Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-22 / 17. szám

y €- >- ' z, ~ ~ -tó *pq$\ií&' YILÁG PROLETÁR!A!. EGYESÜLIETEK' Ára: 7C fillér Somogy Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 17. szám 1969. január 22-. szerda Szovjet—magyar együttműködési munkaterv Kedden Moszkvában, a Ba rátság Házában Révész Géza, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság aleinöke és Pjort Fe- doszejev, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke aláírta a két baráti társaság 1969-re szóló együttműködési munka­tervét. A munkaterv célul tűzi ki a magyar—szovjet barátság és Iniltnralk kanrsolatok további sokoldalú elmélyítését. Ennek szellemében kerül sor a ka* zahsztáni magyar kulturális napok és a magyarországi ka­zalt kulturális napok megren­dezésére. A két baráti társa­ság tevékenyen közreműködik a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása 50. évfordulójának megünneplésében és Lenin szü­letése 100. évfordulója megün­neplésének előkészítésében. NAPIRENDEN: IFJÚMUNKÁSOK MEGEMLÉKEZÉSE Nagyatád és Marcali helyzete, fejlődése A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén olyan témával foglalkozott, amely utoljára 1965-ben sze­repelt napirendjén: Marcali­nak és Nagyatádnak a megye településhálózatának fejlesz­tésében betöltött szerepéről tanácskoztak. Nagyatád központ jellegű, jelentős iparral rendelkező, városias község, a lakosság számának emelkedése gyors ütemű — állapítja meg a je­lentés —, olyan település, amely a távlati céloknak is megfelel. A község két leg­nagyobb üzeme, a konzerv­gyár és a fonalgyár éves át­lagban egyenként 1000—1200 főt foglalkoztat, érthető, ha a legnagyobb iparfejlesztések is ide irányulnak. A kommuná­lis, kulturális, szociális ellá­tottság terén is értek el ered­ményeket. A lakásállomány 1945 előtt 1400 körül mozgott, 1968 végén 2935 volt, az 1965—75 között tervezett új lakások száma 1400, amelyből 900—1000 lakást magánerő­ből építenek meg. Az 1970-es esztendőben Nagyatádra be­vezetik a babócsai földgázt, ami azt jelenti, hogy 1970 második felében 120 tanácsi és kb. ötvén magánlakás kap vezetékes gázt. A járási székhely egészség- ügyi ellátottsága az utóbbi években sokat fejlődött, de elmaradt az országos szint­től, hiányzik a művelődési ház és nem megfelelő a járási könyvtár elhelyezése sem. A marcali községi és járási tanács jelentését azzal kezdi, hogy 1965-ben súlyos foglal­koztatási nehézségekkel küz­döttek, ezen a helyzeten 1967- ben sikerült először javítani, amikor letelepedett az Óbu­dai Gépipari Ktsz, amely ma már 320 főt foglalkoztat. A női munkaerő foglalkoztatott­ságon segít a budapesti Ho­rizont Szövetkezet bőrdísz­műüzeme, amely 120 üzemi és 200 bedolgozó lánynak és asszonynak ad munkát. A legjelentősebb ipari bázis a Mechanikai Művek. A köz­ségben a kereskedelmi háló­zat bővült, a lakosságot meg­felelően el tudja látni, ABC- áruházat avattak, a vendéglá­tás pedig a Baglas szálloda és étterem megépítésével, il­letve a Tavasz eszrpesszó re­konstrukciójával szintén ki­elégítő. A közlekedést vizsgálva megállapítható, hogy a jelen­legi vasútállomás korszerűsí­tésre szorul, és azt körzet- központi állomássá kell fej­leszteni. Ugyanúgy korszerű­sítésre szorul a 68. sz. főköz­lekedési út is. Mindkét jelentés megálla­pítja, hogy az eddigi fejlő­dés, az országos és megyei szervektől kapott támogatás és a helyi lehetőségek még teljesebb kiaknázása biztosít­ja, hogy a járási székhely­községek mindinkább váro­sias alapellátást nyújtsanak a lakosságnak. A végrehajtó bizottság a je­lentéseket egyhangúlag tudo­másul vette és elfogadta. S. G. A Szocialista Német Munkásifjúság tagjai Dortmundban (NSZK) Karl Liebknecht és Rosm Luxemburg arcképét ábrázoló plakátokkal és röplapok osztogatásával elmékeztették a la­kosságot a két munkásvezér meggyilkolásának 50. évfordulójára. (Telefoto — Pl—MTI—KS) LEZÁRULT A VITA: fi arad az Az érettségi körül kialakult több éves vita lezárult — kö­zölte a Művelődésügyi Minisz­térium gimnáziumi osztályá­nak illetékese az MTI-vel. — Az érettségi mint téma nem új keletű. Legutóbb 1965- ben az országgyűlésen elhang­zott felszólalások hívták fel a figyelmünket az érettségivel kapcsolatos problémák alapos vizsgálatának szükségességé­re. A Művelődésügyi Minisz­térium e kötelezettségének eleget tett. Tantestületek, szü­lők kollektívái, tanácsok mű­velődésügyi osztályai, tudomá­nyos társaságok, a szaksajtó és a napisajtó egyaránt részt vettek a vitában. Szükség van rá — A vizsgálatok és viták elemzése alapján a Művelő­désügyi Minisztérium vezető testületé arra a döntésre ju­tott, hogy az érettségi vizsga közoktatás-politikailag, peda­gógiailag és pszichológiailag jelentős tényező. Az érettségi vizsgára szükség van, a lété­ről, jogosultságáról szóló vi­tákat lezártnak kell tekinteni. Ugyanakkor azonban indokok az érettségi lebonyolításának továbbfejlesztése, javítása, fi­nomítása. Az érettségi vizsga szükségességét és továbbfej­lesztését a vitákon a hozzászó­lok túlnyomó többsége hang­súlyozta. Az érettségi vizsga fenntar­tását indokolja, hogy fontos funkciói vannak. így például képet ad a tanulók ismeretei­ről, gondolkodóképességükről. Ezen túlmenően nevelési funkciókat, is betölt. Hat az érettségit megelőző évek mun­kájára, serkenti a tanulókat a rendszeres, hatékony ismeret- szerzésre, befolyásolja a peda­gógiai munka egészét, s jobb, színvonalasabb tanári mun­kára is ösztönöz. Jelentős próbatétel — A vizsgával járó, gyakran mesterségesen is szított, izga­lom nem az érettségi lényegé­ből fakad, hanem rendszerint egyes tanárok vagy szülők helytelen nevelési gyakorlatá­nak következménye. Minden vizsga kétségkívül próbatétel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vizsgára való felkészü­lés egy vagy több éves pe­riódusában akár a tanár, akár a szülő az érettségi vizsgát szinte mumusként használja. — Az idei érettségi vizsgák lebonyolítása teljesen meg­egyezik az elmúlt két év gya­korlatával. Az írásbeli dolgo­zatok egységesebb elbírálása érdekében tovább bővítjük azt az 1963-ban bevezetett gyakor­latot, amely a matematika dolgozatok osztályzását az egyes részmegoldásokat érté­kelő pontok összegezésével alakította ki. Ebben az tanév­ben hasonló módon, központi útmutató alapján kerül sör a magyar dolgozat nyelvi osz­tályzatának és az idegen nyel­vi dolgozat érdemjegyének megállapítására is. Módszertani kézikönyv — A szóbeli vizsgák tételei­nek megfogalmazásában a Mű­velődésügyi Minisztériumnak az az igénye, hogy a tanulókat >>bemagolt« ismeretek repro­dukálása helyett konkrét fel­adatok elvégzésre, problémák megoldására késztessék. — Az érettségi vizsga jelen­legi gyakorlatának esetleges kisebb változtatásairól — amelyekre a ~k8vétkező évek­ben sor kerül — legalább egy évvel előbb tájékoztatni fog­juk a pedagógusokat és diáko­kat egyaránt. Lényeges változ­tatást nem tervezünk. Válto­zatlanul fenntartjuk: az érett­ségi vizsga jogilag nem köte­lező, de minden középiskolás számára ajánlatos. Az 1969— 70-es tanévben az érettségi vizsga elnökei és a vizsgabi­zottság tagjai számára mód­szertani kézikönyv megjelen­tetését tervezzük. — Reméljük, hogy az emli tett intézkedések és tervek végleg nyugvópontra hozzák az érettségi vita során felka­vart érzéseket — fejeződött be a tájékoztatás. A KGST jubileumi ülése Hat és fél millió szőlőoltvány A Balaton boglóri Állami Gazdaságban — az .ország egyik legnagyobb szólővessző szapo­rító üzemében — megkezdődött az alany vessző oltára. A gazdaság feldolgozó üzemében 189 .szakmunkás fürge feeije alatt kerülnek' a nemes oltványszemek a gondosan kiválogatott és méretre szabott alanyokba. Március közepéig hat-hát és fél millió alanyvesszőt oltanak be a szőlőskertek királynőjével, Csabagyöngyével és cardinállal. Szakszerű tárolás után tavasszal előhájtatják az oltványokat, majd gyokereztetésre a szőlőiskolába kerülnek. Kedden Berlinben megkez­dődött a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának 22. ülésszaka. A megnyitó ülé­sen dr. Gerhard Weiss, az NDK Minisztertanácsánál el nökhelyettese üdvözölte, a megjelent KGST-tagorszagok. a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária, Románia és Mon­gólia kormányküldöttségei;, valamint a KGST-tanácskozá- son részt vevő jugoszláv kor­mánydelegációt A megnyitó ülésen elfogadták a három napra -tervezett -ülésszak na­pirendjét és megválasztották H, kommünikét, valamint a je­lentést összeállító szerkesztő bizottságokat.. Ezután megtartották a KGST 20. évfordulójának tiszteletire rendezett ünnepi ülést Ezen N. V. Faggyejev, a KGST titkára mondott be­szédet. Felszólalt Apró Antal, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. az ülésszakon részt vevő magyar kormánykül­döttség vezetője is. Szombaton plenáris ülés Párizsban Cabot Lodge, a Párizsban tárgyaló amerikai küldöttség új vezetője, Harriman utóda, kedden megtartotta első mun­kaülését a saigoni rendszer Párizsba küldött delegációjá­val. Az eszmecsere után beje­lentet;! ék, hogy a vietnami helyzet békés rendezésére vo­natkozó párizsi tárgyalások el­ső plenáris ülését szombaton délelőtt 10.30 órakor tartják. Újabb intézkedések az üzemi balesetek csökken tésére A pontos statisztikát még nem állították össze a múlt év üzemi baleseteiről, de az már kétségtelen, hogy a balesetek száma a foglalkoztatott dolgo­zók létszámához viszonyítva csökkent, a halálos baleseteké pedig, bár csak elenyésző mér­tékben, nőtt. A Szakszervezetek Országos Tanácsának munkavédelemmel foglalkozó szakemberei meg­állapították, hogy az év folya- ntán általánosságban olyan kedvező irányzat bontakozott ki, amely a munkakörülmé­nyek fokozatos javítása felé mutat. Idén a SZOT igyekszik tovább segíteni a jó irányban elindult fejlődést. Frre szol- azok az irányelvek, amelyek előírják a vállalati munkavédelmi szabályzatok felülvizsgálását, esetleg kiegé­szítését és átdolgozását, éppen a múlt évi tapasztalatok alap­ján. Meg kívánják változtatni p munkavédelmi felügyelők munkamódszerét.. A körülbelü1 170 függetlenített munkavédel­mi felügyelő és főfelügyelő fő feladata a jövőben nem az lesz, hogy az egyes hibákat ke­resse és azok ki-javításáról in­tézkedjék, hanem hogy általá­nosságban ellenőrizze a válla­latoknál a munkavédelmi hely­zetet, s a helxji gazdasági-mű­szaki vezetőket és szakszerve­zeti szerveket tanítsa mrp munkavédelmi feladataik ön­álló ellátására. Emellett termé­szetesen a közvetlen intézke­dési, sőt a bírságolási joguk is megmarad. Megkezdődött a foglalkozási betegségek egészségügyi ellátá­sára, illetve megelőzésére vo­natkozó, korábbi rendelkezé­sek felülvizsgálata és korszerű­sítése is. Ezenkívül az egyes tárcák és szakmák számos egyéb intézkedést terveznek a munka biztonságának fokozá­sára. Igv például a gödöllői egyetemen megkezdik a me­zőgazdasági szakemberek mun­kavédelmi oktatását, s a mi­nisztériumok, különösen azoki amelyeknek területéin tömeges halálos balesetek történtek, szakemberek bevonásával át­fogó vizsgálatokat indítanak a helyzet megjavítására.

Next

/
Thumbnails
Contents