Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-15 / 38. szám

"5 */ t­sí t' KCa, k * f 3 '^pggXjfk'?­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér Somául Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 38. szám Dél-Vietnam népének hadserege Ma van nyolc éve, hogy Dél-Vietnamban megalakult a korszerű hadtudomány szel­lemében szervezett, egységes nemzeti felszabadító hadse­reg. E hadsereg azóta már ügy vonult be a történelem­be, mint az első olyan népi fegyveres erő, amely katonai vereséget mért az Egyesült Államok haderejére. A DNFF hadserege vívta fcs. hogy ma a párizsi tár­gyalóasztalnál Cabot Lodge amerikai delegátus elsősor­ban a dél-vietnami nép kép­viselőivel kénytelen tárgyal­ni. Dél-Vietnam népének szer­vezett hadserege nyolcéves, maga a fegyveres küzdelem azonban éppen egy évtizede indult meg, amikor a Diem- rendszer elleni általános népfelkelésben minden tarto­mány és község megszervez­te önvédelmi osztagát és fegyveres pax>pagandabrigád- jait Három esztendőn át csu­pán arra szorítkoztak a par­tizánok, hogy megtorolják a Diem-rendszer terrorcselek­ményeit. 1961-ben azonban már elérkezett az ideje, hogy a fegyveres harc aktiv sza­kaszba lépjen, s , ekkor szü­letett a népi háborúra szér- vezett fegyveres erő. E had­sereg tulajdonkeppen tovább­fejlesztett, korszerűsített vál­tozata annak a Vietminh hadseregnek, amely a fran­ciák ellen győzött. A háborúnak ebben a sza­kaszában a DNFF fegyveres erői első stratégiai méretű győzelmeiket 1963-ban arat­ták. Megsemmisítették az amerikaiak szervezte »straté­giai falvak" rendszerét és el­indították a gerillaharcot a városokban is. Diem generá­li? a háború kellős közepén megbukott, sőt életével fize­tett politikai pályafutásáért. A saigoni hadsereg szétzül- lött és az amerikaiak kényte­lenek voltak áttérni a korlá­tozott helyi háborúra. 1965 márciusában Da Nartg- nál partra szálltak a »bőr- nyakúak", a tengerészgyalo­gosok, és évek folyamán ösz- szesen félmillió amerikai ka­tona követte őket. Az Egyesült Államok a nyílt hadbalép>és pillanatá­ban már részletesen kidolgo­zott eszkalációs tervvel is rendelkezett. A konkrét had­műveleti tervek 1966-ra ké­szültek el, miközben persze a háború már javában folyt, sőt immár nemcsak Dél, hanem az Észak ellen is, hiszen 1965 elejétől bombázták, rakétá­val lőtték a Vietnami De­mokratikus Köztársaságot is. A két nagy eszkalációs had­műveleti terv az »Operation victory« és az »Operation es­calation« fedőnév alatt vo­nult be Amerika történelmé­nek legkevésbé fényes feje­zeteibe. Az éveli folyamán Taylor, majd Westmoreland tábornok hasztalanul újabb és újabb határidőt tűzött ki Jubileumi kitüntetés A dél-vietnami nemzeti fel­szabadító hadsereg jubileuma alkalmából ünnepi nagygyű­lést tartottak Hanoiban. Ezer bejelentették, hogy a DNFF központi bizottságának elnök­sége a Hazáért Érdemrenddel tüntette ki a nemzeti felsza­badító hadsereget elért harci sikereinek elismeréséül. az »Operation victory- befe­jezésére. Az amerikaiak kez­deményező erejéből 1967 ta­vaszán futott az, utolsó nagy hadműveleti kísérletre: West­moreland elekor indította meg úgynevezett »Junction city« hadműveletét Dél-Vietnam »C« övezete ellen. A minőségi fordulat éppen egy esztendeje következett be. Westmoreland már azt ígérte, hogy 1968-ban telje­sen »paci fikái ja- Dél-Vietna- mot, amikor 1968. január 31-én a DNFF erői egyidejű és összehangolt általános of­fenzívat indítottak az egész amerikai expedíciós hadse­reg és a bábhadsereg legfon­tosabb erői ellen. Ennek az offenzivának az irányítása és a célkitűzései is bizonyítják, hogy a DNFF hadseregének egyik legfőbb ereje az elérhető, a lehetsé­ges eredmények nagyon pon­tos meghatározásában rejlik. Az általános offenzíva ide­jén sem tűzték ki célul az amerikai expedíciós hadse­reg megsemmisítését és kive- rését Vietnamból úgy, ahogy azt a hadviselés régi doktrí­nái megkövetelték. A cél az volt, hogy az amerikai had­vezetőség felismerje: ezt a háborút nem tudja megnyer­ni. Ez be is következett. Ha pedig egy hadsereg többé »hivatalosan« sem hisz saját győzelmi esélyeiben, akkor ez az eredmény felér egy »hagyományos« győzelemmel. Valóban, ha ma reálisan tekintünk a vietnami hábo­rúra, akkor meg kell állapí­tanunk, hogy a VDK ellen lé­nyegében abbahagyott légi- háború után az Egyesült Ál­lamok a párizsi tárgyalóasz­talhoz is elküldte képviselő­jét. Ma már ők beszélnek ar­ról, hogy a háborút abba kellene hagyni. A háborút természetesen csak akkor tudják befejezni, ha okait is megszüntetik, s ez azt jelen­ti, hogy távozniuk kell Viet­namból. Jóllehet ettől a felis­meréstől még messze vannak, ma mégis a tárgyalások sza­kaszába érkezett el a küzde­lem. Ez indokolja, hogy a DNFF fegyveres erőinek születés­napján e hadsereget korunk legsikeresebb felszabadító erejeként köszöntsük. 1969. február 15., szombat Hótakaró az egész országban Nyugat-, Közép- és Dél- Európa egyaránt az északról érkező hidegebb és a B'öldkö- zi-tenger térségéből származó melegebb légtömegek találko­zásának színtere lelt a hét végére. Ezen a területen álta­lában csapadékos az időjárás: sűrűn váltakozik á hó, a ha­vas eső, az ónos eső és az eső. Egyes helyeken pedig, például Kalinyingrádnál szabály­szerű, villámokkal, mennydörgéssel kísért nyári zápor volt, csak éppen nem eső, hanem hó hullott és a hőmérséklet plusz 10 fok volt. Hazánkban élés különbség alakult ki az ország északnyu­gati és délkeleti megyéi kö­zött. Délkeleten fagypont fö­lött volt a hőmérséklet és esett az cső. Pénteken kora délután Baján, Szegeden és Békéscsabán plusz 2, Debre­cenben plusz 1 fok volt, ezzel szemben Győrben mínusz 3 Szombathelyen mínusz 4, Sop­ronban pedig mínusz 6 foknál állt meg a hőmérő higanyszá­la. Hó takarja az egész or­szágot. Vastagsága orszá­gosan átlag 15—30 centi­méter, csupán a nyugati határszélen, Vas megye területén és Szol­nok körül volt ennél valami­vel vékonyabb. A déli me­gyékben, különösen Baranya és Tolna térségében viszont továbbra is félméteres hóré­teg borítja a földet. A he­gyekben mindenütt van spor­tolásra alkalmas hó. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Pénteken a Parlament Va részvevői dásztermében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a tanács­kozáson és az elnökségben foglalt helyet Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke. néma felállással tisztelegtek a kiváló politi­kus és államférfi, a magyar nép hű fiának emléke előtt. Ezután . Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára számolt be Erdei Ferenc főtitkár a beszámolót mondja. Mellette: Kál­lai Gyula és Losonczi Pál. (MTI fotó — Vigovszki Ferenc felv. — Képtáviron érk.) Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke meg­nyitójában megemlékezett ar­ról a súlyos veszteségről, amely Dobi István elhunyté­val érte a magyar politikai életet. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa jegyző­könyvben örökítette meg Do­bi István érdemeit, s az ülés a Népfront negyedik kong­resszusa óta végzett munká­ról. Utánuk Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartott referátumot a Hazafias Nép­front nemzetközi tevékenysé­géről és a magyar békemoz­galom akcióiról. A beszámolókat megvitat­ták. NAPIRENDEN: Somogy 1969-1970. évi fejlesztési-pénzügyi terve és az idei költségvetés A Somogy megyed Tanács tegnapi ülésén háromszázöt- venhárom-millió forint sor­sáról döntöttek. A végrehajtó bizottság múlt évi tevékeny­ségéről szóló beszámoló után került sor az 1969—70. évi féj1- le&ztési és pénzügyi terv, va­lamint az 1969. évi részletes költségvetés megvitatására. Az országos céloknak megfelelően Az országgyűlés a múlt év végén tárgyalta meg és hagy­ta jóvá az 1969—70. évi nép- gazdasági tervet és költségve­tést, valamint a megyékre vo­natkozó kötelező előírásokat. A terv Somogy számára is or­szágos jelentőségű célkitűzé­seket határozott meg, mint például a lakásépítkezéseket, víztermelési, elosztási, szenny­víz-elvezetési munkákat, kór­házi ágyak és középiskolai tantermek bővítését és a sü­tőipar kapacitás növelését A megyei és az alsóbb szin­tű tanácsi fejlesztési alapok­ból 1969—70-ben 353 millió foríht áll rendelkezésre. A helyi bevételi források 1969- bem 62 milliót, 1970-ben 67 milliót tesznek ki, az állami Tiozzájafulások összege 80 millió, illetve 144 millió fo­rint A különböző szintű taná csők fejlesztési alapjának majdnem 90 százalékát beru­házásokra fordítják, elsősor­ban a tanácsi és költségvetési szervek és intézmények fej­lesztésére, a kommunális el­látottság színvonalának növe­lésére, lakásépítkezésekre, míg kisebb hányadát az ipari és szolgáltató vállalatok tá mogatására fordítják. A kommunális ágazat ré­szesedési aránya nem véletle­nül a legmagasabb (30 száza­lék), mert az egy lakosra jutó kommunális beruházások te­kintetében országosan az utol­sók között vagyunk, sőt a me­gyén belül is nagyok a kü­lönbségek. Gyorsítani fogják a törpe- vízm ű -program megvalósítá­Csomagolják a burgonyát s at Inajd a csemegeüzletekben, Egyetértés Tsz-ben. Ezenkívül hagymát, zöld- lomagolnak, s a t majd a esc az ABC-áxuliázban, a saját zöldségboltjaikban és az üdülőkben értékesítik. sát, 1969—70-_ben 18—20 törpe vízmű építéséhez kapnak az alsóbb fokú tanácsok anyagi támogatást. Felépül a nagyatádi kórház Az egészségügyi és szociális ágazat legnagyobb beruházá­sa a nagyatádi kórház felépí­tése lesz, folytatódik a kapos­vári megyei kórház, a mosdósi és a marcali kórhazak re­konstrukciója. Előkészítik a fonyódi járási rendelőintéze­tet és a centrumközségekben már elavult, korszerűtlen ren­delők helyett újak épülnek. Kaposváron új szakközép­iskola épül, és a járási szék­helyeken az általános iskolák tantermeinek száma hatvan­nal növekszik. Siófokon és Nagvatádon a községben mű­ködő szervek, intézmények se­gítségével épül meg a járási művelődési ház. A szolgáltatás fejlesztése A megyei szintű tanácsi fej­lesztési alapból elsősorban a szolgáltató jellegű vállalatok részére nyújtanak támogatás1 (pl. a Patyolat, a Szik vizi par Vállalat, a nyomda, a Bútor­ipari Vallalat és a Vegyesipari Vállalat somogyudvarhelyi üzeme). Jelentős segítségei kap a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat poligom- üzemének létrehozásához, és az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat a Kaposváron meg­építendő új áruházához. A megyei tanács 1969—70- ben 52 OÖO dolláros devizaíke- rettel gazdálkodik. A kétéves pénzügyi tervben a helyi be­vételek aránya az országosnál kedvezőbben alakul és ennek megfelelően az állami hozzá­járulások összege csökken. A tanácsülésen részt vett Szigeti István, a megyei párt- bizottság titkára, Kocsis Lász­ló, a megyei párt-vb tagja, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, dr. Szőke Pál, a me­gyei párt-vb tagja, az SZMT vezető titkára és Valter Imre országgyűlési képviselő. A tanácsülés a beterjesztett fejlesztési-pénzügyi tervet, va­lamint az 1969. évi költségve­tést a kiegészítéseikkel együtt elfogadta. Szerződés a Fiat-céggel Az Egyesült Izzó és az olasz Fiat-cég képviselői Bu­dapesten keretszerződést írlak alá arról, hogy a magyar gyár ez év áprilisa és a jövő év márciusa között 700 000 dollár értékű aiu tófényszórót, autó- segédvilágító lámpát és halo­gén lámpát szállít a Fiatnak. Ez a megállapodás az 1966 szeptemberében aláírt ellen- vásárlási szerződés alapján jött létre, amely 1970 végén jár le. Az ellenvásárlási szerződés aláírása óta 3100 gépkocsit szállított Magyarországra a Fiat, s a kocsik árának nagy­jából megfelelő értékben mű­bőröket, szerszámgépeket, autóemelőket, visszapillantó- tükrökért. s néhány más, a gépkocsik gyártáséhoz és fel­szereléséhez szükséges árut vásárolt magvar vállalatoktól. VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: LESKO LÁSZLÓ: Pntea nincs egyedül (3. oldal) HERNESZ FERENC: Gondoskodás (4. oldal) PINTÉR DEZSŐ: Üres a vádlottak padja... (4. oldal) WALLINGER ENDRE: Unokák emlékezetében... (5. oldal) KERCZA IMRE: SOMOGY MÚLT ÉVI MÉRLEGE (5. oldal) TÖTH ILONA: Az önfeláldozás példaképe “ (6. oldal) CSANYI LÁSZLÓ: ÓRÁT AZ ÚRISTENNEK. (7. oldal) NAGY JÓZSEF: Nehéz év után (12. oldal) 4»

Next

/
Thumbnails
Contents