Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-24 / 302. szám
Kedd, 1968. december 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hat éve tevékenyen működik az inkei fiatalok klubja 25 év a népművelés szolgálatában — Beatzenekar alakult — A védőnő vitaindítója Újszerűségre törekednek TIHANYI ZOLTÁN BANKIGAZGATÓ: Növelni kell a gazdálkodás hatékonyságát Jól dolgoztak a vállalatok — Ösztönzőbb bérezést! — Erőteljesebb beruházásokra van szükség a mezőgazdaságban — Még egyszer mérlegre kell tenni az idei évet Végefelé közeledik az új mechanizmus első esztendeje. A »tanulóévet« az országgyűlés legutóbbi ülésszaka is eredményesnek minősítette. A kezdet számottevő sikereket hozott. A gazdasági élet mozgását talán a leg ikenyebben a Magyar Nemzeti Bank tudja mérni. Éppen r vért arra kértük Tihanyi Zoltánt, a Somogy megyei igazgatóság vezetőjét, foglalja össze, milyen eredményeket hozott megyénkben az új gazdaságirányítási rendszer első esztendeje. — Nem csalódtunk — válaszolja az igazgató. — Azok a pozitív vonások, amelyek a népgazdaság egészére jellemzőek, a megyében is érvényesülnek. Nagy eredménynek tartom, hogy a gazdasági élet fejlődésével együtt a vállalatok gazdasági és társadalmi vezetőinek a szemlélete is sokat változott: elemzőbb lett a munkájuk. Még a klubmozgalom hőskorában, 1962-ben alakult ifjúsági klub Inkén. Jelenleg több mint 30 állandó, könyvecskés tagja van. Ez a tagság nem formális; a fiatalok nem alkalomszerűen, hanem a hét egyik napján program szerint, egyébként kötetlenül, találkoznak egymással a közös tv-nézésre is alkalmas klubhelyiségben. Legszükségesebb fölszerelésük megvan. Asztalok, székek, a polcon kilenc folyóirat és napilap. A klubélet tartalmáról és tapasztalatairól Helyes Jenőtől, a község népművelési ügyvezetőjétől érdeklődtem, aki lassan mintegy 25 éve részt vesz a faluban a régi műkedvelő művészeti hagyományok ápolásában. Elmondta: innen, a klubtagokból erősítették meg néhány éve színjátszó együttesüket is. Azóta minden télen fölkészülnek egy-két bemutatóra. Főképpen Tóth Miklósnak a mai falu problémáival foglalkozó egyfelvonásos vígjátékait kedvelik, ök is, a közönség is. De — ugyancsak az ifjúsági klub segítségével — «-kirándulnak" a műkedvelő művészet egyéb területeire is. Nemrégen öttagú beatzenekaru k alakult; irodalmi színpadi összeállításra is gondoltak, nyolc-tíz fiatal pedig a néptánc és a társas tánc iránt vonzódik. Ök csakúgy, mint a tánczenekaruk és az öregek öttagú ciberazene- kara is hozzákezdtek már a hagyományos kulturális bemutatókra való fölkészüléshez. Az ifjúsági klub tagjai péntek esténként tartják program- szerű összejöveteleiket. Általában egy-egy, fiatalokat különösen érdeklő témáról folyik a beszélgetés, a vita ilyenkor. A múltkorában a körzeti védőnő tartott vitaindító előadást a fiatalok — fiúk és lányok — kapcsolatáról. Luca napja az idén éppen péntekre esett. Ezen a napon a babonákról, népi hiedelmekről és a népszokásokról esett szó a vitaindító előadásban. Közösen tartják meg a hagyományos ünnepeket, a Mikulás-napi, karácsonyi ajándékozás kedves szokását és az óév búcsúztatását is. A helyi népművelési ügyvezető tapasztalatai szerint a fiatalok klubestjein igen sokat jelent az, hogy régóta jól ismerik egymást. A klub baráti közösségében feloldódnak, és őszintén, bátran mernek önálló véleményt mondani , a maguk és a világ dolgairól. Vasárnap a vidéki fiatalok is hazajönnek. Uvenkor tánc, szórakozás, közös tv-nézés várja őket az ifjúsági klubban. Érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy eddig csupán egy tv-adást (tv-játékot) vitattak meg együttesen. A klub további terveiben újszerűségre, változatosságra törekszenek; ismeretterjesztő filmek közös megtekintését is programjukba vették. A Népművelés című folyóirat jó előre, egy negyedévre; a rádió- és tv-műsorok hetilapja pedig a következő hétre alapos tájékoztatót ad az érdekesebb tv-adásokról. Érdemes volna jobban kihasználni ezt — a televízió valóban színes, változatos lehetőségeit — is az ifjúsági klubok programterve- zósében. W. E. — Tudomásom szerint az év elején néhány textilipari vállalatnál és szövetkezetnél (a Kaposvári Ruhagyárban, a Textilipari Ktsz-nél) voltak eladási és szerződéskötési problémák. Hogyan segítettek ezen? — Ezek a gondok még ma sem szűntek meg teljesen. Az eredőiket a kezdeti bizonytalanságban, a túlzott óvatosságban, a nagykereskedelem telítettségében s a monopolhelyzetben levő nagyvállalatoknak való kiszolgáltatottságban kell keresni. Hitellel segítettünk a nehézségekkel küzdő vállalatokon, mert jól gazdálkodó szerveknek tartottuk mindegyiket. Az átmeneti zavarok később csökkentek, s ebből az következik, hogy olyan termékeket gyártanak, amelyekre szüksége van a népgazdaságnak, s amelyeket a piacon is keresnek a vásárlók. — Somogyról mint iparilag fejletlen megyéről beszélünk mindig. A beruházásokban ez milyen gondot okozott? — Sajnos a megye vállalatai tőkeszegények. Az új mechanizmus beruházási nolb'k'.ja pedig főleg a saját forrásokra épül. Egy vállalat annál tőkeerősebb, minél nagyobb fejlesztési alappal rendelkezik. Ha Somogybán is az általános szabályokat alkalmaznák, s nem volna lehetőség külön támogatásra (iparfejlesztési a- lap), akkoi1 tovább nőne az elmaradottság. Megyénkben az idén többek között a Híradás- technikai Vállalat végez beruházást a tanács iparfejlesztési alapjából és bankhitelből. Ilyen segítséggel épült a Vegyesipari Vállalat, Somogy- udvarhelyi telepe és a csurgói Napsugár Ktsz galvanizálóüzeme is. A helyi tanács támogatásával kezdi meg működését a Kaposvári Ruhagyár kadarkúti üzeme. — Ezek a lehetőségek megmaradnak a következő években is? — A januárban életbe lépő új hitelpolitikai irányelvek Is meghagyták a preferált (megkülönböztetett) támogatást. Az iparfejlesztési alapot, a hosszú és középlejáratú hitelt csak ennek szellemében lehet felhasználni. Az 1968. évi fejlesztés összege nem tette lehetővé, a somogyi iparvállalatok igényeit kielégítsék. A ú.isiatokniak éppen ezért a jövőben sokkal átgondoltabban kell készíteniük a beruházási és fejlesztési elképzeléseiket. A fejlesztési alap összege például úgy is növelhető, hogy takarékoskodnak a forgóeszközeikkel. Ebből az is következik, hogy a beruházási politika átgondolt közgazdasági elemzést kíván. Az új me- hamzmus keretei között csak ez a biztosítéka a vállalatok hatékony gazdaságpolitikájának. A fejlesztési elképzeléseknél több alternatívával kell számolni. A saját erő mellé így lehet megszerezni a népgazdasági segítséget is. A lehetőségek 'kutatásának jó példáját szolgáltatta ebben az évben többek között a Kaposvár' Ruhagyár és a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a medvében levő ipari üzemek a saj>i' fejlesztési alapjukkal és a preferált támogatás igénybevételével sem tudják felszámolni a megye iparának viszonylagos elmaradottságát. A gondon vagy egyedi, vagy cél csoportos beruházás segítene. A megyének vannak erre elképzelései, de megvalósításuk nem a megye vezető szervein múlik. Egyik ilyen elképzelés például a barcsi fejlesztés az ottani körülmények figyelem- bevételével. — A kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi tanácskozásán elhangzott egy megállapítás: a többlettermelés elsősorban nem a termelékenységből, hanem a létszámnövekedésből adódik. Hogyan érvényesül ez a megállapítás Somogyra? — A megye üzemeiben alacsony a műszaki színvonal. Ez befolyásolja egyrészt a termelékenységet, másrészt a termékek versenyképességét. Érthetően az lenne a kívánatos, hogy minél gyorsabban , növekedjen ez, hiszen a Somogy megyei Tanácsi Textilipari Vállalat megszűnésének is a műszaki színvonalból eredő versenyképtelenség volt az egyik oka. Nem dicsekedhetünk a termeiét: >- - -egyel sem: alakulása igen kedv-z-V- len. Véleményem szerint az élő munkával való gazdálkodás revízióra szorul. Az is igaz, hogy a gazdasági vezetőit — nem tudni miért — túl óvatosak voltak a bérgazdálkodásban. Ezzel magyarázható, hogy a bérfejlesztést — annak ellenére, hogy a vállalati eredmények kedvezően alakultak — nem használták ki megfelelően. — Ha már a fizetősnél tartunk, megkérdezem: hogyan teljesítit- ték egymással szembeni fizetési kötelezettségüket a vállalatok? — A formák megválasztásánál nagy szabadságot élveznek a vállalatok. A pénzügyi fegyelem meglazult. Emiatt súlyos problémák jelentkeztek: előfordult, hogy jól gazdálkodó szerv átmenetileg fizetésképtelenné vált csupán azért, mert adásai nem egyenlítették ki tartozásukat "X Somogyacsa napjai ÜNNBPVÁRÁS (Grábner Gyula felvételei) utaznak ide Pestről és más helyékröl. Dr. Fazekas Gábor körál- latorvosék szobájában ülünk. Budapestiek voltak mind a ketten, de somogyiakká váltak teljesen. — Igen. A fiam, Gáborka már itt született Somogybán, izig-vérig helyi legényke. — Hogy megy az élet itt, Somogyacsán? — Annyíe a munka, hogy észre sem vesszük az idő rohanását. Ilyenkor, év végén gondolkodik egy picit az ember, aztán inkább mulatni kezd akkor is, mint tovább töprengeni. Különben a fiam mindent megcsinál, ami hiányzik a házunkból, építőkockákkal, igaz, Gáborka? — Igen, most éppen a garázst építem apuéknak. Cseng a telefon. — Igen, indulok perceken belül — hallottuk dr. Fazekas Gábor hangját. — Tavalyelőtt az ünnep alatt három tehén ellett meg, s lehet, hogy a nagy szórakozás most is csak álom marad ... Az út kétszer nagy ívben kanyarodik ki a kaposvári országúira. A templomtorony int búcsút nekünk a somogy- acsai házak nevében. (Bán) Az lén apám meg a nagyapám meg annak a nagyapja mesélte, hogy már ilyentájt, jóval karácsony előtt előkerült a lisztesszakajtó meg miegymás, hozzákezdtek készülődni. Mi, kicsinyek meg ott tébláboltunk anyánk körül. Édesanyám szokott sütni, mert nem került ám úgy a fára, mint most. Fa, az volt, volt biz olyan, hogy máma már nem is árulnak olyat, de ráv'aló az nem. Ha hatPorcziő néniről mesélik, hogy örök fiatal. — Ha majd feldíszítjük anyukámmal meg a testvéreimmel, ott lesz a szobában. Szép fa nagyon... Nevetős szemét anyja felé fordítja, kérdi, jót mondott-e. — Hát, tudja, eddig mindig nagyobb volt, de most, hogy a fiaim megnőttek, kisebb is megteszi. Csak legyen, mert karácsonyfa nélkül nem ünnep az ünnep. Szilárdi Ferencné, törékeny, gyermekarcú asszony. Egy öttagú család édesanyja, — Férjemmel, Ferenccel postai kézbesítők vagyunk, ó Somogyacsán, én meg Jutom- pusztán, lassan tíz éve. Megjött a családapa is, éppen munkából. — Melyik volt a legboldogabb karácsonyuk? — Mind az volt. De talán ez az év lesz az igazi ünnep — mondja Szilárdi Ferenc, inert a legnagyobb fiú már tizenöt éves, oda van ipari- tanuló-iskolában, Budapesten, ő jön haza az ünnepekre. A várakozás fölé szépíti ezt a karácsonyt a többinek. A köd kiszívta már a fák színét, várják az öltöztető havat. Az alsó sor házai a fakó dombok hat szaloncukor flgyegett egy- egy gyereknek a fán, bőséges ünnepnek néztünk elébe. Anyánk elénk tette az óriás keit kalácsot, Adam—sva szeme szemes borsból volt belesütve, mert hát miből lett volna. Este azután csengettyű, fehér lepedőben jött a karácsonyfa be az ajtón. De megismertem az édesapám lábát, hát oda volt az öröm, mert a gyerek csak annak örül igazán, ha a mesék világa elevenedik meg. * — Mit kértél karácsonyra, Józsika? — Könyvet, de már meg is kaptam, Molnár Gábortól a Barátom a vadon. — Es a karácsonyfát mikor kapjátok? előtt sorakoznak, a főutca meg ilyesfajta teraszon húzódik végig. Nyáron gyönyörű lehet ez a vidék, de hófehéren is festői. — Az is, bizony, festői. Ha gazdag a nyár, akkor vidám, ha fehér a karácsony, akkor boldog az ember.-Gazdasági tárgyalások- SzUárdlék náL Porczió Györgyné hatvankét éves, de azt mondják róla, örök fiatal, olvas, rádiót hallgat tévét néz, énekel. Olvasok hát. A Magyar Mezőgazdaságot, a Somogyi Néplapot, no meg könyveket, bár azokat inkább régebben, -Ebben az évben mi vagyunk a so rosak." Rákócziról, Kossuthról, Petőfi életéről és Móra Ferenc müveit. Ma már itt a tévé meg a rádió, plveszi az időm. — Mik a kedvenc műsorai Porczió néninek? — A jó színdarabok, a nótaestek és a Szabó család. De végignéznék én akármit. — Hát az ünnepeket hogyan tölti? — Sütéssel, főzéssel. Ünnepi perecet, töltött káposz tát, kelt tésztákat csinálok. Van munka, hajaj, de unoka is. Az a legszebb, ha összejönnek mindnyájan, az a legszebb. Nem vágyik sehova akkor az ember.., — Hol tölti a család a szilbe sztert? — Itthon. Van egy öt-hat saladból álló társaságunk. r nieit évben máshol jövünk azé, ebben az esztendőben ■ni vagyunk a sorosak. Ok — Az iparról beszeltünk eddig. A mechanizmus a mezőgazdaságot Is hozzásegítette a gondok megoldásához. Itt milyen tapasztalatok vannak? — Az állami támogatások új rendszere é; á dotáció fenntartása b: (téka volt a fejlődésnek. Meg kell azonban mondani, hogy a megye tsz-cinek beruházási ellátottsága országosan a legrosszabbak közé tartozik- Előbbre kellene lépni állóeszközökben is, meg a gépi beruházásoknál is. A tsz-eknél- — éppúgy, mint, az iparban — azok kapják a beruházási hiteleket, ahol gyorsabban megtérül. Igaz, a gyenge tsz-ek részére is kap a megye beruházási keretet, de itt is van verseny. A mostani ellátottság indokolttá tenné a nagyobb arányi! hiteltámogatást. Erre azért lenne nagy szükség, mert a következő kél évben a géppark jelentős részét ki kell cserélni. Az idén elsősorban az építkezésekre adtunk hitelt az állami kedvezmény jobb kihasználása érdekében. Az anyaghiány, a tervdokumentációk hiánya nem tette lehetővé az erre biztosított építési hitelek maradéktalan felhasználását, ezért átcsoportosításokat hajtottunk végre. A jövőre elkészülő építkezésekhez azonban az 1969. évi hitelkeretből kell pénzt biztosítani. — Ismertek a jövő évi elképzelések. Ezért megkérdem: mit várhatunk L9S9-ben? — Szerintem még egyszer mérlegre kell tenni mindenütt az idei évet s a tapasztalatokat leszűrve úgy kell a következő esztendő munkáit irányítani, hogy növekedjen a gazdálkodás hatékonysága. Ügy kell foglalkozni a bérfejlesztéssel, hogy az ösztönözzön a jobb munkára, a termelékenység növelésére. Á megyének nyújtott állami támogatást figyelembe véve meggondolt fejlesztési célokat kell kitűzni mindenütt. Főként olyan termékek gyártását kell szorgalmazni — természetesen nyereséges termeléssel —, amelyek egyaránt kielégítik a hazai és külföldi igényeket, s a piacon is versenyképesek. (K. L>
