Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-04 / 28. szám
Kedd, 1969. február 4. 3 SOMOGYI NÉPIAP A somogyi értelmiség helyzetéről Anyagi, erkölcsi megbecsülés Forradalmi krónika 1919 FEBRUÁR Mint korábban már szóltunk róla, megyei pártbizottságunk megálapította: az értelmiség szerepe a szocializmus építésével arányosan növekszik. Az összegezés megfogalmazta azt is, hogy megyénk értelmiségi dolgozói megtalálták helyüket, elfogadták a munkás- osztály vezető szerepét, s ma már a munkások és parasztok zöme is elismeri, tisztában van az értelmiség egyre növekvő, nélkülözhetetlen szerepével. E tények mellett azonban vadhajtásokra is bukkanunk. Érdemes szót váltani ezekről. NÉZETEK Elszigetelten bár, de korántsem veszélytelenül egyesek hangot adnak a megyében is az értelmiség vezető szerepéről szóló elképzeléseknek. A technokratizmus gondolatát a hazai források mellett nemzetközi hatások is táplálják. Nálunk újabban a gazdaság- irányítás új rendszerére hivatkozással próbálják bizonyítani egyesek, hogy ez szinte feltételezi az értelmiség vezető szerepének biztosítását. A lényeget torzítják el, s egyúttal a munkásosztály vezető szerepét tagadják e nézet képviselői. A másik oldalról — a munkások és a parasztok egy kis részénél — ugyancsak helytelen nézet kapott lábra, amely az értelmiség növekvő szerepének meg nem értését, az értelmiségi munka lebecsülését foglalja magába. Voltaképpen nem értelmiségelle- nésségről van szó, a fenti felfogás azonban így is zavarhatja munkánkat, ha nem vitatkozunk erőteljesen, s nem küzdjük le a nézeteket Értelmiségi dolgozóink közül sokan nem értik az anyagi érdekeltség és az erkölcsi ösztönzés elvének együttes alkalmazását. Sokszor elszakítják, szembeállítják a kettőt vagy éppen lebecsülik az erkölcsi ösztönzőket. Az orvosok egy részénél a betegek anyagi hálájának intézményes elvárása, más rétegekben a mellék- és másodállások túlhajtása hamis elvet táplál, a “-mindent csak pénzért«-elvet, ami többek között a társadalmi tevékenység kibontakozására is károsan hat. A munka szerinti elosztás szocialista elvével áll szemben az a helyenként fellelhető álláspont, amely szerint a mun- 1 ka társadalmi értékétől függetlenül, csak azért igényelnének nagyobb anyagi megbecsülést, fizetést egyesek, mert értelmiségiekről van szó. Nagyon értő módon állapította meg a megyei pártbizottság, hogy az értelmiségnek mindig van véleménye, akár kimondja, akár nem. Olyan légkört kell hát teremtenünk, hogy állásfoglalásuk, nézeteik nyíltan felszínre kerüljenek, hasznosíthassuk avagy bírálhassuk azokat, s türelmesen, de nagyon határozottan és a meggyőzés igényével küzdjünk a téves nézetek ellen. KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG Pártunk bizalmára fokozódó közéleti tevékenységgel válaszol megyénk értelmisége. Ezt állapította meg a vezető testület és hozzáfűzte: az értelmiség közreműködése nélkül nem valósulhattak volna meg elképzeléseink. Rendkívül nagy értékű szellemi munka testesül meg megyei eredményeinkben, amelyet társadalmi munkában, vagy csekély ellenszolgáltatásért végeztek műszaki értelmisógiednk. A társadalmi tevékenység elsősorban közvetve segíti termelési, gazdasági feladataink megoldását. Örvendetes, hogy egyre jobban támaszkodhatunk a fiatal értelmiségiekre. A közeledés természetesen két irányú. Sikereinkben igen nagy szerepe van annak, hogy pártszervezeteink, tanácsaink törődnek a fiatal értelmiségiekkel, bíznak bennük és mindent elkövetnek megnyerésükért A megyei pártbizottság tárgyalt arról is, hogy a társadalmi tevékenység még teljesebb kibontakozását gátolja az ingázó értelmiség nagy száma. Többségük — elsősorban pedagógusok — Kaposvárról járnak vidékre dolgozni, egy részük egyik községből a másikba, s ők sehol sem végeznek társadalmi munkát. Letelepítésükről kell tehát gondoskodnunk, hogy beilleszkedhessenek a közösségbe, és társadalmi tevékenységük kibontakozhasson. KAPCSOLATOK Értékelte a megyei pártbizottság az értelmiségi rétegek közötti kapcsolat alakulását is. Fejlődés tapasztalható lágyan, de ezzel korántsem lehetünk elégedettek. Kezdeti fokon áll még a klubélet, pedig az intellektuális társadalmi együttlé- tet igényli az értelmiség egy része. A kezdeti sikerek ellenére is az a jellemzőbb, hogy még nagyon különváltan él az értelmiség, egy részét nem is érdekli más része viszont nem ismerheti a másik réteg munkáját, gondjait. Ez az oka annak, hogy néha lekicsinylőén nyilatkoznak egymás munkájáról. A közösség érdekének árt, ha a faluban egy-egy probléma megoldása kapcsán összefogás helyett a gáncsos- kodás lesz úrrá a község értelmiségi dolgozói között Van tehát mit tennünk a kapcsolatok kiszélesítéséért, egymás megbecsüléséért. ANYAGI HELYZET Részletes elemzéssel számolt be a jelentés megyénk értelmiségének anyagi és szociális ellátottságáról is. Ugrásszerűen megnőtt például az orvosok, az állatorvosok, a műszakiak, az ügyvédek, az agrárszakemberek jövedelme, de számottevően javult a többi réteg anyagi helyzete, így a pedagógusoké is. Az átlagjövedelem azonban igen eltérő: az alsó és a felső szint közötti különbség különösen az orvosoknál, az agrárértelmiségieknél és a pedagógusoknál szembetűnő. Ez utóbbiak általában elégedettek a fizetésrendezéssel, előrelépésük azonban lassú. Különösen kevés az óvónők fizetése, ráadásul illetményföldet sem kapnak. A megyei pártbizottság üléNégyszemközt egy párttitkárral Minden erőnkkel terveink, elképzeléseink megvalósítására törekszünk.. Lassan fél éve lesz aranak, hogy részt vettem. Nágocson a pártvezetőségválasató taggyűlésen. Jól emlékszem, a község kommunistái továbbra is egyhangúlag bizalmat szavaztak Tar Jenöné párttá tkár- nak és a vezetőség többi tagjának. A fiatal pedagógus és a vezetőség azzal érdemelte ki ezt, hogy szavaikban, tetteikben is megnyilvánult a község sorsáért, elöbbrejutásáórt érzett felelősség. No meg azzal, hogy amikor számot adtai? munkájukról, az eredmények mellett nem feledkeztek meg azokról a feladatokról sem, amelyek megoldása nélkül nem mondható teljesnek a pártszervezet munkája. — Többet kell törődnünk a pái-tépítéssel, olyan fiatalokat kell bevonni sorainkba, akik ezt a falu» a közösség érdekér ben végzett munkájukkal kiérdemelték. Nem mondható jónak a KISZ és a nőtanács munkája sem. Mindkét to- megszervezetnek nagyobb segítségeit kell adnunk, hogy fontos feladatuknak teljes mértékben eleget tehessenek — beszélt akkor a titkár a tennivalókról. S most, amikor arra kérem, mondja el, hogy az elmúlt hónapok alatt milyen változás történt Nágocson, így válaszol: — Elég kevés volt az idő, nagyon sok mindent kellett még a taggyűlésen meghatározott feladatokon felül is elvégezni. Mégis örömmel mondhatom, hogy történt változás, s e kezdeti eredmények is igazolják, hogy jó úton járunk... Egy fiatal pedagógussal, Fekete Józseffel erősödött a pártszervezet. Mint úttörővezető lelkiismeretes munkájával érdemelte ki, hogy a kommunisták saraiba kerüljön. Kívüle mások is szóba jötték, a vezetőség azonban egyelőre úgy döntött, hogy további munkájukkal érdemelhetik ki ezt a megtiszteltetést. A művelődési házban esténként fiatalok népes csoportja gyülekezik. Garat László pedagógus irányításával színdarabot tanulnak a KISZ-esek. A darabot hamarosan bemutatják. Hat KTSZ- tag lett könyvtári tag, hogy rendszeres olvasással képezze, fejlessze magát. Méltóképpen kívánnak megemlékezni a fiatalok a Tanácsköz- éM-saság áü, evLxduáojarot, * ezért nyolc előadásból álló sorozatot hallgatnak meg. Az első előadás a párt megalakulásának jelentőségéről szólt. A pártvezetőség javaslatára a fiatalok Müller Tibort választották meg titkárnak. Az új titkár lelkesedésének eredményeként a KlSZ-szer- vezet munkájában máris örvendetes fejlődés tapasztalható. A pártszervezet legközelebbi taggyűlésén a KISZ tevékenységét is napirendre tűzd, hogy' a kommunisták így is segíthessék a fiatalok törekvéseit Az egyik fiatal párttagot, Csepelics Istvánt megbízták, hogy rendszeresein támogassa munkájában a KISZ-eseket. A község pártvezetőségével közösen sikerült javítani a nőtanács munkáján is. Első lépésként az asszonyok új vezetőséget választottak, Poh- ner Sebestyénné lett a titkár. Közösen kidolgozták éves programjukat. Többek között elhatározták, hogy az asszonyok számára is indítanak politikai oktatást. E tennivalók mellett sem feledkeznek el az évfordulók méltó megünnepléséről. A párt megalakulásának 50. évfordulójáról a pártszervezet bensőséges ünnepségen emlékezett meg. Kiss Gyulának és Melisek Istvánnak a pártban végzett húszéves munkájukért emléklapot adtak át A Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójáról ugyancsak méltóképpen akarnak megemlékezni. Március 21-ét az egész község ünnepévé avatják. Inhi Tjfui« se egyébként mélyrehatóan elemezte a bírósági, ügyészségi jogászok, az agrár- a műszaki értelmiség és a közgazdászok anyagi helyzetét is, amelynek föltárására e helyen nincs módunk. Az viszont nyilvánvaló ellentmondás — szólni kell tehát róla —, hogy a nagyobb jövedelmű orvosok nem veszik igénybe a lakásépítési kölcsönt, rendszerint állami lakásokat vásárolnak részükre, s ez joggal szegi kedvét más értelmiségi rétegeknek. A kölcsönt leginkább a pedagógusok veszik igénybe; de sokat javult a műszakiak és a közgazdászok lakásellátottsága is. ERKÖLCSI MEGBECSÜLÉS Az anyagi és a szociális ellátottság fejlődése megértésre talált és serkentően hatott értelmiségünkre. Hozzájárult ehhez az is. hogy' számottevően javult erkölcsi, társadalmi mégbecsülésük. A jó munka elismeréseként sokan kormány- és miniszteri kitüntetést kaptak, s a választott szervekben, azok vezetőségeiben szinte mindenütt megtaláljuk az értelmiséget. Megállapította a megyei, pártbizottság azt is, hogy a közvélemény tisztelettel övezi azokat, akik munkájukkal, közéleti tevékenységükkel kiérdemlik a dolgozók, a közösség elismerését S ez sem utolsó adalék ahhoz, hogy megyénk valamennyi értelmiségi dolgozója egvre jobban megtalálja helyét a társadalomban. Értelmiségünk nyugodt, kiegyensúlyozott anyagi és társadalmi körülmények között él — foglalja össze e témakört a megyei pártbizottság elé tárt jelentés. S ez megfelelő lehetőségeket biztosít alkotó tevékenységük mind teljesebb kibontakozásához ... J. B. 14 százalékkal nőit a műszeripar termelése A Magyar Műszeripari Egyesülés igazgató tanácsa megtartotta idei első ülését, ahol az új mechanizmus első évének tapasztalatait elemezte és áttekintette az idei tervekei Mint megállapította, különösen a nemzetközi együttműködésben és a gyártásszakosításban értek el jelentős eredményeket, s ennek nyomán az egyesüléshez tartozó vállalatoknál a termelés 14 százalékkal nőtt; a többletet 33 százalékban a termelékenység javításával érték eL Az ülésen a Villa- mosautomatika Intézet is csatlakozott az egyesüléshez. 5. Gróf Széchenyi Aladár kormánybiztos lemondott. 8. Megjelent a kaposvári diákság lapja: a Voluntas. Április 1-től Ifjúmunkás címen a kaposvári szabadgondolkodó szocialista diákok lapjaként jelenik meg. 9. A Somogyi Hírlap közli a mezőgazdasági békéltető és bérmegállapító bizottság megalapítását, amelybe a nagybirtokosok és 1 a cselédek 45—45 tagot delegáltak. 9. A Somogyi Hírlap közli, hogy a Szociáldemokrata Pártnak 70 ezer tagja vap a megyében. Február 23- án már csaknem 100 ezer volt — a helyi sajtó szerint — a tagok száma. 9. A Szociáldemokrata Párt és a Kaposvári Munkás- tanács 8—10 ezer főből álló tüntető felvonulást rendezett Kaposváron. Az Erzsébet Szálló erkélyéről Tóth Lajos, Latinca Sándor, Schneller Béla, Szalma István beszélt a tömeghez) Követelték a reakciós tisztviselők eltávolítását a közigazgatásból, és sürgették, hogy az ország vezetését szocialista kormány vegye át. Latinca többek között az alábbiakat mondta: »Megszűnt az az idő, amikor a nagybirtok és a töke ráült az ország nyakára, és kíméletlen kegyetlenséggel uzsorázta, szipolyozta ki a munkások százezreit: ez a régi rendszer többé feléledni nem fog, az öntudatra ébredt munkástábor résen lesz«. 11. A kaposvári gőzmalmok munkásai béremelés végett sztrájkolnak. A Munkástanács közbelépése nyomán — a tárgyaláson Tóth Lajos és Latinca Sándor vett részt — a közérdekre való tekintettel a malommunkások újra munkába álltak. IS- A Somogjú Hírlap e napi száma közölte, hogymég- jalent Latinca Sándor Háború az uszító sajtó ellen c. röpirata, amelyet Vázsonyi Vilmos igazságügyminiszter 1917-ben elkoboztatott. 13. A Somogyi Hírlap e napi száma közölte, hogy megalakult a Gyógyszerészek Országos Szövetségének kaposvári fiókja (elnöke: Vajda Károly). 13. Megalakult a kaposvári egészségügyi munkások szakszervezete. Elnök: Deák Andor és Király Erzsébet. /IS. a Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének kaposvári csoportja is megalakult (elnök: Armuth Dezső), és kollektív szerződéstervezetet dolgozott ki. l'l- A Munkásotthon közgyűlésén új vezetőséget választottak. Elnök: Torma József, alelnök: Szita József, titkár: Hudra László. 15- Dr. Neubauer Ferenc kisgazdapárti kormánybiztos kinevezése. 16- A Somogyi Hírlap e napi száma közölte a szociáldemokrata pártszervezet felhívását a kisgazdapárti kormánybiztos kinevezése ellen. »Kisgazdapárti kormánybiztos csak kinevezve lehet, de Somogy vármegyében állását el, nem foglalhatja, mert ezt minden forradalmi energiánkkal meg fogjuk akadályozni«. A Kaposvári Nemzeti Tanács azt kérte a minisztertanácstól, hogy a kaposvári forradalmi pártok és a munkásság meghallgatása után nevezze ki a kormánybiztost. 16. Megjelent az 1919. évi 18. te. a földreformról. 22. Károlyi Mihály felosztja földbirtokát Kápolnán. 22. Elkészült az uradalmi cselédek kollektív szerződése. 23. Munkásgyűlés volt, amelyen Hamburger Jenő és Gyetvai János, a Szociáldemokrata Párt országos vezetőségének küldöttei beszéltek. A Somogyi Hírlap írta: »Hamburger Jenő dr. elvtárs a jövő hét elején Kaposvárra érkezik, ahonnan bejárja az egész vármegyét, és az alakítandó termelőszövetkezetek ügyét fogja ismertetni.« 23. Megalakult a kaposvári orvosok szakszervezete. 23. A Kaposvári Munkástanács ülésén elhatározták, a MIR bérletében levő 44 0Ó0 hold birtoknak _ termelőszövetkezet céljára való igénybevételét. 26. A Munkástanács ülésén újból tiltakoztak dr. Neubauer Ferenc kisgazdapárti kormánybiztos kinevezése ellen. Amennyiben a Munkástanács javaslatai nem találnak orvoslásra, a kormánybiztosi kinevezés megváltoztatására — írta a Somogyi Hírlap február 27-i száma — »megyeszerte általános sztrájkot provokálnak és direktóriumot állítanak a megye élére«. 27. A Kaposvári Cukorgyár megválasztotta új üzemi tanácsát. A Somogyi Hírlap írta: A Kaposvári Munkástanács országos jelentőségű határozata a birtokreformot szocialista módon hajtja végre. 28. A Somogyi Hírlap írta: Somogy vármegyében eddig 300 000 hold földterület munkásai és igényjogosultjai jelentették be, hogy termelőszövetkezet formájában óhajtják a földreformot végrehajtani. Tavaszra készülődnek a méhészek (Tudósitónktól.) A múlt esztendő nagyon rosszul sikerült a somogyi méhészeknek. Az akác, amelyből a méz 80—90 százaléka származik, megyénkben csaknem teljesen elfagyott. Emiatt a méhészek főleg az előző évi tartalékaikból tudtak csak szállítani — nagyobbrészt exportra — 28,5 vagon mézet. A 46 szakcsoport és a Kaposvári Méhész Szakszövetkezet tagjai nehéz helyzetbe kerültek — tájékoztatott Kiss István méhész szaktitkár. A múlt év második felének legfontosabb feladata az volt, hogy megmentsék az élelem nélkül maradt méhcsaládokat. A fogyasztási szövetkezetek a szakcsoportok segítségére siettek, s 34 vagon cukrot adtak kedvezményes áron. Ezzel az akcióval sikerült megmenteni a méhállományt. A téli hónapokban a kaptárokat javítják, készítik az újakat. Megyeszerte folynak a szakelőadások. Ezekre elsősorban helyi előadókat hívnak meg, de például a kaposvári szakszövetkezetben, és a lengyeltóti még a balatonboglári szakcsoport tagjainak Szönyi János, a Zalaapáti Méhész Szakmunkásképző Iskola igazgatója tartott előadást. A téma a termelés jó módszereinek elterjesztése és a méhegészségügy helyzete volt Naponta kél va«on vashulladékot raknak be a MÉH kaposvári telepén a bol- gáf villástargoncával. A gép két éve köny- nyíti meg az itt dolgozók munkáját,
