Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-12 / 9. szám

Vasárnap, 1969. Január ti. 3 SOMOGT? NÉPLAP Somogybabodi esték Olvasó asszonyok Azt mondták, amikor ke­restük, menjünli csak az is­kolába, biztosan az igazgató úrral tárgyal megint valamit. S tényleg ott találtunk rá. — Január hónap könyvtári estéit tervezzük Varga György igazgatóval — fogadott ben­nünket Harangozó Ferencné, a somogybabodi nőtanács el­nöke. — Könyvtári esték Somogy- babodon? — Igeiu Nem olyan régen dicsekedhetünk vele, de mióta rájöttek az asszonyok, milyen érzés könnyvet olvasni, az­óta az éjszakákba is bele­nyújtanák a könyvtári esté­ket. — Hogyan kezdődött az »íz­lelés«? — Az talán még akkor kezdődi i, amikor tizenhat évvel ezelőtt Siófokon a ke­zembe nyomtak egy zsák könyvet. Huszonöt kötet volt benne. »Vidd haza, Anna — mondták. — Olvass te is, meg ajánlgasd az embereknek.« Így lettem könyvtáros, s idestova két évtizede csiná­lom. No aztán én ajánlottam, vittem házról házra, agitál­tam, kiselőadást tartottam, hol, mi kellett, mert közben szerelmese lettem a soroknak én is. A nőtanács elnöke va­gyok 1952-től, kapcsolatom van tehát a falu aprajával- nagyjával. A babodiak el­kezdték forgatni a könyveket, a 25 kötetből 1800 lett, az ol­vasók száma pedig 187 volt a múlt esztendő statisztikája szerint. Hanem ezen a télen gondoltam egyet. Az asszo­nyokra is ráfér a kikapcsoló­dás, kiadtam hát a jelszót: gyertek a könyvtárba, asz- szonytársak és lányok. — Es hallgattak a szóra? — Hajaj! Eljöttek. Van, aki kétórácskát olvas, másik alkalommal ugyanennyit, így néhány hét alatt végére jár a könyvnek. Szóval jöttek. De ha már itt vannak, mondom magambán, lehetne előadáso­kat is tartani. Felhívni a fi­gyelmüket a lényegre, a szépre, az értékesre. Varga György igazgató urat kértem meg, tartson rövid és színes előadásokat a klasszikus írók­ról. — Hány előadás volt és há­nyán hallgatták meg? — Három volt Jókai életé­ről, müveiről (Aranyember, Kőszívű ember fiai, Szeretve mind a vérpadig) és kettő Móricz Zsigmondról, Móricz Virág regénye alapján a nagy író munkásságáról. A leg­utóbbin harmincöt asszony vett részt. Horgolhattak, hí­mezhettek is alatta, szóval otthonosan, jó melegben, ké­nyelmesen megtanultak sok érdekes dolgot. Harangozó Ferencné való­ban szívügyének tekinti fa­luja asszonyainak, lányainak az életét. Munkájával, ked­ves modorával kivívta a köz­ség vezetőinek, lakóinak a tiszteletét. Szorgalmának bi- zonyitéka: három éve Fonyó­don, a gimnázium levelező tagozatán le is érettségizett. — Mit olvasnak errefelé legszívesebben az emberek? — Mikszáth, Tolsztoj, Vic­tor Hugo, Fekete István, Né­meth László, Fehér Klára, Thury Zsuzsa. Rejtő és Ber­kest könnyveit. így a követ­kező előadássorozatot — mert követelik ám a folytatást az asszonyok — a mai írókról tervezem. Kis község Somogybabod. De azzal már nagyobb, hogy a hosszú teli esték és a gond elűző je, a könyv lett. Követendő az olvasó asz- szonyok példája. A könyvet is igazi barátjukká fogadták a szántóföldek és a kertek ba­rátai. Bán Zsuzsa Napirenden az új mechanizmus Az első lépések után - a következő lépések előtt Számvetés es a me­gyében megkezdett út további állomá­sainak kijelölése — így lehet­ne tömören összegezni a me­gyei pártbizottság legutóbbi ülésének napirendjét. Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást A gaz­daságirányítási rendszer egy­éves tapasztalat ,’ és az 1989. évi feladatok címmel, a Köz­ponti Bizottság határozatának tükrében. A megye gazdasági életének fejlődését alaposan elemző beszámoló, a széles körű vita és az ülésen hozott, programot adó határozat meg­világította: Somogybán úgy kellett előkészíteni a gazda­ságirányítás új rendszerére való áttérést, hogy a változás ne okozzon törést az MSZMP Politikai Bizottságának 1965 január 12-i, a megye helyzeté­re és fejlesztésnek irányára vonatkozó határozatának vég­rehajtásában, az ennek alapján kidolgozott fejlesztési tervek megvalósításában. Éppen ezért az áttérés előkészítésekor, s a múlt évben is legfontosabb feladatának tartotta a megyei pártvezetés, hogy megvalósul­jon mindaz, amit az ötéves terv és az éves terv előírt Ezzel függött össze az eredmé­nyes gazdálkodási módszerek elterjesztése, a jó kezdemé­nyezések felkarolása, annak megmagyarázása, hogy a na­gyobb gazdasági önállóság együtt jár a feladatok megnö­vekedésével, az üzemi és a Lapunk hasábjain ifibb cikkben összegezzük a megyei pártbizott­ság január 3-i ülésén elhangzot­takat, hogy minden olvasónk ké­pet kapjon arról, miként zárult Somogybán a mechanizmus elsri éve, s melyek az idei (eladatatok. Huzalok a félmillióhoz A művezető letette a tol­lat, maga elé nézeti A fel­adatot nehéznek, kivihetet­lennek látta. A műhelyben először a Latánka brigádot kereste meg Ha ők vállalják, akkor talán sikerül. Nélkülük mozdulni sem lehet Ha vi­szont lesz elég előkészített huzal, a szerelők sem lesznek tétlenségre utalva. Sörös Józsefné, a brigád ve­zetője a többiekre nézett, az­tán azt mondta, hogy vál­laljak. Az asszonyok arcáról leol­vasta a választ: — Rajtunk nem múlhat — Ha egy közösség össze­tartozik, már a mozdulatokból is megértik egymást. — Sö- rösné hellyel kínál a hosszú asztal mellett A csarnok száz asztala közül kilenc az övék, ahol a színes huzalokat szabják, hajlítják, előkészítik a szerelésre. Ök hatan lát­ják el az egész műhelyt le­szabott vezetékkel. Az itt készülő vezérlőaszta­lok, esztergapadok, marógé­pek irányító részei, berende­zései lesznek. Okos kis szerkezetek lej­tik le a színes huzalvégek burkolatát, aztán egyszerű hajlítókkal formálják a meg­adott sémákhoz. — Kézzel ennél gyorsab­ban nem lehet dolgozni. — Mi is azt hittük. Amikor december végén tőlünk füg­gött az egész üzemrész telje­sítménye, még ennél is gyor­sabban csináltuk. Jókedvű asszonybrigád a huzaiozóké. Mindig akad egy- egy vidám történet, melyet munka közben elmondanak. Egerszeyiné, aki Kaposfüred- röl jár be, többször hívta őket látogassák meg egyik vasárnap. Csak úgy szokásból újra elmondta az egyik szom­bati napon is. Másnap aztán ugyancsak elcsodálkozott, ami­kor kopogtattak, és az ajtóban ott állt a brigád. — Nemrégen a fővárosban jártunk — újságolja Somogyi Erzsébet szemben az asztal másak oldalán. — Meghívtak bennünket abba az üzembe, ahol a nálunk készülő vezér­lőasztalok végszerelését vég­zik. Szocialista szerződést kö­töttünk a jó minőség biztosí­tására, a szállítási határidők betartására. A budapesti bri­gád a közeljövőben viszonoz­za majd a látogatást. Ügy ké­szülünk, hogy ez a második találkozó is elősegítse közös céljaink megvalósítását vei részesedtek ők szám sze­rint nem tudni. A lehetetlen­nek látszót oldották meg. És ezért ők, Sörösné, Ne­gyedei Krisztina, Borkáné, Stiteczki Éva, Egerszegjné és Gschwindtné sokat tettek. Nagy József tsz-demokrácia növelésével, a szocialista törvényesség tiszte­letben tartásával, a közgazda- sági szemlélet előtérbe kerülé­sével. A megyei pártbizottság ülé­sén megállapították, hogy a jó politikai munka, a szüksé­ge« szervezeti és gazdasági in­tézkedések eredményeképpen Somogybán is nagyobb zökke­nők nélkül tértünk át az új gazdasági mechanizmusra; a termeié« és az áru forgalom folyamatos, az árszínvonal pe­dig stabil volt. Az új gazdasá­gi mechanizmus sikeres előké­szítését és gyakorlati alkal­mazását tükrözi az a nyugodt, bizakodó politikai hangulat, amely megyénk dolgozói kö­rében tapasztalható. Ugyanezt bizonyítják gazdasági eredmé­nyeink is, melyeket a megye ipari, mezőgazdasági üzemei, gazdálkodó szervei tavaly elér­tek. Somogy megye gazdasága nizmus első évében a fő gaz­dasági, politikai célkitűzések­nek megfelelően fejlődött. Si­került a termelés, az áruforga­lom, a foglalkoztatottság folya­matosságát fenntartani, a la­kosság életszínvonalát a har­madik ötéves terv előírásainak megfelelően tovább fejleszte­ni. Természetesen egy esztendő nem volt elég arra, hogy az új mechanizmus minden kér­désére, problémájára választ adjon, hiszen a gazdaságirá­nyítási rendszer nemcsak a gazdasági életre hat, hanem a társadalom egész fejlődésé­re, s csak ezzel szoros össze­függésben honiakozik ka. Az egy év azonban ahhoz elég volt, hogy eloszlassa az átál­lással kapcsolatos kételyeket. Bebizonyította, hogy a gazda­ságirányítás megváltozott rend­szere megfelel a fejlődés tá­masztotta követelményeknek, előrehaladásunk szükségszerű következménye, s egyben föl­tétele te. Bebizonyította ez az egy év, hogy a gazdasági re­form megyénk csaknem vala­mennyi üzemét és gazdaságát pozitív módon érintette. S azt is, hogy a párt vezető szerepe az új mechanizmus bevezeté­se óta tovább erősödött A pártirányítás eszközei és mód­szerei természetesen változ­tak, és a körülményeknek megfelelően tovább módosul­nak, tökéletesednek. A bonyolult feladatok meg­oldása és a már eredménye­ket hozó munka közben tovább erősödtek, fejlődtek a pártszer­vezetek. Javult vezető, szervező, agitációs és propagandamun­kájuk. Nőtt a pártmunka tart- talmának színvonala. A párt- szervezeteit többsége arra tö­rekedett és törekszik, hogy vezetési módszereit, munkastí­lusát, szervezeti életét hozzá igazítsa az egyre növekvő fel­adatokhoz. Az üzemek, gazda­ságok és intézmények vezetői minden eddiginél jobban igénylik a pártszervezetek se­gítségét, megnőtt a pártmun­ka becsülete. A politikai, tár­sadalmi életben való előrelé­pés, a gazdasági feladatok táv­lati meghatározása elismerést váltott ki a pártonkívüliekben is. A kommunistáknak, a párt­szervezeteknek tehát döntő szerepük volt abban, hogy a lakosság körében kedvező po­litikai légkör alakult ki. Ez nélkülözhetetlen föltétele volt és marad a gazdaságirányítás rendszere teljes kibontakozá­sának. A megyei párt- bizottság rint a pártszervezetek, állami szervek, tömegszervezetek és- mozgalmak tavalyi és idei egyik legfontosabb feladata, hogy a párt általános politikai és gazdaságpolitikai célkitű­zésein belül munka közben fölismerjék sajátos feladatai- •kat. Ismertessék és magyaráz­zák a mechanizmus alapelveit, gazdaságirányítási rendszerünk modelljét. A járási és a városi pártbizottságok, a pártszerve­zetek sokat, tehetnek azért hogy tovább nőjön az állami szervek és a tömegszervezetek szerepe, felelőssége, a vállala­tok önállósága, hogy a döntési jog oda kerüljön, ahol az adott ügyben a legtájékozottabbak, s a döntés meghozatalában legkisebb a hibaszázalék va­lószínűsége. Ahogy Szigeti István, a me­gyei pártbizottság titkára megfogalmazta, az első lépé­sek után meg kell tennünk a következő lépéseket, körülte­kintően, megfontoltan, de nem félve, nem bátortalanul. Meg­győződésünk, hogy a gazda­ságirányítás új rendszerének második esztendeje még na­gyobb eredményeikkel zárul, mint a tavalyi. Az elfogadott határozat, az 1969. évre elhatározott tervek megvalósítását a megyei párt­bizottság a párttagság és a megye egész lakosságának tá­mogatásával kívánja elérni. Mindez szilárd helytállást és tettrekészséget kíván a párt­szervezetektől és a kommu­nistáktól, s azt, hogy minden­kit megnyerjenek a gazdaság­irányítási rendszer további kibontakoztatására Mindehhez Németh Ferenc­nek, a megyei pártbizottság első titkárának újévi cikkéből idéznénk a következőket: »A gazdaságirányítás új rendszere 1969-ben még nagyobb lehe­tőségeket rejt magában. Célja i • s zocialista termelési viszo­nyok további erősítése, gaz­dálkodásunkban a közgazda­ság! tényezők előtérbe helye­zése, az életkörülmények ja­vítása, a jövedelmező gazdál­kodás kibontakoztatása min­denütt. Az igazság az, hogy a jövőben meg kell küzdeni az eredményekért. A gazdaság- irányítási reform szabályainak betartásával nagyobb gazda­sági ás politikai bátorságra, kezdeményezőkészségre, ma­gasabb színvonalú gazdaság vezetésre van szükség az élet valamennyi területén.-« L. G. Uj gépek, nagyobb termelés a Kaposvári Textilruházati Ktsz-ben MAKTISZTÍTAS A VB.KM Kaposvári Villa­mossági Gyárának Latánka brigádját nemcsak a vállalat­nál ismerik. A két éve együtt dolgozó közösség most más­kad szór is teljesítette vállalá­sait, és ismét jogot szerzett a szocialista brigád címre. A városi pártbizotság a napok­ban dicséretben részesítette őket Két éve az üzem legjobb szocialista közössége az övék. Pedig csak egyetlen titkuk van, ezt Sörösné így fogal­mazta meg: — A ránk bízott munkát mindig úgy végezzük a!, hogy ha kikerül a kezünkből, s vé­gigmegy a szerelőasztalokon, egyetlen kifogást se halljunk. Somogyi Erzsébet lesöpri az asztalt, helyet csinál a napló­nak. A gondosan rajzolt betűk sok közös programról beszél­nek, például arról, hogy a bri­gád te gok nemcsak a munkában értik meg egymást. Kirándu­lás, színházlátogatás szerepel a naplóban, és néhány sze­rény mondat arról, hogy Egerszegiéknél segítséget nyújtotak az építkezésnél. Papp István művezető lete­szi a tollat, maga elé néz: — Két hét volt hátra az év­ből, és sikerült, amit, tervez­tünk. A félmilliós pluszmun­kához az összes huzalelőkészí­tést a hattagú Latánka brigád vállalta.. Hogy ebből menmyi­(Tudósítónktól.) A múlt év elejém átmeneti­leg kevés munka volt a Ka­posvári Textilruházati Ktsz- ben. Emiatt komoly gondok­kal küszködött a szövetkezet vezetősége és tagsága Közös összefogással azonban úrrá lettek a nehézségeken. Az előző gazlaságj évben japán varrógépek, gomblyuk­kötő gépek, valamint NDK- beli gyorsvarrógépek mellett ingprésgépet szereztek be. A műszaki fejlesztés hatá­sára meggyorsult a termelés, s ennek eredményeként Ka­posváron most naponta 300 inggel többet tudnak gyárta­ni, mint amikor a régi rend­szerű gépekkel folyt a mun­ka. Az év végén már ver­senyképesebb volt a ktsz, mint az év kezdetekor. Az egyik legnagyobb megrende­lést a Szovjetunióból kapták: a ktsz 30 000 inget szállított a szovjet piacra. Az 1969-es esztendő jól in­dult, megalapozottabb gaz­dálkodás, rugalmasabb keres­kedelmi tevékenység van a ktsz-ben. Oj cikkek gyártá­sára is rátértek. Készítenek köpenyeket, overalloka*. két­részes munkaruhákat, blúzo­kat, pizsamákat, hálóingeket, béby-dollt és tv-pizsamát is. (Azelőtt a férfiing volt. a szövetkezet fő terméke.) Ezekre a cikkekre jobban akad megrendelő. (A megyei kórház pl. nagyon sok kö­penyt, munkaruhát rendelt.) Adódik fennakadás is. Több nagykereskedelmi vállalaiat leltározása elhúzódik, s emiatt anyaghiány állt elő. Ez főleg a nagyatádi és a marcali üzem munkáját gátolja. Végül még egy hír: január 14-én és 15-én árubemutatót tart a KISZÖV nagytermében ktsz. ■ Balalonszentgyörgyőn az általános fogyasztást szövetkezet telepén hatvan vagon mák és köles vár tisztításra. A két terméket a Szövetkezetek Felvásárló és Értékesítő Irodája részére szállítják. Képünkön: Gécsek Jenő a mák tisztítá­sát végzi. A Fonyódi Járási Tanács tbc gondozóintéecté- nek vezető főorvosa pályázatot hirdet az áthelyezés miatt megüresedett cahftetl védőnői állásra. Illetmény az E 251 kulcsszám szerint és 30 százalék veszélyességi pótlék. A gondozóintézet székhelye Lengyeltótiban van. Az állás azonnal elfoglalható. DR. RAJTÁK CSABÁN! gond. int. vez. főorvos (7962)

Next

/
Thumbnails
Contents