Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-23 / 45. szám

\ SOMOGYI NÉPLAP 6 Ya-Gmap, IMS. február 23. n Szovjetunió katonai ereje Alexandr Lucsinszkij hadseregtábornok a szovjet fegyveres erőkről Alekszandr Lucsinsz­kij hadseregtábornok hatvankilenc éves. Im­már egy fél évszázad óta áll katonai szolgá­latban. Amióta 1919- ben önkéntesként be­lépett a fiatal Vörös Hadsereg soraiba, egész életét a Nagy Október vívmányait védelmező hadseregnek szentelte. A Nagy Honvédő Há­ború éveiben Alek- szandr Lucsinszkij nagyszerű hőstetteit a Szovjetunió Hősének kijáró Arany Csillag, különböző érdemrendek és érmek fémjelzik. — A szovjet hadsereg öt­venegy éves. Egész tekinté­lyes életkor. Nemcsak életko­ra tekintélyes, hanem maga a hadsereg is — mondotta a tábornok, -j- A szovjet fegy­veres érők, a Varsói Szerző­désbe tömörült országok had­seregeivel együtt a kéjének és biztonságának megbízható szava tolói. A szovjet hadsereg megszületé­se pillanatától kezdve mindig a béke és a szabadság hadse­rege volt, soha senkit se fe­nyegetett, senkit se támadott meg. A szovjet hadseregtől, mint Október szülöttétől tá­vol állnak az önző, hódító cé­lok, ezt a hadsereget az igazi népiesség, a proletár interna­cionalizmus, a kommunista párt nagy ügyébe vetett meg­ingathatatlan hit jellemzi. A fiatal szovjetország el­lenségei nemegyszer jósolták meg elkerülhetetlen bukását. Foche francia marsall például akkoriban azzal dicsekedett, hogy 25 ezer katonával beve­szi Moszkvát és legyőzi a szov- je‘köztársaságot; a japán im­perialisták abban a tévhitben éltek, hogy a Haszán-tónál és a Halkin-Hol-folyónál végre­1945-ben, de keservesen meg­fizettek érte. — Ma a Szovjetunió óriási katonai erővel rendelkezik — mondotta A. Lucsinszkij. — Hadseregünk és flottánk a leg­korszerűbb fegyverek birto­kában van, s mindez a szovjet márnyos fegyvernemek is — hangsúlyozta Lucsinszkij tá­bornok. — így a szárazföldi alakulatokat nukleáris tölte­tű operatív-taktikai rakéták­kal szereltük fel. Állandóan tökéletesednek a haditenge­Szuperszonikus gépek pilótái felszállás előtt. Békében ők vigyázzák a szovjet haza légterének sérthetetlenségét. gazdaság magas fejlettségé­nek és a legújabb tudományos —műszaki vívmányoknak kö­szönhető. Stratégiai rendelte­tésű rakétaegységeink, ame­lyek a szovjet hadsereg fő ütő­részeti flotta, a légierők, az ejtőernyős alakulatok. — A szovjet fegyveres erők — mondotta befejezésül a tá­bornok — készek bármelyik 50 ÉVE TÖRTÉNT: Tüntetés a kisgazdapárti kormánybiztc jllen Február derekán a kinevezett kisgazdapárti megyei kormánybiztos, dr. Neubauer Ferenc ügyvéd személye körül csaptak össze a poli­tikai pártok Somogybán. A megye legerősebb és leghatározottabb pártja a baloldali vezetés alatt álló szociáldemokrata párt volt. A ka­posvári Munkástanács többször emelt kifo­gást e kinevezéssel szemben. Néhány nanpal előbb a párt lapja, a Somogyi Hírlap írta: A »kisgazdapárti kormánybiztos csak kinevezve lehet, de Somogy vármegyében állását el nem foglalhatja«. Február 21-én a munkástanács rendes heti ülésén Kovács Miksa megyei párt­titkár és Szalma István foglalkozott részlete­sen az országos és megyei politikai helyzet­tel. Kovács tudatja, hogy a kormánnyal tíz napig tárgyaltak. Az utolsó napig félrevezet­ték őket, — és kinevezték Neubauert. A me­gye munkássága »nem támogat más kormány­biztost, mint szocialistát!* Szalma István a nyomdászok aznapi határozatáról számolt be. »Semmiféle ellenforradalmi röpiratot, cikket nem fognak többé kiszedni és meg fogják aka­dályozni, hogy azt más esetleg kiszedje.* Másnap, február 12-én szombaton a Mun­kásotthonban este nyolc órakor a szociálde­mokrata párt taggyűlést tartott Itt határozat született a vasárnapi, tüntető munkásdemonst­rációra. A népgyűlés előtt alig fél nappal je­lentek meg a város utcáin a gyűlésre hívó vörös falragaszok. Február 23-án a kora reg­geli óráktól gyülekeztek a munkások ezrei a Munkásotthonban (volt Honvéd laktanya) levő szakszervezeti helyiségekben. Innen vonult a hatalmas tömeg a Kossuth térre, ahol majd nyolcezer ember gyűlt össze. Ugyanezekben az órákban megyeszerte gyűléseken egysége­sen követelték a munkáspolitika érvényesülé­sét. A munkásság követelését a Somogy várme­gye című lap így kommentálja. »Legyen azé a hatalom, akinél az erő és a többség van, a többiek hajoljanak meg a többség akarata előtt, főleg akkor, amikor az minden tetté­vel bebizonyítja, hogy a jövő társadalom bol­dogulását akarja, amikor a dolgozó milliók ja­vát tartja szem előtt.* A délelőtt tíz órakor kezdődő népgyűlés első szónoka Kovács Miksa megyei párttitkár volt. Bevezetőben elemezte a szociáldemokrata párt addigi politikáját és beszélt a feladatok meg­valósításáról. »A polgári pártok is nagyon jól tudják, hogy mily nagy szükségük van a mun­kások millióira. A kisgazdapárt azonban hiába hirdeti, hogy a munkásság érdekeit képviselt, bebizonyították eddigi szereplésükkel, hogy ott álltak a nagybirtokos osztállyal együtt, hogy megdrágítsák az ország élelmezését; a munkásság megélhetését lehetetlenné tették, és a városok kiéheztető politikáját képvisel­ték. A kisgazdák ingadozó politikája, reakciós iránya nem képviseli a többség politikáját, az ö eddigi működésük nem garantálja a rendet és a nyugalmat, nem tudja biztosítani a ter­melés folytonosságát. Állandóan jönnek a pa­naszok a megyei közigazgatás ellen, egy eré­lyes kéz kell, aki ezeket meg fogja szüntetni. A párt ebben a megyében szocialista politikát akar csinálni, mert csak az tudja a teljes ren­det helyreállítani, és addig, amíg a szerve­zettség ily hatalmas lesz, ebben a megyében áz lesz, amit a szocialisták akarnak.* Schneller Béla, a munkástanács tagja a falu város dolgozóinak szövetségéről beszélt. »Ami- tor a forradalmat megcsinálták a városok pro­letárjai, a szegényebb sorsú cselédemberért mentek harcba, hogy azok helyzetén javítsa­nak.* Bejelentette, hogy elkészült a gazdasági cselédek kollektív szerződése, amit csak a szervezett munkásság segítségével lehet elérni. **Vigyázzon a falu népe, hogy amit a városi munkások kiverekedtek, azt ne tudják elvenni a nagy urak, mert akkor jön a megtorlás, a szolgaság korszaka.« Szalma István volt a következő szónok, aM élesen kikelt a kisgazdapárti kormánybiztos kinevezése ellen. Megállapítja, hogy: *Somogy megye munkásnépe csak szocialista kormány- biztost akar látni,... minden más ellen a leg­élesebb harcot hirdetik. Ha az ellenforradal­mi kísérletekkel a köztársasági rendet megza­varni akarják, akkor jönni fog a bajor minta, jönni fog a proletárdiktatúra*. — Végezetül határozati javaslatot terjeszt a népgyűlés elé, melyben megbélyegzik a munkásság akaratá­nak keresztezőit és tiltakoznak a kisgazdapárti sakkhúzások ellen: »Követeli, hogy Neubauer Ferenc dr., kinek személye ellen tüntetnek, állásából haladéktalanul felmentsék és Somogy megye kormánybiztosává a megye legnagyobb és leghatalmasabb politikai pártjából, a szo­ciáldemokrata pártból neveztessék ki a kor­mánybiztos*. 1919 februárjában Neubauer dr. kisgazda­párti kormánybiztos a proletariátus fellépése nyomán hivatalát nem tudta elfoglalni So­mogy megyében. * A. A. Termelési költségek helyett fedezeti költségek o tik■ |,:{ í : I-4 ...............................'' A hajdani híres és félelmetes Katyusák modern változatai tP* lőállásbán, működés köz­ben. Ezek a harc egyik legeredményesebb reaktív fegyverei. hajtott katonai provokációval megsemmisítő csapást mérnek a szovjetországra és a testvé­ri Mongol Népköztársaságra. Erről ábrándoztak a harma­dik birodalom urai is 1941— erejét alkotják, a legkülönbö­zőbb típusú és rendeltetésű rakétafegyverekkel rendel­keznek. — Az utóbbi években gyö­keresen átalakultak a hagyo­nillanatban vállvetve a test­véri -hadseregek katonáival 'ikraszál lni a szocializmus vívmányainak megvédéséért. Ivan Bojkov A GAZDASAGlRANYlTAS REFORMJA alapvétőén meg­változtatta a Kaposvári Vil­lamossági Gyár helyzetét, működési feltételét: megszűnt a tervutasításos rendszer. A gyár működését a gazdasá­gi szabályzóikon keresz­tül irányítják. A reform je­lentős mértékben érintette a tervezést: a korábbinál ne­hezebb, bonyolultabb és fe­lelősségteljesebb munka lett ez. A VBKM vezérigazgatósá­gának irányelvei és ösztönzé­si rendszere alapján felül­vizsgáltuk a hagyományos tervezési módszert: a gyár előtt álló feladatokból indul­tunk ki. Ezek: maximálisan elégítsük ki a hazai piac és az export igényeit, s a kö­telezettségek teljesítése révén maximális lehetőségeket biz­tosítsunk a gyár további fej­lesztéséhez, a dolgozókat anyagilag is tegyük érdekelt­té. A gyár sajátos helyzete miatt kiemelkedő szerepe van a fejlesztésnek és az anyagi érdekeltségnek. E kettő szo­rosan összefügg a vállalat alaperedményének nagyságá­val. Több szempontból is in­dokolt, hogy pontosan meg­állapíthassák a gyár vezetői a várható eredményt. A nye­reségre törekvő gazdálkodás kialakítása szükségessé tette a gyári nyereségtervezés mód­szerének a felülvizsgálatát: az 1969. évi tervezésnél köz­ponti helyre került a költség­éi eredménytervezés. A KORÁBBI MÓDSZER alapján készült termelési költségvetés már nem felelt meg a magasabb követelmé­nyeknek. Kerestük annak le­hetőségét, hogyan lehet meg­felelő kapcsolatot kiépíteni az eredményterv és a szám­vitel között. Az összhang le­hetőségének megteremtéséhez jó módszernek bizonyult az úgynevezett fedezeti költség- számítás. E módszer beveze­tését tette az új számviteli rendszer lehetővé. Felülvizs­gáltuk az árkialakítás, árren­dezés normáit. A közvetlen költségeket (anyag, bér) gyártmányonként részletesen tervezzük. A gyártmányokra föl nem oszt­ható költségek pedig egy ösz- szegben állnak rendelkezésre. A költségnövekedési együtt­hatók alapján meg tudtuk ál­lapítani 1969-re a költségek összegét. Az árbevételnek és a költségeknek a pontos meg­határozása után nem volt ne­héz megállapítani az ered­ményt. Az új módszer előnye, hogy lehetőséget adott a belső tar­talékok feltárásához; a mű­szaki fejlesztéshez, az ösz­tönző bérformák kialakításá­hoz és megfelelő pénzügyi forrás áll rendelkezésünkre. A gyár vezetését a korsze­rű információs rendszer se­gíti. Számviteli és utókalku­lációs adatok alapjan min den esetben mérhető az el­ért eredmény nagysága. így időben lehet intézkedni a kedvezőtlen hatások meg­szüntetésére. A fedezeti ösz- szegek alapján történő gyárt­mányrangsorolás egészen más jellegű információt nyújt, mint a költségszintek alap­ján. Gazdaságosság szem­pontjából a gyártmányok rangsorolása riiegváitozott. E MÓDSZER A GYÁR VE- ZETESENEK további lehető­ségeket is adott. A piaci vi­szonyok felhasználásával, a műszaki fejlesztéssel és a fe­dezeti költségszámítással op­timális termékösszetételt tu­dunk kialakítani. Jáger Lajos Partra száll szovjet hadsereg egyik legfiatalabb fegyverneme: a modern harci eszközökkel rendelkező tengerész gyalogság. (AP-fotók) 2 700 000 forintos nyereség Nemrég tartotta mérlegjóváha­gyó küldöttgyűlését a balatonbog- lári szövetkezet. A múlt évi mun­káról és gazdálkodásról Cseri Fe­renc, a szövetkezet elnöke számolt be. Elmondta, hogy az 1968-ban fej­lesztési, beruházás? ügyekben a szövetkezet maga döntött a tagok érdekeinek megfelelően. A gazdál­kodásban is érvényesült a fokozott önállóság. A kiskereskedelemben 105 1JÍ 000 forintos forgalmat értek el, öt és fél millióval többet, mint az előző évben. A szövetkezet úgyszólván az egész Ország területéről, váPala toktól és gyáraktól szerez be árut. A vendéglátó részleg 30175 000 fo­rintot forgalmazott, de így is egy­millió forinttal mára<lt cl az 1967-es eredményétől. A felvásárlás annál iobhan sike­rült. Sokszor a megvett túl is érté­kesített a szövetkezet, nyári sze­zonban pedig több TSai:i.fnn-r»a»£í "'dűlővel kötött szerződést ziPd****. ’»vümölcs, tojás és baromfi szállí­tására« Hetvenhat gon árut vásá­rolták fel és értékesítettek, tizen­nyolc vagonnal többet, mint az elő­ző évben. Bővült a szövetkezet üzlethálóza­ta is. Két új élelmiszerboltot építet­tek Balatonfenyvesen és befejez­ték Fonyódon a Panoráma kis­vendéglő építését. Újjávarázsolták a Pettyes kisvendéglőt Bélatelepen, ezenkívül Fonyódon és Balaíonbog- láfon új élelmiszerboltokat létesí­tettek. A szövetkezet idei tervében szerepel a balatonlellei áruház megnyitása, Fonyódon a tagság egy évtizedes kérésének eleget téve korszerű élelmiszerboltot, büfé-fa­latozót építenek a bambiüzem és a kenyérgyár szomszédságában. Az 1968-ban elért nyereség 2 732 ooo forint, az elmúlt év másfél milliós nyereségével szemben. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók idéti is megkapják a jelentős összegű, ti­zenharmadik havi fizetést. Erre a r:élra 600 0ÓO forintot ^ordítanak. Vásárlási v‘ térítés címén * tagságnak ük. ügq forintot fizetnek kJ*

Next

/
Thumbnails
Contents