Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

így szilvesztereztünk Rekordforgalom a Kapósban — Korhelyleves az Utasellátóban — Családias hangulat a Badacsonyban — Nem volt dolguk a mentőknek és a tűzoltóknak Egy évvel ismét öregebbek lettünk. Az óévet azzal a tu­dattal búcsúztattuk, hogy az apró kellemetlenségek mellett sok szépet is hozott számunk­ra, 6 ezt várjuk az új eszten­dőtől is. A Vendéglátó Vállalattól, a resti és a szövetkezeti vendég­látóhelyek vezetőitől kapott tájékoztatás azt jelzi, hogy mindenütt jó volt a hangulat, s noha sok bor, ital fogyott, a legtöbb helyen kulturáltan szórakoztak az emberek. A vendéglátó vállalat kaposvári üzleteiben szilveszter estéjén, újév hajnalán 450 000 forint forgalmat értek el. Rekordforgalommal zárta a szilveszteri éjszakát a Kapos — mondta Varga József üzlet­vezető-helyettes. — Az étte- r cin ben 49 000, a bárban, a bisztróban és a presszóban összesen 42 000 forint forgal­mat értek eL A Kapos összes bevétele 91 000 forint volt, 20 000 forinttal magasabb, mint tavaly. Egyebek között eladtak 310 üveg pezsgőt, 650 üveg palac­kozott bort, siikiere volt a pezsgős bárnak, az újfajta pé­csi Pannónia pezsgőnek, s a speciális újévi ételeknek, köz­tük a rummal leöntött, égő Kapos tálnak. Ezenkívül 400 pár virsli, 75 adag malacsült és sok más étel is elfogyott. Az asztalokat már hetekkel előre lefoglalták, aki az utol­só pillanatban gondolta meg magát, az a Kapósban csak a hajnali órákban kapott hflyet. A kaposvári szövetkezet Ba­dacsony Éttermében — mint arról Csapó István vezető tá­jékoztatott — családias han­gulatban szórakoztak a vendé­gek. Itt ugyan más alkalom­mal nincs lánc, de szilveszter­re úgy rendezték el az aszta­lokat, hogy táncolni is lehes­sen. Az éjféli órákban egy ajándékkosarat is kisorsoltak a vendégek között A bevétel a Badacsonyban 7000 forint volt, itt is elsősor­ban az italok — bor, pezsgő, vermut stb. — fogytak, de so­kan kértek malacsültet és más ételt. Az utasellátó kaposvári ét­terme szilveszter estéjén — ez itt már hagyomány — nem tart rendezvényt. Üjévkor azonban már hajnali négy órakor kinyitott, hogy malac- aprólék-, káposzta-, borhely- levessel és más enyhet adó ételekkel szolgáljon a vendé­geknek^ Reggel nyolc óráig telt ház volt a restiben, a for- P^iom pedig néhány óra alatt 5000 forintra rúgott A mentőknek szerencsére olyan dolguk nem akadt, hogy ittasság miatti rosszullét kö­vetkeztében szállítson valakit is kórházi segítségnyújtásra. Tüzet sem jelentettek, s így a tűzoltók is csendben, esemény nélkül köszöntötték az úi évet. Sz. L. ...S a világéi Az új esztendőt szerte a vi­lágon a »hagyománytisztelet« jegyében ünnepelték meg az emberek. Olaszországban a házak ablakaiból bútorok re­pültek az utcára. Görögország­ban edényeket törtek, a londo­ni fiatalok a jeges szökőkutak vizében fürödtek meg. Egy 70 esztendős római férfi azzal ünnepelte meg az új esztendőt, hogy egy hídról, 18 méter ma­gasból a Tiberiszbe ugrott. Ezf( teszi minden esztendőben. Londonban a Trafalgar té­ren IS 000 szilveszterező gyűlt egybe• Amikor a híres Big Ben harangjai megkondultak, iszonyú üvöltés csapott fel a tömegből, sokan kalapot. WC- papir dobtak a magasba, sőt legalább egy miniszoknya is (tulajdonosa nélkül) a levegő­be repült. A franciáknak sokba került a mulatozás. Zsúfolásig meg­teltek az éjszakai mulatók, ahol méregdrágán mérik a ka­viárt és pezsgőt. Persze akik­nek erre ráem telt, azok az ut­cán dudáltak. 0 tvr, Somogyi Néplap XXVI. évfolyam, 1. szám. Péntek. 1969. január 3. Jó ez nekünk? Politikai kabaré a Csiky Gergely Színházban Politikai kabaréműsonral jelentkezett szilveszterkor a Csiky Gergely Színház. Gyökössy Zsolt rendezésé­ben a Kaposy Miklós szer­kesztette Jó ez nekünk7 című műsor-összeállítás — ahogy címe is jelzi —, közéleti prob­lematikát sejtet, megfelelő formai keretekben. Eztt a célt elsősorban tartalmi, .szerkesz­tési tokok miatt nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. A címadó sztereotip kérdés egy kissé túl gyakran ismétlődik. Mintha e műsor gazdái sem lennének teljesben biztosak önmagukban: jó ez nekünk...? Ahol viszont a kérdés fölös­legessé válik, ahol az el­hangzó szám önmagáért be­szél, ott jó, ott elevenbe ha­tol a kabaré közéleti-politikai tendenciája. Nem szerencsés a tv-ben már többször is látott, ismert jelenet fölmelegítése (Tabi: »Ketten beszélnek« — A köd­ben), s a hosszú szövegrésze­ket sem tűri el ez a műfaj. Egyik-másik villám jelenei, úgy tűnik, csak a műsoridő miatt hangzik el. Revüele- mekkel átszőni a kabarét, jó elgondolás. Kár, hogy néme­lyik egyáltalán néni kapcso­lódik a műsor egészének hangvételéhez (például: Rik- kancstánc). Egészében jócskán hagy kí­vánnivalót maga után ez a kabaréegyveleg. Néhány rész­lete viszont — a jóízű kacag- tatáson, túl — szatirikus éllel vág társadalmi fonákságaink­ra, a tudiat szocialista formá­lódását visszahúzó tényekre, jelenségekre. Ez a fajta hu­mor olykor avatott, a műfajt is értő, érző tolmácsolásban jutott él hozzánk az előadás legkellemesebb pillanatai­ként. Bodrogi: Jani (Lengyel János), Kelen: Esti műszak (Komlós István, Garay Jó­zsef), Tabi: A társadalmi tu­lajdon; Kaposy: A papa, ma­ma, ők meg én (Faragó Sári); Segédmunkásokat fölveszünk (Komlós I.) és Szilágyi György legújabb »Riportsablonok«- ja, a Nagy idők tanúja Kot­tái Róbert kitűnő előadásá­ban — ezekre gondolunk mindenekelőtt. Bajor Ferenc szép hangú, muzikális jódler- énekésként mutatkozott be, és némi színt jelentetteit Far­kas Anni operettdalai is. A konferanszié Papp István volt Még valamit: a politikai kabaré ízét, zamatát — idő­szerűsége és általános voná­sai mellett — helyi színei ad­ják. Pesten is, másutt is. Ez a kaposvári szilveszteri mű­sorból csaknem teljesen hiányzott Megérné pedig, még ha a »lokal-valőr«--ből esetleg némi »lokál-malőr« adódna — akkor is. W. E. A népfronlmozgalom feladatai Községi népfrontvezetők tanácskozása kezdődött Kaposváron Az új év első munkanapján, tegnap délelőtt a kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban megkezdődött a községi népfrontvezetők ha­gyományos háromnapos ta­nácskozása. Napirendre tűzték a Hazafias Népfront IV. kong­resszusának állásfoglalását és az ebből adódó helyi feladato­kat, az új gazdaságirányítási rendszerünk társadalompoliti­kai hatását és az ebből fakadó megyei tennivalókat, a szocia­lista demokrácia fejlesztését, valamint napjaink nemzetközi eseményeit. A tanácskozáson megjelent Nyéki József, a HNF Országos Tanácsa titkárságának mun­katársa, Tóth János, a HNF Országos Tanácsa titkárságá­nak társadalompoltikai refe­rense is. Szabados Dezsőnek, a Haza­fias Népfront megyei alelnö­kinek megnyitója után csak­nem kétszáz részvevő előtt tartotta meg előadását Varga Károly, a Népfront megyei titkára A Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfog­lalása és az ebből adódó helyi feladatok címmel. — Egy évvel ezelőtt ugyan­ezen a helyen a mozgalom előtt álló feladatokról tanács­koztunk — mondta bevezető­jében Varga Káraj[y, majd így folytatta: — A népfront­vezetők újraválasztását, so­raink rendezését, bizottsága­ink aktivitásának fokozását tartottuk akkor a legfonto­sabbnak, hogy jól előkészít­hessük a IV. kongresszust. Népfrontmozgalmunk fö fel­adata továbbra is: az alapvető társadalmi osztályok összefo­gása a népünk előtt álló fel­adatok megvalósítására. Amit eddig elértünk —.álla­pította meg az előadó ■—, olyan vívmány, amelyet csak a szo­cialista rendszerben valósít­hattunk meg Ezt az utat he­lyesli népünk döntő többség'-» Igaz a 'kongresszus ama meg­állapítása, hogy még nem használtuk ki a mozgalomban rejlő összes lehetőséget, többet kell kezdeményeznünk, job­ban be kell vonnunk a mun­kába az értelmiséget, a nőket, a fiatalokat. Az előadó ezután ismertette a Népfront tevékenységének legfontosabb céljait: a szocia­lista nemzeti egység kialakí­tását, a szocialista haza fiság ánolását, a szocialista demok­rácia fejlesztését, valamint a béke és a barátság megszilár­dítását. Varga Károly előadását vita követte, majd délután konzul­tációval fejeződött be a falusi r.épfron tvezetök háromnapos tanácskozásának első napi programja. fásszékeken üldögélve A gigei Üj Erő Tsz irodájá­hoz közel, egy kis eldugott szobába belépve, porfelleg fo­gai bennünket. Középen egy halom cirok fekszik, körülöt­te kisszékeken ülve idős né­nikék dolgozgatnak. Napi négy órában, kedvük és ere­jük szerint végezhetik a rájuk bízott feladatot: a cirok ma­gozását. Késa József, a tsz főagronó­Megnyitották az öregek napközi otthonát Kaposváron A Petőfi utca 6. szám alatti új otthon háromszoba-össz- komfortos. Világos bútorokkal rendezték be, az ablakokra modem függönyök kerültek, a szőnyegek sem ódivatúak. A rádióasztalon folyóiratok, új­ságok. A szépen terített . asz­talok mellett fekete fejkendő­ben vagy hajadonfővel hófe­hér hajú öregeit ülnek. Az új év első ajándékaként avatták fel tegnap az öregek napközi otthonát Kaposváron. Dr. Varjú Irén, a városi ta­nács egészségügyi osztályának vezetője üdvözölte a vendége­ket: dr. Várkonyi Imrét, a — Az új év első munkanap­ján, amikor felavatjuk az öregek napközi otthonát, gon­dolatunk azoké, akiknek fe­jét a lepergett óesztendő fes­tette még fehérebbre, az öre­geké. Azoké az öregeké, akik­nek nincsenek gyániolítói, de hosszú küzdelmes életükkel kiérdemelték a gondoskodást Ez az avatás is bizonyítéka annak, hogy pártunknak és államunknak minden intézke­dése az emberért van. Szo­cializmust építő társadalmunk nemcsak azokkal törődik, akik még teljes erejükkel részt tudnak venni az építő­sa nélkül azonban nem jöhe­tett volná létre az otthon. Az Egészségügyi Minisztériumon kívül igen sokat segített a Baromfiipari Országos Válla­lat Kaposvári Gyára, a Pa­tyolat, a Tanácsi Építőipari Vállalat, az Iparcikk-kiskeres­kedelmi Vállalat, a Pamut­fonóipari Vállalat Kaposvári Gyára, a cukorgyár, a Ven­déglátó Vállalat, a DÉ- DÁSZ, a TÜZÉP, a Víz- és Csatornamű Vállalat, az Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat, a MÉK, a Kefeüzem, a Villamossági Gyár, a Faipari Vállalat, a Közúti Üzemi Vál­musa szerint nagyon örülnek, hogy végre sikerült megoldani az idősebbek és a csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatásának gondját. Tizennégy holdon termelnek cirokot, bár ahogy elmondja, ebből csekély a jövedelmük. Mégis vállalták a termelését, mert számúkra az, hoqy segíthet­nek az öregeken, mindennél többet jelent. Ozv. Kistáj Jánosné már hetvenkét éves, de ahogy el­mondja, neki ez a kis szoba jelenti a szórakozást, az életet. Itt nem unatkozik, van aki­nek elmondhatja búját-baját, s érzi, hogy mindig megértés­re talál, hiszen közös sors fű­zi össze őket. A szobú egyik sarkában, tá­vol az ajtótól mélyen elgon­dolkodva dolgozik Borbély Katalin is. ö keveset be­szél. Fiatalabb a többinél, nem találja úgy fel magát, mint társai. Lábtörés miatt nyilvánították rokkanttá. Édesapjával él együtt4 aki beteges és teljesen munkakép­telen. Ot is neki kell eltarta­nia. szerencsére nem mindenki ilyen szomorú itt. Dömötör Józsi bácsi, aki az egyetlen idős férfi az asszonyok kö­zött, humorával gyakran ra­gadja magával a többieket is. Elsősorban neki köszöfihető a jó hangulat. Itt minden szó­ba került, a múlt, a jövő, de legtöbbet a jelenről, a csa­ládról és a fiatalokról beszél­getnek. — Nem vagyunk valami fia­talok — mondja Androsovics Imréné, miközben tekintetét körüljáratja a szobán —, de azért amint látja, mi is tu­dunk vidáman dolgozni. Nem is hagyjuk, hogy valaki elke­seredjen közülünk. Az elmúlt évek fáradságos munkájának hatása azonban érződik rajtuk. Az egészségre már sokat panaszkodnak, de nem keserednek el. mert az. hogy törődnek velük, meg­nyugtatja őket, és erőt ad ne­kik ahhoz, hogy könnyebben viseljék el a magányosság egyhangú hétköznapjait. K. V. J. megyei tanács vb-elnökhe- lyettesét, dr. Csáki Lászlót, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjét, Csapó Sándort., a városi pártbizott­ság titkárát, Honfi Istvánnét, a Vöröskereszt megyei titká­rát, más állami és társadalmi szervek, valamint városunk gyárainak, üzemeinek képvi­selőit. Az öregek napközi otthoná­nak lakóit Rostás Károly, a városi tanács vb-elnöke kö­szöntötte. munkában, hanem azokkal is, akik a munkában már elfá­radtak — mondta többek kö­zött beszédében Rostás Ká­roly. A napközi otthon létreho­zását sokan szorgalmazták és segítették, elsősorban a vá­rosi pártbizottság, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács’. A kormány­zat’ és a városban lévő ipari üzemek, vállalatok támogató­iul at, az Állatforgalmi Válla­lat, a Finommechanikai Válla­lat és az Ingatlankezelő Válla­lat. Létrehozásáért sokat tett dr. Varjú Irén és Major An­na, az egészségügyi és szociál­politikai állandó bizottság tagja is. Az ötvenszemélyes öregek napközi otthonának gondozó­ja Zsidi ' Lászlóné ápolónő lesz. It. As. Megállt a jég a Tiszán A szokatlan hideg idő be­köszöntővel a borsodi pata­kokat és több nagyobb folyó vízét jégpáncél takarja. Csü­törtök reggel a Tisza felső szakaszát 2—5 centiméter vastag jég fedte, s megállt a jég a Sajón is, az országha­tártól egészen Kazincbarci­káig Jelenleg csupán a Bodrog jég­mentes. A biztonságos helyen megkezdték az uszályok és vontatók szokásos téli nagy­javításai. Baba mamák Két kislány beszélget baba-gyerekeiről. »Időnként megszoptatja a babát!?« — kérdezi az egyik kislány a felnőttek negédes nyelvén. »O, persze!« válaszol a másik. »Csak ha nagyon sietős a dolgom, akkor a férjem veszi át ezt a mun­kát«. Üres elmélet A tanító, aki tanítvá­nyainak a vérkeringésről tart előadást: »Ugyebár, ha a fejem­re állok, nagy mennyiségű vér ömlik a fejembe?« »Igenis, tanító úr«! »De mi történik akkor, hogyha a két lábamon ál­lok? Miért ömlik akkor kevesebb vér a lábomba?« »Mert a tanító úr lába nem üres!« Végrendelet Amikor Herman Smith ötvenéves philadelphiai la­kos hirtelen rosszul lett, utolsó erejével a falra írta végrendeletét, melyben minden vagyonát a felesé­gére hagyta. A bíró most azt követeli, hogy szállít­sák be a faldarabot a bí­róságra hitelesítés végett. Különben nem ismerheti el a végrendeletet. így jobb az étvágy? Shirley Paige Mánuel egykori híres broadway-d táncosnő válópert indított férje ellen, mivel min­den reggel arra kényszerí- tette, hogy mesztelenül üljön az asztalhoz. A férj azzal indokolta kérését, hogy csinos feleségének szemlélése növeli étvágyát^ Boldogság Egy jól megtermett fér­fi feldúltan rohan az uP- cán. Amikor egy úr szem­bejön vele, megállítja és r árivall: — Boldog vagy? — Boldogtalan — hebe­gi rémülten az illető —, mire ö szó nélkül egy ha­talmas pofont ad neki, és továbbszáguld. Alig tesz néhány lépést, egy másik férfi kerül az út­jába. Erre is rákiabál: — Boldog vagy? — Boldog vagyok — da­dogja a megszólított, mire ezt is pofon vágja, és me­gint rohan tovább. Miután a két megpofozott ember magához tér, üldözőbe ve­szik a pofozkodót. Közös erővel nekiesnek, és a lapo­san helybenhagyják. A vé­gén aztán az egyik meg­kérdi: — És most csak azt ez egyet mondja meg, hogy miért vágott engem is po­fon, aki boldognak mond­tam magam és ezt az urat is, aki azt mondta, hogy boldogtalan? A férfi lihegve feleli: — Mert mefftuatam. hogy a feleségem boldog-boldog­talannal megcsal. Somogyi Néplap Az MSZMP scr.wgy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 25067­Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető- Mauuier Jócsei. \

Next

/
Thumbnails
Contents