Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-28 / 303. szám
Szombat, 1968. december 28. 3 SOMOGTt NBPIjAP ÖTÖDSZÖR IS KIVÁLÓAK... A művelődési ház udvarán — Biczó Karoly őrnagy pa- parancsnokkal az élen — felsorakoztak a határőrök. Kihozzák az alegység zászlaját, s kezdődik az ünnepség. A járás és a község vezetőim kívül eljöttek a KISZ, az úttörők, a termelőszövetkezet képviselőd is, hogy jelen lehessenek, amikor a határőrök ötödik alkalommal kapják meg a kiváló alegység címet 9 9 * — Ilyen eredmény elérése csak ott lehetséges, ahol jó a kollektív szellem, ahol parancsnokok és beosztottak egyaránt lelkiismeretesen tevékenykednek esküben vállalt kötelességeik teljesítéséért — mondotta Muka Sándor őrnagy, amikor átadta a kiváló cím elnyeréséről szóló oklevelet s a jelvényeket az egyénileg is kiváló eredményt elért határőröknek. Dr. Papp Ferenc a Barcsi Járási Tanács vb-elnöke is elismerőleg szólt a határőrök munkájáról, s arra kérte őket hogy a jövőben is ilyen felelősséggel őrizzék határainkat — ígérem, hogy így lesz, azon leszünk valamennyien, hegy jövőre ismét ilyen ünnepségen találkozhassunk — válaszolt a jókívánságokra beosztottai nevében is a parancsnok. • » • A fehér asztál mellett jó hangulatban folytatódott az J Üttörök és kiváló határőrök. Az alegység parancsnokai és a leszerelt határőrök. ünnepség Együtt szórakoztak a határőrök s a község vezetői. Kereszthegyi Ferenc tanácselnök, Dunai István párttitkár, és ott voltak az úttörő határőrszakaszok képviselői is. Hiszen abban, hogy a határőrök ötödször is megszerezték a kiváló címet, nagy szerepe van annak, hogy igen jól együttműködnek a lakossággal. Eljött az ünnepségre Balázs László, a Nagykanizsai Gépgyár dolgozója és a barcsi Pirics János is — leszerelésük előtt kiváló határőrök voltak —, hogy ezen az emlékezetes napon együtt ünnepelhessenek régi társaikkal. • • • Mérlegeljük a kanizsaiak javaslatát! Rögtön szemembe ötlött a Népszabadságban a rövid tudósítás, amely a murai vízmű fölépítéséről számol be. 1971 végére elkészül 'a Nagykanizsa és környéke ellátásáról gondoskodó murai vízmű. 1972 elején már naponta hatezer köbméter vizet szolgáltat a szomszédos zalai város vízmüve. Amint a cikkből kiderül, a kutatófúrások adatai szerint szinte kimeríthetetlen böségü a kínra folyó völgyének vízlelő helye, s így az is szóba került, hogy innen látják el vízzel Zalaegerszeget is. Ez a tudósítás eszembe dézte a nagykanizsai vezetők május elejei kaposvári látogatását. A szomszédos város küldötteit Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is fogadta. A közvetlen hangú eszmecserén szó esett a két város jövendő kapcsolatairól is. Eközben a vízellátás jelevéről és jövőjéről is beszélgettek a somogyi és a kanizsai vezetők. Mózes Pál, a Nagy- kanizsai Városi Tanács vb- elnöke elmondta az akkor még nem szentesített murai vízmüépítés tervét, s azt javasolta, hogy fogjon össze Kaposvár és Nagykanizsa a Mura folyó völgyének kiaknázására. Indokolta ezt a beszélgetésen hallottakkal, hogy az egyre terjeszkedő és fejlődő Kaposvárnak további kútfúrásokra és -bekapcsolásokra van szüksége ahhoz. hogy a mostani állapot ne átmeneti legyen. A javaslat hasznáról most lehetne igazán dönteni, amikor az országos lapokban megjelent tudósítás szerint hosszú tárgyalássorozat után végre zöld utat kapott a murai vízmű építése. t,. G. Üres diákotthoni helyek Nagyatádon TÁRCISÜGT? Első hallásra okkal tanúskodhat bárki, ahogyan e sorok írója is tette: »Nagyatádon, a hipermodern új diákotthonban 40 hely üres, gazdára vár.« Közismerten Kaposváron és másutt is százával kénytelenek a rászorult diákokat elutasítani — helyhiány miatt. Nagyatádon mégis betöltetlen 40 hely. Az üres helyek magyarázata látszólag nagyon is elfogadható. A diákotthon berendezéséhez mintegy 370 000 forinttal hozzájárult a Munkaügyi Minisztérium, s vállalta a fenntartási költségek egy- harmadát is. Ennek fejében a 192 személyes intézetben szabadon rendelkezik 60 diákotthoni hellyel. Ezeket csak olyan ipari tanulónak adhatják, aki e szaktárcához tartozó üzemmel, illetve vállalattal kötött szakmai szerződést. Következésképpen a helyi iparral (tanácsi vállalat, ktsz-ek stb.) vagy más minisztériumhoz tartozó üzemmel szerződő szakmunkástanulók nem kaphatnak helyet a nagyatádi diákotthonban. A Munkaügyi Minisztérium lépcsőzetesen, vagyis évről évre fokozatosan, meghatározott keretszámmal kívánja benépesíteni az I., II. és III. éves tanulóknak fenntartott helyeket. Így adódott, hogy az első évben mindössze 15 Mü. M-szerződésű ipari tanulót helyeztek el itt. Űjabb öt tanuló elhelyezését — akiket időközben valamilyen oknál fogva a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat »elszipkázott« az állami építőipartól — csak nehezen sikerült biztosítani. (Értük a vállalat telje® térítési díjat fizet.) Egy szó mint száz, 40 komplett diákotthoni hely ma is betöltetlen a nagyatádi diákott honban. Mi következik mindebből? Nagyatádon tucatjával kénytelenek elutasítani ipari tanulókat csak azért, mert a ktsz- szcl vagy éppen egy másik tárcához tartozó üzemmel kötöttek szakin unkástan uló-szer- zödést. Köztük olyanokat is, akik például kora hajnalban járnak be Felsőbogátpuszíá- ról a munkahelyükre és az iparitanuló-oktatásra, s csak késő este jutnak haza. Csoda-e, hogy nap közben elalszanak a tankönyv mellett? Olyanokat is, akik még így sem képesek bejárni, s emiatt kénytelenek — albérletben — súlyos anyagi áldozatot hozni f továbbtanulásukért —, amely mellesleg vállalati, megyei és népgazdasági érdek is. Ugyanekkor elképzelhető, hogy náluk sokkal kedvezőbb helyzetű fiatalok lakói a kényelmes, modern diákotthonnak, hiszen — »szerencsés kézzel« — Mü. M-szerződőst írtak alá. Hogyan magyarázzuk meg ezt a helyzetet például azoknak a ' konzervipari tanulóknak. akik úgy tudták szerződésük megkötésekor, hogy diákotthonban lakhatnak? A megye szakmunkás-utánpótlása és ennek szolgálatában a diákotthoni helyek elosztása mégsem lehet tárcaügy és szerencse dolga sem lehet. A végső megoldás cak az lehetne, ha mind a tanácsi, magán- és szövetkezeti iparhoz szerződött, mind a Mü. M-szerződésű tanulóik — tehát mindazok, akik egy és ugyanazon Mü. M iparitanu- ló-intézetben tanulnak — egységes elbírálás alá esnének. S lehetőleg itt, az iskolában döntsék el arra hivatottak: ki jogosult leginkább a diákotthoni helyre és ki nem. Wallinger Endre Év végi bizonyítvány a kenyérről Javult a minőség — A tamási sem volt jobb „Fejletlenek“ a kiflik Eredményes volt az első esztendő Évzáró küldöttgyűlés az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél A fennállása óta eltelt egy esztendő munkáját értékelte hétfőn az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Fiatal szervezete ez a közös gazdaságoknak, egyike a megye három területi szövetségének. Az összejövetelen a siófoki, a marcali és a fonyódi járás termelőszövetkezeteinek küldöttei erről a rövid, de tevékeny múltról hallgatták meg Kékesi Jenőnek, a szövetség elnökének az elnökség nevében elmondott beszámolóját. Amikor megjelent a kaposvári boltokban a kerek kenyér, a kereskedők idegenkedve fogadták. A sütőipar viszont éppen ennek a gyártásával foglalkozott szívesebben, és szakboltjaiból alig győzte ellátni a vevőket. Igaz, a háromkilós kenyér mérése, eladása több munkát adott, mint a kétki- lósé, a vásárlók azonban egyre jobban megszerették. Mivel az új termékforgalmazási rendszer módot ad a kereskedelemnek, hogy onnan rendeljen árut, ahonnan akar, a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Tolna megyéből, Tamásiból is hozott kenyeret a kaposvári boltokba. Csakhogy időnként késtek a szállítások, a nagy távolság miatt nem tudták az igényeket minden esetben teljesen kielégíteni. Annak, hogy ma már nincs tamási kenyér Kaposváron, elsősorban mégis az az oka, hogy a Tolna megyéi sütőüzemnek nem sikerült fölvennie a versenyt a somogyi sütödék téritekéivel. így vélekedik a me- ftyei tanács kereskedelmi osztálya is. A kaposvári kenyér minősége javult az utóbbi ne- negyedévben. Pontosabban azóta eszünk jobb kenyeret a megyeszékhelyen, amióta újra — s új — technológiával termel a kaposvári gyár. Mivel a vásárló csak az érzékszerveire hagyatkozhat, nem tudja pontosan meghatározni, milyen is a kifogástalan kenyér. Vékony, ropogós a héja omlós, lágy, de rugalmas a bele. Pontos vizsgálati eredményekkel szolgál visizont a Minőségvizsgáló Intézet. — Sajnos a konkurrencia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Amennyire vártuk, nem javult a somogyi sütőüzemek termékeinek minősége. Bővült viszont a választék, hiszen a Sütőipari Vállalat hatféle kenyeret ad a boltoknak. Csupán a kaposvári gyárat kellett figyelmeztetni októberben, hogy egyre köny- nyebb a tenyér. A vajaskifli minősége 'közepesnek, a fehér tenyéré éppen, hogy elfogadhatónak mondható. Súlyhiány a vidéki üzemekben sütött kiflik, zsemlék mérésekor fordult elő. Ebben a barcsi é® a bala- tonfenyvesi sütöde vezet — tájékoztatott bennünket Juhász Árpád, a Minőségvizsgáló Intézet igazgatója. Vidéken semmit sem javult a sütőipari termékek minősége A korábbi gyakorlattal szemben mindinkább tetszetős pékárut adtak a vásárlóknak a szakboltokban és az élelmiszerüzletekben. A szállítási körülmények megváltoztatásával, a tárolási lehetőségek javításával ízlésesebb kenyeret, süteményt kapni a boltokban. Egyre ritkábban fordul elő, hogy laposra nyomódott kenyeret, »horpadt« zsemlét tesznek a vevő elé. A javuló minőségnek kö szönhető, hogy egyre több kenyér fogy Kaposváron. Pedis csak a finomfehér kenyér /bi zonyítványa mondható jelesnek, a többi pékárué nem. Hárman kaptak munkájuk után egyénileg is kiváló jelvényt: Kolompár Ferenc szakszervezetó már a harmadikat, Gulyás László szakasz- vezető, az alegység KISZ-tit- kára a másodikat, Zak József határőr pedig az első kiváló jelvényt vette át az ünnepségen. — Mi, öregkatonák hamarosan leszerelünk... Megfogadjuk, hogy becsülettel szolgálunk az utolsó pillanatig, hogy leszerelésünk után, a jövő év végén bennünket is meghívhassanak majd a hatodik kiváló ünnepségre — mondotta társai nevében Gulyás László KISZ-titkár. S hogy ez sikerülhessen, februárban ismét megkezdődik az alegységnél a Katonahősök nyomdokain mozgalom, hogy a katonafiatalok megismerhessék és követhessék a magyar történelem nagyjainak példáját Az új szervezet munkarendjét viszonylag rövid idő alatt kialakították, munkatervet készítettek, s miután létrehozták a megfelelő függetlenített ap- paráustf hozzáfogtak az érdemi tennivalókhoz. Az elnökség több, a termelőszövetkezetek önállóbb gazdálkodását elősegítő kérdést tűzött napirendjére eddig, így például a gazdasági és vállalati vezetők részvételével megvitatták a termelőszövetkezetek és a velük szerződéses kapcsolatban álló vállalatok jobb együttműködésének lehetőségeit. Értékelte az elnökség a három járásban működő termelőszövetkezeti közös építőipari vállalkozások munkáját, a tsz-ek gépjavítási tevékenységét, fölmérték az áruértékesítési és -beszerzési problémákat Napirendre tűzték a jogtanácsosi körzetek kialakítását, a legújabb törvények végrehajtásával összefüggő tennivalókat, a munkadíjazási tapasztalatok elemzé ■ sét és a munkaverseny szervezését. A szövetség munkájának eredménye, hogy hozzáértő emberek kezébe került a három járásban a termelőszövetkezeti erdők sorsa: a tagszövetkezeteknek mintegy 15 000 hold erdeje van, s a szövetség a megyei és járási szakemberek közreműködésével ezen a területen 11 erdészkörzetet segített alakítani. A szövetség egységes ügyrendet dolgozott ki a tsz-ekben alkalmazott erdészeknek, s ezek az emberek a telepítéstől a kitermelésig, illetve a hasznosításig mindennemű erdőgazdálkodási kérdést átfognak a termelőszövetkezetekben. Kezdeményezték gépjavító vállalkozások létrehozását, s ma már Kerekiben, Pusztakovácsiban és Sávolyon működik ilyen vállalkozás. Segítettek a vetőmagvak beszerzésében; a növénytermesztésben és az állattenyésztésben követhető legjobb módszereket ankétokon, tapasztalatcseréken népszerűsítették. Nemcsak a tagszövetkezetek között, a társszövetségekkel is igyekeztek eredményes kapcsolatot tartani: így született meg az idén augusztusban a két szövetség, a dél-somogyi és az "•szak-somogyi terület ‘ közös íruértékesítési és -beszerzési vállalkozása. Ez a vállalkozás december 1-ig ötmillió forintos forgalmat ért el. Az elnökségi beszámoló utá* az ellenőrző bizottság jelenté isét hallgatták rr»g a kűHö-tek, majd ejváij h- — v.-ek’-'e ért végit az ? nv.igyi Termel őrző vetkezetek T rületi Szövetségének küldöttgyűlése. (Nagy) ÓVJA EGÉSZSÉGÉT! fogyasszon Csipkeszorpöt! Sz. L. 15—16 éves lányok! Jelentkezzetek fonóipari tanulónak! ■Jelentkezni leltet mindazoknak — személyesen, vagy írásban , akik az általános iskolát elvégezték. Személyes jelentkezés 1969. január 6—11-ig, írásban 1963. december 20-tól 1969. január 11-ig. Az írásban jelentkezőket, a felvételi elbeszélgetés időpontjáról értesítjük, a szóban jelentkezőkkel pedig közöljük. F AMUTFONÓ-1PAKI VÁLLALAT Kaposvári Gyára, Jutái út 6. (7871) IfcBlIoRcBfolc, figyelem! A Mezőgazdasági Gépjavító V illalat , < lű ;; ...... ciz 1969. évre :v _y mennyiségű KÖTŐELEM NEMESÍTÉSÉT vállalja, rövid teúrHőr Ezenkívül vállal: betétedzést, lágyításí, normalizálást, öregbítő f •• ' "í . S Z£RS" * -*■ r. v Ár megegy-»zís sprint. Érdeklődni lehet: a vállalat termelési osztályán Címünk: Veszprém, Viola u. 12. Telefon: 121-72. ______________ (93531)