Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-09 / 33. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap. IM9. február 1 A TELEFONTÓL A TELEFAXIG nagyobb megye — kisebb népsűrűség kisebb város — nagyobb népsűrűség Somogy megye 6084 négyzetkilométernyi területével az ország területének 6,5 százalékát teszi ld, az egyik legnagyobb megye. Ezzel ellentétben viszont a népsűrűség itt a legkisebb, 60 fő négyzetkilométerenként (az országos átlag négyzetkilométerenként 110 fő). Most hozta a hírt egyik napilapunk, hogy Budapest lakossága elérte a kétmilliót, Somogybán az 1967. január elsejei adat szerint 361 985 fő él. Hetvenöt évvel ezelőtt 326 835- en laktak a megyében, tehát a háromnegyed évszázados létszámfejlődés alig haladja meg a 11 százalékot A születések és a halálozások arányszáma hasonló a terület és a népsűrűség viszonyításához. Az él- veszületéseík száma nálunk a legalacsonyabb és a halálozásoké a legmagasabb. Az elmúlt 15—20 év alatt a munkaképes korú lakosság 17 800 fővel csökkent, míg az összlakosság 2300 fővel lett kevesebb. Az ipari népességet figyelve azt kell megállapítanunk, hogy az országos rangsorban Szabolcs—SzatmÁr megye után md következünk — de hátulról! A megyeszékhely szöges ellentéte Somogynak. Kaposvár hatvankilenc évvel ezelőtt 19 000 lakost számlált, 1941-ben már 34 000-et és jelenleg 52 000 az itt lakók száma. A város területe 7643 katasztrális hold — egyike a legkisebb kiterjedésű városoknak, viszont népsűrűsége 1121 fő négyzetkilométerenként, a vidéki városok közül a legmagasabb. Az erőteljes iparosodást az mutatja a legjobban, hogy a megye ipartelepeinek 23,2 százaléka, az ipari népesség 55,6 százaléka, az ipar erőgép-kapacitásának 59,4 százaléka a városban van, a lakosság kétötöde az iparból 4Ü A statisztikai számokból az is kitűnik, hogy a megyeszékhelyeket a vasúti utazások szemszögéből vizsgálva, Kaposvár utcahosszal vezet az országos listán, a személyforgalom mutatós zárna évi 26 jegy fejenként. Nincs megoldás? A városavatásra megjelent különkiadásunk karikatúrája sorompókkal körülzárt Siófokot ábrázok -Megközelítés: csak helikopterrel« — ez volt az aláírás. A kérdés sajnos még súlyosabb. Tulajdonképpen nem körülzárásról van szó, hanem a fiatal város — Siófok — kettészeléséről. Ez megbénítja közlekedését a forgalmas nyári napokon, az autók hosszú sorát kényszeríti a főútvonalon várakozni, s akadályozza a forgalmat. A helybeliek hovatovább megszokták ezt, mint meglevő rosszat. Gyakorta a szemfülesebb autósak is úgy segítettek magukon, ahogyan tudtak. Amikor a Balaton-part és a 7-es főközlekedési út között a vasúti sorompó már megduplázta a tízperces zárvatartást, bosszankodva ugyan, de igénybe vették az egyetlen lehetőséget: a másfél kilométerre Budapest felé levő vasúti átjárót!* Egy decemberi napon eltűnt az átjáró, s bezárult a kör! A MÁV azt mondja: Az intézkedést azt tette szükségessé, hogy a sorompó 890 méterről kezelhető csak és az erre tartó tehergépkocsiknak kis szögben kellett fordulni. Az eljárás ellen a siófoki tanács és a Balatoni Intéző Bizottság tiltakozott. Egy fellebbezésük még ma is a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályán vár határozatra. A rendőrség közlekedésrendészeti osztálya és a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya még az elbontás előtt ideig1 ;en hozzájárult, hogy l orom pót ilyen állapotában használják a kétszintes aluljáró megépítéséig. Nem értó senki: ha csak a tehergépkocsiknak volt rossz az átjáró, miért nem járhatnak rajta a személykocsik. Ezt egy közlekedési táblával meg lehetett volna oldani. Amikor a vasút növekvő forgalma lehetetlenné teszi, hogy a sorompókat tíz percnél rövidebb ideig tartsák zárva, nem arra kellene törekedni, hogy a meglevő lehetőséget megtartsák? Siófok nagyon várja a ma még csak tanulmányterv formájában létező kétszintes vasúti átjárót, addig, azonban segítségét kér. M.L.-OÍ A kép útja az eseménytől az olvasóhoz SZÁZ ÚJ TANULÓ o falusi kereskedelemben Napjainkra jellemző, hogy a távolságok összezsugorodnak: a szuperszonikus repülőgépek néhány óra alatt kontinenseket kötnek össze, s postazsákjaik fotókat és filmtekercseket rejtenek, vagy a műholdak több tízezer kilométeres távolságra is jó minőségű televíziós képeket továbbítanak. Keresettek a kerti magvak (Tudósítónktól.) A megye egyetlen vetőmag- szaiküzlete Kaposváron ezekben a hetekben a leglátogatottabb boltok egyike. Hét-nyolc- száz vásárló fordul meg itt naponta. Az árukészlet félmillió forint felett van, és egy-egy nap 10—15 000 forint értékű mag kel el. Január utolsó napjaiban kapott a bolt a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalattól 120 000 forint értékű árut, s ezzel megszűnt a hiány: mintegy ezerkótszáz-féle mag kapható a boltban. Még az olyan — tavaly még hiányzó — gazdasági magvakból is elegendő van, mint a lucerna, a vöróshere vagy a különböző bocsófélék magja. Az új szállítmánnyal megérkezett a sárgarépa- és petrezselyemmag is. A képrögzítő papírtekercsén napi 60 kép érkezik. A képrögzítőbe épített tele fanon a londoni diszpécser je lentkezák: »Adom a vonalat Moszkvának!- — mondja, és máris konferálja a kép tártál mát. A tekercs útjára indul, s a vomalkákból körülbelül 13 perc alatt kialakul a kép a két »átszállóról-“, Jeliszejevről és Hrunovról. A világ legfrissebb, legizgalmasabb eseményeiről készült fotókból egyre több és több kerül az újságokba. Mindazok a képek, amelyek a Telefoto— AP—MTI—KS jelzéssel jelen nek meg a lapban, az említett módon — a tengerentúlról tenger alatti kábelen, az európai kontinens különböző pontjairól pedig vonalon — érkezne!:. Fél évvel ezelőtt a Központi Sajtószolgálat a megyed napilapok megbízásából bérbe vette az Associated Press képügynökség faximile típusú képrögzítőjét, a telefaxot. Ezen a készüléken a London—Párizs-*— Frankfurt—Zürich—Bécs vonalon keresztül jutnak a képek — naponta mintegy hatvan — Budapestre, az MTI-n keresztül a Központó Sajtószolgálathoz. A megyei lapok ellátása A Központi Sajtószolgálat ezekből, továbbá a Foto International és az ÜPI képügynökségek kollekciójából válogatja össze a megyei lapok számára a külföldi fotók választékát. A képek egy része, , különösen azok, amelyek éjszaka vagy a délelőtti órákban érkeznek, gyorspostával jutnak a szerkesztőségekbe, a késő délután érkezők pedig — hazaiak és külföldiek egyaránt — kép- távírón. A képtávíró-berende- zésről elmondhatjuk, hogy a szerkesztőségek technikai korszerűsítésének egyik rendkívül fohtos eleme, hiszen ezáltal megyei lapjaink bekapcsolódnak a világ nagy képügynökségeinek vérkeringésébe. (A Somogyi Néplap éppen a napokban, február 4-én helyezte üzembe képtávíróját. A szerk.) Korszerű újságot aktuális tematikával, korszerű stílusban és szép magyarsággal kell írni, szerkeszteni. A korszerűségnek fő jellemzője a sajtóban a frisseség. Megyed újságjainknak sem elegendő tehát csak telex-gépeikkel bekapcsolódniuk a világeseményekről tudósító. a hírek ezreit ontó hírügynökségek hálózatába; mindehhez ma már szorosan hozzátartozik az események gyors képi illusztrálása is. Ezt a célt szolgálja a képtávíró, a telefax. A korszerű lapszerkesztést néhány évtizeddel ezelőtt a többi között a telefon, később a telex jelentette. Ma azonban a 2—3 percen belül jó minőségű, előhívott képet adó modem riportergép segítségével, a korszerűen felszerelt szerkesztőségek és nyomdák már biztosítani tudják, hogy egy- egy eseményről készült felvétel után 20 perc múlva induljon a rotációs gép. A riporter- gépkocsi, mint egy mozgó laboratórium, képtávíró-adóval van felszerelve, amely egyenesen a gyarsmaró klisográfnak továbbítja a képet és így biztosítja, hogy 20 perc múltán már vezérszómra onthatják a körforgó gépek a legfrissebb eseményekről képben is tájékoztató újságot. Megyei napilapjaink ugyan ettől még messze .vannak, dr ho"v ez1' cj- érjék, már tetteik egy lépést, mi több. ;rientős lépést. <5 kollégák re a .metszéspontok eredményeként a papíron a vízszintes sorokat. Vagyis ahol az áram keresztülfolyik, egy jel jön létre és így épül fel a kép. A gép egyébként színes fotók továbbítására is alkalmas, szín- elemekre bontással. A képeket most már a megyei lapok szerkesztőségeibe kell eljuttatni. Ez pedig úgy történik, hogy a Központi Saj tószolgálat és valamennyi kép. távíróval rendelkező megyei élet. A vevőállomás kezelője bejelentkezik a diszpécsernél s tónusegyeztetés után felhangzik a központban a diszpécser hangja: Halló, szerkesz tőségek! Indul az adás! A megyei szerkesztőségek - ben, szántón a posta közbeiktatásával, a jeleket felerősítik, ezekkel egy lámpa fényét vezérlik. A képről visszaverődő váltakozó erősségű fényerő te hált szántén elektromos jelekA mai szerkesztőségben az újságírók, szerkesztők, gépírók mellett telex-kezelők is dolgoznák. Azonban a szerkesztőségi technika továbbfejlesztésével ugyanilyen természetes lesz a fehér köpenyes híradás- technikus vagy a képtára ró- hálózat központjában a híradástechnikai mérnök. A tévé és a rádió gyors ütemű fejlődése a lapkészítésben is változást eredményezett. A legfrissebb híranyag továbbításában a napd sajtó nyilván nem versenyezhet a televízióval és a rádióval. A rádiózás és televíziózás általános elterjedése mégsem csökkentette az újságolvasók számát, sőt, különösen vidéken, növelte. Ebben az összefüggésben tehát jogos igény a sajtóval szemben, hogy az események hátterét, összefüggéseit mélyrehatóan magyarázza, s a megnövekedett vizuális igényt is jól válogatott, érdekes eseményfotókkal elégítse ki. A Központi Sajtószolgálat képrögzítőjén a világ legkülönbözőbb részein történt eseményekről az eseménytől számított egy, másfél órán belül, a sajtóban való közlés céljára alkalmas képeket kapunk. Hogyan születik a telefoto ? Hogyan történik ez? — kérdezheti az olvasó, A képrögzítő automatikus készülék, s nem igényli, hogy a kezelőszemélyzet állandóan figyelemmel kísérje: így éjjel is működik. A faximile típusú képrögzítőt úgy terveztek, hogy telefonvonalon (megfelelő átalakítás esetén rádión) vett jeleket használhat fel. A gépben egy nagy tisztaságú aoélíróél és fargócsavar között egy elefctro- érzékeny papír halad, állandó sebességgel. A csavarvonal érintkező pontján áram folyik a papíron keresztül, s így kémiai reakció jön létre ami a papírt elszínezi. Ennek az elszíneződésnek a mértéke az áram nagyságától függ; az áram nagyságát pedig a vonalon vett jel vezérli. Tehát a csavarvonal forgása és a papír mozgása együttesen hozzák létlap szerkesztősége egy időben postai telefonvonalon — erősítő közbeiktatásával — kapcsolatot létesít. A központban a matt papírszalagon érkezhet képeket reprodukálják és a reprodukált fényes képet egy Neva rendszerű szovjet adóberendezés hengerére erősítik. A képet megvilágítják s a különböző tónusértékekről visszaverődő fényt egy fotocellára irányítják, a fotocellára eső változó fényerő azután váltakozó erősségű elektromos jeleket kelt. Az így nyárt jeleket pedig telefonvonalon továbbítják. Telefonvonalon érkezik A megyei lapok szerkesztőségeiben — tehát a vevőoldalon — minden este megélénkül az ké alakítható, az elektromos jeleli pedig visszaalakíthatok képpé. Az adásidő előtt és után az adó-, illetve a vevőkészüléken levő telefonon keresztül a két állomás kapcsolatban van egymással. A szerkesztőségekre ezután az a feladat hárul, hogy a negatívot kiszereljék, és 2—3 perces hívás után kész a poei- tiv kép, amit csak meg kell szárítani. Az ügyeletes szerkesztő ilyenkor megállapítja a képméretet, s máris továbbíthatja a nyomdának, hogy elkészíthessék a klisét. A kép távírózás számos lehetőséget rejt magában, többek között pl. azt, hogy ha valamelyik vidéki városunkban országos jelentőségű esemény van, akkor egy adóberendezésnek a megyei szerkesztőségbe való telepítése útján « képet továbbíthatják a Köziponti Sajtószolgálatnak, az pepiig továbbadhatja a hálózatba bekapcsolt állomásoknak. Ez ' a módszer a jelenlegi lehetőségekhez mérten jelentősen meggyorsítja a nagy fontosságú vidéki események képi publikálását. A technikának a szerkesztőségi munkában is mind nagyobb szerepe lesz. A század eleji szerkesztőségben elegendő feltétel volt a gyorsírni tudó újságíró és a telefon. Ma már a képtávírózás is a sajtó természetes tartozéka, hogy segítségével az ország és a világ eseményeiről np csak hiteles beszámolót, hanem vizuális információt is nyújtson az olvasónak. Boros Béla gyasatásd szövetkezetek igazgatóságai veszik fel. Azok az általános iskolát végzett fiatalok, akik a SZÖ- VOSZ szakmunkásképző iskolájába kerülnek, két évet szakmai gyakorlaton a boltokban töltenek. Ez alatt havonta kétszer elméleti oktatást kapnak a MESZÖV-nél. A két év eltelte után kerülnek tíz hónapra a budatétényi vagy a tokaji iskolába Azok pedig, akik a siófoki vagy a kaposvári Belkereskedelmi Szakmunkásképző Iskolában tanulnak, hetenként látogatják az előadásokat. Az érettségizettek a MESZÖV-nél rendezett konzultációkon szerzik meg a szükséges szakmai ismereteket, és csal: vizsgázni mennek a szakiskolákba. ►Halló szerkesztőségek! Indul az adás!" — hangja, s az adóhenger útjára indul. hangzik fel a készülékben a pesti diszpécser (Gámón Gábor felvételei) (Tudósítónktól.) A fogyasztási szövetkezetek szakmunkás-igényéről a MÉSZÖV személyügyi és oktatási csoportjától kértünk tájékoztatást. Elmondták, hogy a szövetkezeti kereskedelemben dolgozó fiatalok a budaitetényi vagy a tokaji szakmunkásképző iskolában meg a kaposvári és a siófoki iskolába szerzik meg a szükséges képesítést. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek boltjai 72 általános iskolát végzett és 29 érettségizett fiatalt várnak tanulónak. Főleg az élelmiszer- és ruházató kereskedelemben van szükség rájuk, de nyolc fiatalt ipari, ugyanennyit húsipari kereskedő-jelöltnek is alkalmaznak. A jelentkezéseket a fo-
