Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-12 / 291. szám

Csütörtök, 1968. december 18. 3 SOMOGY' N 6 P l A P December 31-ig kérhető mentesítés vagy földhasználat Ez év január 1-én lépett ha­tályba az 1967-ben alkotott földtörvény. Több mint 11 hó­nap óta dolgoznak az illeté­kes szervek e törvény megva­lósításán. Az év utolsó napja — december 31-e — újabb határkő a törvény végrehaj­tása során. A földtörvény ugyanis kimondja, hogy kí­vülálló földtulajdonosoknak az a földje, amely a termelő- szövetkezet használatában van 1969. január 1-én szövetkeze­ti tulajdonba kerül. A törvény intézkedik arról, hogy kik és mekkora földte­rületre jogosultak mentesí­tésre vagy földhasználatra. Ez nem érinti a termelőszö­vetkezetek tagjait és a velük azonos jogállású személyeket, hiszen az ő földjük telek- könyvileg nevükön és a tu­lajdonukban van a termelő- szövetkezet közös tábláiban; földjük után továbbra is föld­járadékot kapnak, és válto­zatlanul jogosultak háztáji föld használatára. A mentesí­tés és földhasználat tehát ki­zárólag kívülálló földtulajdonosokra vonatkozik. A mentesítésre jogosultak köre két nagy csoportba so­rolható. Az egyik: azok a kí­vülállók, akiknek belterületi vagy zártkerti földjük van termelőszövetkezeti haszná­latban és mentesítésre fel­használható terület az illető községben vagy városban ren­delkezésre áll. A másik cso­port: azok a helyben lakó kí­vülállók, akiknek belterületi vagy zártkerti földjük nem volt. Az ilyen kívülállók ré­szére a törvény lehetővé te­szi. hogy a termelőszövetkezet vezetőségével való megegye' zés alapján külterületi föld­jük helyett a tsz tulajdonában lévő belterületi vagy zártker­ti földet kapjanak cserébe. Ilyen csere céljára tehát csak a termelőszövetkezet tulajdo­nában lévő belterületi vagy zártkerti földet lehet felhasz­nálni. A törvény intézkedése szerint mentesítésre kerülő személyi földtulajdon legföl­jebb / kataszteri hold (1600 négyszögöl) lehet. Ugyancsak intézkedik a tör­vény a kívülállók személyi földhasználatáról is. Erről egyébként most december 6- án egy kiegészítő kormány- rendelet is megjelent Ezek a rendelkezések szintén csak a termelőszövetkezeteken kí­vülálló földtulajdonosokra vo­natkoznak, méghozzá abban az esetben, ha nincs elegendő föld arra, hogy igényeiket zártkertben vagy belterületen kielégítsék. Földhasználatra te­hát azok a földtulajdonosok jogosultak, akiknek összes földjük 1969. január 1-vel termelőszövetkezeti tulajdon­ba kerül és már 1967'ben is a termelőszövetkezet által adott föld volt használatukban. Ha tehát az a helyben vagy szom­szédos helységben lakó föld- tulajdonos, akinek földje ter­melőszövetkezetben van és 1967-ben akár fél vagy egy holdnyi területet használatra kapott a termelőszövetkezettől és most is kéri azt, ez a kéré­se jogos. A személyi használatba adott föld nagysága — ugyan úgy, mint a mentesítés eseté­ben — legföljebb 1 kataszteri hold szántó, illetve 800 négy­szögöl szőlő és gyümölcsös le­het. E mértéken belül a helyi körülményekhez igazodva a tanács végrehajtó bizottsága határozza meg a személyi használatba adható föld nagy­ságát. Ilyen földhasználatra a községi tanács kezelésében lé­vő zártkerti vagy külterületi állami földeket, valamint a termelőszövetkezet használa­tában léző zártkerti vagy kül­területi állami földeket lehet kijelölni. Az év folyamán minden községi és városi tanácsházán a tsz használatában lévő föl' dek tulajdonjogi adatait köz­szemlére tették. A kívülálló földtulajdonosok e nyilvános­ságra hozatal alapján megte­hették észrevételeiket, kifo­gásaikat és előterjeszthették kéréseiket. Ezt sokan elmu­lasztották az érintettek közül abban a tudatban, hogy a mentesítés és a személyi föld- használat meghatározása auto­matikusan történik. Ám ez nem így van. A mentesítésre vonatkozó kérelmeket a termelőszövet­kezeteken kívülálló földtu­lajdonosok 1968. december 31-ig adhatják be a föld fekvése szerint illetékes járási föld­hivatalhoz. Akik ilyen kérel­met nem adnak be, elvesztik a mentesítésre vonatkozó jo­gukat. Hasonlóképpen kérelmezni kell a földhasználatot is. az­zal a különbséggel, hogy a földhasználat iránti igényt a községi, illetve városi tanács végrehajtó bizottságához kell benyújtani. Az ilyen kérelmek jogosságát a törvényes rendel­kezéseknek megfelelően, vala' mint a szociális helyzet, a rá­szorultság figyelembevételé­vel a helyi tanács végrehajtó bizottsága bírálja el. Ugyan­csak a helyi tanács végrehaj­tó bizottsága állapítja meg a személyi használatba adott föld után fizetendő használati díjat. H. L. TÍZÉVES JUBILEUM 97 millió forint betétállomány a megye takarékszövetkezeteiben 31 000 tag — 45 millió forint kölcsönt adtak Tíz éve annak, hogy So­mogy megyében megkezdték .— elsősorban a földműves­szövetkezetek aktívái — a ta­karékszövetkezetek szervezé­sét. Az első takarékszövetke­zetmegyénkben — VirághPdl vezetésével — Nagybajomban alakult meg, ahol 10 000 fo­rintos alappal indult meg a takarékoskodásnak ez a faj­tája. A nagybajomiakat nem sokkal később követték a ba- latonszárszóiak, nagyberkiek, héthelyiek és somogysárdiak is, akik 1958'ban megszervez­ték a maguk kis takarékszö­vetkezeti közösségét. A tíz­éves jubileum alkalmából fel­kerestük Ma tán Lászlót, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti osztályának vezetőjét. Beve­zetőben a következőket mond­ta: — Az elmúlt évtized azt bi­zonyította, hogy életképes for­mája a szövetkezeti munká­nak a takarékszövetkezeti mozgalom elsősorban azért, mert a falusi lakosság meg­takarításából gyűjti a beté­teket, s a rászoruló tagjainak kölcsönöket is nyújt. Elmondta, hogy 1967 végén 21 takarékszövetkezet, 10 ki- rendeltség és 4 betétgyűjtő pénztár működött Somogy­bán, ekkor 76 milliós betétál­lományuk 28 500'as taglét­számuk volt a takarékszövet­kezeteknek. Tagjaiknak a múlt évben 46 milliós köl­csönt nyújtottak. Ebben az évben nagyobb arányú fejlődésről adott szá­mot az osztályvezető. Nemes- déden, Hetesen, Mernyén, Da- rányban már megalakult, s rövid idő múlva Mikén és Ta- száron is lesz új kirendeltség. Somogyszobpn, Bedegkéren, < Somogyváron és Balatonfeny­vesen nyílt ebben az évben új takarékszövetkezeti betétpénz­tár. Jelenleg a megye közsé­geiből 172 tartozik a takarék- szövetkezetek hatáskörébe. Az említett területen 209 000 em­ber éL Most 97 milliós betét- állományuk és 31 000 fő tag­ságuk van a takarékszövetke­zeteknek. Eddig 45 millió fo­rint kölcsönt adtak az igény­lőknek. Az évek során bővültek a feladatkörök. A takarékszö­vetkezeteknél építési kölcsö­nök, termelési célkölcsönök igénylése mellett magánva­gyon- és személybiztosítást is lehet kötni. Áruhitel-kölcsönt adnak, elfogadnak gépkocsi- nyeremény-betétet, árusítják a különböző sorsjegyeket, to­tó- és lottószelvényeket, be­váltják a békekölcsön nyertes kötvényein kívül az IKKA- utalványokat is. A balatonmáriai és a szár­szói takarékszövetkezet fog­lalkozik külföldi fizetőeszkö­zök beváltásával. Jövőre már Kőröshegyen és Balatonlellén is lesz ilyen szolgáltatás. A jövőt illetően érdekes változások várhatók. Megálla­podás született arról, hogy csekkszámla-, nyeremény- és közületi betétekkel is foglal' koznak ezentúl a takarékszö­vetkezetek. Kiegészítő tevé­kenységként foglalkoznak majd magánszemélyek közötti ingatlanközvetítés mellett a külterületi állami tartalék­földek közvetítésével is. Jövőre megkezdik Berzen- cén. Ádándon és a két hely­ség körzetében a takarékszö­vetkezetek szervezését — Tovább folytatjuk a tagszervezést, bővítjük a há­lózatot s azon leszünk, hogy a falusi lakosság bizalmát még inkább megnyerjük — felez­te be nyilatkozatát a MÉSZÖV takarékszövetkezeti osztályá­nak vezetője, Sorsai László Közüietek, kisiparosok, egyéni vásárlók figyelem! A nagyatádi fogyasztási és értékesítő szövetkezet lábodi, görgetegi, háromfai vegyesdparcikk-boltjában beszerezhető: kerítés készítésére is alkalmas hidegein hajlított U-acél (redőnyvas) 23x23x1,75 mm-es méretben 9,50 Ft kg-onkénti áron. “Riga" kismotorkerékpár 3940,— Ft-os áron. 10 q-án felüli vasmemnyiséget kedvezményes fuvartérítésért a helyszínre szállítjuk. (9679) 2000 db mély és lapos tányér i eladó 1 Cím: Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni önálló Egysége, Siófok, Fő u, 812. 1 (7835) Az osztályfőnöki óra tárgya: A húsa vé... Az első olyan osztályfőnöki órára került sor a Közgazda- sági Szakközépiskolában, amelynek témája a honvédel­mi nevelés volt. Jakab Tibor- né osztályfőnök és az J/B osz­tály növendékei érthető izga­lommal készülődtek az érde­kesnek ígérkező órára. A haza védelme címmel tar­tották az órát, s már előtte egy héttel elkészítették kérdé­seiket a tanulók, hogy mi min­den érdekli őket. Nem hagyta magára az osztályfőnököt e nehéz feladat megoldásában az iskola KlSZ-szervezete és a szülői munkaközösség sem. Az egyik tanuló édesapja, Csemik József főhadnagy vál­lalta, hogy levezeti a foglal­kozást és válaszol a tanu­lók kérdéseire, ezenkívül sze­rez olyan kisfilmet, amely a katonaélettel foglalkozik. S noha az t/B osztályba mindössze két fiú jár, a többi lúny, az érdeklődés akkora volt, mint egy fordított össze­tételű kollektívában. — Mi a honvédelem? — Európában miért vannak a nyugati hatalmaknak kato­nai bázisaik? ■ Csernyik József főhadnagy válaszol a kérdésekre. Érdeklődve nézegetik a repülőgéptípusok makettjeit. Offenzíva a ravaszdiak ellen Rókavár-térképek készülnek A múlt évben az ország kü­lönböző pontjairól jelezték a vadászok, hogy elszaporodtak a veszett rókák az erdőkben. Somogybán azonban a legerő­sebb fertőzöttség idején sem találkoztak veszett vadakkal az erdők őrei. Az idén tavasz- szal ugyanis összehangolt tá­madást indítottak a vadászok a rókák ellen. Háromezer köd­gyertyát és fáklyát használtak fel, ez meghozta a kívánt eredményt: sikerült elpusztí­tani a tavaszi szaporulat nagy részét. Az erdők, mezők apró­vádjaira és baromfiudvarokra egyaránt veszélyes ravaszdiak ellen a legutóbbi irtóhadjárat­hoz hasonlót terveznek a va­dászok. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium utasítot­ta a Megyei Állategészségügyi Intézetet, hogy készüljenek fel a jövő tavaszi irtásra. A va­dásztársaságok, az állami és erdőgazdaságok most készítik el a rókavárak térképeit, hogy a vázlatok alapján előre fel­mérhessék, milyen mértékű beavatkozásra lesz szükség. Ezek alapján rendelhetők a füstölőeszközök, a ködgyer­tyák és a róka fáklyák. Az összehangolt rókalrtás, mely­nek végrehajtása a tavaszi szaporulat megjelenésének idejére esik, kettős célt szol­gál: az apróvadak védelmét és az esetleges veszettség ter­jedésének csökkentését — Vannak-e repülő csésze­aljak? — Egyik égitestről át lehet-e jutni a másikra, s ennek mi a jelentősége a hadsereg szem­pontjából? E kérdéseken kimül még na­gyon sok mindn erdekelte az osztály tanulóit. A katapultá­lás, a repülőgéptípusok, a sportlövészetben szerzett ki­képzés hasznosítása egy eset­leges háború, illetve partizán­tevékenység során. Mindenkit érdekelt pl. az a kérdés, hogy miért kell 18 éves korban be­vonulni, és a tisztiiskolákon szerzett képesítés mit nyújt az ott tanuló fiúknak. Nem volt könnyű dolga az osztályfőnöki óra meghívott előadójának, de a válaszokból azonban az I B növendékei tanulságos képet kaptak a honvédelemről, annak fontos­ságáról, minden olyan kérdés­ről, amely elválaszthatatlan a hazafias neveléstől. — Békét akar már minden ember — szavalta el a vála­szok után Bíró Ildikó mély átérzéssel Várnai Zseni nagy­szerű, s igazán ide illő versét. Hiszen való igaz: népünk bé­két akar. de ehhez tudni kell mindenkinek, fiatalnak és öregnek, hogy mivel tudjuk ezt elősegíteni, biztosítani. A szokásosnál tovább tar­tott az óra, de az l B tanulói nem voltak türelmetlenek. Amilyen érdeklődéssel hall­gatták az előadót, éppen olyan figyelemmel nézték a Bodrogi Gyula főszereplésével készült Garas és a többiek című — a katonai életet derűs formában ábrázoló — kisfilmet. A film játékos, könnyed formában mutatta be, hogyan válik egy nem éppen példásan viselkedő fiatalból társai segítségével ki­váló katona. — Kísérleti foglalkozásnak szántuk ezt az órát, az itt szerzett tapasztalatok alapján rendezzük majd meg a többi osztályfőnöki órát is. Szerin­tem hasznos volt, s eredménye bizonyára megmutatkozik majd az életben is — mondot­ta Pintér József, a Közgazda- sági Szákközépiskola igazga­tója. Véleményét a tapasztalatok alapján el kell fogadni azzal, hogy nemcsak a Közgazdasági Szakközépiskola taüulhat eb­ből a kísérleti órából; más is­kola is, hogy vonzó, könnyed, a fiatalok érdeklődésének leg­jobban tetsző formában ér­tessék meg velük a honvéde­lem jelentőségét, s ez az új tantárgy minden iskolában el­érhesse célját. Szalai László A cukorgyár a répafeldolgozási Szem tartamára FÉRFI ÉS HŰI DOLGOZÓKAT FELVESZ Havi kereseti lehetőség: Férfi dolgozók részére — munkahelytől függően 8000 Ft-tól — 3C00 Ft-ig. Női dolgozók részére — munkahelytől függően 1800 Ft-tői — 1650 Ft-ig. Vidéki fér* dolgozóknak a gyár szállást és napi három­szori étkezést — térítés ellenében — biztosít. Utazás: költséget térítünk. (7724)

Next

/
Thumbnails
Contents