Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

▼asárnap, 1968. december 15. 9 SOMOGYI NÍPLAf Nátha vagy influenza — NEM MINDEGY? Ahogy változékonnyá, majd hideggé válik az idő, egyre többen panaszkodnak influen­záról. Náthásak, kisebb-na- gyobb lázuk van, köhögnek, torkuk fáj. Gyakran »hősie­sen« lábon hordják ki beteg­ségüket, s közben megfertő­zik környezetüket. Néha »csak« egy hivatalt vagy r ű- helyt, máskor egy nagy for­galmú élelmiszerbolt teljes közönségét. Közben leplezetlen bosz- szankodással olvassák az új­sághíreket, a hivatalos nyi­latkozatokat, ^melyek cáfol­ják, hogy influenzajárvány lenne. Miért nem »vallják be« il­letékesek a náthajárvány ide­jén az influenzát? Azért — mert a kettő nem azonos. Az influenza többé-kevésbé súlyos betegség. Gondoljunk csak az elmúlt években visz- sza-visszatérő »ázsiai«, vagy az egykor annyit rettegett »spanyol« járványra! Az ^ázsiait« a tíz évvel ezelőtti télen hazánkban minden má­sodik ember átvészelte, s több mint hatezer eset járt szö­vődményekkel. A »spanyol« pedig annak köszönhette fé­lelmetes hírét, hogy az első világháború után, amelynek »mindössze« Í2 millió halott­ja volt — végigsöpörve a vi­lágon 20 millió embert dön­tött a sírba! A náthának — szerencsére — nincsenek ilyen vészes következményei. Az »igazi« influenza több­nyire alig jár lényeges nát­hás tünetekkel. Járványa szinte robbanásszerűen ter­jed. A megfertőzött ember rövid lagpangási idő után hirtelen belázasodik, fejfájá­sa, gyakran jellegzetes tag­fájdalmai vannak és nagyon rossz, levert az általános köz­érzete. Az ormyálkahártya hurutja, a »nátha«, gyakran hiányzik a valódi influenza tünetei közül, az influenzás fertőzöttség csak laborató­riumi vizsgálatokkal bizo­nyítható A világrészekre, több or­szágra kiterjedő járványok alakulásáról, útvonaláról a Nemzetközi Járványügyi Szol­gálat rendszeres jelentéseket ad, hogy fogadására föl le­hessen készülni. Nagyjából még a súlyosságát is előre ki tudják számítani. Kórokozó­ját ugyanis, az influenza A- típusú vírusát, jól ismerik. Nagyobb járvány, súlyosabb vész akkor fenyeget, ha en­nek az A-típusnak egy-egy újabb változata jön létre, amélyet még nem ismer a szervezetünk s nem rendel­kezik ellene védettséggel. Az A-típusú világjárványok közti időkben, de néha azok­kal párhuzamosan, kisebb helyi járványokat okozhat az influenza B-típusú vírusa is, többnyire valamely kisebb közösségben (üzemben, isko­lában, diákotthonban), eset­leg egy városon belül. Ennek lefolyása kevésbé veszélyes, ritkább a szövődmény és több náthás tünet is kíséri. Gyako­ri azonban, hogy a már lába­dozó beteg az 5—7. napon visszaesik, újra kezdi. Akár A-, akár B-típusú az influenza: komoly betegség és 'agyon bajos :ábon Mj o 1 , ni. A közönséges nátha víru­sa csak az orrba irtva e- szélyes — a gyomorban az emésztőnedvek elpusztítják őket. A levegő útján, csepp­fertőzéssel (tüsszentés, köhö­gés), vagy »kézről-kézre« (a kézfejre száradva) terjednek tovább a vírusok, de van. hogy esőfelhők szállítják el nagy távolságra. A hirtelen kitörő náthajárványok néha »az égből jöttek«, az esőper- mettel. Sokan úgy tudják, hogy a náthát nem vírus, hanem a ’’’dee. a »rre f zás« ok z a Ebben »van valami«. Ha ugyanis valakinek fázik a lába (átázott a cioője), annak orrában, garatjában össze­húzódnak a hajszálerek, meg­romlik a nyálkahártyák vér­keringése és könnyebben kap náthát. Ugvanez történik, ha a nyálkahártyák hómérsékle- légzésnél — a normálisnál te — nyitott szájjal történő egy-két fokkal alacsonyabbra hűl le. A sokféle náthavírus közül ugyanis valamelyik többnyire megtalálható a szervezetünkben, s ha a nyál­kahártyák vérkeringése meg­romlik, ez, számukra nagyon kedvező, gyorsan elszaporod­nak. Egyrészt szervezetünk pil­Somogyi népszokások decemberben I1 2 3 aaaa BBEB aaaa 4 5 6 5555 :::: 7 aaaa aaaa aaaa ■ BIB 8 KK iisi 9 :::: :::: 10 11 nn aaaa aaaa 12 13 aaaa aaaa 14 n :::: 15 16 ■ Hl aaaa 17 18 aaaa aaaa :::: 19 20 Üli 21 :::: :::: 22 23 «« 24 25 i 26 SIS aaaa 27 28 aaaa aaaa aaaa aaaa 29 30 :::: «aaa ■■■a 31 aaaa aaaa aaaa aaaa <2 33 aaaa 525a 34 VÍZSZINTES: 1. Elérendőt, névelővel. 4. A két morse hang. 1. saovjet repülőgépmárka betű­jele. 8. Kisfalud! Károly. 9. O. R. M. Irén becézve. 12. Injekcióval lát el. 13. Orsó közepe! 14. Akta páratlan betűi. 15. Nem mozgo. 16. Ezen a helyen. 17. Téb csapadék, visszafelé. 19. Nem lát. 20. Komor Vilmos. 22. Ilyen a rossz zsir. 24. Karácsony este a községi pász­torok pénzszerzési alkalma volt. 28. Egyik szülőd. 29. Ravaszdi állat. 31. Személyem. 32. Evei számát. 33. Ezen hozzák be a vacsorát. 34. A betlehemes játék egyik ked­velt szereplője. FÜGGŐLEGES: S. Névelő. 2. Tér betűi keverve. jt. Ez..n a napon »kotyultak«. & Takács Károly. lanatnyi kondíciója, edzett­sége vagy gyengesége — más­részt a fertőzés erőssége, a vírusok »támadókedve« (viru- lenciája) dönti el, hogy adott esetben náthásak leszünk-e vagy sem. Ettől függhet az esetleges influenzás megbe­tegedés is. És, hogy rámutas­sunk egy valóságos összefüg­gésre nátha és influenza kö­zött: a náthás és más hűlé- ses megbetegedések (torok- gyulladás, garathurut, man­dulagyulladás, légcsőhurut b.) úgv legyengítetik a szervezet általános ellenállá­sát, hogy viszonylag köny- nyen győznek felette az in­fluenza kórokozói is. Ilyenkor válhat a náthából — valódi influenza. A vírusok ellen sajnos, ha­tástalan a penicillin és a töb­bi antibiotikum, valamint 7z,ulfarámid készítmén»; ez'-1: csak az esetleges »ráfertőzé- sek«, baktérium okozta szö­vődmények ellen használnak. A gyógyításban éppen ezért a lázcsillapítók és a fekvés a legfontosabb. Legtöbbet ér a megelőzés: a szervezet elké- nyeztetése helyett a hőmér­sékleti edzés, a jó kondíció, a C-vitaminban dús táplálkozás és a náthás, influenzás em­berek társaságának, a külö­nösen erős fertőzéseknek a kerülése, a Detegh: togatá= mellőzése. Különösen a csecsemőket és az öregeket kerülje az in­fluenzás ember, mert a be­tegség szövődményei (tüdő- gyulladás, középfül- és agy- bé»tvatfvi 2'ii'’dís) fő'«« az ő számukra jelent veszélyt. Molettek, figyelem! A soványító kúra egyszeregye Az Iskola-tv műsora 5. Szilveszterkor ilyen pogácsát sütöttek. 6. Kárára valók. 8. Kérdőszó. 10. Gyakori név. Napján verses köszöntőket mofidtak. 11. Mi oroszuL 12. Könyvet tanulmányozóra. 13. Harsányat kiállt. 18. Víziállat. 21. Mozgásművészet, névélővel. 23. vársz rá. 25. A kapa farésze. 26. Juttat. 27. Katalin becézve. 30. Fürdőalkalmatosság. ^ ^ • » • Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 24-, 34. és a függőleges 3. 5., 10. számú sorok megfejtése. Beküldési batáridó 1968. decem­ber 20-án, pénteken délig. A szűk séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: »Gyer­mek keresztrejtveny«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: AllatszeUdítő, Három pingvin, Mese, Báb. Korda István A nagy út ama könyvét nyerték a következő paj­tások : Mohr Eva, Papp Gábor, Kaposvár: Árok Klára, Mike; Üst János., Iharos. . A könyveket postán KEDD 9.00: Környezetismeret. isk. II. oszt.) 11.05: Történelem. (Ált. VI. oszt.) 14.00: Környezetismeret. (Ism.) 15.50: Történelem (Ism.) CSÜTÖRTÖK (Alt isk. (Alt. 8.10: Magyar irodalom isk. VI. oszt.) 13.10: Magyar irodalom (Ism.) PÉNTEK 8.25: Angol nyelv. (Közép- isk. Ill—-IV. oszt) 11.05: Fizika. (Alt isk. VIII. oszt) 15.50: Fizika. (Ism) A táplálék testünkben a le­vegő oxigénje segítségéve! lassan elég, azaz hővé válto­zik át. Ez a hő energiát szál­lít. Az elégési hő egységéi kalóriának nevezzük. Egy kalória azonos azzal az ener­giával, amely egy kilogramm víznek egy Celsius fokkal való felmelegítéséhez szük­séges. Minden táplálék ál­landóan azonos számú kaló­riát ad. Kalóriaigényünk 24 órára: ágyban fekvő férfiaknál vagy nőknél 1500; fizikai munkát nem végző nőknél 1900, Tcr- fiaknál 2000; irodai tevékeny­séget folytató nőknél 2000- 2200, férfiaknál 2400; közép­nehéz fizikai munkásnöknél 2800, férfiaknál 3300; nehéz fizikai munkásoknál és hiva­tásos sportolóknál 40C0—4800. Az alant felsorolt élelmi­szerek kalóriatartalma 100 grammonként a következő: vaj és margarin 750, disz­nózsír 947, növényi ola­jok 927, tejszín 302, szalon­na 880, majonéz 750, kövér sajt 420, sovány sajt 385, dió 500, csokoládé 540, kalács 400. májashurka 330, virsli 250. sonka 410, rizs 357, metélt tészta 360, cukor 396, burgo­nya főzve 85, sütve kb. 200, sovány hús 110, sovány tyúk 107, sovány hal 50—78, máj (borjú-, marha- és sertésmáj) 130—137, teljes tej 61, sovány tej és iró 35, joghurt 74, kar­fiol 17, zöldbab 31, uborka 7. hagyma 42, minden más zöld­ségféle 20—50, csirkegomba 14, alma, körte, barack, cse­resznye 50—57, szőlő 77, egyéb bogyós gyümölcsök 40 —60, narancs 39, füge 271, főtt tojás 75, sült tojás 100 kaló­ria. Egy pohárka konyak vagy más pálinka 85 kaló­ria, egy üveg sör 200 kaló­ria, egy darab 3 grammos kockacukor 12, egy teáskanál cukor ugyanennyi kalória. Egy szelet kenyér kb. 70 kaló­riát, egy zsemle 80 kalóriái, egy kétszersült 35 kalóriát, egy adag fagylalt 300 kalóriát tartalmaz. OTTHON „Sóvirág“ a cipőn A lábbelik felső bőrén megjelenő szabálytalan ala­kú, fehér foltokat hiába pró­báljuk krémezéssel eltüntet­ni, nem sikerül. A folt kép­ződésének két oka lehet. Az egyik az, hogy a téli hóna­pokban a járdákra, utakra szórt sóval kevert latyakból a sóié a talpon és a varráso­kon keresztül felszívódik a felső bőrbe. Amikor a víz el­párolog, a só kikristályoso­dik a bőr felületén. A másik ok a láb rendellenes izzadá- sa lehet, amikor a sótartal­mú verejték itatja át a ci­pőbőrt, és hagy rajta sóvirá­got (Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy eseten­ként a feldolgozó ipar is lu­das e kellemetlen jelenség bekövetkezésében, amikor a megengedettnél több sót hágj’ a talpbőrben.) A cipőt emiatt ne dobjuk félre, némi türelemmel eltün­tethetjük a szépséghibát A sófoltoknál a bőr mindkét ol­dalára tegyünk jókora nedves vattacsomót és egy napig hagyjuk rajta (ha száradni kezd a vatta, mossuk ki és nedvesítsük meg újra). Lehet, hogy kétszer, háromszor is meg kell ismételni a művele­tet de a sófolt előbb-utóbb eltűnik. Ezután az átnedve­sedett cipőt normál hőmér­sékleten (sem forró kályha, sem tűzhely közelében) szá ■ rítsuk meg, s úgy krémezzük be. • • Lnuepi receptek HÖLGYSZES2ELY. 20 deka lisa*­ben elmorzsolunk 15 deka vajat. hoazágy urunk. 5 dkg cukrot, 12 ciks héjától megtisztított őrölt man­dulát, egy pici sót és 1 tojás sár­gáját. Fél kisujjnyira nyújtva kis­sé megvajazott, lehetőleg szél nél­küli tepsiben tegyük sütőbe. Köz­ben 8 tojás fehérjéből kemény habot verünk, hozzáadunk 30 dó­ka vaníliás porcukrot és gőz fö­lött sünire verjük. Hozzákeve­rünk 2 jo evőkanál barackizt, a félig kisült tésztára kenve meg­hintjük 3 deka vékonyra vágott mandulaszelettel. Lassú tűznél még körülbelül fel óráig sütjük. Ha kihűlt, tüzes késsel vágjuk fel. Nagyon finom sütemény a karácsonyi asztalra is. DIÖTORTA. 8 tojás fehérjét ke­ményre verjük, hozzáadunk 20 deka porcukrot, io deka őrölt diót és 10 deka pörkölt, daráit mandulát vagy mogyorót, 1 evő­kanál szitált, kiflimorzsát, egy késhegynyi fahéjat és egy citrom reszelt héját. Kikent, kilisztezett tepsiben ujjnyi vastagra elegyen­getve, gyenge tűznél sütjük. Ha félig kihűlt, három lapot vágunk belőle, s megkenjük málna- vagy ribizkeízzel. így hagyjuk állni másnapig, altkor a következő mázzal öntjük le: 20 deka koc­kacukrot. felteszünk főni egy evő­kanál vízzel. 5 deka vajat -ha­bosra keverünk 1 citrom levéveJL Amikor a cukor mézsüruségű lett, cseppenként hozzákeverjük a va­jas citromot és addig keverjük, amíg teljesen fehér nem lesz. Ráöntjük a tortára, ha megszá­radt meggybefőttel díszítjük. MOGYORÖS CSŐK. 4 tojás fe- hérj ét keményre keverünk. Hoz­zá elegyítünk negyed kiló vaníliás porcukrot és negyed kiló őrölt mogyorót. 3—4 fügét kissé meg­főzve, leszűrve, apró dar-abo.-ra vágva és mogyoróba hemperget- ve a habba teszünk. Ha a masz- sza nem lenne elég kemény, te­gyünk még bele mogyorót, vagy egy evőkanál szitált kiflimorzsát. Egy tányérra tegyünk bőven kristálycukrot, tegyünk rá a masszából tetézett kávéskanálnyi halmokat, kézzel csíkocskákat formálunk belőlük, és vajjal ki­kent bádogtepsiben lassú tűznél vüágospirosra sütjük. Mogyoró helyett dióval is jó, és füge he­lyett tehetünk bele 5 deka, kis­sé felfőzött, leszűrt, kissé meg­szikkasztott mazsolát is. Sokáig eláll. OROSZ TORTA. 6 tojás kéménv- re vert habjához egyenként hoz­zákeverjük a ságákat, valam nt 6 evőkanál porcukrot, egy tabla re­szelt csokoládét, és 2 tetézett evő­kanál lisztet. Négy lapot sütünk belőle. Töltelék: 15 deka vajat ha­bosra keverünk 15 deka porcukor­ral, 5 evőkanál őrölt dióval é* egy tábla reszelt csokol • < VANÍLIÁS PAPUCS. 40 deka liszttel elmorzsolunk Ä0 deka hozzáadunk egy fél marék óor- cukrot, egy csipet sót, 2 deka cukros tejben felfuttatott élesz­tőt és kb. 2 deci tejföllel szép si­mára gyúrjuk. Két cipóba oszt­juk és letakarva pihentetjük egy fél óráig. Dupla késfok vastagsá­gúra nyújtjuk, 5—6 cm átráérőjű kockákat vágunk belőle, egy-egy szűk késhegynyi lekvárt teszünk bele, papucsformára összehajtva egy pici tojásfehérjével megra­gasztjuk a csücskét. Jó tűznél pirosra sütjük és még forróit meghem pergetjük vaníliás por- cukorban. Olcsó, de finom süte­mény. Subaszőnyeg, takaró, párna, a lakás kellemes színfoltjai. Ilyen — egyéni ízlésünknek megfeleld színű és méretű — kézimunkákat házilag is köny- nyen és viszonylag gyorsan készitb etünk kongré alap­anyagon, szőnyegfonal vagy más pamutmaradékok fel­használ ásávaL Nagyobb méretű faJisző- nyeghez vastag fonál való, az anyagot azonban, a szükség­let felmérése végett, csak a minta kiválasztása után cél­szerű beszerezni. A minta sokszor azt is meghatározza; hogy a simább sodrású Téma, vagy a gyapjasabb, lazábban sodrott Jereván fonalat ve­gyük-e. A vastag fonalat 10—12 cen­tis vagy tetszés szerinti hosz- szabb darabokra vágjuk és a kongré anyag minden máso­dik—harmadik szálkeresztező­désébe beburkoljuk. (L szár mű rajz.) Vékonyab fonalból, fino­mabb szövésű anyagra varrás­sal készítünk hurkokat, ame­lyeket utólag felvágunk. A sorokat balról jobbfelé ha­ladva, szálöltés módjára öl- tögetjük, minden második öl­tésnél hurkot képezve. (2. szá­mú rajzj Nagyon érdekes bordás ha­tású faliszőnyeg készülhet vo­nalzó segítségével: a pamutot egyenletesen, lazán, a szála­kat egymás mellé feltekerjük. (Az anyagon a felvarrás vo­nalát grafit ceruzával előre megjelöljük.) A vonalzót az­zal a szélével, ahol a számo­kat jelölték, ráillesztjük a vonalra. Tűbe fűzött erős cérnával vagy hímzőfonallal egyszálanként, vagy több ’ »sá­lat egybefogva levarrjuk. A varrás jobbról balra halalva, gépöltéssel történik. A már rögzített hurkokat a vonalzó­ról szakaszonként letoljuk, a vonalzó másik végénél pedig a pamutot folytatólag felte­kerjük és így haladunk a ser végéig. (3. számú rajz.) Suhaszőnyeg—subapárna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents