Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-23 / 45. szám
\ SOMOGYI NÉPLAP 6 Ya-Gmap, IMS. február 23. n Szovjetunió katonai ereje Alexandr Lucsinszkij hadseregtábornok a szovjet fegyveres erőkről Alekszandr Lucsinszkij hadseregtábornok hatvankilenc éves. Immár egy fél évszázad óta áll katonai szolgálatban. Amióta 1919- ben önkéntesként belépett a fiatal Vörös Hadsereg soraiba, egész életét a Nagy Október vívmányait védelmező hadseregnek szentelte. A Nagy Honvédő Háború éveiben Alek- szandr Lucsinszkij nagyszerű hőstetteit a Szovjetunió Hősének kijáró Arany Csillag, különböző érdemrendek és érmek fémjelzik. — A szovjet hadsereg ötvenegy éves. Egész tekintélyes életkor. Nemcsak életkora tekintélyes, hanem maga a hadsereg is — mondotta a tábornok, -j- A szovjet fegyveres érők, a Varsói Szerződésbe tömörült országok hadseregeivel együtt a kéjének és biztonságának megbízható szava tolói. A szovjet hadsereg megszületése pillanatától kezdve mindig a béke és a szabadság hadserege volt, soha senkit se fenyegetett, senkit se támadott meg. A szovjet hadseregtől, mint Október szülöttétől távol állnak az önző, hódító célok, ezt a hadsereget az igazi népiesség, a proletár internacionalizmus, a kommunista párt nagy ügyébe vetett megingathatatlan hit jellemzi. A fiatal szovjetország ellenségei nemegyszer jósolták meg elkerülhetetlen bukását. Foche francia marsall például akkoriban azzal dicsekedett, hogy 25 ezer katonával beveszi Moszkvát és legyőzi a szov- je‘köztársaságot; a japán imperialisták abban a tévhitben éltek, hogy a Haszán-tónál és a Halkin-Hol-folyónál végre1945-ben, de keservesen megfizettek érte. — Ma a Szovjetunió óriási katonai erővel rendelkezik — mondotta A. Lucsinszkij. — Hadseregünk és flottánk a legkorszerűbb fegyverek birtokában van, s mindez a szovjet márnyos fegyvernemek is — hangsúlyozta Lucsinszkij tábornok. — így a szárazföldi alakulatokat nukleáris töltetű operatív-taktikai rakétákkal szereltük fel. Állandóan tökéletesednek a haditengeSzuperszonikus gépek pilótái felszállás előtt. Békében ők vigyázzák a szovjet haza légterének sérthetetlenségét. gazdaság magas fejlettségének és a legújabb tudományos —műszaki vívmányoknak köszönhető. Stratégiai rendeltetésű rakétaegységeink, amelyek a szovjet hadsereg fő ütőrészeti flotta, a légierők, az ejtőernyős alakulatok. — A szovjet fegyveres erők — mondotta befejezésül a tábornok — készek bármelyik 50 ÉVE TÖRTÉNT: Tüntetés a kisgazdapárti kormánybiztc jllen Február derekán a kinevezett kisgazdapárti megyei kormánybiztos, dr. Neubauer Ferenc ügyvéd személye körül csaptak össze a politikai pártok Somogybán. A megye legerősebb és leghatározottabb pártja a baloldali vezetés alatt álló szociáldemokrata párt volt. A kaposvári Munkástanács többször emelt kifogást e kinevezéssel szemben. Néhány nanpal előbb a párt lapja, a Somogyi Hírlap írta: A »kisgazdapárti kormánybiztos csak kinevezve lehet, de Somogy vármegyében állását el nem foglalhatja«. Február 21-én a munkástanács rendes heti ülésén Kovács Miksa megyei párttitkár és Szalma István foglalkozott részletesen az országos és megyei politikai helyzettel. Kovács tudatja, hogy a kormánnyal tíz napig tárgyaltak. Az utolsó napig félrevezették őket, — és kinevezték Neubauert. A megye munkássága »nem támogat más kormánybiztost, mint szocialistát!* Szalma István a nyomdászok aznapi határozatáról számolt be. »Semmiféle ellenforradalmi röpiratot, cikket nem fognak többé kiszedni és meg fogják akadályozni, hogy azt más esetleg kiszedje.* Másnap, február 12-én szombaton a Munkásotthonban este nyolc órakor a szociáldemokrata párt taggyűlést tartott Itt határozat született a vasárnapi, tüntető munkásdemonstrációra. A népgyűlés előtt alig fél nappal jelentek meg a város utcáin a gyűlésre hívó vörös falragaszok. Február 23-án a kora reggeli óráktól gyülekeztek a munkások ezrei a Munkásotthonban (volt Honvéd laktanya) levő szakszervezeti helyiségekben. Innen vonult a hatalmas tömeg a Kossuth térre, ahol majd nyolcezer ember gyűlt össze. Ugyanezekben az órákban megyeszerte gyűléseken egységesen követelték a munkáspolitika érvényesülését. A munkásság követelését a Somogy vármegye című lap így kommentálja. »Legyen azé a hatalom, akinél az erő és a többség van, a többiek hajoljanak meg a többség akarata előtt, főleg akkor, amikor az minden tettével bebizonyítja, hogy a jövő társadalom boldogulását akarja, amikor a dolgozó milliók javát tartja szem előtt.* A délelőtt tíz órakor kezdődő népgyűlés első szónoka Kovács Miksa megyei párttitkár volt. Bevezetőben elemezte a szociáldemokrata párt addigi politikáját és beszélt a feladatok megvalósításáról. »A polgári pártok is nagyon jól tudják, hogy mily nagy szükségük van a munkások millióira. A kisgazdapárt azonban hiába hirdeti, hogy a munkásság érdekeit képviselt, bebizonyították eddigi szereplésükkel, hogy ott álltak a nagybirtokos osztállyal együtt, hogy megdrágítsák az ország élelmezését; a munkásság megélhetését lehetetlenné tették, és a városok kiéheztető politikáját képviselték. A kisgazdák ingadozó politikája, reakciós iránya nem képviseli a többség politikáját, az ö eddigi működésük nem garantálja a rendet és a nyugalmat, nem tudja biztosítani a termelés folytonosságát. Állandóan jönnek a panaszok a megyei közigazgatás ellen, egy erélyes kéz kell, aki ezeket meg fogja szüntetni. A párt ebben a megyében szocialista politikát akar csinálni, mert csak az tudja a teljes rendet helyreállítani, és addig, amíg a szervezettség ily hatalmas lesz, ebben a megyében áz lesz, amit a szocialisták akarnak.* Schneller Béla, a munkástanács tagja a falu város dolgozóinak szövetségéről beszélt. »Ami- tor a forradalmat megcsinálták a városok proletárjai, a szegényebb sorsú cselédemberért mentek harcba, hogy azok helyzetén javítsanak.* Bejelentette, hogy elkészült a gazdasági cselédek kollektív szerződése, amit csak a szervezett munkásság segítségével lehet elérni. **Vigyázzon a falu népe, hogy amit a városi munkások kiverekedtek, azt ne tudják elvenni a nagy urak, mert akkor jön a megtorlás, a szolgaság korszaka.« Szalma István volt a következő szónok, aM élesen kikelt a kisgazdapárti kormánybiztos kinevezése ellen. Megállapítja, hogy: *Somogy megye munkásnépe csak szocialista kormány- biztost akar látni,... minden más ellen a legélesebb harcot hirdetik. Ha az ellenforradalmi kísérletekkel a köztársasági rendet megzavarni akarják, akkor jönni fog a bajor minta, jönni fog a proletárdiktatúra*. — Végezetül határozati javaslatot terjeszt a népgyűlés elé, melyben megbélyegzik a munkásság akaratának keresztezőit és tiltakoznak a kisgazdapárti sakkhúzások ellen: »Követeli, hogy Neubauer Ferenc dr., kinek személye ellen tüntetnek, állásából haladéktalanul felmentsék és Somogy megye kormánybiztosává a megye legnagyobb és leghatalmasabb politikai pártjából, a szociáldemokrata pártból neveztessék ki a kormánybiztos*. 1919 februárjában Neubauer dr. kisgazdapárti kormánybiztos a proletariátus fellépése nyomán hivatalát nem tudta elfoglalni Somogy megyében. * A. A. Termelési költségek helyett fedezeti költségek o tik■ |,:{ í : I-4 ...............................'' A hajdani híres és félelmetes Katyusák modern változatai tP* lőállásbán, működés közben. Ezek a harc egyik legeredményesebb reaktív fegyverei. hajtott katonai provokációval megsemmisítő csapást mérnek a szovjetországra és a testvéri Mongol Népköztársaságra. Erről ábrándoztak a harmadik birodalom urai is 1941— erejét alkotják, a legkülönbözőbb típusú és rendeltetésű rakétafegyverekkel rendelkeznek. — Az utóbbi években gyökeresen átalakultak a hagyonillanatban vállvetve a testvéri -hadseregek katonáival 'ikraszál lni a szocializmus vívmányainak megvédéséért. Ivan Bojkov A GAZDASAGlRANYlTAS REFORMJA alapvétőén megváltoztatta a Kaposvári Villamossági Gyár helyzetét, működési feltételét: megszűnt a tervutasításos rendszer. A gyár működését a gazdasági szabályzóikon keresztül irányítják. A reform jelentős mértékben érintette a tervezést: a korábbinál nehezebb, bonyolultabb és felelősségteljesebb munka lett ez. A VBKM vezérigazgatóságának irányelvei és ösztönzési rendszere alapján felülvizsgáltuk a hagyományos tervezési módszert: a gyár előtt álló feladatokból indultunk ki. Ezek: maximálisan elégítsük ki a hazai piac és az export igényeit, s a kötelezettségek teljesítése révén maximális lehetőségeket biztosítsunk a gyár további fejlesztéséhez, a dolgozókat anyagilag is tegyük érdekeltté. A gyár sajátos helyzete miatt kiemelkedő szerepe van a fejlesztésnek és az anyagi érdekeltségnek. E kettő szorosan összefügg a vállalat alaperedményének nagyságával. Több szempontból is indokolt, hogy pontosan megállapíthassák a gyár vezetői a várható eredményt. A nyereségre törekvő gazdálkodás kialakítása szükségessé tette a gyári nyereségtervezés módszerének a felülvizsgálatát: az 1969. évi tervezésnél központi helyre került a költségéi eredménytervezés. A KORÁBBI MÓDSZER alapján készült termelési költségvetés már nem felelt meg a magasabb követelményeknek. Kerestük annak lehetőségét, hogyan lehet megfelelő kapcsolatot kiépíteni az eredményterv és a számvitel között. Az összhang lehetőségének megteremtéséhez jó módszernek bizonyult az úgynevezett fedezeti költség- számítás. E módszer bevezetését tette az új számviteli rendszer lehetővé. Felülvizsgáltuk az árkialakítás, árrendezés normáit. A közvetlen költségeket (anyag, bér) gyártmányonként részletesen tervezzük. A gyártmányokra föl nem osztható költségek pedig egy ösz- szegben állnak rendelkezésre. A költségnövekedési együtthatók alapján meg tudtuk állapítani 1969-re a költségek összegét. Az árbevételnek és a költségeknek a pontos meghatározása után nem volt nehéz megállapítani az eredményt. Az új módszer előnye, hogy lehetőséget adott a belső tartalékok feltárásához; a műszaki fejlesztéshez, az ösztönző bérformák kialakításához és megfelelő pénzügyi forrás áll rendelkezésünkre. A gyár vezetését a korszerű információs rendszer segíti. Számviteli és utókalkulációs adatok alapjan min den esetben mérhető az elért eredmény nagysága. így időben lehet intézkedni a kedvezőtlen hatások megszüntetésére. A fedezeti ösz- szegek alapján történő gyártmányrangsorolás egészen más jellegű információt nyújt, mint a költségszintek alapján. Gazdaságosság szempontjából a gyártmányok rangsorolása riiegváitozott. E MÓDSZER A GYÁR VE- ZETESENEK további lehetőségeket is adott. A piaci viszonyok felhasználásával, a műszaki fejlesztéssel és a fedezeti költségszámítással optimális termékösszetételt tudunk kialakítani. Jáger Lajos Partra száll szovjet hadsereg egyik legfiatalabb fegyverneme: a modern harci eszközökkel rendelkező tengerész gyalogság. (AP-fotók) 2 700 000 forintos nyereség Nemrég tartotta mérlegjóváhagyó küldöttgyűlését a balatonbog- lári szövetkezet. A múlt évi munkáról és gazdálkodásról Cseri Ferenc, a szövetkezet elnöke számolt be. Elmondta, hogy az 1968-ban fejlesztési, beruházás? ügyekben a szövetkezet maga döntött a tagok érdekeinek megfelelően. A gazdálkodásban is érvényesült a fokozott önállóság. A kiskereskedelemben 105 1JÍ 000 forintos forgalmat értek el, öt és fél millióval többet, mint az előző évben. A szövetkezet úgyszólván az egész Ország területéről, váPala toktól és gyáraktól szerez be árut. A vendéglátó részleg 30175 000 forintot forgalmazott, de így is egymillió forinttal mára<lt cl az 1967-es eredményétől. A felvásárlás annál iobhan sikerült. Sokszor a megvett túl is értékesített a szövetkezet, nyári szezonban pedig több TSai:i.fnn-r»a»£í "'dűlővel kötött szerződést ziPd****. ’»vümölcs, tojás és baromfi szállítására« Hetvenhat gon árut vásárolták fel és értékesítettek, tizennyolc vagonnal többet, mint az előző évben. Bővült a szövetkezet üzlethálózata is. Két új élelmiszerboltot építettek Balatonfenyvesen és befejezték Fonyódon a Panoráma kisvendéglő építését. Újjávarázsolták a Pettyes kisvendéglőt Bélatelepen, ezenkívül Fonyódon és Balaíonbog- láfon új élelmiszerboltokat létesítettek. A szövetkezet idei tervében szerepel a balatonlellei áruház megnyitása, Fonyódon a tagság egy évtizedes kérésének eleget téve korszerű élelmiszerboltot, büfé-falatozót építenek a bambiüzem és a kenyérgyár szomszédságában. Az 1968-ban elért nyereség 2 732 ooo forint, az elmúlt év másfél milliós nyereségével szemben. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók idéti is megkapják a jelentős összegű, tizenharmadik havi fizetést. Erre a r:élra 600 0ÓO forintot ^ordítanak. Vásárlási v‘ térítés címén * tagságnak ük. ügq forintot fizetnek kJ*