Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap. 1969. január W. DUBCEK: A fő feladat a párt akció- és szervezeti egységének megteremtése es vezető szerepének megerősítése Halasi GyÖTgy, au MTI tu­dósítója jelenti: Alexander Dubeek elmond­ta csütörtöki beszédében, hogy a központi bizottság no­vemberi és decemberi határo­zatait a pái'tban és a társa­dalomban lényegében pozití­van fogadták. Ha azonban figyelmen kívül hagynák azo­kat a jelenségeket, amelyek veszélyeztetik a pártnak a helyzet konszolidálására tett erőfeszítéseit — hangsúlyozta a CSKP KB első titkára —, akkor politikai feszültség tá­madna. Az elnökség nyilatkozatá­val kapcsolatban, a pártban lezajlott viták alapján meg­állapítható, hogy a párt ak­cióképes. Nyugtalanító törekvések Dubeek a kb-ülésen mon­dott referátumában ezután összefoglalta, hogy milyen el­vek figyelembevételével lehet kijutni a jelenlegi bonyolult helyzetből: — Ha a pártszervek, a párt döntő része, az egész párt összefog a novemberi—de­cemberi határozatok végre­hajtására: ha a párt egysége­sen és szervezetten lép fel; ha elszigeteli a szélsőségeket; ha megnyeri az embereket a gazdasági és társadalmi élet, valamint más területeken felmerülő problémák és fel­adatok aktiv megoldásához. A CSKP KB első titkára ezután elmondta: nyugtalaní­tóak azok a szélsőséges tö­rekvések, hogy az odaadó embereket kispolgári radika­lizmussal tévútra vezessék, hogy ultimativ követeléseket terjesszenek elő, amelyek — közvetlenül vagy közvetve, tudatosan vagy tudat alatt — elutasítják azt az utat, ame­lyet augusztus után válasz­tottak. Ugyanakkor ezek az erők nem képesek arra, hogy alternatívával álljanak elő a január utáni politika folyta­tásával szemben, elhallgatják a kb határozatait, és a kitű­zött feladatokat mint a saját követeléseiket állítják be. A január utáni politikát és a kiutat a jelenlegi helyzetből csak egyes jelenségekre kor­látozzák, kiragadott szubjek­tív elképzelések és szempon­tok alapján lekicsinylik a kétségtelen eredményeket, amelyeket a párt az akció- program megvalósításában augusztus óta elért, és olyan véleményt próbálnak sugall­ni, mintha a novemberi ha­tározat ellentétben lenne az akci óprogrammal. A radikális követelések és jelszavak a tisztességes em­berekben illúziót és bizal­matlanságot kellenek a párt törekvéseinek becsületességét illetően és így logikájukkal — tekintet nélkül az ahhoz csatlakozó emberek szándéká­ra — elkerülhetetlenül ellen­tétbe kerülnek a párttal és annak egész január utáni po­litikájával. A követelések célja Ha ehhez még hözzávesz- szük azt is. hogy a Nemzeti Front jelenlegi politikai me-' chanizmusa mellett ezeket a követeléseket azzal a céllal vetik fel, hogy nyomást gya­koroljanak a kb-ra és az ál­lamvezetésre, akkor lehetet­len nem levonni azt a követ­keztetést, hogy egy ellenzéki politikai áramlat kialakulá­sának veszélye állhat elő. Dubeek utalt arra a vitára, amely a szövetségi nemzet- gyűlés elnöki funkciójának betöltésével kapcsolatban zaj­lott le. Ismételten hangoztat­ta. hogy szó sem volt Smr- kovsky eltávolításáról a poli­tikai életből. Hiányolta, hogy a propagandában és a sajtó­ban nem tudatosították ezt. Végül is ezt a kérdést megál­lapodás útján rendezték. A CoTotka professzor sze­mélyére vonatkozó javaslatot a párttagok és á pártonkívü- tlek - döntő többsége kedve­zően fogadta. Tény marad azonban, hogy ebben a kam­pányban a párttagok és a szakszervezeti tagok becsüle­tes szándékai mellett szélső­séges tendenciák is érvénye­sültek, amelyek nem azokat a célokat követték és nem azokat a kételyeket fejezték ki, amelyek a január utáni politika megvalósításával ösz- szefüggésben az emberek többségénél jelentkeztek; ha­nem arra irányultak, hogy el­tereljék a figyelmet a no­vemberi és a decemberi ha­tározatok érvényre juttatásá­ról. Általában elmondható: az utóbbi hetek tapasztalatai ar­ról is tanúskodnak, hogy R megtorlások láncreakciója a Közel-Keleten Az utóbbi hetek krónikája a zei-keleti válság lényeges elmélyít léséről számol be. Rajtaütések megtorlások követték egyiná.*i amelyek tovább élezték az eddig robbanékony helyzetet. A súly - sabb összetűzéseket az alábbiakba foglalhatnánk össze: 1968. december 1. Az izraeli u. zérség lövi Irbid joroániai he*y t get a Goian magaslatról. 1968. december 3. Azjrae.i kommá . dó-alakulatok felrobbantják a aqabaj út egyi hídját Ammantól km-re délre. 1968. december 12. Tűzharc Be She an közelében. 1968. december 26. Arab gérillák támadást intéznek az izraeli légi- társaság egyik Athénben tartózko­dó gépe ellen. 1968. december 29. Nyolc izraeli helikopter megtorló támadást in­téz a Közel-Kelet egyik legna­gyobb légikikötője, a bejrúti nem zetközi repülőtér ellen. 1969. január 2. Libanoni-izraeli tűzharc Kefal Yuval közelébe Tüzpárbaj a Szuezi-csatorna övezt tében. Az El Fatah támadást in­téz Bet She’an ellen, Gazába*1 bomba robban. 1969. január 6. Izraeli légitámr dás a Jordán-folyó völgye ellen. Iz­raeli alakulatok felrobbantják ^ Jordán-folyón átívelő Damiya-h dat. A legutóbbi hírek arról számo'- nak be, hogy Izrael öt dandárt ve­zényelt a Jordániái frontnak am* a szakaszára, amely délen Aqab, ;• terjed. Az izraeli légierő is sri;*: felderítő repüléseit ebben a kr zetben. A Jordániában állom iraki csapatokat riadóztatták és ? egyiptomi fronton is nőtt a fe­szültség. mindazok, a törekvések, ame­lyek a kb novemberi határo­zataival ellentétben állanak, közrejátszhatnak abban, hogy komoly konfliktusokra kerül­jön sor. Dubeek hozzáfűzte: akarva vagy akaratlanul olajat önte­nek a tűzre azok, akik külön­féle illegális anyagokat állí­tanak elő, s azokat a párt- szervezetekben terjesztik. A legújabb példa erre a Smr- kovsky lejáratására irányuló brosúra illegális kiadása, ame­lyet az elnökség nyilatkozata után jelentettek meg. Ezt a végrehajtó bizottság elutasí­totta és az esetei kivizsgál­ják. A határozatok érvényre juttatásáért Hangsúlyozta Dubeek: kö­vetkezetesen járnak el azok­kal az akciókkal és azokkal az anyagokkal kapcsolatban, amelyeket a párt politikájá­val ellentétben indítanak, il­letve adnak ki és terjeszte­nek. Ezután azzal foglalkozott a CSKF KB első titkára, mi­lyen objektív okokra vezethe­tő vissza, hogy a negatív tendenciák a közvélemény­ben bizonyos támogatásra ta­lálnak. A jelenlegi politikai életben ható objektív ténye­zőkként az alábbiakat jelölte meg: 1. A .nemzeti érzések felszí­tása, azok a problémák, ame­lyeket különböző okokból ed­dig nem oldottak meg és amelyek objektíve feszültsé­get idéznek elő; 2. Eddig nem sikerült el­oszlatni az emberekben a ké­telyeket aziránt, hogy a párt nem tér le a január után megkezdett politika útjáról. Mindehhez hozzájárulnak még — mondta Dubeek — a gazlaságban jelentkező prob­lémák. a különböző szociális feszültségek. Látható tehát, elég sok lehetőség van, hogy az emberek érzéseit szélsősé­ges akciókra használják ki. Dubeek továbbá hangsú­lyozta, hogy fő feladatnak a párt akció- és szervezeti egy­ségének megteremtését es ve­zető szerepének megerősíté­sét tekinti. Sürgette a pártsajtó, a rá­dió, a lapok, a televízió és a CTK hírügynökség feladatá­nak és szerepének növelését a párt- és kormányhatároza­tok érvényre juttatásában. Ma az a fő feladat, hogy megteremtsük a párttagság túlnyomó többségének ideo­lógiai egységét — mondta. Végül gazdasági kérdések­kel kapcsolatban a CSKP KB első titkára hangsúlyozta, hogy ebben az évben nem le­het szó a lakosság jövedelmé­nek olyan rohamos növeke­déséről, mint a múlt évben. Tly módon kívánnak gátat vetni az 1968-as év második felében jelentkezett inflációs tendenciáknak. Nyerere Kairóban Nyerere tanzániai elnök Pá izsból Kairóba érkezett, hogy írgyaljon Nasszer elnökkel, morteti a londoni nemzetkö- össégi értekezlet közel-keleti vitáját és beszámol párizsi megbeszéléseiről. Az. ara!) igazságos magaiana^ sürgetnek A / közel-keleti hélyzette1 kapcsolatban folytatódik a; élénk diplomáciai tevékeny ség. Pompidou elnökjelöltnek tekintené magát A napok óta nem hivatalo t látogatáson Olaszországban tartózkodó Geuiyes Pompcuo.. volt francia miniszterelnök Rómában fogadta a francia új­ságírókat és válaszolt kérdé­seikre. Pompidou a többi között nyi­latkozott De Gaulle tábornok ■tódlásának kérdéséről. Kije­lentette: »Nem titok senki szá­mára sem, hogy ha elnökvá­Konferencia Khartumban Szambatan Khartumban. megnyüt a dél-afrikai és az afrikai portugál gyarmatok né­peinek támogatására összehí­vott nemzetközi szolidaritás'' értekezlet. A konferencián ;öbb mint ötvén szolidaritási és 18 nemzetközi demokrati­kus világszervezet vesz részt. Iszmail Al Azhari szudáni köztársasági elnök megnyitó beszédében felkérte a konfe­rencia részvevőit: tanácskozá­suk után mindannyian utazza­nak Kairóba, ahol néhány nap múlva az arab népek támoga- ‘ására tartanak világkonferen­ciát • » # Dr. Sík Endre, nemzetközi Lenin-békedíjas. a Magyar Or­szágos Béketanács elnöke táv­iratban köszöntötte a portugál gyarmatok és Dél-Afrika né­peinek támogatására Khar- 'umban összehívott nemzetkö­zi konferenciát.,.^., : oszlást a ülne sor, jelöltnek tekinteném magamat". A továbiakban hangoztatta, hogy »áz érdekek és a célkitű­zések tekintetében azonos" a francia és az olász külpolitika ugyanakkor azonban rámuta­tott arra is, hogy a Közös Piai problémái és Nagy-Britanniá közös piaci tagsága kérdésében vannak bizonyos véleménykü­lönbségek. A négyhatalmi értekezletről szóló francia javaslattal össze­függésben közölte, hogy »az plasz kormány nem tekint rossz szemmel erre a konfe­renciára". Nasszer egyiptomi elnök a közelmúltban üzenetet intézett Nixonhoz, a hétfőn hivatalba lépő új amerikai elnökhöz. Az üzenet fontos kezdeményezést jelent a közel-keleti válságban és megnyitja a kaput Kairó és Vashington eszmecseréje előtt gy politikai rendezés érdeké­ben. Az egyiptomi államfő az Al \hram szerint üzenetében le- zögezte, hogy amennyiben az Egyesült Államok igazságos politikát folyta toa a Közsl- Kelelen. ez teljesen megvál­toztatná a helyzetet ebben a körzetben. Az arabok nem követelik az Egyesült Álla­moktól, hogy őket támogassa, egyszerűen igazságos, magatar­tást sürgetnek, sem többet, sem kevesebbet. Az Al Ahram utal arra, hogy Nasszer üzenete Scranton leg­utóbbi kairói látogatását kö­veti. A látogatás és az üzenet olyan kezdeményezéseket je­lentenek. amelyek konkrét eredményekre vezethetnek a közel-keleti válságban — írja a kairói lap. Revizionista irányzat A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyi­latkozatban ítélte el azt a tényt, hogy kommunisták szerkesztésében, a párt véle­ménye ellenére, »PolitiQue d’aujourd; hui« (Mai politika) címmel új havi folyóirat je­lent meg. Azok a kommunis­ták — hangzik a nyilatkozat —, akik a folyóirat szerkesz­tésében részt vesznek, együtt találják ott magukat a- párt nyílt ellenségeivel. Ezután nem meglepő, ha az első szám olyan cikket tartal­maz, amelyek ártanak a párt egységének. Számos cikkben a bírálatok és a támadások felhalmozódása a Szovjetunió. ellen a valóságban egy szov­jetellenes irányvonal kibon­takoztatását vonja maga után. amely ellentétes a kommu­nista pártok szolidaritásával, az imperializmus ellen vívott •közös harcban. A politikai bi­zottság a folyóirat első szá­mában kibontakozó irányvo­nalat jobboldali revizionista irányzatnak minősíti. A poli­tikai bizottság a kommunis­ták részvételét a lap szer­kesztésében a kommunista párt erőfeszítéseivel ellenté­tes irányúnak tekinti és fel­hívja a párt tagjait, folytas­sák harcukat a jobb- és bal­oldali revizionizmussal szem­ben. A nixoni Csehszlovák-szovjet gazdasági egyezmény . csehszlovák kormány j . .hagyta a Csehszlovákia és a .ovjetunió között december­it lezajlott tárgyalások ered- 'nyeképpen aláírt gazdaság '.yüttműködési egyezményt az egyezmény számos fon- s nyersanyag szükségletének ielégítését biztosítja, s meg- • tározta azokat az árukat melyekkel kapcsolatos tár­ai ásókra a legközelebbi hó apókban kerül sor. Megvizs- Uta továbbá az atomenergi őrületén és a közszükséglet' kkek termelésében való üttműködés lehetőségeit, amint a lakásépítés szovjet I gítséggel történő meggyorsi- tasanak módozatait. HÉTFŐN NIXON ÜNNEPÉLYES KÜL­SŐSÉGEK KÖZEPETTE FELESKÜSZIK az Egyesült Államok alkotmányára, s ezzel hi­vatalosan is megkezdődnek a nixoni évek. A beiktatás pontot tesz arra az átmeneti idő­szakra. amely november óta szinte teljesen megbénította az amerikai politikát. Persze senki sem várja, hogy a nixoni republikánus őrségváltás kezdete azonnal látható fordulatot hoz majd Washington po­litikájában. Azokat, akik valamilyen látvá­nyos kezdeti változást várnak, maga az új elnök figyelmeztette: bár Eisenhower szív­rohama idején helyettesként már betöltötte az elnöki tisztséget, most mégis bizonyos kezdeti időre lesz szükség, hogy megszerezze a kellő tapasztalatokat. E tanulóidő alatt igyekszik majd harmónikus cselekvő appa­rátussá kovácsolni kormányát is. Most, közvetlenül a nixoni évek nyitánya előtt legalább oly nehéz megítélni, mint a novemberi elnökválasztás után, hogy milyen politikát is lehet várni a következő négyesz­tendős periódusban. Nixon munkatársainak áttekintése sem nyújt nagyobb eligazodást. Az általános washingtoni gyakorlat szerint a hatalom gyakorlásában az elnök szűkebb kabinetjére támaszkodik, amely hadügy- külügyminiszteréből, továbbá nemzetbizton­sági és külügyi főtanácsadójából áll. Nixon szűkebb kabinetjében a külügyminiszter Laird az egyik legrejtélyesebb figura. Annak idején az 1964-es választási hadjáratban a szélsőségesen jobboldali, hidegháborús prog­rammal fellépő Goldwater bukott republiká­nus elnökjelöltet támogatta, majd a liberáli­sabb nézetekkel fellépő Rockefeller New York-i kormányzó elnökjelöltsége mellett folytatott korteshadjáratot. A vietnami há­ború ügyében kifejtett nézetei alapján van­nak, akik a békülékeny »galambokhoz«, má­sok a totálisabb hadviselést követelő »hé­jákhoz« sorolják. Volt időszak, amikor a ha­gyományos fegyverzet növelésében látta az amerikai katonai erő még nagyobb kifej­lesztésének egyedül üdvözítő voltát. Máskor viszont amiatt szórta bírálatainak nyilait a Johnson-kormányzatra, hogy B. »bűnös mó­don elhanyagolja az Egyesült Államok ra­kéta-ütőerejének" kifejlesztését. Helyettese Packard — aki a hetedik milliomosként vesz részt az amerikai kormányban, szokatlané' miniszterhelyettesi poszton —, sokkal egyér telműbb az állásfoglalásban. Mint az általa alapított hatalmas elektronikus monopóliur- legnagyobb részvényese, bizonyára a rak^’ taüzlet fejlesztésének ügyét képviseli majd kormányban is, amikor a költségvetési téli­teket elosztják. , Rogersről, a külügyminiszterről, a szű­kebb kabinet másik vezető | tagiéról még annyit sem mondhatunk, mint Latráról. A nyitánya-* . diplomáciai tapasztalatai ki is merültek tu­lajdonképpen abban, hogy Togo függetten» ségi ünnepségein az amerikai kormányt hi­vatalosan képviselte. Hacsak azt nem te­kintjük »világpolitikai tapasztalatszerzés­nek«, hogy korábban Genfben, egy bűnö­zéssel foglalkozó konferencián képviselte Amerikát. Nagyon valószínű, hogy az amerikai külpoli­tika egyik fő meghatározó személyisége az a Kissinger lesz, akit Nixon nemzetbiztonsági tanácsadójává emelt. Ügy tűnik, hogy Nixon- nak már a választási hadjárat során tett főbb külpolitikai kijelentései is Kissinger nézetei­re épültek. A Harward egyetem német szár­mazású professzora több könyvet írt a nuk­leáris kor modem külpolitikájáról, s bírálta a Johnson-kormányzat külpolitikai vonalvezeté­sét. Szemére vetette a demokrata párti kor­mányzatnak, hogy nem folytat hosszabb táv­ra átgondolt külpolitikát, nanem csak amo­lyan »válságelhárító tevékenységet" Megvár­ja, amíg a világ különböző pontjain a maguk teljességében bontakoznak ki a • válságok, s akkor kapkodni kezd, hogy milyen módon há- ríthaná el azokat.. A válságokat Kissinger sze­rint meg tehet előzni, és nem szabad hagyni, hogy az Egyesült Államok passzivitásba süly- lyedjen, szem elől tévesztve hosszabb lejáratú stratégiai terveinek megvalósítását. Ameriká­nak szembe kell néznie azzal, hogy ma már nem lehet valamiféle általa legjobbnak és leg­tökéletesebbnek tartott »rendet« rákényszerí­teni a világra. Óvakodnia kell attól, hogy ere­jének tekintélyes részét — egyoldalú köte­lezettségvállalással a világ valamely országá­ban vagy térségében lekösse. Ugyanakkor azonban még hatalmasabban kell kibontakoz­tatni a katonai ütőerőt. mert a Szovjetunióval való eljövendő tárgyalásokat Amerika csakis az »erő helyzetéből" folytathatja te. E kissin- geri programnak tulajdonítják azt is. hogy nagyobb súlyt kíván helyezni a nyugat-euró­pai szövetségekre és a NATO-ra. s hogy az a véleménye, hogy a vietnami háború eszkalá­ciója közepette elhanyagolták a nyugat-euró­pai térséget. Ezek után érthető, miért fogad­ták oly osztatlan ovációval Nyugat-Németor­szág kormányköreiben Kissinger k’nevezését. MINDEZ EGYELŐRE AZONBAN INKÁBB ELŐZETES VÁRAKOZÁS m!előtt az ameri­kai történelemben átfordítalak a nixoni évek egyelőre még üres lapjaira Mivel töltik majd meg ezeket a lapokat? Jobban érrtenek-e majd a realitásokra Nixon és munkatársai, mint a dicstelenül távozó Johnisoin-adminiszt- cáció? Avagy újabb feszültségek és újabb ’•onfrontációk veszélyét idézi-e rmod fel a iohnsoni politika nixoni folytatna? Minderre a választ csak az új elnök V­------"'zá«án#á g yakorlata adhatja meg. Árkus IstviC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents