerik középiskolái ba A 13. sz. AKÖV nagy szakmai gyakorlattal rendelkező autószerelőket és karosszéria- lakatosokat vesz föl. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. (Kaposvár, Füredi út.) (1655) csaknem négyezer tanuló iratkozott, be 1963 és 1964 nya rán. Több mint 60 százalékul fizikai dolgozók gyermeke. A csaknem négyezer tanuló jó egynegyede eltűnt, kimaradt a négy év alatt. Azaz 3932 beiratkozott tanuló közül 953 nem jutott el az érettségiig (1967-ben és 1968-ban!). A 953 közül 790 tanulónak fizikai dolgozók a szülei. Jelentős részük bejáró tanuló; sok- gyereikes munkáscsaládból és nem egy ráadásul külterületi kisiskolából jutott be valamelyik középiskolába. Magyarán szólva: sok tekintetben hátrányos helyzetű. A megdöbbentően magas szám óhatatlanul fölveti a maga »máért?«-jét. Miért kellett csaknem 800 hátrányos helyzetű gyermeknek »lemorzsolódnia" négy év alatt (és ez csak két évfolyam átlaga ...). A számok tükrében kézenfekvő lehet a válasz. Az idézett két év adatai az irreális »beiskolázási" kampány időszakából származnak. Lehetséges, hihető, hogy voltak olyan nyolcadikos fiatalok, akiket a tanulmányi eredményük és képességeik alapján jószerével más pályára — és nem a felsőfokú továbbtanulást előkészíteni hivatott középiskolákba — kellett volna irányítani. A nyolcszáz tanuló esetében azonban már elgondolkodik az ember. Vajon valamennyinek értelmi képességeit meghaladták volna s középiskolai követelmények? Vajon hány köztük az elkal- lódottt gyerek; hányán állhatták volna helyt a gimnáziumban is, az érettségin is? Ha lemaradásukat pótolniuk, ha nehézségeiket leküzdeniük sikerült volna; ha a hátrányaik arányában a megfelelő segítségnyújtásban részük lehetett volna?... Nyilvánvalóan ennek a felelőssége vezette a megye párt- és állami szerveit és a pedagógusokat arra, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek a helyzetét intézményesen föléves tervet dolgoztak ki a hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére — egyebek között De még ezzel együtt sem tettünk meg mindent. Változatlanul kevésnek bi mérjék, és e gyermekek segí-1 monyul a tanítási órák folya tésére intézkedési tervet készítsen a megyei tanács vb. Vidéki középiskoláinkban a tanulók mintegy 60 százaléka, TneffveszékhelvünkAn pedig kb. 35—40 százaléka kétkezi dolgozók gyereke, s ezzel kapcsolatban a hátrány valamelyik kritériuma (vagy nem is egy összetevője) fennáll az esetükben. Tehát nincsenek a tanulásiban egyenlő esélyeik a városi alkalmazott és értelmiségi szülők jóval előnyösebb helyzetű gyerekeikkel. Természetesen nem arról van szó, hogy a középiskolai nevelők a korábbi években egyáltalán nem törődtek az objektív hátránnyal induló gyerekekkel. Iskolánként volt ilyen szervezett segítség. De korántsem elég. Törekvéseik eredménye általában attól is függ, hogy pusztán hivatali kötelességének tekinti-e vagy pedig — a rendeletén és határozatokon túl — emberi és szocialista elhivatottságának értelmezi-e a nevelő a hátrányos helyzetűek felkarolását; a differenciált figyelmet irán tűk, Hogy a kb. egy éve intézményesen megszervezett segítség möäszeredvel (év eleji fölmérések, kollégium, tanulószobai korrepetálások, tanulópárok, szakköri munkába való bevonásuk stb.) milyen eredményre sikerül jutnunk, ezt majd a mostani és a következő évek érettségi statisztikájából az összehasonlító adatok bizonyítják majd. A megyei tanács művelődésügyi osztályának legutóbb' jelentése alapján az idei tanévben növekedett a korrepetálások száma, a tantestületek, Egy hang a Wasaplatzról matában nyújtott differen ciált pedagógiai segítség. Nem kielégítő, formális az iskolák támogatása a társadalom részéről, és meglehetősen ritt- ma is a tanulószobán kívüli, egyéni korrepetálás. Kétségtelen, hogy ez a módszer kivételes önzetlenséggé! és a szaktanár külön idő- és energiaráfordításával jár. De bizonyos esetekben sokat segíthetne. Különös súllyal esik latba a hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés az általános, iskola VIII. és a középiskola I. osztályában. Igen sok függ itt a szaktanár, az osztályfő neveléslélektani, személyiség- lélektani megfigyelésedtől, ráhatásaitól. Sikerül-e a tanuló személyiségének, értelmi erőinek és egy-egy bizonyos irányban mutatkozó képességének, tehetségének felismerése? És sikerül-e a középiskola I. osztályában ezeket fe! színre hozni; önbizalmat adm a gyereknek és az esetek több ségében feloldani meglevő kisebbrendűségi érzését? Az a célunk, hogy egyetlen tehetség se kallódjék el! Kü ionosén azok közül, akiknél r rejtett képesség felismerés« — hátrányos helyzetüknél fogva — sokkal nehezebb. Emin t az utóbb évék összehasonlító statisztikája, s erre int annak a csaknem nyolcszáz hátrányos helyzetű diáknak az esete is, akik négy év alatt eltűntek. elkallódtak Noha jó részük nemcsak a érettségiig, talán tovább is eljuthatott volna. ^ , Wallinger Endre A félmilliós »nagy szomszéd« zöldségellátása természetesen nemcsak a kaditzi GPG feladata, sokkal inkább a környező szövetkezetekét egyesítő tsz-közi vállalkozásé, amelynek igazgatója, dr. Stöcker szilárdan hisz a nagyüzemi ellátás jövőjében. Drezda ellátásával kapcsolatban azonban kritika is éri a kaditziak háza táját; Hasten, a drezdai Wasaplatz vásárcsarnokának vezetője szerint például egész évben kevesebb árut kapnak a gazdaságból, mint amennyi elfogyna. Dr. Stöcker ugyanakkor azt állítja, hogy többet is szállíthattak volna, mert kapacitásukat csak részben tudták kihasználni. A gyakorlatban tehát addig működik jól a vállalkozás, amíg a termelési szerződések alapján felvásárolja, összegyűjti a tsz- ek, kertészeti szövetkezetek áruit — viszont az elosztás mechanikus módszere miatt a vevők néhány rétegéhez nem, vagy csak későn jut el az áru. A termelő, tehát a kaditzi kertész feje nem fáj még emiatt, de a mind hangosabb nagyvárosi bírálat előbb-utóbb eljut hozzá is. Igaz, a rögzített árak miatt a kereslet-kínálat nem befolyásolja a termelést, de az ellátás zökkenői rugalmasabbá formálják az elosztás módszerét. S ha a termelésben sikerült a »Wirtschaftswunder«, a gazdasági csoda, bizonyára sikerül ebben a vonatkozásban is ... Bertalan Lajos ÜE- 23-as 9 db, üzemképes állapotban E LSD Ú Ár megegyezés szerint. Érdeklődni lehet? Állami Gazdaság, Böhönye. (ITT?)
