Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-16 / 39. szám

> AZ MSZMP MCGTEI BIZOTTSÁG« ÍS t' MCCfEI TANÁCS ItPJA XXV. évfolyam, 39. szám. Vasárnap, 1969. február 16. NEHÉZ ÉV UTÁN Fejlődés a Textilipari Rtsz-nél 1961-től férfiingek készítésé­vel foglalkozott a Kaposvári Textilipari Ktsz. Nyolc évvel ezelőtt lemondtak a munka­igényesebb női ruhák varrásá­ról, mert a piac — külföldön és itthon egyaránt — nagy mennyiségű férfiinget kért. Tavaly azonban már az első hónapokban jelentkezett a piaci telítettség, amely nem­csak a ktsz-t hanem az egész szakmát érintette. A több mint kétszáz dolgozónak az első hó­napokban nem tudtak munkát adni. Később a megrendelések •zárnának emelkedésével az is nyilvánvalóvá vált, hogy a megváltozott piád követelmé­nyek mellett a minőség a leg­fontosabb tényezővé lépett elő. Korábban bármelyik minőség­ből korlátlan mennyiséget át­vett a kereskedelem. Az első negyedév végére még a nehéz körülmények között is lekötöt­te éves kapacitását a szövetke­zet Ennek ellenére év közben többször akadozott a termelés, az előző évhez képest 1968-ban kétmillió forinttal elmaradtak. Év közben hozták létre a mar­cali és a nagyatádi varrórész­leget, ahol a központi telep foglalkoztatási gondjait ugyan­úgy, néha. még jobban érezték a vidéken dolgozók, mint Kaposváron. A ktsz vezetői a múlt évi tapasztalatok után megvitat­ták az előrelépés lehetőségeit. Mindjárt az év elején száz új fazonú női blúz- és rühamo- déliéi jelentkeztek önálló be­mutatójukon. A modellek sike­rét igazolja a sok-sok megren­delés, melyet azóta a kereske­delemtől kaptak, A szövetkezet elnöke, Balázs László örömmel újságolta, hogy tizenhat megye kereske­delmi vállalatai érdeklődnek termékeik iránt. Felmerült azonban a kérdés, hogy a na­gyobb szakmai hozzáértést igénylő, értékesebb termékei; elkészítéséhez rendelkeznek-e megfelelő képességű varró­nőkkel? Az átállás óta elszállított ruhaneműk minőségével eddig nem volt baj, úgy látszik a kaposvári részleg a legkénye­sebb munkákat is el tudja vé­gezni. A két vidéki fiöküzem dolgozói se kerülnék hátrányos helyzetbe — tájékoztatott ben­nünket a szövetkezet elnöke —, egész évben folyamatosan biztosítanak munkát számuk­ra. Több vállalat rendelt ugyanis munkaruhákat, köpe­nyeket a szövetkezetnél. Ezzel könnyebben tárnak az alig több mint fél éve varró asz- szonyok Is. A múlt évi . foglalkozta­tási gondokat nagyobb részt az okozta, hogy tavaly 30 000 ing rendelését mond­ta le a nagykereskede­lem. Ennek a veszélye már nem fenyegeti az idei ter­veket, mivel a mostanában be­mutatott új termékek szóles és színes skálája, a megrende­lések dömpingje a biztosíték arra, hogy a szövetkezet fo­lyamatosan dolgozhat A cél elérését új, speciális gépek is segítik: japán varró­gépek, modem ragasztóberen­dezések stb. Az idei évtől kor­szerűbb termékeket ígér a szövetkezet. Most, hogy sike­rült túljutni a mélyponton, az ígéretek megvalósítása is könnyebbnek látszik. A ne­héz év után a szövetkezet ve­zetői és dolgozói bebizonyítot­ták, hogy új ötletekkel, tetsze­tős modellek tervezésével, ké­szítésével is hozzájárulnak céljaik megvalósításához. Nagy József Takarékos falvak Virágh Pálnénak, a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjének tájékoztatása sze­rint a tizenegy esztendeje alakult takarékszövetkezet jó évet zárt. Jelenlegi pénzállományuk nyolc- millió-kilencszázezer forint. So­kan veszik igénybe szolgálataikat: kölcsönt ötezertől tizenötezerig folyósítanak, A takarékszövetke­zet betétállományának negyven százalékát és a takarékalapot utal­ják ki a kölcsönigénylőknek. Jelenleg 2430 tagja van a szö­vetkezetnek. A tizenegy év alatt 4962 kérelemre folyósítottak köl­csönt, s nemrég Kutason kiren­deltséget létesítettek. Szeretnék, ha Kaposfőn is nyílna egy. Ehhez még a közgyűlés jóváhagyása szükséges. A tavalyi évben 5 506 000 forint betétbefizetésük volt. Év végi záróállományuk 8 300 000 fo­rint. Jelentős összegét (4 038 000 fo­rintot) utaltak ki a takarékszövet­kezeti tagoknak kölcsönként. Nyereségük 96 538 forint. A BÍRÁLAT FÁI Agronómusjelölt gitárral Endrődi László, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola har­madéves hallgatója a nagyba­jomi művelődési otthonban vár. A gitárt próbálgatja, — Gyakorlaton vagyok a községben — mondja. Az a feladatom, hogy általános ké­pet alkossak magamnak erről a helyről. Főleg a népművelé­si tevékenységet vizsgálom. — Érdekesnek találom, hogy a leendő mezőgazdasági szak­ember a közművelődéssel fog­lalkozik — szólok közbe Gondolkodik, mielőtt vála­szol: — Első pillanatra talán tény. leg rendhagyó esetnek látszik. Pedig nem az. Nagyon is indo­kolt, hogy ilyen kérdésekkel is foglalkozunk. A falusi embert meg kell ismernünk munkája közben, de szórakozási igényei­ben is. Ez feltétlenül hasznos számunkra. A főiskola ma már nemcsak szakembereket ad, hanem egyben népművelésre alkalmas embereket is. Eddig a népművelés rendszerint a pedagógusok munkája volt Ha kikerülünk a főiskoláról, segí­teni fogunk nekik. Endrődi íjászló Marcaliban született oda is szeretne visszatérni tanulmányai befe­jezése után. — Falusi emberek között nőttem fel Ha végzek, a hasz­nukra akarok lenni Megkérdezem: milyennek látja a-''művelődési otthon mun­káját — Nagyon alaposnak és sok­rétűnek. Több előadást hall­gattam végig a legváltozato­sabb témakörökből. Értékes­nek találom az ifjúsági klub működését Honismereti szak­körük húsz taggal dolgozik. Most a Tanácsköztársaság ada­tait gyűjtik. Szívesen látoga­tom az irodalmi színpad és a színjátszó csoport próbáit A program gazdag. Még szeret­nék megismerkedni a táccso- port és a vegyes kórus mun­kájával is. Arról faggatom, hogy mit tant jellemzőnek a most kike­rülő főiskolásokról — Felkészültek. Jő a hely­zetük, panaszra nincs okuk. A fiatal agrármérnökök megfelelő talpraesettséget tanúsítanak Eljutattak arra a szintre, hogy végzettségükkel arányos fel­adatokat lehessen rájuk bízni. Ez azt hiszem, mindent el­mond. — Mit csinál legszívesebben tanulás után? Gondolkodás nélkül feleli: — Szeretek lovagolni. Kisebb közösségnek gitározni és éne­kelni szoktam. József Attila verseit olvasgatom. És a tőlem telhető legnagyobb alaposság­gal tanulmányozom a Magyar Mezőgazdaság című lap példá­nyait. Amikor becsukódik mögöt­tem az ajtó, hallom, hogy ujjal ismét pengetni kezdik a húro­kat. tu ti. Felháborodott hangú le­velet kapott szerkesztősé­günk, amelyre borítékban válaszolni nem érdemes. Ügy érezzük: nyilvános vá­laszt követel. Február 8-án, a múlt bét szombatján Miért nem takarítják le a városi utakat? címmel szakemberek, illetékesek nyilatkoztak munkatár­sunknak a városi utak ál­lapotáról, a hóeltakarítás nehézségeiről. Az ő véle­ményük és személyes ta­pasztalataink alapján tet­tük fel akkor a közvéle­mény által is jogosnak Ítélt kérdést. Nyilatkozott a cikkben többek között Mol­nár László, a költségvetési üzem vezetője is, elmondta gondjaikat, erőfeszítéseiket. Írásunkra mégis tőle érke­zett a felháborodott hangú levél, amely nem átall »Igazságtevést« követelni. »A cikk téves, valóságtól eltérő megállapításait mó­dosítsák, helyesbítsék, ille­tőleg a megállapításokat egészítsék ki ...« — írja a többi között az üzemve­zető. Mi szívesen adnánk helyt kérésének. Csakhogy ... A reklamáló levél nem változtat a tényeken. Ak­kori megállapításaink helytállók, sőt, csak el­enyészően kis részét vetet­tük fel gondjaiknak. Saj­náljuk, de egy bét eltelté­vel is kétségbeejtő a köz­lekedés városunkban, Ka­posvár lakói nap mint nap kényszerű helyszíni szem­lén győződnek meg erről. Molnár László mást mon­dott akkor (hatvan hómun­kásról beszélt), és mást ír levelében (100—110 ember dolgozott). A hó felhalmo­zódása súlyos közlekedési nehézségeket okozott Ka­posváron — ezt kár tagad­ni. Kár volt megígérni azt is, hogy két-három nap múlva tiszták lesznek az utcák, mert ma sem azok. Egyes helyeken szinte élet- veszélyes, ha két autóbusz találkozik; az útkeresztező­déseket szerdán, csütörtö­kön, a Honvéd utca elejét tegnap Igyekeztek megtisz­títani (több mint egy hét után). A Bajcsy-Zsilinszky utcában ma is nyelvét ha­raphatja, a beteg a mentő­autó mélyén, a Honvéd ut­cát Rugótörő sugárútnak becézik az emberek. A ti­zenöt-húsz centis jeget már nehezebb lesz eltávolítani, mint a havat. Az északnyu­gati városrészben négylovas hóekét is bevetettek — igaz —, de az emberek de­rültsége közepette a tiszta járdát kotorászta csak. s a hó ott maradt az úton. Természetesen megértjük a költségvetési üzem gépe­sítési problémáit, munka­erő-helyzetét, meg is ír­tuk, hogy mi minden nehe­zíti a munkát. A szervezet­lenséget azonban nem a gépek és nem az emberek csekély száma okozta. Gondoljunk csak a Májas 1. utca, az Április 4. utca tisztítási munkáira: hat, nyolc, vagy ennél is több teherautó várakozott órá­kig hosszú sorban egyetlen markológépre. (Ráadásul akadályozták a közleke­dést.) Ezen, a valóságos helyzeten kellene felhábo­rodni és nem a nyilvános kritikán. A tanácsot köszönjük, nem fogadhatjuk el. Azt javasolja ugy;anis az üzem­vezető, hogy máskor ne a hóesés másnapján, hanem napokkal később Írjunk a hóeltakarításróL Erre csak azt mondhatjuk: a közvéle­mény akkor is látja gond­jainkat, ha nem beszélünk róluk. Márpedig az utóbbi évtizedben a mi közéletün­ket nyílt, őszinte légkör jellemzi, g az emberek el­szoktak attól, hogy félre­vezessék őket. Szerettük volna megírni, hogy az utakon minden rendben. De ba nem volt igaz, és még ma sem az, akkor nincs jogunk meghamisítani a valóságot. A magyarázko­dás, a szerecsenmosdatás el­avult módszer már, senki sem fogadja el. A kritika fáj — megért­jük, mindenki így van ez­zel. Mégis rokonszenvesebb tulajdonság levonni tanul­ságait, mintsem fölhábo­rodni azon, hogy a közvéle­mény színe előtt tettük szóvá... Fejlesztik faüzemüket a asökonyavisontaiak (T udósítónktót-) 1665 hold összefüggő erdeje és 1340 hold olyan legelője van a csokanyavisantai tsz-nek, amelynek 30—40 százaléka fá­sított. A fakitermelés és -fel­dolgozás a múlt évben a tsz egyik fontos tevékenysége lett. 1967-ben a kitermeléssel és feldolgozással 450 000 forint bevételt értek el. Tavaly vásá­roltak liánom motoros fűrészt, vizsgázott erdésztechnikust bíztak meg a húszfőnyi rész­leg vezetésével. Piackutatást végezték, és most öt-hat vál­lalatnak szállítanak rendsze­resen. Ez a részleg 1968-ban az előző évinél csaknem hat­szor több, 2 618 000 forint be­vételt adott a tsz-nek. Több mint négyezer köbméter fát termeltek ki és dolgoztak fel. Természetesen ez jelentkezett a tagok munkanapjainak ér­tékében is. Az előző évinél 16 forinttal többet, 66,70 forintot ért átlagosan egy munkanap 1968-ban. Az emelkedés nagy­részt az új üzamag eredmé­nyeiből adódott. A szövetkezet újabb beruhá­zásokkal fejleszti a részleget. 180 000 forintért nagy teljesí­tőképességű gattert vásárol­nak és a faanyag szállításának könnyítésére vesznek egy von­tatót két pótkocsival. megyei hírlap osztély Postaszolgálati ügy KAPOSVÁR BUSÓJÁRÁS MOHÁCSON Ma délelőtt kezdődik meg Mohácson a busójá­rás hagyományos rendez­vénysorozata. Néptáncos találkozó, népzenei hang­verseny és gyermekkar­nevál vezeti be a hagyo­mányos busó farsangot A jellegzetes maszkákba és ruhákba öltözött busók végigjárják a város ut­cáit és a Kolo téren gyü­lekeznek. Itt rendezik meg délután 4 órakor a négyszáz éves busóraon- dára épülő maszkos far­sangi játékot Pákolitz István szövegkönyve, Si­mon Antal koreo gr fiája és Pintye Gusztáv tervei alapján, Sík Ferenc ren­dezésében. Az egész na­pos rendezvénysorozat nagyszabású tűzijtékkal és busóbállal fejeződik be. A busójárásra húszezer vendéget várnak. A válások női világrekordere A jelenet, amelyről szó az Egyesült Állam ónban, Los Angelesben játszódott le. Az öreg bíró, akinek az idő már ezüstbe fonta a haját, a kö­vetkezőket mondta egy közép­korú hölgynek: — Drága asszonyom szabad legyen figyelmeztetnem önt, hogy a házasság nem jelen­téktelen szórakozás, amely egyoldalúan megszüntethető, ha már nincs hozzá ked­vünk ... A házasság nagyon komoly dolog!... Éppen ezért őszintén tanácsolom ön­nek, hogy a jövőben ne men­jen férjhez. • • A jelenet a bontóbíróság előtt játszódott le. A bíró pe­dig egy amerikai hölgyhöz in­tézte szavait, aki abban a pil­lanatban szokatlan világrekor­dot állított fel; immár 18. al­kalommal vált el! A világrekorder Nina elbe­szélgetett az újságírókkal, és elárult nekik néhány érdekes­séget házasságainak gazdag történetéből: pontosan nem emlékszik, hogy mikor ment először férjhez, azt azonban nem feleljtette el, hogy ami­kor elvált, 15 éves volt. Ax eddigi 18 férje három kontinens hét országából ke­rült kL Az újságíróknak arra a kérdésre, hogy férjhez megy-e még valamikor, a é€ éves, de még mindig csinos Nina így válaszolt; — Biztosan férjhez megyek, de ... de megvárom azt a férfit, akinek az oldalán meg­találom az igazi, nagy és tar­tós boldogságot! A Los Angeles-! újságírók kérdése: — Egyáltalán született-e már Gyen férfi. •.? Selekták Frank Summen amerikai állampolgár folyamodványt nyújtott be as ENSZ-hez, az embert jogok bizottságának, s ebben a több) körött es áll: »Bennünket szabad fér­fiakat, mindenütt másodrendű állampolgárokként kezelnek. A nők, a kormányok és az adóhivatalok egyaránt üldöz­nek, s minden eszközzel bele akarnak kényszeríteni ben­nünket a házasságba. Ml azon­ban nem akarunk megnősül­ni. • az Egyesült Nemzetek segítségét kérjük. Kölnben bíróság elé ke­rült egy fiatalember, aki két év alatt nyolcszor nő­sült. Egyik felesége sem tudott a többiről. Amikor a bíró megkérdezte tőle, miért tette ezt, így vála­szolt: »Azért, mert neken jót tesz a változatosság.. Egy eláss bíróság fel­mentette a bigámiával vádolt Umberto Ranit, akinek hét felesége volt, de ebből csak egyet vett el Olaszországban, már­pedig az olasz jog a kül­földön kötött házasságot nem Ismeri el érvényes­nek. A plasztika! sebészek világkongresszusán el­mondták, hogy egyes or­szágokban, például Japán­ban, Indiában stb. a fér­jek elég gyakran azzal bosszulják meg az asz- szonyi hűtlenséget, hogy leharapnak egy darabot feleségük orrából vagy füléből. Hála a sebészet rohamos fejlődésének, kö­zölték a kongresszuson, az orr és fül hiányossá­gait ma már el lehet tün­tetni, amennyiben nem hiányzik egy harmadnál nagyobb darab. Somogyi Néplap As MSZMP Somogy megy»! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Megbízott főszerkesztőt JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon: 11-511. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünfc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. El A* fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Fi Index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. - u. 6. Felelős vezetői Mautner József.

Next

/
Thumbnails
Contents