Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-23 / 18. szám
Csütörtök, 1969. január 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Tavaszi készülődés A tizenharmadik boríték Még javában benne vagyunk a télben, de a fonyódi Magyar Tenger Tsz kertészetében már a tavaszra készülődnek. A múlt évben épített üvegházban kellemes meleg és tavaszias hangulat fogad. Doma Ferenc kertészetvezető irányításával serény férfiak apró paprikapalántákat piké- roznak, azaz a magról ültetett paprikát széttelepítik. — Nézze meg ezeket a palántákat ... Valamennyinek négy levele van már, pedig csak december első felében ültettük. Tíz nap alatt kikelt valamennyi, első ültetésünkből van vagy hatezer tő. Ötödmagával dolgozik Doma Ferenc. Horváth Imre, Pető Imre, Doma Pál és Baricz Ferenc szívügyüknek tartják, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a tsz gazdagodásához. Nem is volt eddig hiba. A kertészet évről évre több jövedelmet ad a szövetkezetnek. 1967-ben 350 000, tavaly pedig már 530 000 forint volt a kertészet tervezett bevétele, s ezt 650 000 forintra teljesítették. A Balaton mentén is nagy keletje van a primőr zöldségnek. Tavaly például három forintot is kaptak egy-egy — Doma Ferenc által kikísórlete- zett világoszöld, kellemesen csípős — paprikáért. Ha naponta ötezret szedtek le, az is kevés volt Azért határozták el a melegház építését, hogy tavasszal minél korábban megjelenhessenek terményükkel a piacon. Igaz, sokba került az építkezés — 250 000 forint kazánnal együtt —, s naponta szükség van száz kiló kokszra is, hogy az egyenletes talaj — és levegőhőmérsékletet tartani tudják. Ügy számolnak, hogy a vállalkozás meghozza a hasznot Üvegházukból 30 000 tő paprikapalántát várnak. A palántákat előbb cserepekbe, majd úgynevezett melegtalpas hollandi ágyakba helyezik ki. Híz az első kísérleti évük. Még villany sincs a melegházban, gyertyával, petróleumlámpával világítanak. A szépen fejlődő palánták már a tavasz közeledtét ígérik. Doma Ferenc és brigádja bízik abban, hogy április elején már értékesíthet paprikát a tsz. Arra számítanak — minden alapjuk megvan rá —, hogy a 10 holdas kertészet az idén csaknem egymillió foKét év alatt tizenkétmillió forint Kaposvár és környéke lakosságának (Tudósítónktól.) A kaposvári fogyasztási szövetkezet megyénk egyik legnagyobb szövetkezete, 1968- ban 130 millió forint volt a forgalma. Kaposváron és 26 községben több száz dolgozóval látja el a kiskereskedelmi, vendéglátó, felvásárlási, szolgáltató és ipari feladatokat. A szövetkezetnek nyolcezer tagja van. Fűzi Ferenc elnökkel egész napon át jártuk a körzetet és láttuk, hogy 1967/68-ban a városban és környékén milyen szép üzletekkel gazdagodott a tagság, a lakosság. E két évben a szövetkezet 12 milliót fordított fejlesztésre, többet, mint korábban egy évtized alatt! Kaposváron főleg a vendéglátó-üzletekre fordítottak nagy gondot, ez egyezett a város vezetőinek elképzelésével is. Ma már egyértelműen kedvező a vélemény a korszerű Badacsony borozóról és a Cser vendéglö-presszóróL A megnyitás óta egyre több a vendég e szórakozóhelyeken, amelyek 4,5 millió forintjába kerültek a szövetkezetnek. A kaposvári fejlesztésnek fontos része volt a mezőgazdasági vasszaküzlet megnyitása is. A 12 millió fele vidékre került, így a tagság sok jogos kérését sikerült teljesíteni. Csaknem egymillió forintból boltot, presszót és zöldség-gyümölcs szaküzletet építettek Kaposfü- reden; Gálosfán vásárolt épületből alakították át negyedmillióért a vegyesboltot; Ka- posújlakon az országút mellett, Toponáron a vasút közelében épült egy-egy üzlet. Törődnek a pusztákon élőkkel is. A Gálosfától 3 kilométernyire levő Kistótváros 100 lakosának boltot nyitottak. De sorolhatnánk még az új létesítményeket, amelyek bizonyítják, hogy volt helye a 12 milliónak... A szövetkezet igazgatósága néhány éve létrehozta a saját építőbrigádot A két év nagy beruházási programját nem tudták volna megvalósítani, ha nincs iparosgárdájuk. 1967 januárjától 7 millió forint értékű munkát végzett a brigád, s szövetkezet tovább fejleszti ezt a részleget. Kaposváron az idén a cseri városrész kereskedelmi ellátottságának biztosítása a cél. A lebontott könyvtár helyén, az épülő új könyvtár mellett készül a szövetkezet ABC áruháza és a presszó, ismét a saját brigáddal, 3 millióért. A városi tanács ehhez az építkezéshez több mint félmillió forinttal járul hozzá. Tervezi a szövetkezet azt is, hogy még az idén megkezdi a szétszórt Ipari üzemek Kaposszentjakabra történő telepítését. rintot jövedelmez a szövetkezetnek. termelő- Sz. L. Az éves munkát értékelő mérlegek természetesen még nem mindenhol készültek el, a lényeget azonban — van nyereség, vagy nincs? — ma már mindenki tudja. A »-tizenharmadik« havi borítékok kiosztásának iőpontja egyre iz- gatóbb közelségbe kerül, s ez — mint ahogy a pénzügyekben mindig is lenni szokott —, nemcsak örömet, de feszültségeket is kelt a gyárakban, üzemekben. Vajon, ki mennyit kap? És egyáltalán, mekkora lesz az az összeg, amelyet kiosztanak? A nyereségképzés és felosztás szabályai korábban többnyire csak a főkönyvelőket, gazdaságvezetőket izgatták, most azonban közüggyé lettek. Az ezzel kapcsolatos beszélgetések máris bebizonyították: a nagy többség csak hiányosan ismeri a törvényes lehetőségeket, a helyileg kidolgozott és elfogadott kollektív szerződéseket, s így meglepően sok illuzórikus kívánság is hangot kap a mindennapos eszmecserékben. Ezek közül a leggyakrabban visszatérő: osszunk ki minden pénzt, megdolgoztunk 3766 mázsa gyapjút vettek át csaknem 23 000 juhot exportáltak Eredményes évet zárt a Gyapjú- és Textilnyersanyag- forgalmi Vállalat kaposvári ki- rendeltsége. Mint azt Matics Pál, a kirendeltség vezetője elmondotta, legnagyobb gondot a múlt évben a gyapj úfel v ásár - lá.sra fordítottak. Fejlődött megyénkben a juhászat, többnyire hozzáértő emberek irányítják a munkát, javultak a tartási körülmények is. Tavaly a ^rendeltség számottevően túlteljesítette gyap- iúfel vásárlási előirányzatát: 352 000 kiló helyett 376 600 kilót vett de át. A bárányok iránti külföldi kereslet a múlt évben is nagy volt. A már hagyományosain importáló országokba (Görögországba, Olaszországba és Franciaországba' ezúttal is jelentékeny szállítmányokat küldtek a somogyi gazdaságokból. A mintegy 26 500 megvásárolt bárányból 22 900 darabot exportáltak, a többi hazai fogyasztókhoz került. Nagyobb mennyiségű exportra is volt igény — még mintegy nyolcezer darabra —, azonban az ismert állategészségügyi okok miatt ennek teljesítésére nem kerülhetett sor. A kirendeltség ezekből a napokban készíti idei gyapjú- és élőállajt-felvásárlási tervét, s valószínű — a fejlődő juhá- szatok, a javuló minőség erre engednek következtetni —, hogy ezt az esztendőt is szép eredményekkel zárja majd. egyformán kapjon ... A nyereségérdekeltségre való hivatkozás — az új gazdasági mechanizmus szellemének és lényegének megfelelően — az elmúlt esztendő legtöbbször »bevetett« és — most már megállapíthatjuk — egyik legsikeresebb agitációs, mozgósító érve volt; könnyelműség lenne tehát szótlanul engedni, hogy a tájékozatlanság és a legkülönbözőbb híresztelések megingassák az embereknek az igazságos részesedésbe vetett bizalmát. Az évi nyereség elosztása, felhasználása sehol sem képezi titok tárgyát, érdemes lenne hát minden üzemben és vállalatnál szemléletes tablókon, plakátokon ismertetni, miből, mennyi pénz keletkezett, s hogy ebből az összegből hova, mennyit kell befizetni, illetve félretenni. Mert a vállalati eredmény nem azonos a nyereséggel, a nyereség pedig nem jelent egyet a kiosztásra kerülő részesedési összegekkel. Hogy milyen elvonások, befizetési kötelezettségek és más megszorítások terhelik a vállalatok éves szinten elért gazdasági eredményét — itt most a sokféleség miatt nem részletezhetjük. A nagyobb vállalatok gyáregységei, üzemrészei — eredményeiktől, nyereségfelhalmozó szerepüktől függően — általában különbözően részesednek a rendelkezésre álló nyereségből. Előfordulhat például, hogy míg az egyik gyáregységben húsz napban határozzák meg a nyereség- részesedés összegét, addig a másikban huszonhat napot fizetnek. Igazság ez? Feltétlenül, amennyiben az arányok helyesen tükrözik az eredményesség érdekében kifejtett többlet- munkát. Az érdem szerinti elosztást alapelvvé kell tenni mindenütt — még akkor is, ha a kényelmességi szempontok sok esetben az egyenlősdi mellett szólnak. A körülmények gondos elemzése természetesen ez esetben is rendkívül fontos, hisz előfordulhat, hogy egy-egy kollektíva — saját hibáján kívül, a műszaki ellátottság vagy a vezetés hiányosságai miatt — nagy erőfeszítések ellenére sem képes teljesíteni a rábízott feladatot. A terv- és statisztikai osztályokon, bérszámfejtő csoportoknál csattognak a számológépek. Rövidesen mindenki megtudja, mekkora összeg lesz a borítékban. Ezek a forintok — amellett, hogy gyarapítják a dolgozók jövedelmét — az éves munka kritikáját is adják, így a kifizetések időszaka egyben a tanulságok levonásának időszaka is kell hogy legyen. Ha vastag a boríték, akkor magától értetődik a jövő: csak így tovább! — ha vékony, akkor érdemes mindenkinek elgondolkodni afelett, hogy hol és hogyan kell az idén többet adnia ... A vízművek idei tervei Tudományos vizsgálat és rekonstrukció Új kutak lépnek be 32 kilométer cső kerül a föld alá Megyénkben az idén tovább épülnek az ivóvízellátást javító törpe vízművek. 1969-ben átadják a somogyszobi víztornyot, a barcsi és a böhönyei vízmüvet. Még ebben az évben hozzákezdenek a Mozsdóst és Nagyberkit ellátó törpe vízmű építéséhez, öt községben pedig a már meglévő hálózatot bővítik. A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói az idén 32 kilométer hosszú csővezetéket fektetnek a föld alá. Kaposváron nyolcezer méternyi hálózatbővítés lesz, így újabb ezer család jut egészséges ivóvízhez. Év közben ke új kút bekötésével javul a város vízellátása. A Fácánosban két másik kút mélyítését végzik el. Ez naponta 800 köbméter víztöbbletet jelent majd. A hálózat rekonstrukciójához szükséges hidraulikai csőhálózatméretezést a budapesti Műszaki Egyetemmel közösen végzi a Víz- és Csatornamű Vállalat. A kutatások eredményei megmutatják majd, hol szorul bővítésre, javításra a városi hálózat, fényt derítenek az esetleges szűk kereszt- metszetekből adódó vízhiányra is. Marcaliban tavasszal kötnek be egy új kutat, évközben pedig még kettőt fúrnak. Kaposváron a Vöröshadsereg útján kiépítik a hiányzó satornahálózatot, amelyet a korábbi években megépített főgyűjtőcsatornával kötnek öszTojásgyár a ságvári Egyetértés Tsz-ben Tavaly 7200 francia Ses-Sal-Link tojóhibridet állítottak be. Egy-egy tojó évente 240—260 darab 63— 66 gramm súlyú, barnás héjú tojást ad. 80 százalékos tojáshozamnál 13,5 dekagramm tojástápot kapnak naponta a tyúkok. A tsz-nek éves viszonylatban 600 ezer forint tiszta jövedelme van a tojás értékesítéséből. Ebben az évben már 45 ezer darab tojást értékesítettek. Fúrják János és Vidovics Ernő gondozza a tyúkokat.
