Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-12 / 291. szám

XXV. évfolyam, 291. szám. Csütörtök, 1968. december 12. Monográfiát írjunk-e vagy krónikát ? AMIT A KRÓNIKAÍRÁSRÓL TUDNI KELL I. Felszabadulásunk, negyedszá­zados jubileumára készülve Cgyré 'többén kezdeményezik falujuk vagy munkahelyük törtéhetének megírását. Me­gyénkben is számos falutörté­neten dolgoznak már, s remél­hető, hogy a lelkes lokálpat­rióták száma á jövőben még emelkedni fog. A szülőföld múltjának és , mai képének megörökítésére általában a monográfia formáját használ­ják, bár újabban erőteljes fejlődésnek indult a krónika­írás is. Melyik forma a kor­szerűbb. melyiket művelhet­jük hatékonyabban? A kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell a monográfia és a króni­ka fogalmát, a két műfajt élé­sén el kell határolnunk egy­mástól. Mi a monográfia? A helytörténeti monográfia egy település életét, különbö­ző társadalmi-történeti kor­szakokban végbemenő fejlő­dését írja le, komplex módon és átfogóan beleágyazva az országos fejlődésbe. Feltárja az adott helyre vonatkozó va­lamennyi forrásanyagot, s en­nek kritikai feldolgozásával jelentős segítséget nyújt az országos történetírásnak. A te­lepülésin on ográf i ák ezenkívül többnyire vállalkoznak még a helység földrajzi leírására, a népesség kulturális, egészség- ügyi helyezetenek bemutatá­sára is. A helytörténeti mo­nográfia — gazdag témaköre ellenére — teljes mértékben történetírón feldolgozás, amely a múltra vonatkozóan — szin­te kizárólag — az írott forrá­sokból merít Köztudomású, hogy ezek általában az Or­szágos Levéltárban vagy a megyei levéltárakban találha­tók meg. tehát a levéltári székhelyeken élő kutatók eredményesebben tudnak fa­lumonográfiát készíteni, mint azok, akik a helyszínen pró­bálkoznak. A források feldol­gozása nélkül pedig nem le­het monográfiát alkotni, az országos történelem helyi vi­szonyokra való lebontása nem nevezhető történetírásnak. Ép­pen ellenkezőleg, sa. önálló kutatásokon alapuló helytör­ténetírásnak kell anyagól, szol­gáltatnia az országos fejlődés megrajzolásához. Mindezekből világosan kö­vetkezik, hogy a monográfia- írás igen munkaigényes, amit jobbára csak főhivatású tudo­mányos kutatók vagy kutatók­ból álló munkaközösségek képesek megoldani. Bár ' az 1950-es években készüli so­mogyi falu monográfiák sok jó adatot tartalmaznak és több kiemelkedő ig akad közöttük, mégis azt mondhatjuk, hogy szerzőik erejükön felüli mun­kát vállaltak. Csák igen kevés meríti tó a monográfia műfaji követelményeit; nem kutatták fel teljesen a helyre vonatko­zó forrásokat; az egyes kor­szakok bemutatása hézagos, sokszor igen lényeges kérdé­seiket hagytak tisztázatlanul stb. Fogyatékosságaik miatt történészeink jelentős része eleve bizalmatlanul fogadja az ilyen munkákat. ßs mi a krónika? A modern helyi krónika a monográfiánál szerényebb cé­lokat tűz tó: nem törekszik történetírói feldolgozásra, csu­pán megbízható forrásanyagot kíván szolgáltam. Évről évre folyamatosan rögzíti az egyes életvisionylatok, a termelő- mimika fontosabb eseményeit; áttekintésí* * ad az éves fejlő­désről és összegyűjti az ese­ményekhez kapcsolódó doku­mentumanyagot. Ennek meg­felelően a modem krónika három fő részből áll: — az év folyamán témakö­rönként, folyamatosan veze­tett eseménynaplóból; — az év végén ugyancsak témakörönként "kidolgozott átfogó és elemző beszámolók­ból; — az eeeménynaplóhoz kap­csolódó dokumentumgyűjte­ményből. Megyei küldöttértekezletre készülnek a somogyi vadászok A vadászat fogalma nap­jainkban egészen mást jelent, mint valamikor. Ma már nem úri passzió, nem néhány ki­váltságos sportja, hanem so­kak pihentető időtöltése, devi­za, tér meló, hasznos népgazda­sági ágazat. A vad elejtése másodlagos tevékenység lett a vadgazdálkodásban. • A harmincöt somogyi va­dásztársaság október . végén, november elején tartott tiszt­újító, küldöttválasztó közgyű­lésein is a vadgazdálkodás kér­dései voltak napirenden. Nem­sokára elkészül a megyei inté­ző bizottság beszámolója, amelyben az elmúlt négy év gazdálkodási eredményeiről ad számot a választmány. A beszámoló összeállítása nem okoz nagy gondot: a somogyi vadászok kimagaslóan ered­ményes négy évet zártak, és erről szívesen adnak számot a választmány vezetői- Különö­sen a nagyvadakkal gazdá1- kodtak jól, és emellett ragyog' vadászati eredmények szület­tek. Mesyénkben Gamás mel­lett lőtték az idén szeptember- ben p t, szarvas bi-u - _»«> i ' csa méreteibe n. formájában gwveriu'álin a, világom A szerkezetből is látható, hogy a krónika Vezetése egy­szerre kronologikus ’ (esemény- napló) és sziszten-iaükus (átfo­gó beszámoló) is, tudniillik,• ha csak adataink vannak, még nincs képünk az éves fejlő­désről. Erinek megrajzol ásó­hoz azonban biztos ítélétű krónikásokra van szükség. A regi krónikák a múltát örökí­tették meg, a maiak a jelen eseményeit rögzítik. Ebből kö­vetkezően helyesebb lepne ezt a tevékenységet évkönyvírás­nak nevezni. Mivel azonban a modern krónika a közelmúlt eseményeire js Visszatekint, országosan a krónika elnevezés terjedt el. Hazánkban a krónika írás a honismereti mozgalom szerves részévé vált. A jói szervezett króniikaíró körölk, a vidéken élő értelmiségiek ezen a té­ren hasznos és eredményes munkát képesek felmutatni. A krónikaírás nem annyira mun­kaigényes. mint a monográfia, de a helytörténetírás szem­pontjából nagyon értékes, napjaink történelmének for­rásanyagát szolgáltató műfaj. A címben föltett kérdésire te­hát így válaszolhatunk: Ne monográfiát, hanem in­kább krónikát írjunk! Monog­ráfia alkotására csak az vál­lalkozzék, aki megfelelő tör­ténetírói szakismerettel ren­delkezik, s a helytörténethez szükséges források is rendel­kezésére állnak. Dr. Király Lajos Egy évezred magyar öt vömiűvészete Magyar ötvösművészet a X—XIX. századig címmel ki­állítást rendeztek Budapesten az Iparművészeti Múzeum­ban. A mintegy 300 műkincset felsorakoztató kiállítás a ma­gyar ötvösművészet fejlődésének egy évezredét mutatja be. Képünkön: A kiállításon látható doboló kentaurt ábrázoló bronz víztartó edény, amely 1200 körül készült. Megjelent a Jelenkor decemberi szárna A Jelenkor decemberi szá­ma három fiatal költőt, há­rem elbeszélőt és három képzőművészt mutat be. A válogatásban nem kizárólag a dunántúli származás vagy lakóhely döntött, a ^hazaiak-* mellett Szegeden és Buda­pesten élő fiatalok is helyet ' kaptak. A fiatalok mellett a lírai rovatban többek között Cscrrba, Győző, Pákolitz Ist­ván és Weörés Sándor ver­seit, a szépprózában Bertha- Bu lcsú elbeszélését és Rákos Sándor franciaországi úti­naplóját olvashatjuk. A tanulmányok, jegyzetek közül érdeklődésre tarthat számot Bajomi Lázár Endre Francia krónikája és Tax- ner-Tóth Ernő budapesti színházi levele, valamint Po- mogáts Béla portréja Sarka- di Imréről. A szám illusztrációs anya­gát a bemutatott fiatal kép­zőművészek rajzai és repro­dukciói alkotják, a baritón pedig Kádár Béla négy raj­zát közli a lap a pécsi Mo­dern- Magyar Képtár Kun- vári -gyűjteményéből., Amit a. legutóbbi országos küldöttközgyűlés programként tűzött a vadásztársaságok elé — a rohamosan fogyatkozó apróvad - állomány fejlesztése —, a megyében is a legfonto­sabb feladatok közé tartozik. A tervek szerint félvadan és mesterségesen nevelt fácánte­nyésztéssel öt-hat év alatt a jelenlegi állomány tizenöfszö-, rösére növelhető. 1975-re már csaknem valamennyi vadász- társaság területén foglalkoz­nak a félvadon nevelt fácánok tenyésztésével. A korszerű mezőgazdaság ugyanis az egy­re jelentősebb kemizálással, a magas fokú gépesítéssel káro­san befolyásolja a nyúl és a fácán, valamint a többi apró­vad szaporodását. Az elmúlt négy év értékelé­se mellett a január 4-i megyei küldöttközgyűlés elé kerül a jövő vadgazdálkodási terve is. A harmincöt vadásztársaság két-két küldötte 'megyénk ezeregyszáz vadászát képvise­li maid a közgyűlésen, melyen öt-öttagú1' intéző, ellenőrző és 'egyelni: biyottségót választa­nak. uí i LO SC5 Veszély es, szűk útbanyar van Kaposváron a Béke utca végénél. Az utóbbi években több karambol is történt, s ezek nem minden esetben a gépjárművezetők hibájából következtek be. Amióta a Berzsenyi és a Kanizsai utca átépítése, a gázvezetékek szerelése tart, ; jelentősen megnőtt erre a ! forgalom. A kora reggeli és a i késő esti órákban szinte egy­mást követik a személy- és tehergépkocsik. Ezért is örültek a jármű­vezetők, amikor a közlekedé­si hatóságok a veszélyes ka­nyarban tükröt szereltek fel, amely mutatja az ellenkező irányból érkező gépkocsikat, S ezzel csökkenti a baleseti lehetőséget. Valamelyik éjszaka azon­ban ■— a kornyéken lakók el­mondása szerint — ittas tár­saság tartott hazafelé, s tag­jai részeg fejjel célbadobálá- si versenyt rendeztek- Cél­pont a tükör volt! »■Sikerrel- versengtek, mert a baleseti veszélyt csökkentő tükör azóta hasznavehetetlen, egy féf téglával bedobták. Egy Ilyen tükör 5000 fo­rintnál is többe kerül, kül­földről kell pótolni, s be­szerzése — az anyagiakon kí­vül — hosszú időbe is tart. Elsősorban mégsem az anyagi érték miatt marasz- I táljuk el a részeg vandálo­kat. Lehet, hogy a használ­hatatlanná lett tükör miatt súlyos karambol történik, s valaki vagy valakik testi ép­ségük károsodásával fizetnek ezért az esztelen cselekedet­ért. — A füleit tépném le an­nak, aki képes volt erre — mondotta egy felháborodott gépkocsivezető, amikor meg­látta a téglával bevert tük­röt. S ha ellene vagyunk Is az önbíráskodásnak, a felelős- ségrevonáson kívül bizony még egy jókora nyaklevest is megérdemelne az, aki ilyen L vandál ' csrlekéfcíré kép;?! • ~S*i L. Amatőr zebrafestők A rückingeni (Nyugat- Németország) Kis Svájc nevű . kávéház nagy nép­szerűségnek örvend. Ál­landó vendégei nagyjából mind az utca másik olda­lán, a kávéhazzal szemben laknak. Az utca aránylag forgalmas, és csak a két Végén vannak zebrák. Ez a tény naponta többször is elkeserítette a törzsvendé­geket, akik soknak talál­ták a gyaloglást egy-egy pohárkáért. , Egy napon azután meg­oldották a problémát. Ha­talmas kanna fehér festé­ket és ecsetet szereztek, majd éjnek idején egy szép, széles gyalogátjá- rót pingáltak az úttestre. Az ötlet kitűnőnek bizo­nyult, s a törzsvendégek­nek ezentúl nem száradt ki a torkuk, amíg a kocs­mába értek. Sajnos, örömük nem so­káig tartott, mert a közle­kedési ellenőrök rájöttek a turpisságra, s az átjárót megsemmisítették. Azt azonban nem tudták meg, hogy kik voltak a csavaros eszű zebrafestők. Szerzői jog René Casalini marseilles-i gimnazista minden házi feladata alá a következő szöveget írja: Capright by René Casalini. Minden jo­got fenntartok, beleértve a fordítást is. Az iskola igaz­gatója igyekezett meggyőz­ni a túlbuzgó diákot, hogy igazán nem szükséges minden feladaton feltün­tetni, kié a szerzői jog, de René hajthatatlan maradt. »Állandóan résen kell len­nem, meg kell akadályoz­nom, hogy valaki plagizál ­jO".­Mellékesén René Casa- lini az elmúlt négy év alatt kétszer ismételt osztályt. KUBAI HUMOR Meggyőző bocsánatkércs A biió megkérdezi a vádlottat: — Igaz, hogy ön eltörte ennek az úrnak a fején a séta pálcát? — így történt, bíró úr, de higgye el, hogy nem kés/- akarva. Én az úr fejét akartam betörni, nem a sétapálcát... Egyetlen szál sincs Az útlevélellenőrzó hi­vatalban faggatják az utast:- Az ön útlevele szerint maga teljesen kopasz. Ta­lán az útlevél hamis? — Nem, a hajain! Nem válogatós! — Nem, hidd el, én iga­zán nem vagyok megrög­zött italos. Hiszen mind­össze csak kétféle italt iszom! Csak kétfélét? — Igén, hazait és külföl­dit. Somogyi Néplap A2i MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő; WIRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár? Latinba Sándor u. 2. Telefon; 11-510, 11-511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. a. 2. Telefon; 11-516. Felelős kiadó; Szabó Gábor- Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem g,dunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a hely! postahivataloknál és postáskézbesítőknéi. Előfizetési díj egy hónapra IS Ft. index; Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe»* Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető* Mautner József.

Next

/
Thumbnails
Contents