Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-13 / 292. szám

Monográfiát írjunk-e vagy krónikát? Munkásgyűlés a Keß és Műanyagipari Vállalatnál Aktivaúte&t tartott a HVPSZ 3 Kefe- és Műanyag­ipart Vállalatnál. Több mint szár munkás ■— többségük nő — vett részt a ■''állal at műve­lődési termében megtartott gyűlésen, amelyen megjelent Dolgos Gyula, a HVDSZ me­gyei bizottságának titkára is. Dr. Somoskövi Gábomé, a HVDSZ központjának osztály­vezetője tájékoztatta a kapos­vári munkásokat az új gazda­sági mechanizmus eddigi ta­pasztalatairól. Kiemelten fog­kintettel a jövő evj választá­sokra. Nagy érdeklődéssel hallgat­ták s munkasasszonyok a HVDSZ osztályvezetőjének fejtegetéseit a 44 órás munka­hétről. Felhívta figyelmüket, hogy hasznosan töltsék el majd az idejüket ha áttér a vállalat a rövidített munka­hétre Elsősorban ne a házi­munkára. fordítsanak több időt. Szervezzék meg jobbam korszerűbben az otthoni teen­dőiket vegyék igénybe a ren­delkezésre álló szolgáltatáso­AMIT A KRÓNIKAÍRÁSRÓL TUDNI KELL II. Az alábbiakban a modern he­lyi krónikák írásához kívá­nunk néhány módszertani ta­nácsot adni, Témakörök és módszerek Kétféle krónikát ismerünk attól függően, hogy egy tele­pülés vagy egy munkahely életét ábrázolja-e. A telepü­léskrónika általánosan ismert, a munkahelykrónika (gyár, ter­melőszövetkezet iskola, intéz­mény stb.) sajnos már ritkább. Most különösen az iskolatörté-' net.ek lennének időszerűek. Népoktatásunk három jubile­uma. is indokolja ezek megírá­sát: Több általános iskolánk ha­marosan kétszázéves lesz; az idén száz éve lépett életbe az Eötvös-törvény a kötelező, ál­lami felügyelet alatt álló nép­oktatásról, és húszéveseik már államosított iskoláink is. A munkahelykrónika adat- gyűjtési köre a munkahely jel­legéhez igazodik. Települési krónika esetén általában öt témakörből (szektorból) szok­ták gyűjteni az anyagot: a) poli tikai - társadalmi élet, b) gazdasági, természeti vi­szonyok, c) kulturális és sportélet, d szociális, népmozgalmi és egészségügyi helyzet, e) települési viszonyok. A krónikát legcélszerűbb az év elejével indítani, de a mun­kakezdéshez előkészületeik szükségesek. Először be kell mutatnunk a krónika tárgyát: egy település vagy egy mun­kahely mai állapotát, főbb adatait Ezt úgy oldjuk meg, hogy a közölt adatokból kide­rüljön, hol tart a település a krónika indításakor. így be­mutatásunk a későbbi helyzet­képhez viszonyítva mérce le­het. Ezután írjuk meg a közel­múlt történetét, rögzítsünk minden emlékanyagot. Mind­ezek azonban csak előzmények, a folyamatos krónikaírás megkezdésének feltételei. A modem helyi krónika volta­képpeni tárgya: a jelen jel- jegyzésre érdemes esetné- nyeink megörökítése. Folytonosságot! A krónika vezetésére szer­vezzünk'szakkört vagy klubot. Az egyszemélyes krónikaírás nem felel meg a helytörténet- írás tudományos követelmé­nyeinek, mert nem tudja meg­oldani a széles körű adatgyűj­tést és hitelességét sem szava­tolhatja olyan mértékben, tmní a kollektív munka. A krónikaíró körök létrehozásá­hoz a Hazafias Népfront, a népművelési szervek és a helyi tanácsok együttműködése szük­séges. Nagyon fontos a kör ve­zetőjének kiválasztása, ugyanis a krónika stílusa, végső forr mája az ő szerkesztői tevé­kenységétől függ. Ezért kívá­natos, hogy jó irányító és ne­velő képességgel, valamint fejlett. íráskészséggel rendel­kezzék. Személye ne változzék sűrűn, mert megszakadhat a krónikáira*; folytonossága. A vezető mellett témaköri fele­lősöket kell működtetni, az ő feladtuk a fent megnevezett adatgyűjtési körök munkájá­nak összefogása. A jól működő nógrádi. Pest megyei króni­káknál például ezt. a tisztséget a falu vezetői vállaltak, akik hivatalos munkájukban is ilyen területen dolgoznak (pl ^tsz- «tjüök a gazdasági, a népműve­lési ügyvezető a kulturális, az orvos a szociális és egészség- ügyi szektort vezeti stb.). A munkába be kell vonni a mű­velődési otthon igazgatóját is, ő biztosítja ugyanis a helyet és az írás technikai kellékeit, azonkívül néhány amatőr fo­tóst is, hogy minden megmoz­dulásról legyen fényképes do­kumentumunk. A .krónika szerkesztő bizottsága tehát a következőkből áll: a kör veze­tője, a témaköri felelősök, a művelődés; otthon igazgatója és egy-két, amatőr fotós. A krónikairó kör kétheten­ként jön. össze. A témaköri fe­lelősök ilyenkor adatszerűén beszámolnak a gyűjtésről, megvitatják az adatok hiteles­ségét, jóváhagyják a két hét történetére vonatkozó megfo­galmazásokat, ég ezt bevezetik témakörük eseménynaplójába. Az év végén pedig a felelősök az eseménynaplók alapján el­készítik az éves fejlődésről szóló beszámolóikat A főszer­kesztő ezeket egybehangolja és lehetőséget keres árrá, hogy a falu vagy a munkahely kö­zössége elé (zárszámadó köz­gyűlés, év végi kiállítás stb.) jóváhagyás céljából beter jesz- sze. Csak ezek után lehet az év krónikáját belköttetni. A krónikát két példányban készítsük. Az eredeti pél­dány a helyszínen marad, a másikat pedig a megyei helytörténeti adattáriban he­lyezzük el, hogy azt a kuta­tók is használni tudják. Le­hetőleg a dokumentumokból is két példányt szerezzünk be. Ezeket nem célszerű be­ragasztani, hanem inkább a kötéshez erősített tasakban őrizzük. A krónikaírás jelentősége A krónika, tárgyilagos, hi­teles vezetese elsőrendű kö­vetelmény. A kényes kérdé­sekben (pL bekerüljön-e, hogy X. Y. meglopta a ter­melőszövetkezetet?) kollektív bölcsességgel döntsünk.. Az értékelő beszámolókban nincs szükség lelkendező hangra és üres frázisokra! A jól vezetett héjjá króni­ka igen sokrétűen' hasznosít­ható. Mint >*élo helytörténeti. lexikon- megkönnyíti a he­lyi vezetők mjinkáját, mert bemutatja a történelmi előz­ményeket. Az iskolai oktató­nevelő munkának — a lakó­helyismeret fejlesztésében, a helytörténeti ismeretek elmé­lyítésében, a szülőföldhöz, a hazához való ragaszkodás reális tartalommal való meg­töltésében is — segíthet- Jó eszköze a helytörténeti isme­retterjesztésnek is. Űj típusú levéltári forrásanyagként a helytörténetírás hitelességét, alaposságát növeli. A modem helyi krónika jelentős nevelő ereje és tudományos haszna egyaránt hozzájárult ah­hoz, hogy Európa-szerte mű­velik. A NDK-ban 1955-től rendelet kötelezi a városokat és a falvakat krónika vezeté­sére, Csehszlovákiában főleg a csehországi részeken len­dült fel- a munka. Romániá­ban a helytörténetírást a népművelő munka gericévé tették. Tudunk egy csehszlo­vákiai iskolakrónikáról, ame­lyet 1864-toI folyamatosén ve­zetnek. Mennyi mindenről tanúskodhatik ez! Hazánkban Pest megyében jártak az élen: 1965-re 120 község ké­szítette el a felszabadulás utáni falutörténetet, s azóta folyamatosan vezetik. Jförtád megyében pedig 1967. január elsejével minden helység szá­mára kötelezően előírták a krónikát. Megyénkben első­ként a fomyódj járásban in­dult meg ilyen kezdeménye­zés, de másutt is van rá igény. A Tegyünk többet Somo­gy ért! mozgalom többek kö­zött a helyes értelemben vett lokálpatriotizmus munkálko­dására is sjámrt.. Ennek fSl- keltésében a krónikairásnak jelentős szerepe van. lalkozott a szakszervezet meg­növekedett szerepével. Többek között beszélt a népgazdaság 1969 évi tervéröl és a szak- szervezeti mozgalom előtt ál­ló feladatokról, különös te­bapunkban szóvá tettük — s elmarasztaltuk a Somogy megyei Tanácsi Építőipari kát. s szabad óráikban tanul­janak, ménjenek moziba, szín­házba, kiállításra, ismeretter­jesztő előadásra, kirándulni, képezzék magukat szakmai és politikai _ szempontból. Vállalatot —r, hogy a kaposvá­ri busz-pályaudvarom á ga­ranciális javítás -után ott­hagyták a törmeléket, s egy kiásott gödröt is, amely eszté­tikai szempontból is rontotta a pályaudvar képét, azonkívül baleseti veszéllyel, is járt Írá­sunkra a Tanácsi Építőipari Vállalat a következőket vála­szolta:-A kaposvári MÁVAUT-pá- lyaudvarral kapcsolatban meg­jelent észrevételükre közlöm, hogy a pályaudvar váróterme- ben lévő hulladék, illetve épí­tési anyag elszállítására és a vizvezetékészerelés utáni gö­dör betemetésére utasítottam az építésvezetőséget. A munka elkészült, és a napokban a feltört rész aszfaltozása is el­készül. Az irányítófülke padozatát boritó mozaiklap helyreállítá­sát véglegesen csak a jó idő beállta után tudjuk megoldani, amikor a fülke kiürítésére mód rtyilik., mert csak így tudjuk elérni, hogy a cement megkös­sön. A jelenlegi feltörés is azért keletkezett, mert a bur­kolat elkészülte után a helyi­séget azonnal igénybevették és nem hagytak idői. a cement megkötésére. Inke Sándor tgapgato Dr. király Lajos c,„ 1 __n'/____' A Soproni Sörgyár Igazgatójának sSrSska«esó gyű.j­M irOSKflnfSO 1[VUJUniPÜV. teméaye idegenforgalmi nevezetességnek számit Györ-Soproa megyében, «épünkön: Néhány kidöalegesség a nevezetes sördakancsó gyűjtemény öok Biológiai szenzáció Svédországban May-Britt Pettersao novemberben leány- ufcána is terhe? maradt. Az orvosok közöl- múlva az újszülött kislánynak ilsertest­fTelefotó UP1-—MTJ—KS.) /clasz cikkünkre; A hulladékot elszállították, a gödröt betemették TAZKA Bátortalanság Gizella kisasszony fiatal hódolója első ízben vacso­rázik o, családi körben. Az amúgy is bátortalan fiatalember alig tudja le- küzdei elfogódottságát. A könnyed Gizella segítem akar neki és így szól: — De Moser úr, hiszen ön semmit, sem eszik! Csak bátran, fogjon hozzá. — Gizella kisasszony — dadogja a fiatalember za­vartan —, ha az ember ön mellett ül, elmegy az ét­vágya. Panasz Az őrmester újoncokat oktat és előadása végén jogaikról és kötelességeik­ről, beszél: , — Minden katonának pontosam az előirt adagot kell naponta megkapnia — kiáltott messzehangzó han­gon. — Ha nem, akkor jo­. ga van panaszt tenni a ve­zérkarnál. Kas szünetet tartott, az­tán a foga közt est sziszeg­te: — De ezt a magam ré­széről senkinek sem aján­lom , Kényes helyzet Kovács a villamosmeg­állónál találkozik Szabó­val, aki kipirult arcát si­mogatta. — Mi baj? — kérdi Ko­vács. — Képzeld el, mi történt velem. A villamoson mel­lém ült egy csinos, fiatal leány. Alaposan megbá­multam. »Kivan valamit?•* i-r kérdezte ő. »Igen — mondtam —. de sajnos rajta ül.« Erre pofon vá­gott. — Meg is érdemied — mondja Kovács. — Igen, de ráadásul a kalapom is tönkrement, amit ‘ magam mellé tettem az ülésre. 25 000 frank a szemétben Pierre Dutay párizsi mé­száros egy reggel szokása szerint kinyitotta üzletét és munkához látott. Ami­kor első vevője űzetett, a mester meglepődve látta, hogy 25 000 frankkal meg­tömött pénztárcája nincs a szokott helyén. Keresés közben eszébe jutott, hogy valószínűleg a szeméttel együtt kidobta. A szeme­tesládát azonban időköz­ben kiürítették. A hentes- mester a rendőrség se­gítségét kiérte. Azok érte­sítették a szeméttelep ve­zetőségét. és a szemetes- autó tartalmát egy elkülö­nített helyen ürítették ki. A pórul járt embernek három torma szemét átku­tatása árán sikerült is visszaszereznie 25 000 frankját Somogyi Néplap Az AISZMP Somogv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár’, Latinka Sándor u. 2. Telefon.4 11-510, 11-511­KJadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinba S. u. 2. Telefon: 1.1-518, Felelős kiadó: Szabó Gábor- Beküldött kéziratot nem őrsünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hóngpra 18 Ft Index: 2506? " T.J**- ■---------------------------------­K észült a Somogy, mesye-l l'Jyorncla- ipati''Válla.!at kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka S. u. 6- Felelős vezető? Mautner J©zasí.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents