Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-05 / 3. szám
.AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évfolyam, 3. szám. Vasárnap, 1969. január 5. Helytörténeti kiállítás Siófokon m Az újságíró Jegyzetfüzetéből Cgyszer voltam 'üzövényi... December 29-én Kovács Istvánná, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese nyitotta meg a Vak Bottyán iskolában azt a helytörténeti kiállítást, amelynek anyagai a kőkorszaktól kezdve napjainkig, a város- fejlődés és a várossá alakulás pillanatáig mutatja be Siófokot, sót előremutatva, a terveket, a majdan felépülő házakat, létesítményeket tárja a nézelődő elé. Ahogyan az első tabló felirata is hirdeti, Siófok a kezdeti időktől fogva lakott település volt, ezt a kőkorszak és a bronzkor leletei, kelta és illír kori edények, majd a római kor emlékei bizonyítják. Megtekinthetik a látogatók II. András király levelét, a kuniékor emlékeit és azt a -Conctrae- tus«-t, amelyet Siófok a veszprémi apátsággal kötött Fotókópián látható Mária Terézia Urbániumának helyi kihatása, jobbágynévsorral és a kötelező szolgáltatások felsorolásával. A felszabadulás utáni éveket tablók, statisztikák, grafikonok illusztrálják. A Bala- ton-part fővárosát például 1950-ben csupán- 100 üdülőhelyi szállássá] jegyezték, 1967- ben pedig már 1900 szállodai helyért folyt a versengés az üdülők között. . Természetesen nem hiányozhat a mai Siófokot, bemutató képek közül a város néhány jellegzetessége, az Európa Szálló, a szállodasor légifelvétele és a víztorony sem. A következő teremben Se- gesdy Katalin grafikus és Csiszár Elek festőművész képeit, valamint az 1953-ban alakult képzőművészeti szabadiskola, ma már képzőművészeti szakkör tagjainak képeit tekinthetik meg a látogatóik. Siófok fürdőváros. Ezt a megállapítást az idegenforgalmi fejlődést mutató grafikonok előtt már megtettük, de ez a cím nemcsak a szálláshelyek számának ugrásszerű emelkedését, hanem a szórakozás, a sport s főleg a vitorlázás eredményeit is magába foglalja. Vitrinekben őrzik azt a számtalan érmet, díjat, plakettot, serleget, amelyet a vitorlázók nyertek az utóbbi években. A város elválaszthatatlan a zenétől. Erről tanúskodnak a Siófoki Dalkör oklevelei, kitüntetései, és az »•operettkirály'«, Kálmán Imre zongorája, kottái is. A város fejlődését bemutató kiállításról nem hiányoznak a posta helyi vonatkozású termékei sem, bélyegek, pecsétek, levelezőlapok hirdetnek olyan jubileumot, mint például a Balaton lecsapolásá- nak százéves évfordulója. Gazdag anyag mutatja be a Balaton-parti népművészeti hagyományokat, a színes kézi- és fazekasmunkák legszebb termékeit. S. G. A lakásépítésről Van-e elég közművesített telek? Milyen fokú az építkezési helyek előkészítése? Hogyan szervezik a koncentrált építkezéseket? — ilyen és hasonló kérdésekre keresnek választ a népi ellenőrök a magánerőből történő lakásépítkezés helyzetének vizsgálatakor. A vizsgálat kiterjed a telekvásárlás, építőanyag-ellátás problémáira. A vizsgálat céljai között szerepel a lakosság pénzügyi helyzetének mérlegelése is. Az 1968. évi tapasztalatok szerint ugyanis a megváltozott hitelfeltételek érezhetően visz- szavetették az építési kedvet, A hat százalékkal terhelt hitelből lényegese^ kevesebbet vettek igénybe, mint annak előtte. A vizsgálat irányítására országos munkabizottság alakul. A nyolc megyére kiterjedő ellenőrzésbe bevonják a tanácsi szerveket, az OTP, a kivitelező vállalatok és szövetkezetek, valamint az építőanyag vidéki forgalmazásával megbízott TÜZÉP-vállalatok és szövetkezetek illetékeseit is. Tízéves újságírói pályám alatt egyszer esett rheg velem, hogy ösz- szetévesztettek. Hogy kivel? 'Ez először nem derült ki. Egyik kollégámat vártuk a gépkocsiban az ordacsehi bolt előtt. Csivitelő leánycsapat állt meg a Volga mellett. Bekukkantottak az ablakon, majd izgatottan suttogtak valamit, s énrám mutogattak. A legnagyobb lány integetni kezdett, hogy szálljak ki. Kvká- szedódtam a kocsiból. — Én a bácsit ismerem — állt elém a barna hajú, csillogó szemű kislány. — Honnan, te? — kérdeztem, s közben máris hájjal kenegette az érdeklődés az önérzetemet. Átvillant az agyamon, ez a hatodikos vagy hetedikes lány biztosan látott már a faluban, mindjárt be- I vallja, hogy esténként az én cikkeimet olvassa az ágyban. — A televízióból — fejezte be a nagy szemű lány a mondatot. Puff neki. Csak annyi közöm van a televízióhoz, hogy a mostani székházába jártam, amikor az még egyetemként működött jó tíz évvel ezelőtt. Különben is olyan lámpalázam van, hogy egy értelmes szót sem tudnék kinyögni a stúdióban. Mindegy, most megfürdó- zöm a népszerűségben, előveszem a legbályosabb ' mosolyomat, s kipuhatolom, hogy ki is vagyok tulajdonképpen. — No mondd meg gyorsan, ki vagyok! — biztattam a kislányt. —- Hát a Szörényi... Bumm a. kirakat. Legalább egy szebb fejjel tévesztettek volna össze. Mindegy, vigyenek vérpadra, ültessenek vil- lamosszékbe, vállalom a más tollával való ékeskedést, ha már a saját Parker-toliammal nem viszem ilyen nagyra. — Pontosan eltaláltad a bácsi a Szörényi... A kislány visz- szaszaladt a tisztes távolságban várakozó osztálytársaihoz, s oda- csődítette őket körém. — Szörényi bácsi, csak egy aulo- grammot. Átszellemült arccal kriksz- krakszoltam a papírokra. A cserjés kislány közben elárulta, hogy Évának hívják, az Angyal és a Ten- kes, no meg a Foci-Maxi a kedvence, él-hal a slágerekért — megint rám mosolygott kedvesen, s rá- kezdte: — Szörényi bácsi, tessék elénekelni azt, hogy Fáj, fáj, fáj... Hideg tavaszi nap volt, még a télikabátomat hordtam, de rögvest kigomboltam, olyan melegem lett. Ahogy én ismerem ezt a kislányt, képes előteremteni percek alatt egy gitárt is. Én pedig énekelni éppen húsz évvel ezelőtt énekeltem utoljára, s nem slágert, hanem zsoltárt. Játszani pedig legföljebb katlukú furulyán tudnék. Most hogy vágom ki magamat? — Én nem énekelek, Éva... Te összetévesztesz az öcsémjnel, a Leventével. Tudod mi tízen vagyunk testvérek, s nagyon hasonlítunk. — S hogy hívják a testvéreit? Itt nem lehet sokat morfondírozni. Már sorolom is: — Szörényi Levente, Szabolcs, Balázs, Bulcsú, Csongor, Előd, Farkas, Géza, Kolos, Valér... — So bácsi melyik? — Én vagyok a Géza. — S mit csinál. Már gyöngyözött a homlokom. A kocsiban ülő kollégáim kárörvendve lesték kínlódásomat. Az egyik kiszólt a letekert ablakon: — ö írja a dalok szövegét. — Jaj, ahogy elnézem a Géza bácsit, ugyanolyan jól áll a szemüvege, mint a Levente bácsinak... Tudja mi jutott eszembe? Meg- néznézhetné a tanító néninket. Fonyódon lakik, már hazament. Biztosan örülne, még lány... —. Honnan tudod, te? — mosolygok. —• Hát nincs gyűrűje ... Tessék csak nyugodtan megkérni a kezét... Azt azonban ne mondja neki, hogy én küldtem. — S nem kosaraznak ki engem Fonyódon? — A, hol talál még egy ilyen bácsit a tanító néni a környéken, aki föllép a televízióban. Ebben maradtunk. Egy év után bevallom, hogy nem csöngettem be Fonyódon. Lajos Géza Hegyei Hírlap Osztály KAPOSVÁR-P»j «-in * iso i gá t a t i ügy BEMUTATJUK. *9 A gondolat újrafogalmazása... cc Göröngyös, sokfelé ágazó életű ttal és jogi tanulmányokkal a háta mögött érkezett el a színművészeti pályához. öt éve végzett a főiskolán, eddig — a szolnoki Szigligeti- Színházban — tizenkét darabot rendezett. A kaposvári közönségnek pedig Raffaí Sarolta Egyszál magam című drámájának rendezőjeként mutatkozik be rövidesen Laczkó Mihály, a Csiky Gergely Színház új tagja. Műhelygondokról, a rendezői munka felhőiről és örömeiről beszélgettünk. Eddigi munkái: zenés vígjátékok, Gyárfás Egérútja, Steinbeck Lement a hold -ja; s egyebek között különös szeretettel emlékezett Shaw Pygmallion- jának rendezésére. — Ügy érzem, itt sikerült valami pluszt, valami újat elmondani a régi konvenciókkal szemben. Más gon- lolati felépítést alkalmaztam. Azt,, b ogy lényegében nem Liza hódolt be a társadalomnak, hanem — megfelelő jövedelem birtokában — az apát fogadja ei a társadalom. Erre rendeztem a darabot, Mensáros László —Higgins — és Póngrácz Imre — Doolittle — főszereplésével. Általában a rendezői munka lényegének tartom, hogy a rendezőnek mindig legyen valami konkrét elmondanivaló- ja az előadással... — Mostani munkájában mi jelenti a legnagyobb feladatot? — Az, ami a rendeződ munka lényege. A gondolat újrafogalmazása ... Bár egy tájdarabot (Hámori: Szöktetés a Sing-Singböl) már rendeztem itt az évad elején, ez, a Raf- fai-darab lesz az igazi bemutatkozásom s az eddigiek közt az egyik legnehezebb feladatom . . . Kaposváron különben újra kísért a 13-as szám. . — ? — Tizenharmadikéin, 13 órakor születtem, efc itt, Kaposváron rendeztem a 13. darabomat is... De szerencsire nem vagyok babonás. Hobbyja, kedves időtöltése Után érlekiődve megtudtam, hogy Laczkó Mihály szabad idejében minden hasznos tevékenységet hobbyjának tekint. Lelkes híve a »Csináld magad [«-mozgalomnak; ráckevei horgásztanyája már ennek az eredménye. Másik színpadon kívüli szenvedélye a népművelés. Egyik alapítója és »spdritus rectora« volt az ország első irodalmi presz- szójának Szolnokon. Nagy jövőt vár a modem színpadi formáktól, a színjátszás irodalmi színpadi stílusától, különösen a mai fiatalok körében. — Mit rendezne különösen szívesen? — Shakespeare, azt hiszem, minden rendező álma, az enyém is. Nagvszerü színpadi lehetőség, de én még nem találtam rá arra a gondolatra amely kezembe adta volna egyik darabját. Shakespeare-t különösképpen csak akkor szabad egy rendezőnek vállalnia, amikor az írón túl Is képes, tud elmondani valami olyat, ami az adott korban lényeges... A darabokhoz fel kell nőni. Egyébként minden darabot, a.tnire vállalkozom. szívvel csinálok . .. A bűvész és a vámosok Alaposan megtréfálta a vámtisztviselőket Hardy Smootney bűvész. Mikor a nyugatnémet határ felé közeledtek, az utasok figyelmeztették, hogy nem viheti át a határon műsorának főszereplőjét, a kis fehér nyuszit, mert nem kapta meg az előírásos oltást. A szemfényvesztő erre egy dobozba tette a tapsifülest, s átadta a vámosnak. Amikor visszafelé utazott, visszakérte a dobozt. Felnyitották, $ kiderült, hogy a nyuszi nincs benne. A szemfényvesztő a zsebéből varázsolta elő. Szegény Télapó Furcsa levelet kapott nemrégiben az ügyeletes bracknelli Télapó a kis Robert Shormtól. »Hozzál nekem, kérlek, egy kis emelődarut és egy játékautót, nagyanyómak pedig ikreket.« A Télapó azóta is azon gondolkolik, hogyan lehetne teljesíteni ezt a furcsa kívánságot. Fölmentés Négy bristoli taxisofőrt állítottak bíróság elé, mert szerencsejátékot játszottak az egyik gépkocsiban. A bíró azonban felmentette őket azt állítva, hogy a gépkocsi nem tekinthető nyilvános helynek, a szerencsejáték viszont csak nyilvános helyen tilos. Tapasztalatcsere Gerard Jacob párizsi gyártulajdonos villát építtetett az egyik legismertebb francia építésszel. Alighogy beköltözött, özön- leni kezdtek hozzá a levelek, amelyben az építészeti egyetem profesz- szorai kérik, engedje meg, hogy megmutassák diákjaiknak: hogyan nem kell építeni. A gyártulajdonos erre beperelte az építészt Kutya törvény A Rolling Hills-i postások elhatároztak, hogy mindaddig sztrájkolnak, amig nem hatálytalanítják az úgynevezett kutyatörvényt, melynek értelmében házőrző ebeket csak akkor viszik a sintérhez, ha háromszor egymás után megharapnak valakit. Levél Harold H. Kennan lepat- togzott festékkel, erősen behorpadva találta gépkocsiját a parkolóhelyen. Az autón egy cédula állt: »Alaposan levertem gépkocsijának mázát, mert túl szűk volt a hely. Több járókelő is látta az esetet, s rosszallóan néztek rám. Most is figyelnek, amíg ezt a levelet írom, s azt hiszik, nevem és címem is feltüntetem rajta. De alaposan tévednek. Sajnálom.'« Somogyi Néplap Ar, MSZMP SOiUuffy melyet Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja, Főszerkesztő: WIBTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lalinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon: 11-5X5. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünlf meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő* ^ fizethető a helyi postahivatalokul és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Fi Index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomda« ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. W. E.
