Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-11 / 290. szám

®5*räas 1968. december 11. 3 SOMOGY! NÉPLAP SÖRÖSHORDÓ HELYETT TARTÁLYT OS AT A Radeberger és Wemesgrüner exportsörö­ket messze az NDK határain túl is ismerik és kedvelik. A kereslet egyre nő, pedig egyedül a wernesgrüni 200 éves sörgyár falai között az utóbbi 12 év alatt 67 ezerről 165 ezer hekto­literre nőtt a termelés. A sörtermelés emelkedése ellenére egyre csökken az üvegben és hordókban szállított sör mennyisége. Vörösre lakkozott sörtartály- vonatok szállítják el mind nagyobb mennyi­ségben a sört. A »tankállomásokról« csak eb­ben az évben kereken 100 000 hektoliter sört vittek eL Wernesgrünben meg vannak győ­ződve arról, hogy a jó öreg söröshordók rövi­desen a múzeumba kerülnek. A sörgyár közbeeső tankállomásokat létesí­tett a tartályok feltöltéséhez. A szakemberek egységesek abban, hogy a tartályrendszernek nemzetközi jelentősége van. Ezt a rendszeri még tökéletesíteni kell, hogy biztosítsák a sör folyamatos folyását — a sörgyártól a sörös­pohárig. A wernesgrüni sör iránti nagy kereslet to­vábbi ésszerűsítéseket tett szükségessé. Az ér­lelőpince például külsőre úgyszólván nem vál­tozott. Az érlelés azonban egy új eljárás eredményeként gyorsabb, így ugyanebben az érlelőhelyiségben háromszorosára nőtt a ter­melés. Az újítás egymillió márka beruházást tett fölöslegessé. A munkatermelékenység is magas színvonalat ért el. A wernesgrüni sör­gyáron kívül Európában csupán egy északi és egy nyugat-németországi sörgyár ér el egy munkaerőre számítva több mint 1200 hekto­liter évi termelést. Hogyan késsüljön a művelődési terve NAGYATÁDI JÁRÁSI TAPASZTALATOK Beruházási hitelek az alj esztendőben JANUÁR 1-TOL ÚJ HITELPOLITIKAI IRÁNYELVEK A vállalati beruházások pénzügyi fedezete több forrás­ból — a fejlesztési, alapból, az állami hozzájárulásból, a. be­ruházási hitelből — tevődik össze. A hitel megnövekedett szerepére utal, hogy a vállala­tok, a szövetkezeti gazdaságok és a tanácsok 1968-ban több mint hétanilliárd forint beru­házási hitelt vettek igénybe. A jövő évben az ideivel nagyjából azonos összegű be­ruházási hitel folyósítására lesz lehetőség. A több mint hét­A legnagyobb tétel i Az 1969. január 1-töl érvé­nyes hitelpolitikai irányelvek % gyorsan megtérülő beruházá- iok hiteltámogatását helyezik előtérbe. Ennek megfelelően a hitelkeret legnagyobb tételét a középlejáratú beruházási hite­lek alkotják, amelyeknek fel­tételei — 36 hónapos lejárat és 8 százalékos kamat — válto­zatlanok A hitelversenyben azonban azok a vállalatok lesz­nek az esélyesebbek, amelyek rövidebb időre kérik a hitelt, azaz gyorsabban tudnak tör­leszteni. Megváltoznak a hosszú lejá­ratú hitelezés feltételei. Kezd­jük azzal, hogy a hitel lejárata nem az üzembe helyezés idő­pontjával kezdődik, hanem az első kölcsönrészlet folyósítá­sával. Nem kevésbé fontos az a változás, hogy 1969-ben hosszú lejáratú beruházási hi­telt csak a hitelpolitikai irány­elvekben preferált — kedvez­ményezett — célokra lehet nyújtani. A kedvezményezett és ki­emelt célok — a lejárat és a kamat mértéke szempontjából milliárdos hitelkeretből mint­egy kétmilliárdot a szövetke­zetek és a tanácsok vehetnek igénybe, míg a népgazdaság különböző ágaiban az állami vállalatok mintegy 5,5 milliárd forintot Az újonnan induló oeruházások hitellehetőségei azonban szűkösek, mert az 1969. évi hitelkeret jelentős részét lekötik a meglevő hitel- szerződések és a folyamatban levő beruházások 1969. évi szükségletei. i középlejáratú hitel — négy csoportot alkotnak. Nyolcéves lejárattal és hat- százalékos kedvezmény«! ka­mattal lehet hosszú lejáratú hitelt nyújtani az életbiztonsá­gi szempontból halaszthatat­lan, a szociális ellátást javító, a jóléti intézményeket fejlesz­tő beruházásokhoz. Tízéves le­járattal és hétszázalékos ka­mattal engedélyezhető hitel egyebek között mezőgazdasági termékek tárolásához szükséges hűtőtárolók létesítéséhez. Tíz­éves lejáratra, hatszázalékos kedvezményes kamattal nyújt­ható hosszú lejáratú hitel a vidéki iparfejlesztést szolgáló beruházásokhoz, ha azok a ki­jelölt területeken valósulnak meg. Ugyanezek a feltételek érvényesek a gáz- és az olaj­felhasználást növelő, a lakos­sági javításszolgáltatást és a sütőipar fejlesztését előmoz­dító beruházásokra. Tizenkét éves lejáratra és hatszázalékos kedvezményes kamattal nyújt­ható hitel mindazokhoz a be­ruházásokhoz, amelyek az or­szág fizetési mérlegét javít­ják. a hitelkeret nem nő jelentősen* i .hitelnyújtás feltételei pedig szigorúbbak A Beruházási Bank felméré­se szerint a népgazdaság álla­mi szektorában a. vállalatok 1969-ben több mint 30 száza­lékkal kívánják növelni a be­ruházásokat. Ha figyelembe vesszük, hogy 1969-ben a köz­ponti és a vállalati beruházá­sok aránya kb. azonos lesz, nyilvánvaló/ hogy a vállalati tervek valóra váltása tovább élezné a beruházási piac fe­szültségeit Magasabb kamatot kapnak a vállalatok is Nem véletlen, hogy a hitel- politika — miközben a hitel­nyújtás feltételét szigorítja — egyidejűi eg akk umulálás ra ösztönzi a vállalatokat. 1.969. január 1-töl a betéti kamatok emelkednek., az eddigi 2,3. il­letve 3,5 és 4 százalékról 3—5 —6—7 százalékra. A betéti ka­matok a hosszabb lekötés ese­tében nőnek jelentősen. A bank másféltől két évig terje­dő lekötésnél hat-, két éven túl pedig hétszázalékos betéti kamatot űzet, az utóbbi eset­ben a betét hozama eléri a hosszú lejáratú beruházási hi­telekre előírt jövedelmezőségi minimum szintjét. (100 forint befektetésre 7 forint jövede­lem.) A mezőgazdasági üze­mek és a tanácsok betétei után a bank. alacsonyabb kamatot fizet, ennek maximuma 5 szá­zalék. (Ezekben az ágazatokban a hitelkamat is 5 százalék.) Ezekben a hetekben az or­szág valamennyi községében elkészülnek az új, 1969-re szó­ló népművelési munkatervek. Népművelőink és a kulturá­lis bizottságok már minde­nütt munkához láttak, hogy körültekintő 'elemzéssel hozzá járuljanak községük művelő­dési tervének elkészítéséhez. Mielőtt végleges formába öntenénk jövő évi terveinket, érdemes összegeznünk néhány idei tapasztalatot. Az idén tér­nek át művelődési ottho­naink, községeink az »évados« (az i • -‘at tanuké? igazodú tervezésről a naptári évre szó­ló munkatervek készítésére. Az áttérésről megoszlottak a vélemények Érveltek mellet­te is, ellene is. Az új terve­zés kétségtelenül megterem­tette a gazdasági és művelődé­si tervek összhangját. Egysze­rűbb lett a statisztikai mun­ka, a költségvetés elkészítése. A népművelési feladatok egy jelentős része még mindig az oktatási évadhoz igazodik. És ez magától értetődik, ez a jövőben is így lesz. Például a különböző szakkörök, tanfo­lyamok: akadémiák stb. — de még a műkedvelő csoportok is össze! láttak m mkáshoz, és a tanév végén kevés kivétel­lel »vakációt« tartanak. Ter­mészetesen helyes volna, ha egész évben intenzív munka folyna, ez azonban egyelőre inkább csak kívánalom. Még a költségvetési tervezésünk sem teszi lehetővé a folyama­tos tevékenységet, mert a cso­portok. szakkörök stb. kiadá­sainak anyagi fedezetét csak évi tíz hónapra biztosítják. Az első év tapasztalatai azt mutatják, hogy az új terve­zésre való átállás nem ment simán. A járás községeinek többsége az év utolsó hónap­jaira már alig-alig tervezett valamit. Mivel a folyamatos­ságot csak kiegészítő tervek­kel sikerült biztosítani, így er­re a három hónapra min­denütt »pót«-terveket készí­tettek, ez viszont újabb ad­minisztrációval járt. A községek terveinek több mint a fele helyesen tükrözi a falu gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális arculatát Tartalmazza a feladatokat a népművelési terv is. Végre­hajtásukban viszont sok igye­kezet, helyes törekvés, erőfe- azítés ellenére sem sikerült elérni a kitűzött célokat Szin- i te mindenütt szerepelt a gaz­dasági termelőmunka népmű­velési eszközökkel való segí­tése. Ez a törekvés jó néhány községben eredménnyel is járt. Az új gazdasági mechanizmu- magyarázatát azonban a leg­több helyen elintézték egy vagy két ismeretterjesztő elő­adással. Egy másik példa: a művészi ízlés fejlesztésében rájuk háruló feladatot elin­tézték egy kiállítással, vagy egy ismeretterjesztő ülm ve­títésével. Olyan tapasztala­tunk is van, hogy némelyik előadó többféle előadásra is vállalkozik. Két községünk­ben az iskolaigazgató tartotta a lakberendezési, a méhészeti, a gazdasági stb. előadást. Pe­dig a polihisztorok kora .már régen lejárt, és ezt nekik is tudomásul kellene venni. Tervezésünknek az is hiá­nyossága még, hogy a népmű­velés hagyományos formái és az új módszerek csak egymás mellett, de nem együtt élnek, nem mindig segítik egymás hatását. Ennyit néhány kiragadott tapasztalatunkról. De hogyan tervezzünk az új évvel Az Országos Népművelési Tanács irányelvei — amelye­ket 1967-ben dolgoztak ki — hosszú időre megszabták ten­nivalóinkat. A párthatároza­tokat, az új gazdasági me­chanizmus tervezetét tanul­mányozva és figyelembe véve kell elkészítenünk az 1969. évi tervünket. Ismerni kell továbbá a község, a település gazdasági, társadalmi helyze­tét, a feladatokat, a termelő­egységek termelési profilját, célkitűzéseit, a tsz-ek, állami gazdaságok, üzemek dolgozói­nak művelődési viszonyait, kulturális ellátottságukat, az egész lakosság ideológiai ar­culatának jellemzőit, az in­tézmények, tömegszervezetek terveit. Az egész község fő felada­tainak megjelölését kövesse az egyes csoportok, rétegek sajátos művelődési tervének a kidolgozása. Mindehhez pontosan meg kell határozni tevékenységünk hatókörét, va­lamint a más szervekkel, in­tézményekkel való együttmű­ködés formáit. A feladatokat m általánosa Ságban, hanem konkréten je­löljük meg. Nem maradhat­nak látókörünkön kívül a népművelés fehér foltjai, a külterületi lakott települések sem. Gondoskodjanak ezek népművelési szolgáltatásairól is. Fontos — végül, de nem utolsósorban az is —, hogy a terveket valóban kollektívák készítsék el. Olyan munkakö­zösségek, amelyek a sajátjuk­nak érzik majd, és együtte­sen munkálkodnak a megva­lósításukon is. Dorcsi Sándor A mezőgazdasági ugyancsak közép- és hosszú lejáratú hiteleket vehetnek Igénybe. A hitelezés alapvető feltételei: a középlejáratú hi­telek futamideje 48 hónap míg a hosszú lejáratú hitele­ké 5 évtől 15 évig terjed. A hi­telek kamata az eddigi 3 szá­zalékról 1969-ben 5 százalék­ra növekszik. A lejárat a me­zőgazdaságban is az első köl­csönrészlet folyósításával kez­dődik. A beruházási hitelekké1 a mezőgazdaságban a folya­matban levő beruházások be­fejezését, terméktárolók léte­sítését, a hústermelés növelése érdekében a szarvasmarha- és a sertésférőhelyek építését kí­vánják a bankok elősegíteni elsősorban azok a termelőszö­vetkezetek számíthatnak hitel­engedélyezésre, amelyek saját forrásaik bevonásával a beru- názások gyors megtérülését biztosítják. Mivel a kedvezőt­len adottságú gazdaságok nem versenyezhetnek a tehetőseb­bekkel, számukra a hitelkeret elkülönített összeget tart fenn. Kétségtelen, hogy a beruhá­zási hitelpolitika a vállalatok­nak nem ígér hitelbőséget, hisz Végeredményben mi várható 1969-ben a hitelpiacon? M' i korábbi felmérések is i. utaltak, hogy a vállalatik hi­teligényei többszörösen meg­haladják a hitelnyújtás lehető­ségeit Az is bizonyos, hogy a vállalatok — a. tervezettnél magasabb nyereség következ- fében — fokozott mértékben hitelképesek, ami kiélezi a hitelversenyt, ezért csak a leg­kedvezőbb feltételekkel je­lentkező vállalatok számíthat­nak hitelre. G. L A mezőgazdaság hitellehetőségei üzemek ELZÁRVA A KÜLVILÁGTÓL Ha télvíz idején nyári esőzések alkaimával látogatja meg valaki a falut, sajnálkozó fejcsó- válással veszi tudomásul a cím jelen­tését. Kisasszondról van szó. Bár a gyalogút, amely kígyózva ve­zet a lombjukat hullatott s a decembe­ri széltől hajladozó fák rengetegén ke­resztül, eléggé járható: legföljebb csak bokáig merül a sárba az ember. Az út torkolatában, ahol eléri Kisasszondot, jobbról hatalmas homokfal magasodik az út fölé. Balról mind gyalogos, mind jármű számára állandó veszélyt jelen­tő vízmosás szakadéka tátong. Ez a sza­kasz nem több ötven-száz méternél, mégis elzárja az egyik falurészt a má­siktól. Az emberek és a járművek kény­telenek egy kilométeres kerülővel meg­közelíteni a vízmosáson túli házakat. Ahogy elmondják, nem hanyagság ennek az oka. Előfordul, hogy ha napokig esik az eső, reggelenként azzal kezdik a munkát az emberek, hogy betemetik az éjszaka keletkezett vízmosásokat. Jár­da úgyszólván nincs, építésével mégis igen lassan haladnak. A templom felé, amely büszkén emelr kedik ki a sártengerből, egy kis hídon vezet keresztül az út. A híd alatt patak csörgedezik csöndesen, békében. Csak ha nyáron megzendül az ég és a felhők kiöntik dézsájukat, akkor háborodik meg. Nem is csoda, hisz ez a legmé­lyebb pontja a falunak. A kis hid sar­kaitól a víz kimosta a homokot, vagy elsodorta a szél. A papdombon, a temp­lom felé vezető úton feljutni kocsi számára sem tanácsos. Traktorral pe­dig egyenesen életveszélyes. Egyszer a jól működő fékek ellenére is visszafe­lé kezdett csúszni az egyik gép. s csak g vezető lélekjelenléte és baián szeren­cséje akadályozta meg, hogy baleset keletkezzék. Az emberek félve ülnek fel a pótko­csikra, mert a vezetők óvatossága elle­nére sem érezhetik magukat biztonság­ban. Kása Pál egy kissé ironikusan mosolyogva mesél a kisasszondi köz­lekedés nehézségeiről, de valójában őt is el szomoritják a körülmények. — Bizony, ha felülök a megrakott kocsi tetejére, öregségem ellenére is sűrűn ugrálok egyik széléről a másikra, ha nem akarok megfürdeni a pocsolyá­ban. Egyszer mégis baj történt — foly­tatja most már kissé elkomorodva. — Szalmát hoztunk a majorból, és egy esőtől kimosott gödör akkorát vágott a pótkocsin, hogy lerepültem a tetejé­ről — Szerencsére megúsztam kisebb zúzódásokkal — teszi hozzá halkan. Ilyen és hasonló esetek egyre gyak­rabban ismétlődnek a faluban és határ­ban. Olyan is megtörténik, hogy úgy kell kiásni a járműveket a mély sár­ból. Kisasszondot két út éi « c** O a kaposvári műút- füooAítJ gyakran ezek is járhatatlanok: a kiskorpáéi a Kapos folyó fölött átívelő rozoga hid, a kaposfői pedig mély és veszélyes ká­tyúi miatt. Télen még az élelmiszerbolt ellátása sincs teljesen biztosítva. Elő­fordul, hogy lófogattal sem merik vál­lalni az áruszállítást., Dákos István tsz- kocsis már egyszer megjárta: felborult egy rakomány sörrel. Sok üveg össze­törött, de ahogy elmondja, figyelembe vették az útviszonyokat., s így mente- sült a kártérítés alól. A tanácselnök is keseregve beszel no- hés helyzetükről. Nines a faluban or­vos, s ezért a járhatatlan utak különö­sen nagy veszélyt jelentenek. — ■ Nem is tudom, mi történne, ha egyszer hirtelen életveszélyes baleset érne valakit. Télen, meg a nagy esőzé­sek idején a felázott és behavazott uta­kon a falut megközelíteni, de még el­hagyni is lehetetlen. Egy kis szünetet tart, homlokát rán­colva végigsimítja fekete haját, majd csendesen megjegyzi: — Megpróbáltunk mindent, de eddig még nem került ránk a sor. Talán a jövő évben megvalósul a falu álma. megkezdik a már oly régóta várt bekö­tő út építését. A kulturális élettel is baj van. Az oktatás sem megfelelő. Bár csak húsz tanulója van a kisasszondi iskolának, mégis furcsának tűnik, hogy egy pe­dagógus tanítja mind a nyolc osztályt. A kisasszondiak remélik, hogy a bekötő úttal ezek a problémák is megoldód­nak majd. rorga JLajos úgy szá­mol.in hogy tizenöt éves elnöksége tv lyll'} alatt harminc család hagy­ta el a falut. De az ő véleményét erő­síti meg Deák István traktoros meg­jegyzése is: — Menekülnek innen az emberek. mert barátságosabb környezetbe vágy nak. Pedig úgy érzem, a kisasszondiak szeretik a falujukat. Tavasszal és nyáron, száraz időben szép is ez a vidék. A dimbes-dombos. erdőktől övezett lankák csupa kedves­séget és derűt árasztanak. Csak télen és esőben sivár, kietlen itt minden. S., Varga József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents