Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-08 / 288. szám

OMOCT1 níplap

8

Vasárnap, 1968. íiuirtat *'Szemelvények a fyövös tíiságból

(Folytatás a 7. oldalról.)

a városi munkásnak. Nincs semmivel sem kevesebb oka, sőt még több, mert mégjobban elnyomták, kizsákmányolták. Ez a forradalom, mely a proletariátus és a földművesszegények együttes uralmát jelenti, megteremtette a proletárok, a város dolgozóinak, és a falu dolgozóinak szövetségét. Közösen kell folytatnunk a felszabadulásért való küzdelmet, közösen kell felépítenünk a szocializmus társadalmát, ahol nem lesz kizsákmányolt, ahol nem lesz elnyomó és elnyomott...

A Vörös Újságra mindvégig jellemző volt az őszinte és kendőzetlen hang, megtalálta a módját annak is, hogy cikkeit színes, harcos, magyaros formában közölje. A Vörös Újság április 9-i száma így ír az 1919 április 7-én megtartott első szabad és általános választásról:

Magyarországon, ahol nemrégen még a baksis, a pálinka és a csendőrszurony választott, tegnap a szervezettség, a fegyelem és a meggyőződés áhítata, az első tiszta és becsületes választás csodáját produkálta. Tiszta és becsületes volt ez a választás, nem csupán azért, mert senki és semmi nem gáncsolhatta el, hogy végre a dolgozók igazi képviselete jusson az állam vezetéséhez, de azért la, mivel csakis a pusztulásra érett kapitalista rend eltiprott rabszolgáit, az igazabb társadalomért küzdő proletárokat fiiette a szó.

Amikor az imperialista

csapatoik megindították of- fenzívájukat a Tanács-Ma- gyarország fiatal Vörös Hadserege, a fölfegyverzett munkások bátran szembeszálltak a túlerővel, számos esetben megfutamítva az ellenséget. A salgótarjáni bányászok és munkások például egy hétig tartották a várost, míg megérkezett a Vörös Hadsereg 6. hadosztálya és szétverte a betolakodókat. A Vörös Újság május 18—i számában így ír erről:

Ezek a katonák, akik hosszú

id6 óta szinte pihenés nélkül,

. fáradtságot nem ismerve harcban állották a Tanácsköztársaság életére tőrö ellenséggel szemben, olyan jelét adták * proletár öntudatnak, és fegyelemnek, amely kell, hogy a hadsereg minden katonáját áthassa. Május elején 6k men- . tették meg Salgótarjánt; St tették lehetővé, hogy Salgótarjánban ma már a széntermelés normális mederben folyik; Ok voltak azok, akik a salgótarjáni bányászokat egy heti nehéz védöháre után sietve felváltották . . .

Július második felében a uadihelyzet rosszra fordult, a Tiszán átkelt imperialista csapatok közeledtek a fő- t áros felé, és a belső áruiá« is az ellenség kezére játszott. A Vörös Újság ekkor is őszintén vázolta a hely- elet.

Augusztus 1-én a tanácsormány elhatározta lemondását, a párt lapja 1848—49 , agy forradalmának emlékét idézte:

Sorsdöntő órában, amikor mindenünnen ránk ; csarhodnak az egész világ \ értől mocskos rablói, Petőfi emlékét Idézzük, a lorradalmárét, aki élt és méghalt a forradalomért.

„A somogyi munkássajtó 1919-ben”

tvárí Munkástanács lenti ki Gvet^ai János a feb- mel — Somogyi Munkás és tilaixrt Péchv- SéftSStWPS v

A kaposvári Munkástanács tagjai 1919. január 10-én megjelentek a Somogyi Hu lap ,u- lajdomosánál, és -... közöltek jeie a Munkástanács hátú o- zatát, mely szerint a nyomda- váLiatatot a lappal együtt átveszik, A nyomdatulajd ncs természetesen tiltakozott az átvétel ellen, a megbízottak azonban kijelentették, hogy a Munkástanács határozatát végrehajtják

Ezzel a nappal kezdődik megyénkben a munkássá j tó története és a TanácsKöz.á- saság alatt éri el legfényesebb korszakát. A Somogyi Hírlap című lap délután jelent m. g. így a délelőtti .eseményekről tudósíthatott rövid hírekoen. A Munkástanács a lap szerkesztésével Gerő Manót bízta meg, aki korábban haladó szellemű állásfoglalásával kitűnt a helyi újságírók közül. Február végéig ő sze.k.szti a lapot, melynek kiadója először a Kaposvári Munkástanács, majd a Somogy megyei Szociáldemokrata Párt lett. A lap Somogyi Hírlap néven 1919. április 1-ig jelent meg, ettől kezdve Somogyi Munkás címmel lesz a párt reggeli lapja. A Somogyi Hírlap jelentős szerepet töltött be a megye munkásságának balra- tolódásábam. Az 1919 februárjában megyénkben bekövetkezett forradalmi változásokhoz mozgósító, felvilágosító erejével járult hozzá a lap. Egymásután közli az osztályharcos munkás- és paraszt- gyűlésekről szóló híreket. Február 15-én a marcali környéki agrárproletárok gyűléséről közöl tudósítást, ahol forradalmi hangulat uralkodott Kovács József és Tóth József beszéde nyomán. Úgy emebben a számban a hírhedt Tóbi-féle ellenforradalmi szervezkedésről ir a lap. Beszámol a Nemzeti Tanács február 14-i Üléséről, melyen Tóth Lajos kijelentette: »Q szervezett munkásság minden ellenforradalmi megmozdulást ügyelőmmel kísér és elfojt-. Február 23-án pedig az előző napi tárgyalások után létrejött mezőgazdasági munkások kollektív szerződéséről közöl jelentést

A FÉK ŐSZ helyi szervezeteinek megalakulásáról nap miint nap olvashatunk rövid híreket. A kisgazdapárti kormánybiztos elleni tüntetésekről, tiltakozásokról szóló tudósításokat olvashattak a lap hasábjain február végén a somogyiak. Ezekben a napokban foglalt állást a Munkástanács a termelőszövetkezetek alakítása mellett. A termelő- szövetkezetek miatt az ország burzsoáziája és a polgári kormány is a feje tetején áll, jemel — Somogyi Munkás és Somogyi Vörös Újság — látott napvilágot A Somogyi Munkás tuvábbr, is reggelenként jelent meg, és az előző napi es-mé.iy.kiői tudósított. A Tanácskö-tár a- ság alatt friss tudósításaival, tartalmas vezércikkeivel és szellemességével kitűnő támasza volt a pártv£Z3tő:égnek. Az akkori közlekedési viszonyokat ismerve a leglehete le- nebb nehézségeket lekü dvc minden , fontos eseményről tudósított, ami Somogybán történt. Igaz, a legtöbb témát Kaposváron találta meg az újságíró. Hírt ad a Vörös Had sereg toborzásáról, a somogyi proletárok harcáról, július 4- ón pedig közli az érsekújvári harcokban hősi halált halt Latinka-századbeli Ódor József, Tengerdi Sándor és Sülé Károly nevét. A lap többs ör beszámol a Megyei Propaganlenti ki Gyetvai János a február 28-i ülésen. Bátran leleplezte március elején a Somogyi Hírlap a földbirtokosoknak a tabi járásban folytatott aknamunkáját. A földbirtokosok értekezletükre berendelték a cselédek bizalmi férfiad, és követelték tőlük, hogy helyezkedjenek szembe a már megkötött kollektív szerződéssel. Am a tabi birtokos urak aknamunkája visszafelé sült el, mert az agrárproleíá- rok bizalmiai kimondták: a megkötött kollektív szerződéshez ragaszkodnék, és követelték, hogy a járás összes nagybirtokán alakítsanak termelőszövetkezetet. Jelentősek a lapban megjelent vezércikkek, valamint Lat.nka Sándor itt közölt ír'sai. Latinka első két cikke 1919 január 25-én jelent meg a Somo-yi Hírlapban, »Üzenet a földesark- nak!- és akar a várdai

bíró?- címmel.

Január 26-án -Nyílt levél a ♦.*»*>

/ művelődés- ügyi miniszterhez-« című cikkében a nagybirtokosok szatocutálásáról ír. Február elsején, valamint 4-én két újabb cikkét közli a Somogyi Hírlap, Latinka ezekben az írásokban megcsillantja politikai, újságírói tehetségét Kitűnő eszmei érvek felsorakoztatásával Latinka Sándor a lap hasábjain teszi nevetségessé a nagyszakácsi pap mesterkedéseit, valamint a deres- A Volunta* elsfl száma. {isi*, február áj

törvényt

A Tanácsköztársaság kikiáltása Után, április elsejétől 1919. augusztus 5-ig a Somogyi Hírlap Somogyi Munkás néven jelent meg. Közben a városban megjelenő másik napilap, a Somogyvármegye április 6-án megszűnt, illetve két nap múlva Somogyi Vörös Újság címen jelent meg június 8-ig. A Somogyi Vörös Újság a párt délutáni lapja volt a Tanácsköztársaság idején. A nagy papírhiány miatt Latinka javaslatára a két lap fuzionált, és 1919 június 11-től Somogyi Munkás néven egy napilap jelent meg Kaposváron. Két napig 1919. április 30-án és május elsején

ifi v fiofitk 'Wo ww :

b*>«Céx3x< íx. « $x : x<.x<3>:

, :

■■■ ■ :,;x. ifi

<x '<

*> • * ;

>- x$e><© xóy.Yk .♦ >>x

:

■ ■■ ••

<<-X /©>:■»::

; **><• :

a ■**&■:%<• ** í

:x* «•:. : •------„A

S - <x

>: A l' -fi.'*'

> - >:••<•:,«; ■A

;.♦> -4>-•<©, >-..• ,

:■■■■*■■ 4*

av >:©>x •:<■

A> >'

i

, x<-.x.v<-. -<-> ....

'xi'-'X**:

. x ..s y , x : > :-y. :..4 y

W-< ifi* -<•

9.'. fit

: ó ■>:' !••>

•> ■ ::<•>

>V-" ■>:- . « © x- .<-'A •• ' < •’

V .. fi'

Afi fi

xn<:.?

■■■■/<«#■ ■>:<■:> X' ?,Y> i

m«,» .fi'i. b ’'sA(.yK

■Xfitfifit.

■a:

Vv fi fix v,; X«y fiőü:

fijV.fis.jfi.

■ .• :

«*«'•*<■ Si : • >v-fcvÄjx :\ fefSSJfc v- > . . <

ÓXJÓÓXv vX-Xyk-X . <

vXy <v .;.

iv: »•<.$ v/. ,

ítwsuöwx x:

"fix >%*<•••' bx 've*' *v. <•:

<W.>. «. v/. jy;v.í-*;w >

w fixyx- xw*:>-*4 '■

í* >; : '■} <tt tyí a<v>X fis*XXA>'

■< •• X*y(".y ■>" *

, .'» <.. V-:<- ő• •*

> •

. -..< :<• • ' • • •■, ... > >' <'•

■s

I <•• ••>* ' <*. *<*•«* ■* i

.. * <■■■■*> < «<■■#»» - • v.-<4 x

fo> x4©x«ŐS*. dÄfikfitfit> fif" :

'•»"* '

"■<* »»© v.-/ v '...ój >*/■■<- •>. •-y»> » »-A.-:- áttok

tilapot Péchy- Horváth Rezső és Bon z . ó- zsef szerkesz- +ették. A lap összesen három számot ért meg és február közepén szűnt meg.

A lap jórészt átvette Göndör Ferenc hetilapjának,

Az Embe nek hangját és formáját. A politikád témák, időszerű napi események közül néhánynak a címe: A város parlamentjéből, Mitől fél Kladmgg Alajos'! Szesztilalom alkohollal stb.

Bátor kezdeményezésnek számított * kaposvári gimnazista fiúk lapaía- pítási akciója is 1919 elején.

A Munkástanács, valamint Hudra László tanár segítségével a Virág önképzőkör fiataljaiból verbuválódó A Somogy vármegye Mis. március 11-1 eflcke » m«•szerkesztőségo *yei direktórium hatalomátvételérül.

néhány ko>■» wx-r: • V

yXS<ON<. \ •' > S

* y-y.óyM-ok-:-:

■y ■ <<*< 4

>'

« &k>i >:■

£ x>k > •>>>kS’*xs '■■■Aky/y

x r $>;•> • X<k-ÍM<tX

**&»*> .: v %<•:

:v. y£..ik> • «.v

' x« w: X ^

■ v í ■>: /.* >' k i y.-Aik- >. x

Hlkiiko 4 vó»y«if

>v • •, x • v .........•>

> <••• X'

*:«}! :

....... ... .#»«*! Ä4.VO.

yv

»X cfopy.ss, tx-Z

»rttxto mrx*- k «SxkHfttmx X«*:*

x y.ykistyft ot>»:»i>/.

■■■*> * <<-4xVi»íí' VX-;>

.A K»X- «Jóéit <'.»»/<.,tv.y ••>: '**95. ^ <««ÜKJ>/>x:

iMiwWBt# >óí: •£.«<:*, öv

bííkiem.. 'rtxí* &v/k<4!# V toi «r

n '■ ■■rMa'- i

>v a

W ' : > At t ••>: •

4», 5» VkX.-WAótüAikX-MX yMtAt^Sfx ('■siidii:*- "t kitt-í ■: .

.Alfát*

+ttosúásuÍJ *** ■»>» &#■*■<«■* :>.x>

. 1W51 <#xifo&Ax: 4 y< » jisAíiÜv.i

.4» « *<<<«***

yvM>x*»*- i

*>*■■ ÁVíií «■:• \y->

> ó«í. óXSft < •

<&»■ y. ;

9>&Má$Sáá&. i :»:WAo< x t-yxi- S f -4XÁ. Vx-fc*-x:;

, í t&ÜA&z»jy.iüX »K&yr-<• úx«xv,x- .......

> foant-j» < :■: <& f.......

í

.xit.r

«<P«4v4 léXWX«

„ ■■■*<*> <

<** » : -y < x. ^

díókdof XfÄ< fk>:

■>,. ■ <<k :

Í--.-.ip.g.v.vx^>y.. ,: x- •

; : yXc*«y>x >?>>.- > X •>. ;

;<y,Xx>>^y i.

da Osztály vidéki előadásairól! Így tudomásunk van a Marcaliban, Lengyeltótiban és Tabán tartott előadások témájáról. A társadalmi fejlődésről, a kapitalista i és kommunista társadalomról, a munkásosztály kizsákmányolásának gazdasági okairól és az osztályharcok történeti szerepéről tartottak előadás4 a falvak lakóinak. A lap június elsejei számában »•Somogy terméskilátásai« című cikkében foglalkozik a várható termésmennyiséggel. Itt olvashatjuk, hogy a 268 termelőszövetkezetben mintegy * - s 620 000 holdon folyik mintakorona hozzájárulással mintaszerű lapot indít 1919. február 8-án, Voluntas (Akarás) címmel. A lapot diákfiatalok írták, sőt szedték a nyomdász fiatalok segítségével. A -szerkesztőség- Quittner László lakásán gyűlt össze, ott döntöttek a beérkezett cikkekrőL A helyi levéltárban nemrég előkerült a Voluntas első száma, amelyről eddig nem volt tudomásunk. A február 8-i számból az Ady Endre haláláról, a forradalom lényegéről, valamint a művészetről írt cikkek jelentősek. A február 26-án megjelent második számból a Társadalmi elleniéyy> hótni*' oVOLUNTAS

a két napilap összevont cím- szerű gazdálkodás.

i,4j! UMWft iw»x.

ií*X *Vk}:ókh 3$ kvitt**:.

.• . > '■'»/■vH ''sx </ t,í 1 i

y<> . <: y',.yiv< i'.r.yy.'n- bx,

; xí/-. - <• ::> .«.• U>:< ke ári > ;

ó A

fy'toíK V>/<>V % <ííf.:>

•: <4: >»;> « > ••• : "i •. A >:<■>: > fxr- '* ** •> wf'

%>'My <c í;- wíj.

.. x

< >*•:•:< . I «. ók>>x\-Ad •:

V.o^vv-::

> y - «tiK-fi ........

iy>:y >.*:■ fii. '

! : :• . ' >•■> X-Lv •«.

». • >y< •• '■ «>:• «.«,.< x«

:. v- : zy.y -«ó.éojoe-y- S&mie»»: < > A

;• yjE>J .:?"■ v... 1x-. . ............

:

V\.k<yf

> ••xy.>r-x:í.

•' <gzí< X>-.y t

: xv < :«• »«S^. tóátg» mmt

Nx-:b

«« í

c;>xvíc.>5 ■;;

■ ■

«>»■ Í«SS<Í

*. J

««és.««

ví?VjV/'-I

•x9.fi ' { *:;■'fi jftiv yxrtif

k . Hifik ■■ < s.4x Akti • Vftjj ■' ^ /y- í •»-< xó'Afiiix-;

i

m&.-ÍK ix-y- -fii ■

”<•>•< < x.< or-- ■

vv ■>>■»

•xV3 >$.< !. óííijíií 4 A

«:»:->> r< V, </: >x<<4< ;

< «V. .:

j W/:-.r .Í^^ÍO-yF•Xíj'*1 ; ty.*!- x*x«^«

: x» ^tSÉ-x ,J»Ä«l.i

3x<y:' í *xü-x«4« «oy-yoür MHá

: »0-- 0 - :<<■ Üo /, txvx* :-:^í o »> > ? < 4x '• < v • • ' > >>*<* ó

i tövv: » tv. s *4*00*.

, , . , , <i x.v.y < y>«.-■vr;x/>:*: :>•>>< w K'.sl j

■ < v • y i V«

• > V

; >• i .é 'kXO X-i ábrs'A'.gfi::-- :,«í<

X.'ÓÁk

; ty,.>«,y,-.

.»

........s X< .V > > t •««íí’í,.y<

b. >íft! ■', < x.svc; 'Ihfiyóxv. fioM ***•«•:< íf -•»x < y :t V >:»' <o>\ ■ •'**' ‘As* fikitu :v}:óxc« ? í.: <4«.:4 %{ v •, xí,«<. fit/A ■ «•> '•< *m«<: fifi.fi • >:fi

■y.fiy > <í>: St-x;

: <X(W§:; iy-x- fi fii» ve

■»■AX'S« i V>M köS j :

4 A>.iM.-AÍÁ -. ■X«« -«:«< >.

ty/tx-;:

fik fi, ' > tfifi. ifi A'íjfififi .<

x : < -*4: S:->X Sitiid:

<-x-fifiMfi< is.fi.' ói'fi.fi« > <Av«i:y;»

' yfiifi/-* : »fi

w.í.y. í-y. X.. >.<<*, >kf :

: »«.»‘v > ix-ÁKfi í»>v,

■■ fiX. ,V •

< x-50 :*í Wí :í

.................

«

< « « . -yj: .«:«.:•> X« ' í <-xfi*>:>:■*, <>

4 <••'«;; » -.. : : x> fi.ofi/"A4:< >

>xí »>x «o- ■• .y.- .>y<.x4 - yy-y;.. V;>x.> x< >>-: ••• .•> •:

■/y/ókfi-tfi. . ■■■■■'. xr X- •••y z-v < ^ ; fisfi-.-vfifiv,. -y < ,•> .. : •.< :.>>>{ :>4y ••

xbáJxXtijlií « txAtfioi fi, .fifififr:: wfi/fi '■«:

ifi'.'''■XffiYfiffi'/X -• <&*■ *'«■<:

ó ■, .yfiy, 4».■z-zb>' w- :* tv. : /vá .

'-'fiVfifi.fi'-" ' --fi- .•> <-•/ 'fit) fi í\ ;•.« Vx:t4:-:4;;:-x>, >; A

«4 MX/.W-y, 'Xofi/sy ■>>, «vjt » Va y. :«-: fx- ¥5W*J4:v.< <-:«4c-x«.fc.. v-x.: fi.fi. «kvw< •' :•> Y <. <&> ><♦:

: t.-xy fif-yiffi.-*. fii/ .'fit- 4x4

■Mfi-A.'#/'*. i 'Ky.fiófij&Á *x < fi ? :*í>. -ÍMi ií##4\ ÍS»:í :>X4«

y . yxy. v<..y.l< v.4>.- < v-fc:t ■■/ -• .wV««». '|jAÚa|

ú •' '• v<v • -•:««.4. x > lop o«xN í .

.4 :-ív^>> x iv:. .,v... ^: x.'X4*^xt<. ő

■,i> y- :: ;

>> ' :4« 4>:< ><«í- > >t kj» ;;

xy.x : bx-y :4:4xo ,yy«x

<• ''ifii>,'-'> fi.hfii* kfifi.fitó. í'ffi/. 4 A' >v<?- ' ' 'fit'/.. >:-. i.uyAV. :b>w,>v «««»/ .

o < :y»X>r- : •: ítt-x-\-:->y. -■'■ ■■i fi'»**». fi(

a ilififi.fiy.fit. fiA.,\: iy/ífi&J ilfifififi. ***&/*•>,

■kfi'óYAiX-- />>■>.:<> x >:»:»•■' >•••>

«• t'- w «J4X-- **•*;•». .

y:-. :•»»;; :«•>. y-x.-« Xíj^xa i-.-’>íxt<<x,>Av

| ' V- • ' IW-ÍW ' ’ ' " ’ "

: * tatfikkfifififi fi' - Ä«

•x>.4 ,y>. >.<<4»y ; aáy*x<ao.k 'ifim 'Smfitett xie

Mfi.4si.-Y <.y ’:< fid ifin»:« í W4. ykj-x-xx©*, )Ä«»\ tefi'-l &**<

i*l iiib

A Somogyvármegye Ült. tütiáltásárét

cskOztársaság

A Somogyi Munkás hasábjain olvashatunk szociális, kulturális munkáról szóló tudósítást is. A június 11—i számban olvashatjuk a Megyei Munkástanács elózó napi határozatát: -Somogyvármegye Munkástanácsa a Tanács- köztársaság rendíthetetlen híve és annak feltétlen fenntartásának álláspontján áll-. A június 13-i számban így méltatja a megye helyzetét a Somogyi Munkás: -Somogyvármegye munkássága és azok vezetői — minden szerénytelenség nélkül beszélhetünk erről — nemhogy a proletárdiktatúra megalapozása óta tettek tanúbizonyságot az igaz forradalmi szellem és érzés diktálta munkáról, de ami megdönthetetlen bizonyságú, már március 21-e előtt is a Termelő és Fogyasztási Szövetkezetek megalapításával... követésre méltó irányt mutattak az ország munkásságának is-.

Érdekes új színfoltja volt a somogyi sajtónak az 1919. január 19-én megjelent politikai és társadalmi hetilap, a Somogyi Tükör. A megyei könyvtár munkatársai által nemrég megtalált és az eddigi bibli- agráfiákban nem szereplő he9 téxtgMn dióid* Yttomfu

„'■fiz*'**’Xk- '*y> Vxíex 4>' "V

,.y -. ■ Jxx- / s í AkA-y, ■

fi v ■■ ■< x">- '-"ssfiiy. \fi j. f'X >Xv -X >'/.y vy>. x-.

^ xxxtv.v >.<■>.-. -. .-s

oy»Y> mrfi >VAfi**é'9fifi i ■fi'«*'! - -.vyv-.A>N-X emu* «" ófi í yAfi'fi,; <4*fey

fififi' r 'Xfi*'» ■■ s- wy <44 ofifi-AM fifófi k>fiowxv < >v ' < V-- fi* »kfi ' *»•< <**■' < sfi*v.-fi.'s*fi>ó *ó*s < vrXfMx > A //JV *y Mfi* ft ' "fi<AAAt VtYót-s X44.« t ■"*fi »«fi." "fi V.

á> »xx oo© <«*v oo© >:■>

■AtKt. <Wv © »© ©x- fitytfifi

©400 fitty" unfit**,, 4 " AÁ

fi**#* ♦ ifi#, ót*/./ . *?y. *>.,

•:oo*< vaoo nstífifi fit** »ifi ó : ***

Í'J! tíoimn *]°r yy'TnrT-“*■ ■ ttMSchfis-. ©•••<©>:

... ,crto -.ami ma I "ofits '-fi w»x© fitY/Av- -.N -.

* «toe- *£.«> ee«»Ji6e*W»«A 4 :‘

woeoocxxxS»^,

A Voluntas 1*14. február M-t Báléit és a szocializmus és Miért keil a jelenlegi társadalmi rendszert megváltoztatni? cí- műek érdemeinek figyelmet. A március 15-i, harmadik ünnepi szám után a negyedik 1919. április 1-én címet változtatva -Ifjúmunkás — Szerkesztik a kaposvári szabadgondolkodó, szocialista diákok- címmel Jelent meg. Április 15-én látott napvilágot az ötödik szám, amelynek központi mondanivalója a Vörös Hadseregbe való toborzás volt A május elsején megjelent -Marx-szám- a proletariátu nagy tanítójának szenteli olda Iáit. Foglalkozik a lap többek között Marx történelmi jelentőségével, gazdasági tanításai val és a Kommunista Kiáltvánnyal. Későbbi híradások szerint május derekán a pártvezetőség közvetlenül irányítja a szerkesztőség munkáját. Június 7-én jelent meg az Ifjúmunkás új száma, amely a földműves ifjúságnak készült és aíktuális mezógazd .- sági cikkeket tartalmazott. Július végén, a szerkesztőség újjászervezése után a Szellemi Termékek Országos Tanácsának Kaposvári Kirendeltsége vette át a lapot. Az utolsó, eddig ismert szám a május elsején megjelent Marx- szám volt.

A helyi kiadványok közül a Tanácsköztársaság napjaiban, 1919 júliusában hetenként megjelent -Vasárnapi beszélgetések- érdemel említést. Az első füzetet Zsemley Oszkár írta -Pista koma meg éneimmel; háborús elbeszélések találhatók benne. Ezenkívül két termelőszövetkezeti munkáról van tudomásunk. Az egyik Budapesten 1919 áprilisában jelent meg Móricz Zsigmond tollából -A so- mogymegyei földműves szövetkezetek- -ről. A másik Kaposváron, közvetlenü a Tanácsköztársaság kikiáltása előtti napokban jelent meg és Gauser Rezső írta, a -Földreform, többtermelés és termelőszövetkezetek- címmel. Az utóbbi az észérvek alapján agitatív erővel bizonyí’ja, hogy: -A szövetkezetek legalkalmasabbak arra, hogy é földfelosztás gyorsan, a termelésben várható csökkenés nélkül keresztülvihető legyen, hogy az uradalmaknál felhalmozódott gazdasági felszerelések és befektetések meg feleden kihasználtassanak-.

Móricz Zsigmond 1919 tavaszán már a megvalósult életerős termelőszövetkezetekről számolhatott be ország- nak-világnak. -A munkástömegek délen és északon, nyugaton és keleten mohó érdeklődéssel és forró szeretettel néznek a Magyar Taná sk z- ‘ársaságra és árra a munkára, ■ímely itt folyik. Somogy megye példát adott Magyarországnak. Magyarország példát kell, hogy adton - világnak-,

Andrá&sy Antal