Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-21 / 16. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd. 1969. .január 8L Sajtóértekezlet Bajkonurban A bajkcxiiu.. üi'repülőtér szállodaépületében vasárnap sajtóértekezletet tartott a kísérleti lakott űrállomás létrehozására alakult szovjet állami bizottság elnöke. Kijelentette:' A Szojuz—i és a Szojuz—5 űrhajókkal végzett kísérlet elsősorban azt mutatja, hogy milyen rövid idő alatt sikerült a szovjet szakembereknek eljutni az űrállomások automatikus ' összekapcsolásá’ól, azo': Földkörüli pályán történő -ösz- szeszereléséig« Megjegyezte, hogy az összeszerelés befejező munkafolyamatait kézzel végezték el. Ami Jeliszejev és Hrunov átszállását illeti, az állami bizottság ezt úgy értékeli, mint a világűrben végrehajtott első legénység-cserét. Ilyen műveletek nélkül elképzelhetetlen a kozmikus kutatás kiszélesítése Föld körüli pályákon és a világűr távolabbi pontjain. * * * A hétfői Pravdában szovjet orvosok egy csoportja az űrhajósok étkeztetésének problémájával foglalkozik. »Ma már elegendő alapunk van azt állítani — írják —. hogy még a huzamosabb űrutazások alkalmával is — például a Marsig és vissza — az űrhajósok magukkal viszik a szükségies étel tartalékokat az űrhajóra. A táplálók űrhajón történő újratermelésének semmiféle Borisz Volinov alezredesnek, a Szojuz—5 parancsnokának első étkezése az űrhajó sikeres lészállása után. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) rendszere nem biztosít egyelőre alkalmas és hatékony lehetőséget.« A lap hangsúlyozza, hogy az lőzetes kísérletek lehetővé tették különböző víztelenített Támadás egy katonai legyverraktár ellen ételfélék beiktatását az űrhajósok táplálék-adagjába. Az űrhajósok napi táplálék-adagjának energieértéke köirülbelü' 2000 kilokalória kell legyen. STROUGAL: Következetesen meg kel! valósítani az akcióprogram elveit Lubomir Strougai, a CSKP Központi Bizot.ligának a cseh területen folyó pártmunkát irányító irodája elnöke televíziós beszédben foglalkozott a CSKP Központi Bizottságának múlt héten véget ért ülésével. »A kb-ülés teljes mértékben állást foglalt népünk túlnyomó többségének azon követelése mellett, hogy biztosítsunk nyugodt légkört az emberek alkotó munkájához — mondotta Strougai. majd kijelentette: őszintén el kel] ismernem, hogy a p' t vezetőségét is érték bíráló szavak és biztosíthatom «önöket arról. hogy a megalapozott kritikákból levonjuk a következtetéseket.« Strougai ezután arra szólított fel. hogy minden állampolgár segítse elő a légkör javulását. A továbbiakban kifejtette, hogy a politikai döntések nem lehetnek mindig csupán a közvélemény egyszerű kifejezői. Ezeknek ’ a döntéseknek nemcsak a jelenlegi közvetlen érdekeket kell figyelembe venniük, hanem az egész társadalom érdekeit. Strougai hangsúlyozta: »Egyáltalán nem akarunk semmiféle akadályt állítani a nép véleményének megnyilvánulása elé. Meg kell azonban azt is mondanunk, hogy egyes vélemények, illetve követelések meggondolatlanok és megvalósíthatatlanok, sőt a párt stratégiai célkitűzései szempontjából ártalmasak. Ma nem az a feladatunk, hogy újabb programokkal vagy koncepciókkal álljunk elő. Sokkal fontosabb az. hogy következetesen megvalósítsuk az akcióprogram elveit, amelyeket pontosan meghatároztunk a CSKP KB novemberi és decemberi plénumán«. A föderációról szólva Strougai többek között megjegyezte, hogy az általános célok szempontjából kell vizsgálni a lehetőségeket és a szlovák elvtársak követeléseit. -Nincs semmi okunk arra, hogy a cseh képviseletek politikáját szembeállítsuk a szlovák képviseletek politikájával. Épp ellenkezőleg, * Mint az MTI tudósítója jelenti, Prágában vasárnap és hétfőn szórványos tüntetésre, szovjetellenes megnyilatkozásra, rendbontó akcióra kerúlt sor, amely a Csehszlovák Kommunista Pártnak és a csehszlovák kormánynak a politikai helyzet konszolidálására irányuló erőfeszítéseit próbálja megzavarni. A megmozdulások mögött meghúzódó jobboldali erők igyekeznek .tovább szítani azt a hisztériát, minden okunk megvan arra, hogy hangsúlyozzuk az egységet, amelynek megvalósítására most, a föderáéió feltételei közepette optimális lehetőségeink vannak« — mondotta. Befejezésül Strougül kijelentette: -Ne ringassuk magunkat illúziókban. Nincs erőnk és nincsenek eszközeink arra. hogy teljesítsük a hozzánk intézett valamennyi követelést. Azonban el vagyunk szánva arra. hogy hozzáfogjunk megvalósításukhoz, még akkor is. ha ezek néha nem túlságosan kellemes feladatok lesznek. Ha előre akarunk lépni, nincs más út számunkra«. amely Jan Palack prágai egyetemi hallgató öngyilkosságához vezetett. Az CTK közölte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányszerveinek közleményét, amely elítéli ezeket az akciókat és nagyra értékeli, hogy Prága lakosságának túlnyomó többsége elhatárolta magát ezektől a sajnálatos és politikai kihatásaikba«, ártalmas akcióktól. Tüntetések Prágában, Hétfőre virradó éjjel ismeretlen tettesek megtámadták a Saarbrücken közelében fekvő lebachi Bundeswehr fegyveres lőszerraktárt, megölték, illetve megsebesítették az őrség tagjait és fegyvereket, valamint muníciót raboltak el. Az NSZK-ban ilyen esemény még nem fordult élő. Kiesinger kancellár Kijelentette, hogy az ügyet nagyon komolynak tartja, ezért a leg- energikusabb nyomozást rendelte el. A rendőrség, a hadügyminisztérium és a katonai eihá- :i tószol gálát em.berei együttesen folytatják a vizsgálatot az óriási feltűnést keltő ügyben. Boeing—727 katasztrófája Magyar idő szerint vasárnap a hajnali órákban az United Airlines amerikai légitársaság Denverbe induló belföldi járatának Boeing— 727 típusú lökhajtásos gépe a Los Angeles-i repülőtérről történt felszállás után négy perccel a Csendes-óceánba zuhant. A pilóta utolsó jelentésében arról számolt be. hogv a gépen tűz ütött ki. A gép a parttól mintegy 12 kilométerbe pontosan ott zuhant a vízbe, ahol a műit hétfőn a SAS légitársaság egyik DC—8 típusú lökhajtásos gépe Is szerencsétlenül járt. A Boeing—727-en hatfőnyi személyzet és harmincegy amerikai utas tartózkodott. Eddig a mentőhajók mindössze egy holttestet találtak meg. A katasztrófa színhelyén a tenger viharos és nyüzsögnek a cápák, ezért gyakorlatilag nincs remény arra, hogy életben maradottakat találhatnak.--------------------------------------------------------------------------------"N N em ha markolta el? Az eiső bejeit.úését enyhíteni kívánó második római nyilatkozat ellenére a francia lapok igen részletesen kommentálják Georges Pompidou volt miniszterelnök közlését, hogy elnökjelöltnek tekinti magát a következő elnökválesz- tásra. A lapok elsősorban azt talál'irtják, hogy a volt miniszterelnök bejelentését De Gaulle tábornok előzetes jóváhagyásával vagy anélkül tet te meg. A legtöbb vélemény szerint elképzelhetetlen, hogy Pompidou, akit nemrég hasz- szasan fogadott a francia elnök, az ő beleegyezése nélkül cselekedett volna. Mások viszont — mint a Figaro megállapítja — nem nagyon tartják lehetségesnek, hogy az államfő beleegyezett volna, hogy volt miniszterelnöke nyíltan örökösének nyilvánítsa magát. Ez ugyanis a tervezett népszavazás előtt lehetetlenné teszi a kérdésnek olyan feltevését, hogy a választók vagy elfogadják a javaslatot, vagy kiteszik magukat annak, hogy az elnök lemond. Ez az érv most hatástalan, hiszen előre megvan De Gaulle lemondása esetére a rendszer kiszemelt folytatója. Pompidou bejelentése azonban mindenképp az elnökválasztási kampány beindítását jelenti. Sok lap felveti a kérdést, hogy nem tűi karán kezdett-e kampányába a volt miniszterelnök és emiatt nem érheti-e ugyanaz a sors, mint Gaston Defferre szocialista párti elnökjelöltet az 1965-1 elnökválasztás előtt. Irány: az integráció (I.) i Húsz éve kezdődött Húsz éve kezdődött — hirdetik a krónikák, amelyek feljegyezték, hogy 1949 januárjában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői értekezletet tartottak és megállapították: *A népi demokráciák országai és a Szovjetunió szélesebb gazdasági együttműködésének megvalósítása céljából az értekezlet szükségesnek tartotta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakítását, az értekezleten részt vevő országok képviselőiből, egyenjogú képviselet alapján azzal a feladattal, hogy gazdasági tapasztalataikat kicseréljék, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak és segítsék egymást nyersanyaggal, - élelmiszerrel, gépekkel, felszereléssel stb.« Az idézet tanúsága szerint a krónikásoknak igazuk van; a KGST bölcsőjét valóban két évtizeddel ezelőtt ringatták. De mégis, húsz éve kezdődött? < Nem, sokkal előbb. Voltaképpen több mint ötven éve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, amely megvetette a? elmúlt fél évszázadban bekövetkezett nagy szocialista átalakulások alapját Megteremtette a Szov- - jetuniót, amelynek győzelme nyomán több ország számára is megnyílt a szocialista fejlődés útja. A szocializmus kilépett egy ország kereteiből. A Föld összlakosságának egyharmada, szárazföldi területének pedig több mint V egynegyede jelentős nyersanyag-forrásokkal és árufelvevő piacokkal új szocialista világrendszert alkotott. IJz a történelmi események egyik láncolata, amely elvezetett az 1949-es eseményekhez. A másik láncolat a kapitalista országokhoz fűződik. A ■ második világháború után a tőkés világ mindent megtett, hogy az újonnan felszabadult országokban meggátolja a népi demokratikus fejlődést. Az Amerikai Egyesült Államok, Angjia és néhány más nyugat-európai ország kormánya lényegében bojkottálta a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval. Arra törekedett. „ hogy ezeket az államokat alárendelje a Marshall-terv diktátumának. Törekvéseinek erősítésére létrehozta a nyugat-európai országok USA vezette integrációját, az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét. A második világháború után csaknem három évvel tehát történelmileg megérett egy olyan összefogás lehetősége és szükségessége, amely hasznosítja a Szovjetunió és több kelet-európai ország gazdasági alapjának, államrendjének és ideológiájának azonosságát, közös erővel segíti az országok gazdasági életének legésszerűbb fejlesztését; együttes erőfeszítéseket állít szembe az imperialista diszkriminációs mesterkedésekkel. Ez bevezető a KGST történelméhez, amelynek szereplői 1949. január 25 óta a megalakítását kezdeményező hat országon kívül Albánia és ,a Német Demokratikus Köztársaság, 1962-től kezdve pedig Mongólia. Albánia az utóbbi években távol tartja magát a KGST- től. Az ázsiai szocialista országok — Mongólia kivételével — és Kuba megfigyelőként vesz részt a tanács munkájában, Kína azonban nem igényli a KGST együttműködését. Jugoszlávia 1965- ben — külön megállapodás alapján — bekapcsolódott a közös munkába. A KGST megalakulása nagy port vert fel Nyugaton. A legjellemzőbb visszhang egy amerikai gazdasági folyóiratból származik, amely 1949 februárjában így írt: -A Szovjetunió plusz kom- niunista integráció — veszélyes ellenfél.« Ez az ellenfél valóban veszélyesnek bizonyult a szocializmus ellenségeire. versenytársaira nézve, de nem egyszerre és nem automatikusan bontakoztatta ki előnyeit. Erősödése, terebélye- sedése fokozatos volt. Kezdetben — az első 5—6 évben — a legegyszerűbb együttműködési formákat választotta a KGST tagállamai: kicserélték termékeiket. A kapitalista embargó viszonyai között így biztosították egymásnak a fejlődéshez nélkülözhetetlen gépeket. nyersanyagokat, legfőképpen a Szovjetunió segítségével. A következő 6—7 évben — egészen 1962-ig — újabb területre terjedt ki az összefogás: közvetlen a termelésre. Ekkor már a tervek egyeztetése, az áruk gyártásának szakosítása és a kooperáció került napirendre. Idővel — a szocialista országok gyors ütemű Haladásával —' az együttműködés módszerei, formái már elmaradtak az igények, á szükségletek mögött. Ekkor lépett fejlődésének harmadik szakaszába a KGST, amelyet 1962-től kezdve már nem az egyszerű együttműködés, hanem a széles körű és új típusú munkamegosztás elvei, céljai vezérelnek. Ezt a húsz esztendős folyamatot bizonyára sokan összevetik az együttműködés problémáival, nehézségeivel, megkérdik: elmondható-e a két évtizedes tapasztalatok alapján, hogy minden nehézség, vita, probléma ellenére is az összefogás eszméje, szándéka bizonyult erősebbnek? Igen. Azok az ellentétek ugyanis, amelyek a különböző fejlettségből, más-más adottságokból. szükségletekből, következésképpen érdekekből adódnak, nem megoldhatat- lanok. A szuverenitás és a szoros együttműködés szem- beállítása — bebizonyosodott — tarthatatlan. A nemzeti és a nemzetközi érdekek internacionalista alapon összeegyeztethetők — erre is sok a példa. A tudomány -s-műszaki forradalommal egyetlen kisebb ország sem tudna lépést tartani kizárólag saját erejéből, vagy ha megpróbálná. ez mérhetetlen, s aránytalan áldozatokkal járna. Jlzért vált uralkodóvá az összefogás, a közös munka gondolata. Pálos Tamás KÖVETKEZIK: ORSZÁGHATÁROK FÖLÖTT ÉS ALATT... Heves megyei Lapkiadó Vállalat, Eger, Beloiannisz u. 3. Telefon: 24-44. Hirdetési díj betűnként és naponként 2 Ft (7987)