Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ;\ KÖ(V Uj >> Ára: 1 forint A Z; MS Z.M P MEGY E*l B I Z OTT SÁGA XXV. évtolyam, 27. szám ME GYEITA MÁC S LA PJ A 1969. február 2., vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1968. évi fejlődéséről 1368-ban s magyar népgazdaság az Irányítás új rendszerére tért át Az 1968. évi gazdálkodás biztosította a termelés fejlődésének folyamatosságát Ax új gazdaságirányítási rendszer bevezetése sem a termelés, sem a forgalom területén nem idézett elő számottevő nehézségeket A reform első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlődés a legtöbb vonatkozásban jobban megfelel a tervezettnek, mint korábban. 1968-ban a nemzeti jövedelem kb 5 százalékkal meghaladta az 1967. évi színvonalat. Hasonló mértékben emelkedett a lakosság fogyasztása is. A felhalmozáson belül beruházásokra kb annyit fordítottak, mint az előző évben, a készletek növekedése valamivel nagyobb volt mint 1967-ben. Az ország nemzetközi fizetési mérlege, ezen belül a külkereskedelmi mérleg is kedvezőbben alakult a tervezettnél és az 1967. évinél. A főbb termelő ágazatok közül az ipar 5 százalékkal, az építőipar kb 6 százalékkal, a mezőgazdaság 1—2 százalékkal termelt többet 1968-ban, mint egy évvel korábban. 1968-ban a foglalkoztatottak száma nagyobb arányban emelkedett mint a korábbi években. Előzetes adatok szerint a munkások és alkalmazottak száma több mint 3 százalékkal nőtt, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben dolgozók (tagok és alkalmazottak) száma pedig 1968-ban — a korábbi évektől eltérően — nem csökkent. Az 1968. évi munkaerő-gazdálkodást általánosságban az jellemezte, hogy a munkát keresők rendszerint el tudtak helyezkedni (egyes területeken a kereslet nagyobb volt mint a rendelkezésre álló munkaerő), s az év folyamán a munkahelyváltoztatások száma csak kis mértékben haladta meg az előző évekét. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1968-ban a tervezettnél kisebb mértékben emelkedett. A vállalatok gazdálkodását 1968-ban nem központi terv- utasítások, hanem a népgazdasági tervről kapott központi információk,' az ún, közgazda- sági szabályozók, valamint a piaci viszonyok figyelembevételével maguk a gazdálkodó egységek határozták meg. A kereslet aktívabb hatást gyakorolt a termelésre. Az ipar számos új termék gyártását és forgalomba hozatalát kezdte meg, illetve készítette elő. Elsősorban azok az ágazatok növelték termelésüket — gépgyártás, híradástechnikai ipar. fémtömegcikk-ipar, műtrágya- gyártás, műanyagipar stb. —, amelyeknek termékei iránt a hazai vagy külföldi piacokon növekedett a kereslet. Azok az ágazatok, amelyeknek elhelyezési nehézségei voltak vagy egyáltalán nem vagy csak kis mértékben fokozták a termelést (pl. villamosgépipar, textilipar, textilruházati ipar stb.). Emellett egyes esetekben előfordult — indokolatlanul — megrendelés nélküli termelés is. 1968-ban a legtöbb vállalat jövedelmező volt. A vállalati nyereség a gazdálkodás eredményei mellett az év elején kialakított árak és az állami támogatás következtében — előzetes adatok szerint — jelentősen meghaladta a tervezettet A szocialista ipar termelői árszínvonala az árreform során végrehajtott év eleji 8 százalékos emelkedés után az év folyamán gyakorlatilag nem változott. Az emelkedés év közben nem érte el a fél százalékot sem. Az év folyamán a beruházási javak iránt fokozódott a kereslet A vállalatok beruházási kezdeményezése aktív volt. Ennek maradéktalan kielégítését akadályozta az elégtelen építőipari és építőanyag- ipari kapacitás, valamint az előző évinél alacsonyabb gépimport Az 1968. évi beruházások volumene kb. elérte a kiemelkedően magas 1967. évi színvonalat. (1967-ben a beruházások 1966-hoz képest 22 százalékkal nőttek.) 1968-ban az építési beruházások aránya valamivel nagyobb, a gépberuházásoké pedig kisebb volt, mint az előző évben. A lakosság pénzbevétele a főbb bevételi forrásokból a termelés növekedésénél és a tervezettnél nagyobb mértékben, több mint 8 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés a munkások és alkalmazottak számának, kisebb mértékben átlagkeresetének emelkedéséből, továbbá a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos paraszti bevételek (tsz-tagok mun- kaegvség-i*tszesedése, felvásárlás stb.) számottevő növekedéséből adódott A megnővekedett lakossági vásárlóerő túlnyomó részét áruvásárlásra fordították A kiskereskedelem 7 százalékkal több árut értékesített 1968-ban, mint az előző évben. Szolgáltatásokra mintegy 9 százalékkal költött többet a lakosság, mint 1967-ben. Ä bevételek egy része — 4,4 milliárd forint — a takarékbetét-állományt 29,2 milliárd forintra növelte. A társadalmi és gazdasági élet főbb területeinek fejlődését 1968-ban a következők jellemezték: Ipar 1968-ban a szocialista ipar 5 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Ezen bélül az állami ipar termelése 5,1 százalékkal, a szövetkezeti iparé 3,5 százalékkal nőtt. A gazdaságpolitikai céloknak megfelelően vidékein a növekedés nagyobb volt, minit Budapesten. Az ipar főbb ágazatai közül elsősorban a vegyipar, a gépipar és a kohászat fokozta termelését. í968-ban a szocialista iparban átlagosan 1 693 100 fő dolgozott, 60 500 fővel, 3,8 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt Budapesten az ipari létszám 1967-hez képest nem változott, a vidéki iparban több, mint 6 százalékkal nőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés a szocialista iparban — nem kielégítő mértékben — 1,1 százalékkal, az állami iparban 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. Az iparban és az építőiparban megkezdődött a fokozatos áttérés a 44 órás munkahétre. 1968. január 1 és szeptember 30 között a szocialista iparban dolgozók 40 százalékának — több mint 600 000 dolgozónak — csökkentették a heti munkaidejét 1968-ban az iparban kiSzét tett összes munkabér a termelés növekedésénél valarti- vel nagyobb mértékben, 5,9 százalékká1 <»zr - átaf kérésé"1 2,4 százalékkal nőtt 1967-he:: képest. A szocialista ipar főbb ága zatainak termelése 1963-ban a következőképpen alakult: A bányászat termelése — elsősorban a kőolaj-termelés második féléid fokozódása következtében — 3.4 százalékkal haladta meg az előző évi szín - tét. A széntermelés lényegében nem változott, kőolajból 7 százalékkal, földgázból 31 százalékkal termeltek többet, mint 1967-ben. A viÜamosenergia-termelés 1967-hez képest 5 százalékkal emelkedett. 1968-ban a vaskohászat termelése 5 százalékkal nőtt A gépipar termelése 1968- ban 8 százalékkal haladta meg az egy éwel azelőtti szintet Az ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben 1968-ban is a vegyipar termelése nőtt: 10 százalékkal. A műtrágya-termelés (hatóanyagban) 19 százalékkal, a műanyagoké 19 százalékkal, a vegyi szálaké S százalékkal volt több, mint egy egy éwel azelőtt A kőolajszármazékaik termelése 15 százalékkal. a gyógyszeriparé 7 százalékkal haladta meg az 1967. évi szintet, a gumiipart 1 százalékkal csökkent Mérsékelten — a szükségletekhez képest nem kielégítő mértékben — (3 százalékkal) nőtt 1968-ban a fontosabb építőanyagok termelése. A könnyűipar, amely 1967- ben 11 százalékkal növelte termelését, 1968-ban 2 százalék kai termelt többet az előző évinél. 1968-ban a legnagyobb könnyűipari ágazat, a textil- ipar termelése 1 százalékkal csökkent 1967-hez viszonyítva A textilruházati ipar közel 3 százalékkal termelt kevesebbet, mint az előző évben. A bőr-, szőrme- és cipőipar ? százalékkal növelte termelését Elsősorban a felsőruházati cikkek, valamint a bútorok exportja fokozódott. Építőipar, beruházások i 168-ban az építőipari termelés — előzetes számítások szerint — kb. 6 százalékkal haladta meg az előző évi szintet Az állami építőipari vállalatokhoz benyújtott építési igények a kivitelezési lehetőségeket kb 20 százalékkal meghaladták. Az állami építőipari vállalatok 1968-ban 12 000, az ép - tőipari szövetkezetek pedig közel 3000 fővel több munkást foglalkoztattak, mint a megelőző évben. Az egy főre jutó teremelés 1968-ban nem emelkedett, az egy órára jutó termelés valamelyest meghaladta az előző évi szintet.. Az új árakon elszámolt építőipari munkák árszintje 1987-hez képest — az árre(Folytatás a 2. oldalon.) Mezőgazdasági könyvkiállítás Csurgón A mezőgazdasági könyvhónap alkalmából tegnap kiállítás nyílt Csurgón a járási művelődési házban. A kiállított könyvek között megtalálható a legrégibb kiadástól a legújabbig minden jelentősebb irodalmi termék: állattenyésztési, növénytermesztési szakkönyvek,, tudományos művek és egyéb mezőgazdasággal foglalkozó tanul mányok. A könyvek megtekintés után a helyszínen megvásárolhatók vagy kölcsönözhetők. Magyarország és az NDK együttműködése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban A dr. Sághy Vilmosnak, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettesének vezetésével a Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó magyar mezőgazdasági küldöttség január 26 és 31 között tervkonzultációs tárgyalásokat folytatott a két ország műszaki-tudományos és gazdasági együttműködéséről a mezőgazdaság és az 'elmiszeripar területén. Megbeszéléseket folytattak a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság 1971—1975. évi távlati tervével összefüggő műszaki-tudományos együttműködés, kooperáció, továbbá a mezőgazdasági, valamint élelmiszeripari termékek kölcsönös szállításának kérdéseiről. A tárgyalások eredményéről jegyzőkönyvet írtak alá. UThant Londonban U Thant, az ENSZ főtitkára szombaton Londonban megbeszélést folytatott Michael Stewart brit külügyminiszterrel arról a tervről, hogy a Biztonsági Tanács négy állandó tagja — a Szovjetunió. az Egyesült Államok, Nagy-Britanriia és Franciaország — a világszerevezet égisze alatt magas szintű értekezleten vitassa meg a közel-keleti helyzet rendezésének lehetőségeit. Diplomáciai forrásból származó értesülés szerint a brit kormány támogatja a találkozó tervét \ Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete Az SZKP Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét küldte az Izraeli Kommunista Párt XVI. kongresszusának és az izraeli kommunistáknak. A szovjet kommunisták újabb sikereket kívánnak az izraeli kommunistáknak abban a harcban, amelyet az agresszió és a hódítás politikája ellen, hazájuk dolgozóinak érdekeiért vívnak. Az üdvözlet megállapítja, hogy »az Izraeli Kommunista Párt a marxista—leninista tanítást követve védelmezi az ország dolgozóinak alapvető érdekeit, határozottan fellép az izraeli kormánykörök agresszív politikája ellen; a közel-keleti konfliktus haladéktalan és igazságos rendezéséért«. Merénylet Saigonban Bombát dobta! a tábornok autójába Szombaton délelőtt Saigon központjában bombamerényle tét követtek el 'Nguyen Van Kiém tábornok, Nguyen Van Thieu dél-vietnami elnök különleges katonai tanácsadója ellen. A tábornok erős katona őrizettel haladó gépkocsijába ismeretlen tettesek a nyílt utcán bombát dobtak; a robbanás megölte az elnök tanácsadójának sofőrjét és megsebesítette a tábornokot. A katona: szóvivő közlése szerint Klemnek lába törött, amikor egy férfi bedobta a robbanó töltetet a kocsiba az ablakon keresztül. Az amerikai katonai szóvivő közlése szerint a robbanás után lövöldözés kezdődött. Néró lehet tudni pontosan; ki lőtt, de valószínűnek tartják, hogy a támadókat próbálták leteríteni a testőrök — ám a merénylők elmenekültek. A tábornok védői közül öt ugyancsak megsebesült a robbanás következtében. A támadás nyomán Kiem tábornok kocsija, valamint a két kísérő katonai jármű közül az egyik meggyulladt. Egy hónapon belül ez a második utcai merénylet a dél- vietnamd kormányzat vezető személyiségei ellen. Nixon egyelőre nem tárgyal kormányfőkkel Kiss Csaba, az MTI tudósítja jelenti: A washingtoni Evening Star jelentése szerint Nixon udvarias formában visszautasította Wilson brit miniszter- elnök javaslatát egy angol— amerikai csúcstalálkozóról. Az új elnök egyelőre nem kívánja, hogy Wilson Washingtonba látogasson, sőt tavaszra tervezett európai utazásáig legfeljebb csak az Egyesült Államok két szomszédjának — Kanadának és Mexikónak — vezetőivel kíván találkozni. Az elhatározás hátterében két ok áll. Nixon mindenekelőtt idői kíván magának biztosítani ahhoz, hogy kellőképpen felkészüljön a tanácskozásra és kidolgozza az új kormány elképzeléseit az USA európai politikájára vonatkozóan. Ennek megfelelően az új elnök legalább két-három hónapig nem óhajt olyan találkozókat, amelyek esetleges kötelezettségeket jelenthetnek számára. Legalább ilyen súllyal esik azonban a latba az a tény, hogy Nixon terveiben fontos helyet kapott a francia—amerikai viszony megjavítása s ennek megefelelően kisebb szerepe lesz az angol—amerikai »különleges viszonynak«. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy az új elnök udvarias formában elutasítja Kiesinger nyugatnémet kancellár javaslatát is. A kancellár, Wilsonhoz hasonlóan felajánlotta, hógy Washingtonba utazik. A legmagasabb szintű tanácskozások ideiglenes elhalasztása nem jelenti azt, hogy a Nixon- kormány nem akarná sürgősen megvitatni az európai kérdéseket, elsősorban a NATO problémáit, azonban nem kormányfői színvonalon. Hétfőtől szezon Ismét megrendezi a kereskedelem a téli ruházati vásárt Dr. Nagy Gyulának, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint mintegy nyolcmillió forint értékű ruházati cikk árát csökkentik 20—40 százalékkal. A február 3—15 között kiárusításra kerülő, téli jellegű cikkek; női, férfi végi kiárusítás konfekcióáruk, szövetek, csizmák mellett divatcikkek, divatos kötöttáruk, valamint fehérneműk gazdag választéka várja a vevőket. A megye harminc szaküzletében felkészültek a forgalomra. A vásár időpontja egyébkén! egybeesik a tsz-ek zárszámadásaival, így a vidéki vevők is kedvükre válogathatnak.
