Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap. 1968. december IS. A kaposvári munkástanács megalakulása és működése (1918. november 5.—1919. január 31.) (I.) Naponta 150—300 mázsa csomózott dohányt vesz át a nagy­atádi dohánybeváltó. Innen osztályozva, bálákba rakva a dohánygyáraknak szállítják feldolgozásra. Somogyi mezőgazdasági szakkönyvek sikere Beszélgetés a szerző-összeállítóval A kaposvári Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum ' ki- ■ adásában 1966 óta jelennek meg az egységesem zöld-fehér füzetek, könyvek. Az idén a sorozatnak három darabja je­lent meg es került a szak­emberek kezébe. Ezeket az ország különböző részén lapoz­zák. hasznosítják az állatte­nyésztéssel foglalkozó embe­rek. ugyanis a terjesztést or­szágos szervek segítik. A íVHÍM. illetőleg a SZŐ VOSZ eljuttatja a légi lie tékesebbek- hez, a nagyüzemekbe és a ház_ táji gazdaságokba, az iskola pedig túl az időszaki összejö­veteleken, ezen keresztül biz­tosítja végzett hallgatóinak rendszeres szakmai tobabb- képzéséf A kiadványsorozat tehát főként továbbképzési es szaktanacsadasi anyag, amely mindig a legidőszerűbb állattenyésztési kérdésekkel foglalkozik tudományos igény­nyel, népszerű, közérthető formában. Dr. Molnár László, a tech­nikum tanszékvezető tanára részben összeállítója, részben önálló szerzője ezeknek a ki­adványoknak. Ismeretei, ta­pasztalatai már korábban köz- kinccsé válhattak sikeres könyvei révén: 1961-ben meg­jelent Korszerű állattartás cí­mű könyvéért nívódijat ka­pott, két évvel később látott napvilágot a Korszerű mód­szerek a nagyüzemi állatte­nyésztésben, 1964-ben a Ho­gyan lesz a tehenészből szak- munkát? — ez kiadó; pálya- diját nyert —, majd 1966-ban a Lehet-e a kanászból szak­munkás? és az idén a Hibrid­tyúk. a háztájon című könyve. Az utóbbi hármat Füzesi Ár­pád illusztrálta. Jelenleg egy, a háztáji állattenyésztést se­gítő szakkönyvsorozat egyik kötetén dolgozik, és segít az említett iskolai kiadványok készítésében. Az utóbbiakról érdeklődtünk, és megtudtuk: — Intézetünk nagy gondot fordít arra, hogy folyamato­san tájékoztassa a végzett hallgatókat az állattenyésztés­sel kapcsolatos legújabb ered­ményekről, módszerekről. Er­re jó alkalom az ihimár rend­szeresített találkozó a techni­kumban, amikor a baráti vé­leménycsere mellett szakmai kérdéseket is megvitatunk volt tanítványainkkal, A kiadvány- sorozat egy-egv kötete ezek­nek a találkozóknak a hű ösz- szefoglalását tartalmazza. Az ilyen szakmai tájékoztatás iránt egyre nagyobb az érdek­lődés. Eleinte' 1300 példány­ban jelent meg egy-egy kiad­vány, ma már Í500 példány­nál tartunk, de a SZŐ VOSZ kérésére készített könyv' —• címe: Hogyan termelhetünk több t,ojA~‘ ­tagokba,:? tavaly mir 6i'.9 I példányban jelent meg. Azj idén megjelent a sorozat he­tedik, nyolcadik, és kilence­dik száma, mindhármat én ál­lítattam össze, s ezek már a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium kérésére készültek. Hogy ezekben mi­ről van szó? Arról, hogy me­lyek a sertéstartás műszaki fejlesztésének időszerű kérdé­sei. ismertetőt adunk a nó- ven d ékmar h a -n tv el és és , a szarvasmarha-hizlalás korsze­rű technológiájáról, és egy, az idén nyáron rendezett szak­mai tanfolyam anyagát állí­tottam össze a fehérjepótió anyagok takarpiányozásánaik technoi égi a járói. Ezek a jellegzetes füze fecs­kék eljutnak az ország min­den részébe, es terjesztik az új módszereket, a legújabb kutatási eredményeket és azok gyakorlati tapasztalatait — a Kaposvári Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikumnak szerezve érdemeket. A soro­zat eddig megjelenít kilenc darabja már felhívta ma­gára a figyelmet — dr. Gu­ba Sándor igazgató, dr. Fe­hér István és Böbék József egy-egy füzete teszi teljessé a sort, — és arra enged követ­keztetni, hogy a további ki­adványokat is sok haszonnal forgathatják majd a szakem­berek, a nagyüzemek Illeté­kes vezetői éppúgy, minit az állatgondozók és a háztáji gazdaságban állatot tartó sző- vetkezéti gazdák. H. F. A háború utolsó áwp i ka n nagymértekben. CtCIUCII megerősödött a néptömegek harca a régi el­avult világ ellen, egy szebb és jobb világ megteremtéséért. A magyar munkásosztályra óriási hatást gyakorolt az orasaarszágj proletariátus ra­gyogó példája. A magyar mun­kások, parasztok cs értelmisé­giek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­ben választ találtak saját sorsdöntő kérdéseikre is. Ami­kor a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzött, az SZDF tagsága és vezetőinek egy része lelkesen üdvözölte. A hivatalos vezetés álláspontja Azonban az volt., hogy az ok­tóberi forradalom győzelme sajátos orosz jelenség, amely Magyarországon nem valósít­ható meg. 1917 októbere után azon­ban a forradalmi erők erjedé­se egyre viharosabbá vált. A katonai terror elleneire a mun­kások sztrájkmozgalma az egész országra kiterjedt. 1918 januárjától állandóan ismét­lődő sztrájk-harcokra került sor. A magyarországi mun­kásmozgalomban leenépsze- rúbb jelszóvá vált ‘■■Kövessük az orosz proletariátus példá­ját! Cselekedjünk orosz mód­ra'.!« A munkások 1918 januárjá­ban forradalmi harcok tüzé- bpn létrehozták az első mun­kástanácsokat. amelyek sok helyütt, mint az eljövendő, új hatalom csírái kezdték meg működésüket Megyénk mun­kásmozgalmának egyik sajá­tossága, hogy ebben az idő­szakban még nem jöttek létre a munkástanácsok, bár egyre inkább balra tolódott a mun­kások és más demokratikus erők forradalmi harca. A munkásmozgalom forra­dalmi erjedését bizonyítja az á röpirat is, amelyet Kapos­váron terjesztettek az első vi­lágháború utolsó évérsek már­ciusában. Ez a röpirat a leg­élesebb hangon elítéli a mili- tarizmust, bírálja az uralko­dót, követeli a háború befeje­zését es a tanácsok megala­kítását. Ezekkel a szavakkal fejeződik be: »Testvérek! Fegyverkezzetek! Minden ez­redben, minden gyárban, min­den községben alakítsátok meg a katonák, a munkások, a parasztok tanácsát! Rabok legyünk, vagy szabadok? Itt az idő! Válasszatok!« E röplap megjelenése után megyénk székhelyén erősö­dött a munkások tömegmoz­galma. 1918 áprilisában, jú­liusában és októberében nagy sztrájkmozgalmak es tömeg- tüntetések zajlottak le, s megkezdődött a tanítók és a közalkalmazottak szervezke­dése is. 1918. aktober 31-én Magyar- országon győzött a poigál'i demoKi'aliiius forradalom. A aolgozo nép forradalma egy csapásra ledöntette azokat a gátakat, amelyek a magyar larsadalom létfontosságú kér­déseinek megoldását nosszú idő óta akadályozták. A for­radalom megálljt kiáltott a szörnyű vérontásnak, amely 1914 óta tízmillió ember ele­iébe került. Szétlőné a ma­gyar népre nagy évszázada nehezedő nemzeti elnyomás bilincseit. Elsöpörte az állam éléről a feudális elmaradott­ság konzerváláséhoz görcsö­sen ragaszkodó tiagybirtekqs kasztot, amely évszázadokon át--a maga szűk osztályerde- kéit mindig . a nép és a ma­gyar nemzet rovására érvé­nyesítetté. A polgári demok­ratikus szabadságjogok kiví­vásával megteremtette azokat, a föltételeket, amelyek bizto­sították. hogy a forradalom továbbfejlődésében, a szóda- lista fórra dalom győzelmében érdekelt tömegek maguk ve­gyék kézükbe sorsuk intézé­sét. A forradalom győ­mcg iövelte a dol­zelme Elkészüli a harmadik óriás turbina 4 Budapesti Láng Gépgyárban elkészült a harmadik 100 megawattos óriás turbina, .amelyet a gyöngyösvisontai Ga­garin Hőerőműben állítanak tizembe. Képünkön: Helyűre szerelik a turbina at»mony nyomású forgórészéi. önerejében vetett hitét. A magyar népben a történelem folyamán még soha nem ta­pasztalt hatalmas energiák voltak felszabadó lóban A Sornogyvármegye politi­kai napilap hírrovatában ezt olvashatjuk: »A kaposvári szociáldemokrata párt vezető­sége felhívást bocsátott, ki, amelyben felhívja a. munkás­ságot, hogy a munkástanács megalakítása céljából novem­ber 5-én, kedden este 8 óra­kor a Korona-szálló nagyter­mében jelenjen meg, ahol e tárgyban népgyülést tartanak. A népgyűlésen a budapesti munkástanács küldöttei fog­ják a tárgyat ismertetni. A mai forradalmi időben helyű­idet derekasan megállt mun­kások felhívásukat igy vég­zik: kötelessége minden mun­kásnak, hogy e történelmi idő­ben megtegye kötelességét, a gyűlésen megjelenjen és a mozgalomból kivegye részét.« 1918. november 5-e a forra­dalmi fejlődés szempontjából igen jelentős megyénk mun­kásmozgalmának történeté­ben. A kaposvári munkások és a harctérről hazatért kato­nák a Korona-szálló nagyter­mében tartott népgyűlésen Erdős Imrének, a budapesti proletariátus küldöttének ja­vaslatára megalakították a munkástanácsot. A kaposvári munkástanács létrejötte azt jelentette, hogy megyénk székhelyének mun­kásmozgalma radi kalizalodott, azaz balra tolódott. Ebben a munkástanácsban elsősorban a baloldali szociáldemokra­ták, a harcterekről hazatért volt katonák és a mozgalom­ba bekerült új forradalmi erők játszották a vezető sze­repet. A munkástanács ala­kuló ülése állást foglalt az államforma kérdésében is. Kovács Miksa, az SZDP helyi szervezetének titkára nagy­szabású beszédében követelte a köztársaságot. Ezzel kap­csolatban megállapította, hogy " ... a most kivívott eredmé­nyek ideálisak csak akkor lesznek, ha Magyarország köztársaság lesz.« A munkás- tanács túlnőtte a városi kere­teket, mert tevékenysége igen nagy kisugárzó hatást gyako­rolt megyénk forradalmi mozgalmának további fejlődé­sére. A kaposvári munkásta­nács tagjai november első fe­lében Marcaliban és Nagy­atádon segítették a munkás­tanácsok ' létrehozását. Ennek nyomán a többi járási szék­helyen sorra megalakultak a munkasíunacsok. A a járási székhelyek — bár lassú ütemben — a fal­vaik is követték, elsősorban a kaposvári és a marcali járás­ban, s jó néhány községben tétire jöttek a falusi munkás- tanácsok is. Így már novem­berben Somogy megyében a munkástanácsoknak aránylag erős hálózata épült ki, amely­nek középpontjában a kapos­vári munkástanács állott. Aforradalmi erők a megalakulás után nyomban megszerveztek a munkásőrségét, amely az első napokban a munkás lan ács fegyveres erejeként tevékeny­kedett. November 9-én azon­ban a hatóságok a nemzetőr­ség kötelékébe sorolták be. Eddig a nemzetőrség szerve­zését a nemzeti .tanacs irá­nyította, ekkor ezt a hatás­kört az alispán vette ál. Mind­ez azt jelentette, hogy a mun­kásosztály kellő tudatosságá­nak hiánya folytán a Katonai karhatalom fölötti rendelke­zés joga a munkástanács, il­letve a nemzeti tanács kezé­ből az alispán kezébe került.. Később azonban a munkásőr­ség független lett a nemzetőr­ségtől. melynek létszáma csökkent, míg a munkasd-ségó emelkedett, létszáma 1919 ja­nuárjában megközelítette a nyoleszázat. A kaposvári munkástanács sokoldalú munkát végzett, az alapvető kérdésekben kezde- ményezőem lépett föl, s áll­hatatosan védte a rtep érde­keit Elsősorban a köztársa­ság védelmeire, a rend és a fegyelem megteremtéséire for» ditott nagy figyelmet. Emel­lett sokat foglalkozott a mun­kások szociális problémáinak megoldásával, harcolt a mun­kanélküliség megszüntetéséért. Ez utóbbit összekötötte a ter­melési feladatok megoldásá­val és a közellátás mégjavítá­rával. 4 muuiKastana.es tagjai na­gyon nehéz körülmények ko­zott végeztek munkájukat. 1918 utolsó évnegyedéről szó­ló alispáni jelentes az akkori helyzetet elemezve beismeri: >*... a közélelmezes terén a diadalmas forradalom dacára igen nagy nehézségekkel kel­lett megküzdeni, főleg azért, mert az árucikkek szállítása nehézségekbe ütközött. A vár­megye petróleum ellátása épp­úgy, mint a háború tartama alatt is nem kielégítő. Egész havi kontingensek elmarad- I iák, nem lettek leszállítva, s j bizony e téren nem tudtam a közönségét úgy lcielégíteni, mint szerettem volna. A köz- élelmezés ellátásán kívül igen nagy gondot okozott a ható­ságoknak a szükséges tüzelő­anyag biztosítása is, aminek hiánya különösen Kaposvár város területén volt észlelhe­tő. Az uradalmak tűzifát nem tudtak termelni a hadifoglyok eltávozása, s az általános munkáshiány miatt: a vál­lalkozók a megkötött szerző­déseknek nem tudtak elegy, tenni. Ilyen körülmények kö­zött Kaposvár városnak tü­zelőanyaggal való ellátása valóban válságos helyzetbe jutott.« Az alispáni jelentéshez nem kéll kommentár. A kaposvári munkástanács azonban hatá­rozottan intézkedett, s egyik intézkedéséről a Somogy var­megye 1918. december 8-i száma ezt írja: » A Munkásta­nács a kormánybiztosnál el fog járni, hogy utasítás men­jen az összes szolgabirákhoz, hogy haladéktalanul jelentsék azokat a helyeket, ahol a ku­korica és a burgonya még a, földben van. A Munkástanács, amely a munkanélküliség el­len küzd minden erejével, a maga részéről meg fogja szer­vezni azokon a helyeken a munkásokat, akik ezután megfelelő munkadijért min­den bizonnyal el fogják vé­gezni ezt a gazdasági munkát. Égetően fontos ez, a város, a megye közelelmezése szem­pontjából halaszthatatlan.« A petroleum hiánya is igen nagy volt a városban. Kapos­vár külsó részeiben es a kü­lönféle gyárak körül (tégla­gyár, . sörgyár, vasgyár, cu­korgyár) a villanyvilágítás ak­kor még nem volt bevezetve. A külvárosi lakosság legna­gyobb megelégedésére a mun­kástanácsnak sikerült száz hordó petróleumot szereznie, mely készlet kb. két hónapra biztosította a város közönsé gének szükségletet. A kaposvári mun= kástanács ^181919vef£" jén még több alkalommal fog­lalkozott a munkások és a dolgozok szociális helyzeté­vel, annak megjavításával. Határozatban kimondták, hogy a lánckereskedelemmel fog­lalkozókat, amennyiben ta­gok. ki kell zárni a szakszer­vezetekből. Sun Károly 2000 db mély- és lapostányér eladó Cím: Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni önálló Egysége, Siófok, Fő u. 312. '■1 (7835) A Patyolat Vállalat karácsonyi a a! Minden kedves üzletfelünknek, aki tisztítási vagy fes­tési szolgáltatásainkat 1968. dec. 23-ig kaposvári üzleteinkben I00 Ft feletti értékben veszi igénybe, 2 db I8 Ft-os színházi jegy- utalványt adunk ajándékba (7830)

Next

/
Thumbnails
Contents