Somogyi Néplap, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-19 / 15. szám

Vasárnap, 1969. január 19. 9 SOMOGY! NÉPLAP Családi ökonómia Ruhagondok télen Ez a görög szó: ökonómia, a gazdálkodás tanának össze­foglaló neve, a gazdaságtan tudományos elnevezése. Aho­gyan azonban a Közgazdasá­gi ABC meghatározza, a csa­ládban is van. S mi most éppen azzal szeretnénk fog­lalkozni, hogy a család gaz­dasági életében hogyan le­het és hogyan vegyen részt a gyermek. Sok családban hat ugyanis az a káros szemlélet, hogy a gyermek úgysem érti a csa­lád gondjait, a beosztás mű­vészetét Ne is terheljük ve­le. Hiszen, ha ezt tennénk, »ellopnánk« a gyermekko­rát ... Megfigyeltük, hogy azok a szülők, akik rosszul értelme­zett gyermekszeretetük követ­kezményeként ezt vallják, gyakran keresik fel azzal a panasszal a pedagógust, hogy a gyermek követelődző. — Hiába adok meg neki mindent, ami az anyagi te­hetségemből telik — mond­ják rendszerint —, nem elég neki. Ha nem veszem meg neki, amit kér — amire nincs, is feltétlenül szüksége —, ha nem adok neki folyton pénzt, bizony az is előfordul, hogy csinál magának. Elad aprósá­gokat benyúl a pénztárcába. * 1 2 3 4 5 * * * 9 Körbe-körbe A kör betűiben egy közmon­dás rejlik. Ha á megfelelő be­tűből indultok ki és minden harmadik betűt összeolvassá­tok, megkapjátok a közmon­dást CTQJÍ3 »9UZSTP pr«r :s?tfaji9j£) Azt szokták mondani, hogy a pénz föníciai átok, mivel a föníciaiak találták fel. Ha kevés van belőle, az is baj, ha sok, akkor sem dicsérjük szegény föníciaiakat. .Egy biztos: a pénz, az anyagiak fogalmának megismertetését nem lehet elég korán kezde­ni, ha el akarjuk kerülni a követelődző gyermekéről pa­naszkodó szülő sajnálatos sorsát. A pénz fogalmának megis­mertetésében általában két szélsőséges forma szokásos. Az egyik az, amikor minden különösebb meggondolás nél­kül adjuk a gyermek kezébe a forintokat cukorra, csoko­ládéra, fagylaltra, játékra. Kér a gyermek? Adunk neki. Ez olyan szép, hogy első hal­lásra nem is látunk benne semmi kifogásolni valót. A másik, amikor — még mielőtt kialakultak volna a gyerekben a számfogalmak, a munka fogalma, már arról beszélünk neki, hogy — ezért az egy-két forintért mennyit kell dolgozni... Az első eset­ben semmit sem tettünk azért hogy a gyermek megis­merje, megtanulja azt hogy nálunk a pénz a végzett mun­ka ellenértéke. A második esetben: — különösen, ha a »mennyit kell dolgozni« fél­mondatokat komor tekintettel mondjuk — akarva-akaratlan a munkától irtóztatjuk el a gyermeket. HA A PAPA NINCS OTTHON Pistire rászól a tanító bácsi: — Kisfiam, három hiba van a házi feladatodban, pedig eddig hibátlanul dolgoztál, míg Jancsi feladata hibátlan, pedig ő a rosszabb tanuló, hogy lehet ez? — Ügy. tanító bácsi, kérem — felel Pisti —, hogy Jancsi apukája tegnap este otthon volt, de az enyém elment moziba. A FÉLHOLD A tanító a Holdról mesél az iskolában. — »Tudjátok, gye­rekek, a Hold olyan nagy, hogy A helyes út ebben az eset­ben is a két szélső között helyezkedik el. Meg kell és meg lehet találni a gyermek életkorának megfelelő arany középutat, amelynek az első irányjelző tábláján az áll: o pénz nem a fán terem. Az édesapa, az édesanya dolgozik érte. A második táblán pedig az, hogy a pénzért nemcsak cuk­rot fagyit játékot lehet ven­ni — sőt nem elsősorban —, hanem kenyeret, húst ruhát bútort járművet stb. Ezzel kialakíthatjuk a gyermekben az első, a másod- s a har­madrendű életszükségletek fo­galmát. Napjaink családnevelési szemléletében egyre elterjed­tebb az a gyakorlat hogy a 12—14 éves gyermek tudja: mennyi a család jövedelme. Sőt számos olyan jó példát is felsorolhatnánk, hogy a na­gyobbacska fiú vagy leány »besegít« a háztartási könyv vezetésébe. A gyermek köny­vel, számol a könyv bevé­tel—kiadás rovataiban. Isme­rek olyan esetet is, hogy a gyermek »javaslatára« vettek mosógépet, porszívót olyan áron, hogy a kis »segédköny­velő« jobban vigyázott a ci­pőjére, ruhájára. Lám a családi ökonómia kapcsán eljutunk a takaré­kosságig, ami napjainkban nem azonos a szájtól a fala­tot megvonó »spórolással«, hanem az anyagiak ésszerű beosztását jelenti. Dr. Kolozsváry Gyula akár több millió ember is lak­hat rajta — mondja, mire Lacika elkezd nagyon nevetni: — Mi van ezen nevetni- való? — kérdi a tanító felhá­borodva. — Csak az, tanító bácsi, hogy mit csinál ez a több mil­lió ember, ha félhold lesz? A TISZTA KÉZ Katikát megkérdi a mamája: — Mondd, kislányom, mostál már kezet? — — Hogyne, anyukám — fe­lel Katika —, nézd csak meg a törülközőt. P. V. A RUHÁZAT FELADA­TA, hogy a külvilágtól töb- bé-kevésbé független »pri- vát-klímát«, »testhezálló« magánhajlékot teremtsen az embernek. Az öltözék védjen széltől, hótól, esőtől, legyen könnyen tisztán tartható és OTTHON ÉS CSALÁD könnyű, eressze át a nap­fény ibolyántúli sugarait. A meleg ruha élelmiszer­megtakarítást is jelent. Ha kevesebb hőt veszítünk, ke­vesebb fűtőanyagra, tehát kevesebb élelemre van szük­ség. Az ember csak a lakás és ruházkodás segítségével volt kepes a Född birtokba vételére. A lakással, amely­ben a leghidegebb télen is 20 fokos hőmérsékletet tud teremteni és a ruházattal, amely az ember legszűkebb lakása. A ruházat a test különbö­ző részein különböző vastag­ságban védi a testet. Leg­vastagabb a törzsön, legvé­konyabb általában az alsó végtagokon. A törzsön télen átlagban 30 mm vastag ru­hát viselünk, a felső végta­gokon 11 mrn-t, az alsó vég­tagokon 4—6 mm-t Ebbe nincs beleszámítva az egyes ruhadarabok közti levegőré- i teg, amellyel együtt a ruha vastagságát az előbbiekhez képest csaknem kétszeresé­nek vehetjük. A korszerű, modern öltözködés pedig ép­pen azon az elven alapul, hogy több vékony ruhada­rab a közöttük felmelegedő levegőréteggel együtt jobban véd a hideg ellen, mint egyetlen vastag szövésű, ne­héz kabát. DMKHUHOR VIRÁGOK TÉLEN A LAKÁSBAN i 2 3 4 5 BBBB BBBB :::: 6 7 8 9 10 n :::: BBBB BBBB 12 ■ BBB ■■■■ :::: 13 14 BBBB BBBB BBBB BBBB 15 16 17 *BB>. 1»! ■ BBB 18 19 ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ BBBB 2 0 ■ BBS :::: BBBB 21 :::: :::: 22 23 BBBB BBBB BBBB BBBB 24 25 26 ■■■■ 27 28 29 ■ BBB BBBB BBBB ■ BBB BBBB B BBBB 30 31 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■MB > 2 33 34 55 ■gag BBBB 36 ;!!§ VÍZSZINTES: 1. Igénytelen szobanövény, indiai változata fügefa. 6. . . . -bogas. 10. Ilonának becézve. 12. Kártyalap. 13. Felöltő. 15. Olasz íölyó. 16. Testrésze, is. Szeretne. 2G Nicsak 21. Keleti méltóság. 22. - Borotválkozó szerszám. 24. Juttatásból részesül, visszafelé. 20. Juttat-e? 27. Zsigmond becézve, névelővel. 28. Fémszemek egymásba fűzve. 30. Árusa közepe! 31. Mikus Sándor. 32. Tüskéi jellemzik ezt a növényt. 35. ötőle. 36. Elsüti fegyverét, visszafelé. FÜGGŐLEGES: 1. A fotó nyersanyaga. 2. Római 49. 3. Szép virágú növény. 4. Unatkozása. 5. Testének sérülése. 7. A liba hangjának része. 8. Sok apró levele van e növény­nek. 9. Hint. 11. Mássalhangzó kimondva. 14. Ott oroszul. 17. Áruba bocsátást. ü. Kipirosodü. az arca. 21. Táplálkozik. 22. A trópuson nagy fa, nálunk szobanövény. 23. C. A. 25. Arató szerszám. 29. Kóc betűi keverve. 33. Éneklőhang, visszafelé. 34. A növény része. EL J. * * * Beküldendő a vízszintes 1., 32. és a függőleges 3., 8., 22. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1969. ja­nuár 24-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőla­pon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény«. Múlt heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Nádvágó, Ria­nás, Lék, Jégvitorla, Telelő. Richard E. Byrd Egyedül cí­mű könyvét nyerték a követ­kező pajtások: Kalota Éva, ifj. Kávé István, Kaposvár; Giber Lívia, Fonyód, Csontos Imre, Barcs. A könyveket postán küld­jük eL Néhány szó a teáról Kevesen gondolnak arra, hogy egy csésze jó erős, illatos tea ugyanolyan hatással van a szervezetre, mint a feketekávé, mert a teának is koffein- tartalma van. A benne leve tannin erősíti a véredények fa­lát, és segíti a szervezetnek a C-vitamánt felhalmozni Ugyancsak gazdag a teafű P- vitárninban is, melyre szintén szüksége van a szervezetnek. A teát kozmetikai célokra is használják. Igen jó hatással van a bőrre, ha erős teafőzet­tel átdörzsöljük az arcunkat, ez csökkenti az arcbőr zsíro- sodását, összehúzza a póruso­kat, s megóvja az idő előtti petyhüdéstől. A szem körüli táskákra is hasznos a tea­borogatás. Hogyan főzzünk jó teát? Minél jobb minőségű a tea, annál illatosabb a főzete és annál gyengébb. Ha igazán jó, illatos és erős teát akarunk főzni, akkor a jó minőségűt keverjük össze gyengébbel. A teáskannába beleszórunk egy kávéskanálnyi tealevelet, majd háromnegyed részig töltjük forrásban levő vízzel. Állni hagyjuk 5-6 percig, majd szí­nig öntjük forró vízzel, össze­keverjük és csészékbe adagol­juk. 1 Forsyte Saga - oroszul A Szovjetunió megvásárolta Galsworthy Forsyte Saga című mű­vének a BBC által készített tele­vízióváltozatát. A 26 részből álló sorozatot orosz nyelvre szinkroni­zálják és sugárzását az év köze­pétől kezdik meg Moszkvából. E művet igen sokan olvassák a Szov­jetunióban. Az iskolatelevízió e so­rozatot a diákok számára való­színűleg eredeti angol nyelven mu­tatja majd be. Kenneth More, aki a Joe szere­pét játssza, kijelentette: »►Vala­mennyien első ízben jelentünk meg a szovjet televízió) képernyőjén és nagy örömmel tölt el bennünket, hogy bemutatkozhatunk a szovjet tv-nézőknek.­A* Iskolatelevízió műsora január 21-től 26-ig KEDD: 8.05: Számtan-mértan (Ált. isk. 5. oszt.) 9.00: Környezetismeret (Alt. isk. 4. oszt.) 9.55: Történelem (Alt isk. 5. oszt.) 11.05: Kémia (Alt. isk. 7. oszt.) 13 10: Számtan-mértan (Ism.) 14.00: Környezetismeret (Ism.) 14.55: Történelem (Ism.) 15.50: Kémia (Ism.) CSÜTÖRTÖK: 8.10: Magyar irodalom (Alt. isk. 8. oszt.) *40: Élővilág (ML Iák. L otnLb 9.55: Számtan-mértan (Alt. isk. 6. oszt.) 13.10: Magyar irodalom (Ism.) 14.00: Élővilág (Ism.) 14.55: Számtan-mértan (Ism.) PÉNTEK: 8.05: Matematika (Alt. isk. 8. o.) 8.25: A “»goi nyelv (Középisk. '17 IV. oszt.) 9.05: Földrajz (Alt. isk. 6. oszt.) 9.55: Magyar irodalom (Alt, isk 5. oszt.) 13.10: Matematika (Ism.) 14.05: Földrajz (Ism.) 1L5S; Magyar irodalom (X&m.) A helyes öltözködés leg­fontosabb szabálya télen is a környezet hőmérsékletéhez való rugalmas alkalmazko­dás, amely legkedvezőbben a réteges öltözködéssel oldható meg. A túl könnyű öltözkö­dés meghűlést, idézhet elő, de nem helyes a testet elké­nyeztető túl meleg ruházat sem. A környezethez való alkalmazkodást azonban gyakran megsértik! Ne cso­dálkozzanak, ha meghűl­nek például azok, akik fül­ledt levegőjű, meleg mozi­ban nagy kabátban töltenek el 2 órát, s utána ugyanúgy öltözve lépnek ki a jeges ut­cára. FONTOS, hogy semmilyen ruhadarab ne legyen szo­ros! A megszorított nadrág­szíj éppoly káros hatást gyakorol a hasi szervekre, mint a láb ereit és vérke­ringését elszorító harisnya­gumi, amely a visszértágulás kialakulásának is egyik oko­zója A szűk, hegyes orrú cipő sohasem kedvez a láb­nak, különösen ártalmas azonban télen. Ilyen cipőben nem veszi körül meleg, vé­dő levegőréteg a lábat, sőt a szűk cipő még a vérkerin­gés elszorításával is akadá­lyozza a láb hideg elleni védekezését. Szerencsére az úgynevezett nyújtott fazonú cipők már kimennek a di­vatból, de nem télre valók a vékony talpú férfi és női cipők sem. Hasznosak vi­szont a meleg filccsizmák, a vastag műanyag- vagy gu­mitalpú cipők és csizmák. A közvetlen lábon viselt gumi- oipő vagy csizma kifejezet­ten káros, mert gátolja a bőr légzését és a lábat ned­vesen tartva fokozza a hi­deghatást. Egy szép női láb látványa minden férfi számára kelle­mes élmény, ha azonban 10—20 fokos hidegben látjuk a csinos nylon harisnyás lá­bat, inkább hátborzongást vált ki, mint örömet A ny­lon harisnya még a selyem­nél is kevésbé véd a hideg ellen. Reumás fájdalom, fa­gyás, nehezen gyógyuló ek­céma lehet a következménye az ilyen »hőstettnek«. Ezért a lányok, asszonyok kemény hidegben minél rövldebb ideig viseljék a nylon haris­nyát Napközben viseljenek inkább ők is hosszú nadrá­got vagy meleg, gyapjú ha­risnyát és csak a legfonto­sabb esti programhoz öltöz­zenek nylon harisnyába és vékonytalpú alkalmi cipőbe. A FESZES BŐRKESZ­TYŰK HELYETT viseljünk bő, puha és lehetőleg gyap­jú vagy egyéb meleg, bélelt kesztyűt S reméljük, hogy a női divatba ismét vissza­tért muffot olyan sokan és szívesen viselik, njint ami­lyen hasznos, mint amilyen jól védi a kezet a meghű­léstől és az esetleges fagyás­iéi. Dr. S.R. Antibiotikum a rák ellen A tokiói egyetem mikrobi­ológiai intézetében dolgozó dr. Hamao Umedzava átal 1962-ben előállított buireomi- cin nevű antibiotikum hatá­sos eszköznek bizonyult a rák 'gyes fajtáinak gyógyításánál. A klinikai ellenőrzések során 145 bőrrákban szenvedő beteg közül 29 meggyógyult, 45 be­tegnek pedig javult az álla­pota. A bureomicin kevésbé hatásos, ha a beteget előzőleg már í ádióaktiv besugárzással kezelték. Nagy szakácsok egyszv r ű receptjei A magyar ételeket csaknem az egész világon kedvelik, ahol egyszer megkóstolták. A híre? magyar konyha egyik »utazó nagykövete« Eigen Egon, a margitszigeti Nagy Szálló fő­szakácsa. Harminchárom éve szerelmese szakmájának. Ez idő alatt sok finom falat ke­rült ki kezéből, ame'yebkel nemcsak itthon, hanem a nem­zetközi és világversenyeken is számos kitüntetést szerzett ma­gának, s elismerést a magyar konyhának. Egyik legnagyobb sikere 1966-ban volt. Az Egyesült Ál" lamokban Maine városában megrendezett világversenyen vett részt Készítményeiért aranyérmet kapott és a — vendéglátóipar részére létesí­tett — Oscar-díjat is ő hozta el. Az aranyból készüti, álló szakácsfigura most vitrinjét díszíti. Ezen a versenyen a szocialista államok szakembe­rei közül csak a magva ■ sza­kácsok mutathatták be tud - mányukat. Itthoni élménye közül mo­solyogva emlékezik a 80 fős svájci venléglősök csoportjára, akik az ételek elfogyasztása után a készítőjére is kíván­csiak voltak. Nagy eh mérés éz, különösen akkor ' "d juk, hogy a svájci, k már messze túlszárnyalták a híres francia konyhát. — A svájci vendégek több finom ételre- c. pttel tértek haza — mondja Eigen Egon. Mi is kértünk kettőt, hogy a mi háziasszo­nyaink is változatosabbbá te­hessék a család étkezését Vendéglátó egytálételnek is nevezhetnénk a »Savojardi« bordát vagy sertésszeletet. A vékonyra kivert húst kevés zsírban lesütjük, majd a húst kiemelve a zsírba kockára vá­gott füstölt szalonnát üveges­re olvasztunk. Finomra vágott hagymát teszünk hozzá és ke­vés sóval, borssal ízesítjük. Amíg a hagyma aranysárgára fonnyad, burgonyát hámozunk és vékony karikára vágjuk. A burgonya felét kizsírozott lá­bosba rakjuk, s szalonnás. hagymás zsírral megöntjük. Rárakjuk a hússzeleteket, a burgonya másik felét a tetejé­be rakjuk, s a megmaradt zsírt rálocsoljuk. Kevés'vizet Öntünk alá, hogy le ne égjen. Sütőben addig pároljuk, amíg a burgonya megpuhul, s a te­teje pirosra sí Ecetes papri­kával, vagy uborkával tálalható. A gombás tyúk finom va­sárnapi étel. Takarékos meg­oldás is, hiszen a leves is megvan belőle. A megtisztí­tott tyúk egészben kerül a fazékba és bezöldségelve máj­galuskát vjtgy finom metéltet főzünk bele. A főtt tvúhot ki­emelve hülni hagvj -V. Köz­ben a eombaszósz i " 'szül­het. Jól megmosott "a’~pi- nyont vagy vargánv't :»kony szeletekre vágva, zsíron lepi­rított, reszelt hagymára te­szünk párolni. Ha a romba megpuhul*’, zsírjára ?ftij' 'V. Ap­róra vngft' -"‘-czs ' ■ mel, törött Mw ' e­rint ízesíti 1: m: j ' ,_e és tiszttel megszórjuk. Húsleves­sel és tejfellel felöntve — ál­landó keverés mellett, nehogy csomós legyen, öt percig for­raljuk. A feldarsu li *--úkré- - rr»*v«''-v \v", s még ' 1' i is forrni, kor, hús át egye » mártás ízét. Burgonyával, pd rolt rizzsel teho* asz'.alri Réti Erzsébei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents