Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-07 / 4. szám
Kedd, 1969. január 7. 3 SOMOGY! NÉPLAP A somogyi vadászok megyei küldöttértekezlete Megyénk országosan is híres, szép vadállományának értékét 28 millió forintra becsülik. Ennek csupán a kisebbik hányada, 23 százaléka apróvad, nyúl, fácán, fogoly. Az összefüggő nagy erdőségekben inkább az őz, a szarvas és a vaddisznó sza- p ró +t el. Tervszerű vad- gazdálkodással — a jövőben már mesterséges és félvad fogoly-, fácánteryésztéssel is — jelentősen növekszik az apróvadak száma, amíg a megfelelő arányok ismét kialakulnak. A somogyi vadásztársaságok 1967 augusztusától 1968 júliusának végéig több mint egymillió forint értékű lőtt vadat értékesítettek. A múlt év utolsó öt hónapjában pedig csaknem 900 000 forintos értékesítési tervet teljesítettek. Ugyancsak szép jövedelmet hoz minden évben a külföldi vadászok meghívása. A tuskósi vadásztársaság területén ejtették el tavaly szeptemberben a világrekordot jelentő szarvasbikát, amely az országhatáron túl Is hirdeti a somogyi erdők gazdagságát. Ezenkívül számos értékes bikát lőttek a belföldi vadászok is megyénk területén. Megnehezíti a gondos vad- gazdálkodást a művelt földterületek kemizálása, a mezed munka egyre fokozódó gépesítése. Különösen az apróvadakban tesz nagy kárt az új agrotechnikai módszerek alkalmazása. A mérgezés, a gépi kaszálás azonban elvégezhető úgy is, hogy ne károsítsa az amúgy is szegény nyúl-, fácán- és fogolyállományt. Szombaton a somogyi vadászok megyei küldöttértekezletén az előrelépés gondo-' laténak jegyében tárgyalt a harminckilenc vadásztársaság megbízásából a hetven küldött Részt vett az értekezleten Bertóti István, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének osztályvezetője is, aki felszólalásában a jövő vad- gazdálkodásának irányelveihez hasznos gyakorlati tanácsa kát adott. Több felszólaló szóv. tette, hogy az 1967-ben végrehajtott területrendezésnél nem minden esetben a vadásztársaságok érdekeinek figyelembevételével állapították meg a határokat, ezért ezelk kivizsgálására, rendezésére feltétlenül szükség van. Sólyom Gábor megyei rendőrfőkapitány azt kérte: támasszanak nagyobb követelményeket az új vadászok felvételénél. Bár a vadászat közben bekövetkezett balesetek száma örvendetesen csökken, a további szigorításokkal az teljesen 1-i.kü zö, ö: hető lenne. Ugyanakkor javasolta egy gyakorlópálya építését. Az utóbbit azzal indokolta, hogv kevsebb 1 cmn a csak megsebzett, de el nem ejtett vadak száma. Solymosi Dezső, a megyei pártbizottság munkatársa a mezőgazdasági üzemekkel való szorosabb együttműködésre. kapcsolattartásra hívta fű a vadásztársaságok figyelmét. A vadállomány védelmében napirendre került a mezőőrök és a vadőrök tevékenységének javítása is. Határozat született a ragadozók irtásának *ki terjesztésére. A beszámolót követő vita után a megyei választmány lemondott, s ezután került sor _ az öt-öttagú intéző, ellenőrző és fegyelmi bizottság megválasztására. Az intéző bizottság elnöke Koncz István, a Balatom-nagybereki Állami Gazdaság igazgatója lett, a titkári teendőkkel ideiglenesen Boda Pált bízták meg. A másik két bizottság élére dr. Nagy Lajost és dr. Sárkány Sándort választotta a megyei küldöttértekezlet Ezután a Magyar Vadászok Országos Szövetségének küldöttértekezletére utazó somogyi vadászok személyéről döntöttek, akik Budapesten képviselik ezeregyszáz vadásztársukat N. J. A földszinttől a negyedikig Az utcán járók léptéit sietősre gyorsítja a hideg. Letérve a járdáról, a karéjban álló új épületek között a hóban vezet a gyalogút a tera- kotta színű kockaházig, így hívják az erre lakók és az építők is a négyemeletes, karcsú lakóházakat Külsőre ez is olyan, mint a többi ikertestvére. Van már egynéhány ilyen a Kalinyin lakótelepen. Az épületen belül minden emelet az építőké. Ingben, pulóverban dolgoznak a parkettások, a festők, az asztalosok. Folyton égő gázolaj kályháit ventillátorai fújják a meleget, hu- szonhétfokós átlaghőmérsékletet biztosítanak reggeltől estig. Szürke, fekete káBcloik feszülnek a lépcsőházban, parkettcsiszolók ködösítik finom fűrészporral a szobák levegőjét. A földszinten a konyhaszekrényeket rakjáík be, olajozzák a nehezen járó zárakat Estig minden asztalos- munka elkészül. A gázvezetékek zárt csővégei mellett ott állnak a fűtőtestek, a konyhában a háromlapos gáztűzhely. Jólesik szétnézni a mész- szagú, fehér falú szobákban, s ha nem tudná az ember, hogy az emeleteken a többi anyag megdermed, már az átadásnál zörög a parketta. — Miért haragszanak így a melegre? Király László művezető legyint egyet, úgy válaszol: — Minden épület száradása páraképződésseí jár. Ezeket a lakásokat ráadásul nemrég meszelték, és a fűtés még jobban elősegíti a párásodást. A teljesen száraz mozaikparketta pedig fölveszi a nedvességet, és az egyébként kiváló minőségű faanyag úgy kitágul, hogy itt-ott felpúposo- dik. Ha szellőztetnénk, a ragasztó dermedne meg. Már eddig is sok bosszúságot okozott nekünk ez az épület. Simon Lajos az első emeleten parkettázik. lakás is ugyanolyan, legszívesebben mind végignézné, Az 520 négyzetméter alapterületű lakásokban eddig 300 négyzetméteren kellett kicserélni a parkettát. — Bár nem volt feltűnő a hiba, mégis kijavítottuk. Egyiket-másikat. a lakók sem vették volna észre, de azért helyrehoztuk — szól közbe Simon Lajos. — Akármilyen munkát nem adunk ki a kezünkből. Még télen sem, amikor a körülmények nem a legmegfelelőbbek. — Ha lakó lennék ebben a házban — teszi hozzá az I elöbibekhez a másik parkettás, Varga Mihály —, szakember létemre se igen találnék hibát A másik brigád egy emelettel följebb ugyancsak ügyel arra, hogy az átvételi bizottság az ő munkájukat se találja rosszabbnak. €1 Ebédidőben értünk a harmadikra. A takarító brigád tagjai körbe ültek a nagyobbik szobában, és együtt fogyasztották el ebédjüket. — Mindenhova nem lehet bemenni — figyelmeztetnek —, öt lakás kitakarítva várja az átvevőket. Itt már a lakóknak sem lesz takarítaniva- lójuk, hozhatják a bútorokat. Be-benyitnak a negyediken dolgozó másolókhoz, sürgetik őket. — Csak javítanivaló van, az sem sok — mondja Gál Kálmán —, .ilyen melegben meg különben is könnyebben megy a munka. Mi ma vagyunk itt utoljára, holnaptól már más munka vár bennünket. — A mi szakmánkban ritkaság: szinte észre sem vesz- szük a telet — mondja a másik festő, Tóth Albe • — A munkában sem és a keresetben sem. Nagy József Parkettázók térdelnek az első emeleti szobákban. Varga Mihály a körbefutó szélléceket szegezi föl, Simon Lajos a keskeny faléceket illeszti a vékony ragasztórétegbe. Ritkán szólnak egymáshoz, kezük gyorsan jár. Héttől fél ötig sokat kell dolgozni, ha úgy akarnak keresni, mint a nyáron. Mert a tél minden igyekezet és jól szervezett téliesítés mellett is mostoha időszak az építők számára. Amíg a festők, az asztalosok örülnek a kánikulai melegnek, a parkettázók gyakran morognak miatta. Változtatni mégsem lehet a fűtésen, mert ha a ragaszfó~m . jticüMoo :■ v i Mezőgazdasági exportkilátásaink 1969-ben A KÜLKERESKEDELEMBEN jártas szakemberek egybehangzó véleménye: könnyebb értékelni egy mögöttünk lévő időszak kereskedelmi tapasztalatait, mint prognózist készíteni a következő egy évre. Am az is igaz, hogy ilyen előre mutató számvetések nélkül nem lehet helyesen irányítana a külkereskedelmi tevékenységet, s ezek a számítások nélkülözhetetlenek a hazai termelés és az export összehangolásában. Ismeretes, hogy hazánk mezőgazdasági termelvényeinek egyrészt jó piacai a KGST- hez tartozó országok, másrészt többféle termékünket kedvezően el tudják adni európai tőkés országokban is. Az előrejelzés elkészítésekor a sokféle tényező közül leginkább figyelmerméltó, hogy az egyes termékeknek jelenleg milyen a helyzetük a világpiacon. 1968 utolsó negyedévéről a következő képet kaphatjuk: Európa-szerte jó termés volt olajos magvakból, így a növényi olajok és zsírok piacán bőséges a kínálat, viszont a kereslet eléggé mérsékelt, az árak — kisebb ingadozásoktól eltekintve — az előző évinél alacsonvabbak. A csak ipari célokra használt olajos magvak és növényi olajok piacán az előbbivel ellentétes a tende-ria. Ugyanis csaknem mindcniíH igen kevés termést adott n^ldául a lenmag. Ezért nagy a kerület és az árak is emelkednek. A cukor világpiaci ára a legutóbbi néhány évben rohamosan esett; változatlanul elég nagy készleteket kínálnak eladásra. Ezért tovább erősödött az a tendencia, hogy répacukrot már egyáltalán nem, vagy csak nagyon mérsékelt mennyiségben lehet gazdaságosan exportálni. HAZÁNK MEZ0GAZDA- SÄGI EXPORTJÁBAN jelentős tétellel szerepelnek a különféle primőr zöldségfélék és egyes gyümölcsök, különösen a bogyós gyümölcsök. 1968- ban ezekből sikeres exportot bonyolítottunk le. Természetesen az ennyire idényjellegű cikkek esetében sokat számít az európai országokban a szezon idején lévő pillanatnyi helyzet. Tehát nehéz a lehetőségieket pontosan kalkulálni. De több év tapasztalata alapján bizonyosnak látszik, hogy 1969-ben is számolhatunk a meggy, a málna, a kemény húsú cseresznye, a ribizke és kajszibarack kedvező exportjára. Vágómarha-exportunk 1968- ban néhány kritikus időszakkal küzdött. De végül is az ingadozások kiegészítették egymást, és lényegesen több marhahúst adtunk el külföld piacokon, mint a megelőző években. Az év utolsó részében azt figyelhettük meg, hogy a vágómarha termelése növekvő, az exportkínálat, valamint az importkereslet változatlan, viszont az árak kissé növeik- vőek. A helyzetet tehát úgy értékelhetjük, hogy 1969-ben előreláthatóan ugyanolyan lehetőségeink és gondiaink lesznek, mint voltak 1968-ban. A vágósertések termelése is növekvő, de a kínálat és a kereslet változatlan. A legutóbbi hetekben a nyugateurópai piacokon kisebb áremelkedés kezdődött, de ez feltehetően csali szezonális jellegű. És az árak ezzel együtt is alacsonyabbak, az egy évvel korábbiaknál. Egyes termelési adatokból olyan kö- I vetkeztetésekre is juthatunk, hogy az eddigi nyugat-európai sertéstúltermelés 1969-ben megtorpan, s exportkilátásaink esetleg javulnak. De jelenleg még reálisabb azzal számolnunk, hogy a sertéspiacokon számottevő változás nem várható. Nagy termelés és kínálat jellemzi a vágottbaromfi-piacot. Am, a legutóbbi hetekben a Német Szövetségi Köztársaság piacain fokozódott a meg- éléníkülés, így az importkereslet kissé növekvő. Az árak azonban változatlanok. Kivétel a fiatal csirke és a leves- tyúk, melyek ára kissé emelkedett. Végeredményben számottevő javulásra nem számolhatunk a vágottbaromfia1 piacán. Viszont kedvezően javíthatunk lehetőségeinken az ízlésekhez igazodó és korszerű, tetszetős csomagolású konyhakész árufélék piacra dobásával. Több országban kissé csökkenő a tojástermelés. Ennek megfelelően az utóbbi hetekben a különböző piacokon felfelé mozogtak az árak. De a tojás közismerten szezonális cikk, tehát jóslásokba bocsátkozni korai lenne, így számoljunk csak azzal, hogy a 69-es helyzet azonos lesz az 1963-a oiaci helyzettel. ÉLÉNKÜLŐ ÉRDEKLŐDÉS tapasztalható különféle piacokon az extraminőségű tartósított élelmiszerek: hús- és gyü- mölcskonzervek, valamint különféle zöldségkészítmények iránt. Ilyen vonatkozásban tehát lehetőségeink úgy javulnak, ha a jó minőségű mezőgazdasági termék alapanyagból feldolgozó iparunk egyre nagyobb választékkal kínál készterméket. Változatlanul keresett cikk a nemzetközi piacokon a jó zamatú, teljesen hibátlan, szép színeződésű éis jól eltartott magyar jonatánalma. Megvalósuló hűtőtároló-építé- si programiunk alapján arra következtethetünk, hogy külföldi piacainkat tartani tudjuk, ső a tél végi és kora tavaszi megjelenéssel az eddiginél előnyösebben értékesíthetjük az aknát. Kellemes melegben dolgoznak a mázolok. Ma hallhatjuk a rádióban: tájékoztató a Kaposvári Kisállattenycsztő Szövetkezet munkájáról Átfogó, országos képet ad a rádió ma 12.40-kor a Petőfi adón a kisállattenyésztés helyzetéről, különös tekintettel a nyúl- és a galambtenyésztésre. A Házunk tája című műsorban tapasztalatok, tervek hangzanak el arról, Naposbaromfi a háztáji gazdaságoknak Fölmérték az igényeket — Az idén libatojást is keltetnek (Tudósítónktól.) A fogyasztási szövetkezetek felvásárlói még a múlt év utolsó két hónapjában fölmérték, mennyi naposbaromfira van szükség a megye falvaiban. Az igényeket ösz- szesítették és a megrendeléseket elküldték a Baromfikeltető Állomások Kaposvár Központjának. Tavaly a somogyi háztáji gazdaságok a fogyasztási szövetkezetek közreműködésével 1 700 000 naposbaromfit kaptak a megye keltetőállomásaitól, de vettek át naposcsibét a környező megyék állomásaitól is. Erre az évre a fogyasztási szövetkezetek mindössze 1,4 millió naposbaromfira jelentettek Be igényt. Félő, hogy ez kevés lesz, jólenne tehát, ha még idejében gondo 1 'mának pótmegren delésekről. A Sompgy megyei keltetőállomások kitűnő állománynyal rendelkező gazdaságoktól (pl. a szentgáioskéri, a nagybajomi, a kálmáncsai és i-.-j ' .]) - i.k b ■ nyésztojást. Az állomások a tavalyi 56 000-rel szemben az idén 60—70 000 naposkacsát adnak a háztáji gazdaságoknak. Az idén először mintegy j tovább a szövetk negyvenezer libatojást is keltetnek. hogyan javítható a nagyüzemekben a tenyésztői munka, s például az egyes nyúlfaj- táknak milyen szerepük van az exportban. A háztáji kisállattenyésztéssel kapcsolatban ugyancsak összegezik az eddigi tapasztalatokat és a további kilátásokat; vázolják az értékesítési, elhelyezési lehetőségeket, a tenyésztői munka javításával összefüggő tudnivalókat pedig a tudományos kutatási eredményekkel, szakvéleményekkel támasztják alá. Szó esik a Házunk tája műsorában a Kaposvári Kisállattenyésztő Szövetkezetről is: tájékoztatót hallhatunk a múlt év nyarán alakult szö- kezet erHiri tévéké' " 'é- ről és arról, hogy egyáltalán mi indokolta a szövetkezet létrejöttét a megyeszékhelyen. Megtudhatjuk egyebek között, hogy a kisál la tten vésztők szervezett egységbe való tömörülése után javultak a tenyésztési. az értékesítési feltételek. és kedvezőbbé vált a szükséges takarmányok beszerzése. Fél év alatt például 2200 nyulat vett á* *« adott "e* - méretes terveik vannak a jövőre vonatkozóan is,
