Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1969. február ti. ZÉNÓN KUSZKO a lengyel hazafisápi r * . _ • _ .. íl es az A Kultúra című tekintélyes varsói hetilap legújabb szám? közölte Zénón Kliszkónak, s LÉMP PB tagjának, a közpom ti bizottság titkárának Haza fiság és internacionalizmus cí mű cikkét.-Napjaink lengyel hazafisá- gának alapvető tartalma az — hangzik a többi között a ciki —, hogy a nép minden anyagi és szellemi erejét mozgósítjuk annak érdekében, hogy orszá gunk egyszer s mindenkorra kitörjön az elmaradottságból, hogy a nemzetköti téren min­den erőnket latba véssük azoknak az erőviszonyoknak a fenntartására, amelyek Eu­rópa felét kiragadták a kapi­talizmus uralma alól.«-Mindebből világosan követ kezik pártunk bel- és külpoli­tikája. Pártunk tavaly határo zott és hatékony választ adott a revizionista és kozmo polita erőknek, amelyek meg akarták ingatni szocialista rendszerünket. A szocialista országokban napjainkban je­lentkező reviziomzmus lénye­gében olyan szociáldemokrata, burzsoá eszmei áramlat, amely maga köré tömörítve a reak­ciós erőket a burzsoá politi­kai rendszerhez vezető evolú­ciós fejlődést akar ráerősza­kolni a szocialista országokra.«-Ez nem puszta elmélet — folytatja a szerző. — A revi- zdonizmus e veszélyes követ­kezményei a maguk teljessé­gében kifejezésre jutottak Csehszlovákiában. Az ellen- forradalmi elemek tobzódás? felé haladó evolúció — ha an­nak tavaly augusztus 21-én nem vetünk gátat — az euró pai erőviszonyok olyan meg­változásához vezetett volna ami veszedelmes következmé­nyekkel jár az egész szocia lista közösségre, s különöser az NDK-ra, Lemgyelországr? és á Szovjetunióra nézve.«-Pártunk időben elzárta a: utat a burzsoá erők előtt Egyébként ezeknek az erők nek nálunk soha nem vol nagy működési területük. Si került azonban beférkőzniül az ideológiai front egyes ágai ba. Sikerült kihasználniuk a ifjúság, körében végzett mun kánk több éves hiányosságát A tavalyi politikai harcokba’ megerősödve, érettebben, ta­pasztaltabban kerültünk ki Az egész pártba és az egész népbe mélyebbre hatolt az r tudat, hogy a szocializmus el­leni bármiféle támadás egy ben hazánk ellen intézett tá­madás is« — végül Ze non Kliszko. (MTI) D mai Lengyelország címmel kiállítás nyílt tegnap Budapesten, a Fővárosi Mű velődési Házban a népi Len­gyelország fennállásának ne­gyedszázados évfordulója al­kalmából. A tablókon elhe­lyezett fotók, dokumentumok a népi Lengyelország 25 éves fejlődésének legfontosabb ál­lomásait politikai, gazdasági és kulturális téren elért ered­ményeit mutatják be. A ki­állítást Edward Debicki, a Lengyel Kultúra igazgatója nyitotta meg. Kötélhúzás vagy összefonódás? HAMAROSAN százhar- mincötödször tárgyál egymás­sal hivatalosan két o.yun or­szág kormánya, amely közül az egyik sem ismeri el a mási­kat, nincs is d plomáciai kap­csolatuk: a Kínai Népköztár­saság és az Egyesült Álla­mok. Á hírek szerint a két ország nagykövete a hagyo­mányos helyszínen, a varsói Myslewicki palotában feb­ruár 20-án találkozik. Ezek a kínai—amerikai esz­mecserék már több mint 13 éve folynak, s most sem kel­tenének különösebb szenzá­ciót, ha néhány rendkívüli körülmény nem irányítaná rájuk a figyelmet. Először is említést érde­mel, hogy a találkozó 13 hó­napi szünet után a Kínai Népköztársaság kezdeményez­te. Javaslatát szokatlanul lát­ványos módon, sajtónyilatko­zatban hozta nyilvánosságra, márpedig Kína az imperia is­tákkal tartott kapcsolatait ed­dig a hazai közvélemény előtt elrejtette. Az Üj-Kína hírügynökség által 1968. november 26-án kiadott ötpontos dokumen­tumban a kínai kormány meglepő kijelentet tett: »so­hasem tér el« attól az elv­től, hogy »Kína és az Egye- __ , _ _ _______ s ült Államok a békés egymás a szocialista világ és a béke mellett élés öt alapelvére. szempontjából pózitív ered­megsokszorozta a belső gaz­dasági és szociális problémá­kat, amelyek megoldása vi­szont a jelenlegi nemzetközi elszigeteltségben hatványo­zottan nehéz, h szen az nem­csak a külpolitikai, hanem a külkereskedelmi kapcsolato­kat is befagyasztja — bár e tárén a piacra éhes tőkés mo­nopóliumok már olvasztgat- ják a jeget. A KÜLPOLITIKAI termé­szetű indítékok között szere­pet játszhat az a meggondo­lás is, hogy a helyenként fel­lendülő, helyenként vissza­eső szovjet—amerikai kapcso­latok kárára erősödjék a kí­nai—amerikai viszony. Cse­lekvésre késztethették a kí­nai vezetést a vietnami hely­zet változásai és a párizsi tárgyalások kilátásai: legfőbb gondjuk, hogy valamiképp »le ne maradjanak a von t- ról«, valahogy ki ne rekesz­szék őket a d lkelet-ázsiai problémák rendezéséből. A kínai diplomácia a maga ke­serű tapasztalataiból megta­nulhatta — ha nem is vall’a be —, hogy a mai világhely­zetben az egyetlen reális alternatíva az államok bék's kapcsolatainak előmozdítása. Bármilyen indítékok is ját­szottak közre, a fejlemények Különleges kísérlet VÍZ A londoni egyetem egy kutatócsoportja a tartósabb alatti élet feltételeit kutatja. Két diák, a húszéves Jeffrey Stuart és a 19 éves Peter Newman 24 órát töltött kísér­leti célból a víz alatt egy különleges plasztikgömbben. Képünkön: A két diák a kísérlet után. (AP — Képtávírón érkezett) Jarring döntésre vár »Jordánia sohasem cselek­szik arab szövetségeseitől füg­getlenül« — jelentette ki Tal- huni, Jordánia miniszterelnö­ke,, amikor befejezte tárgya­lásait az EAK fővárosában. A tárgyalások után, amelyeket a jordániai kormányfő Nasszer elnökkel és Riad külügymi­niszterrel folytatott, közle­ményt adtak ki. Az arab ellenállása szerve­zetek tevékenységével kapcso­latban Talhund kijelentette, hogy az ellenállási mozgalom az Izrael által megszállt terű legeken a népből fakad, az arab kormányoknak nincs kö zük hozzá. Gunnar Jarring, az ENS? közel-keleti megbízottja a leg közelebbi jövőben újabb lát ) gató körutat bonyolít le a Kö zel-Keleten — jelenti az UP' jól táiékozott diplomáciai for­rásokra hivatkozva. Jarrinc egyelőre New Yorkban arr? vár, hogy valamilyen döntés szülessen a közel-keleti válság megoldásával kapcsolatban összehívandó négyhatalmi ér­tekezlet kérdésében. épülő megállapodást köt...« Nem kétséges, hogy Kína aktívabb tevékenységre szán­ta el magát a nemzetközi po­rondon, és aktivitásának irá­nya a szomszédos ázsiai or­szágoktól, Ázsiától vagy álta­lában a fejlődő világtól né­miképpen a fejlett kapitalis­ta országok felé fordul. Ügy tűnik, hogy közülük politi­kailag az Egyesült Államok­kal, gazdaságilag Japánnal és az NSZK-val kívánja bővíte­ni kapcsolatait. Persze az amerikai árunak és piacnak is kellő jelentőséget tulajdo­nítanak Pekingben. S a ha­gyományos búzaszállítók — Kanada. Ausztrália — szin­tén előkelő helyet foglalnak el a partnerek sorában. Mindez aligha jelenti azt, hogy Kína csökkenteni kíván­ja befolyását Ázsiában. Af­rikában vág"; Latin-Ameriká-* ban. De a kínai vezetés va­lószínűleg rájött arra, hegy jelenlegi elszigetelt helyzeté­ben még közvetlen befolyási övezetében sem játszhatja az önmaga által elképzelt döntő szerepet. Lehetséges, hogy a kínai vezetők bizonyos fok!g az Egyesült Államokkal va’ó kapcsolatok javításában lát­ják az elszigeteltségből kive­zető utat. MIVEL MAGYARÁZHATÓ a kínai külpolitika aktivizá­lódása és némi irányváltozá­sa? Az elszigeteltség felszá­molásának szándéka mellett ennek nyilván belpolitikai okai is vannak. Kínában az úgynevezett proletár-kulturális forrada­lom több éves ádáz harcai után a belső hatalmi helyze­tet Mao Ce-tung és hívei pozícióinak viszonylagos meg­erősödése jellemzi. Ez a meg­erősödés azzal jár, hogy a külpolitikai vonalvezetésben is nagvobb szóhoz jutottak a maóisták, akik féktelenül szovjetellenesek, s »az ellen­ségem ellensége az én bará­tom« nem mindig helytálló elv értelmében hajlandók elvtelen kompromisszumokra lépni az imperialistákkal. Bi­zonyos az is, hogy az úgyne­vezett kulturális forradalom ményekkel is járhatnak. Az Egyesült Államokkal való kapcsolat normalizálása hoz­zájárulhat például a Kínai Népköztársaság nemzetközi elismeréséhez, törvényes jo­gainak helyreállításához. Az aktívabb bekapcsolddás a vi- ágpolitikába fékezheti Kína kalandor törekvéseit. Ugyan­is, ha Kína a jövőben na­gyobb tekintélyre, befolyásra tart igényt a nemzetközi po­rondon, akkor jobban kell tartania magát a nemzetk izi joghoz, az államközi kapcso­latok normáihoz. A józanul gondolkodó meg­figyelők tehát nem hagyják figyelmen kívül a várható pozitívumokat, amellett, hogy észreveszik: Kína nyugati kapcsolatainak erősítésével egy időben nem javítja, sőt helyenként rontja kapcsola­tait a szocialista országokkal. Növekszik Kína gazdasági függősége a legnagyobb ka­pitalista országoktól. Az amerikai kormány a kínai kapcsolatok javítására irá­nyuló készségének óvatos bi­zonyításával nemcsak a kínai piacra akar betörni, hanem feltehetően ki akarja aknázni a kínai—szovjet ellentéteket, erősíteni próbálja a kínai ve­zetés bomlasztó tevékenysé­gét a szocialista világrend- szerben, a nemzetközi mun­kásmozgalomban. NEM KÉTSÉGES, hogy az imperialista országoknál^ hosszabb időre szóló terveik vannak a kínai külpolitika számukra kedvező orientá­ciójának elősegítésére, ezt ép­pen nemrégiben bizonyította az amerikai—japán eszmecse­re a Kínával követett takti­káról. Pálos Tamás KISHIREUMIVILAÍBÓI Katonák a diákok ellen Washingtonból kapott je­lentések szerint 900 nemzeti gárdistát küldtek a wisconsi- ni állami egyetemre, hogy megakadályozzák a több nap óta tartó diáktüntetések foly­tatását Az állam kormány­zója szerdán este rendelte el a nemzeti gárda alakulatai­nak készenlétbe helyezését Wilson brit miniszterelnök tegnap Bonnban hivatalos tárgyalásainak befejeztével sajtóértekezletet tartott , Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter kiszélesítet­te közel-keleti útjának prog­ramját. Tervezett szfriai és iraki útját kibővítve elláto­gat Jordániába, Szaúd-Ará­biába, Kuwaitba és Libanon­ba is. Tíznapos körútját szom­baton kezdi meg. Megemlékeztek csütörtökön az egész Szovjetunióban Ivan Krilov, a nagy mesemondó születésének 200. évfordulójá­ról. . . Tokióban csütörtökön me­morandumot írtak alá a szov­jet—japán légiközlekedés ki­szélesítéséről folytatott tár­gyalásokról. Több mint ezer diák állta el a bejáratokat az amerikai Madison állambeli Wisconsin egyetemen a néger tanulótár- sak jogait követelve. Előzőleg a nemzeti gárda 900 tagja és 400 rendőr vette körül az egyetem épületeit, majd ösz- szecsapott a türttetőkkel. Hat diákot letartóztattak. Ali Bhutto volt pakisztáni külügyminiszter, Ajub khán politikai ellenfele, Lahoréból — ahol eddig házi őrizetben tartották — vonattal szű- kebb hazájába, Lakamába utazott, miután visszautasí­totta a kormány , által fel­ajánlott repülőgépet. Szovjet íróküldöttség érke­zett Peruba. A delegációt Szergej Szmimov vezeti. Frank Borman amerikai űrhajós, az Apollo—fi pa- katonai alakulatot is mozgó- > rancsnoka Rómába érkezett sítottak az »egyetemi hábo- I az űrhajóst fogadta VL Pál rúban«. (MTI) I pápa is. Korábban már jelentős rend­őri erőket vezényeltek az egyetemr» a néger diákok követeléseit támogató sztrájk és tüntetések megfékezésére. Ez az első eset arra, hogy Sirhan továbbra is tagad Sirhan Bishara Sirhan 24 éves jordániai bevándorlót, akit Robert Kennedy szénától meggyilkolásával vádolnak szerdán felkeresték cellájában védői es kétórás megbeszelé sen rávették, hogy a bírósá; előtt ismerje be bűnösségét Sirhan, noha a szenátor meg gyilkolásakor a kezéből csa várták ki a füstölgő revolvert mindmáig nem volt haijlandt kijelenteni, hogy bűnösnek érzá magát. A védőügyvedek akciójának állítólag az a célja, hogy meg­mentsék védencüket a biztos haláltól: a gázkamrában való kivégzéstől. Az amerikai jog- zokások szerint ugyanis, ha a vádlott kijelenti, hogy »bű­nösnek érzi magát«, és töre­delmes megbánást mutat, va- 'amint a védelem és a vád képviselői ebben megegyez­tek, elkerülheti a halálos íté 'etet és helyette életfogytigla ni börtönbüntetést kaphat. (MTI) Hótorlaszok, hófúvások több földrészen A Pamír-hegységben, Szov- jet-Tadzsikisztánban, ahol té­len is csak kivételes esetek­ben fordul elő havazás, most egyes helyeken 18 méteres a hóréteg vastagsága. A bulldó­zerek a nagy hideg ellenére elindultak, hogy megt.sztítsá . a hegyi utakat. A teherg p- kocsik a hóba vágott folyosó­kon közlekednek, de a sürgős szállítmányokat csak helikop­terekkel tudják a hegyekbe juttatni. Hóförgetegek dúlnak egy másik szovjet közép­ázsiai köztársaságban, Kirgí- ziában is. A szokatlanul ke­mény tél elleni küzdelemben a helyi lakosságon kívül ka­tonai égységek is részt vesz­nek. Utakat vájnak a hóban, felrobbantják a lezúd elássál fenyegető hóhe gyeket. A lengyel Kárpátokban is kemény tél van. Az utóbbi napok havazásai következté­ben a hótakaró vastagsága meghaladja az egy métert, így hivatalosan lavinav^-zélyt hirdetnek. A hónak Addig egy halálos áldozata van, több hegyi utat lezártak, köz­tük a kumica—Zakopanéi au- tóutat is. Csemerno környékén, Her­cegovinában a nagy hótorla­szok és hófúvások miatt 13 községben teljesen megbénult az élet. Ez a terület — ame­lyen négyezer ember él — teljesen el van vágva a kül­világtól, egy távbeszélő vonal jelenti az egyedüli összeköt­tetést. A Gacko és Csemerno közötti 17 kilométeres útvo­nal egy hete már járhatatlan. Csemernóban és a környék­beli tanyákon sok az in­fluenzás beteg, de a nagy hó miatt orvosi kezelésben nem részesíthetők. Hercegovina e vidékének lakossága élelmi­szerekben is nagy hiányt szenved. Románia hegyvidékein, kü­lönösen Moldovában és Má- ramarosban a hóviharok far- kascsordákat kergettek be a falvakba. Azonnal megindul­tak a vadászok a csordák visszaszorítására. Máramaros- ban egyetlen napon hat far­kast lőttek le. Az irtóhadjá­rat a veszélyeztetett területe­ken tovább folyik. A legúirbb jelentések sze­riül a legutóbbi észak-ameri­kai hóvihar halálos áldoza­tainak a száma kilencvenre emelkedett. Csak New York körzetében harmincnyolcán haltak meg. Hóesésről kaptunk hírt és képet Nápolyból is. Az Olaszországra köszöntött rendkí­vüli hideg tél már elérte a félsziget déli harmadát. A hóborította Nápoly valósággal természeti csodának számít. (Telefotó; AP—MTI—KS). 0101530201000202

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents