Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-23 / 301. szám

■Cearcscsonyi előzetes Telefonüdvözlet Alaszkába — Naponta száz vendég a kozmetikusnál Karácsony másodnapjára már nincs jegy az Egri csillagok előadására Harminckilencezer levél és üdvözlőlap (Tudósítónktól.) Nemcsak az élelmiszer- és iparcikkboltokban áll az ürme* pi vásár, nagy a forgalom más Üzletekben is. A fodrászüzle- tek férfi- és női részlegei reg­geltől estig zsúfoltak, bőven ran mimikájuk a haj és arcszé­pítés mestereinek. A kozmeti­kai szalonban a hét utolsó napján 100—100 pácienssel is foglalkoztak. Sorok kígyóztak a Csiky Gergely Színház jegyirodája előtt is, már az ünnepek előtt vitték a jegyeket a Leányvásár előadásaira. A Vörös Csillag Fi lm&zi nházban érthetően nagy az érdeklődés az Egri csillagok című film iránt. A öt tanteremmel, egy előadóteremmel, három szertárral, egy igazgatói és egy tanári szobával bővítik a fonyódi általános iskolát. A kétemeletes épület három és fél mil­lió forintos költséggel készül. Ünnepség a felsőmoesoládi iskolában (Tudósítónktól.) Kedves és megható összejö­vetelen emlékezett meg a Fel- sőmocsuládi Általános Iskola tantestülete, szülői munkakö­zössége és ifjúsága Rápó Mi­hály iskolaigazgató, Halmos János polányi iskolavezető és Tóth Lajös hivatalsegéd húsz­éves jubileumáról. Mind a hárman egy helyen töltöttek el két évtizedet, s mindegyiket a becsületesség, a hivatásszere- retet és szerénység jellemzi. A szülői munkaközösség ne­vében ár. Selley Miklósné fel- sőmocsoládi, Viola Gézáné po­lányi szülői munkaközösségi elnök köszöntötte az ünnepei­teket meleg szavakban, s a há­la jeleként ajándékkal kedves­kedett nekik. A (kisdobosok és az úttörők verset mondtak, vi­rágcsokrot nyújtottak át szere- tetük kifejezéseként. filmet karácsony másnapján kezdi vetíteni a mozi. Erre a napra már minden jegy elfo­gyott, de az ünnepek utáni előadásokra is rengeteg a jegy igénylő. A posta vezetői szintén meg­sokszorozódott forgalomról számolnak be. Sokan álldogál­nak a csomagfelvevö részleg- - nél, tizenkilencedikén például nyolcszázegy csomagot vettek föl. de a táviratfelvevők sem unatkoznak. Megnőtt a munka a be- és kifizető ablakok mö­gött s a levélkézbesítő rész­legnél. Pénteken 39 303 levelet és üdvözlőlapot vettek föl a megyeszékhelyen. A csúcsfor­galom miatt Kaposvár, és Bu­dapest között külön postai ko­csikat kellett üzembe helyez­ni. Franciaországba. Kanadába, Angliába és az Egyesült Álla­mokba irányuló telefonhíváso­kat jegyeztek már elő, sőt va­laki Alaszkába küldi telefonon karácsonyi és újévá jókívánsá­gait rokonainak. A külföldi központok sem tétlenkednek, egyre gyakrabban keresik a kaposvári számokat Szilvesz­terkor két távbeszélő-kezelő áU szogálatba, hogy az új érv első óráinak jókívánságai gyorsan eljussanak a címzet­tekhez.----------; M i ketten, vagyis Mariska nénérn és én már régen meg­oldottuk a karácsonyi aján­dékozás gondjait De nem ám akárhogyan! Nagyszerűen! Kezdetben, hosszú eszten­dőkön át úgy történt a dolog, hogy karácsony délutánján fölkerestem Mariska nénit, és átadtam neki az ajándéko­mat. Például egy palacsinta- sütőt, vagy egy családi kefe­készletet, vagy ilyesmit. Ugyanakkor ő is átadta ne­kem az ajándékát: zsebkést, amiben dugóhúzó és köröm­piszkáló is van, esetleg sárga nyakkendőt lila pöttyökkel. Egyszer aztán azt mondtam Mariska nénémnek: — Nézd, Mariska néni, sok pénzt adunk ki így fölösle­gesen. Sokkal okosabban ten­nénk, ha olyasmit vennénk egymásnak, amire szüksé­günk van. A meglepetés talán kisebb lenne, de az öröm na­gyobb. Beszéljük meg ezentúl, hogy mit vegyünk egymás­nak. Jó? tyendéqséqbeíi Egy kicsit elfog ődottan ülnek le a megtérített asztalok mel­lé. Nem fiatal emberek, a leg­többen deres hajúak, néhányan botra támaszkodva lépkednek. Egész életükben azon fáradoz­tak, hogy másokat lássanak vendégül: pincérek, szakácsok, konyhai dolgozók, portások, ze­nészek, valamennyien a Ven­déglátó Vállalat nyugdíjasai. Miklós Ferenc a vállalat veze­tői, pártszervezete, az egykori munkatársak nevében köszönti őket. Ez a találkozás már ked­ves hagyománnyá vált, ha el­maradna, hiányolnák a nyugdí­jasok Is, a dolgozók is. A piros tábla jú emlékkönyv a régi vendéglátó szakemberek aláírá­sát őr/i: Fekete Györgyné üz­letvezető, Csonka Gusztáv pin­cér, Toki Gyula és Toki Jó­zsef zenészek, Baranyó lstván- ué kenyeres, Bresnitz Béla por­tás, Nagy Róza varrónő, Borgi­dái Józsefné szakács és mások qeveit olvasni benne. Nehéz meghatottság nélkül fi­gyelni a közös emlékeket föl- eievemtő öregeket, akik közül bizonv sokan megrokkantak, az állandó lótás-futás megviselte lábukat, fölemésztette energiá­jukat. Most mégis vidáman hallgatják Sándor Gypla zene­karának muzsikáját, s akadnak néhányan a fiatalosabbak közül, akik táncra is perdülnek. Körülöttük ott forgolódik, le­si kívánságaikat az utánpótlás. A Kapos önkiszolgáló étterem szocialista brigádja munka után benn maradt, hogy elkészítse a vacsorát erre az ünnepi alka­lomra. Horváth Sándor pincér­nek csak este kellett volna szol­gálatba lépnie, de bejött koráb­ban, hogy kiszolgálhassa a nyugdíjas találkozó részvevőit. Itt látni a szorgos, figyelmes Vörös Gyula felszolgáló tanulót és Kremán Géza pincért is. Balogh Lajos igazgató is kö­szöntötte a nyugdíjasokat. Azo“- kat is, akik betegségük vagy más elfoglaltságuk miatt nem jöhettek el a találkozóra. Egy­úttal arra kérte őket, hogy ja­vaslataikkal, tanácsaikkal se­gítsenek még jobbá tenni a vendéglátást. Es végezetül: »Kí­vánom, hogy még sok alkalom­mal lehessenek jelei? ezeken az összejöveteleken*« —- mondta. Fischer Pál, Takács János nyugdijatok mondtak köszönet- tét a figyelmességért, s megha­tottam gondoltak a nemrégen elhunyt kollégáikra: Békési Ist­vánra, Tukora Ferenere és ásá­sokra,, akiknek emberségére, szakmai tudására már csak em­lékezni tudnak. Sz. L« — Okos vagy, édes fiam! — felelte Mariska néni, —, de ha már a meglepetésről le­mondunk, egyszerűsítsük to­vább a dolgot. Neked is sok a munkád, nekem is. Miért üljünk össze egy nappal előbb az ajándék ügyében? Ezentúl minden aranyvasárnap dél­előttjén találkozunk s beme­gyünk valamelyik áruházba- Ott aztán te megveszed ne­kem azt, amire szükségem van, én pedig megveszem ne­ked azt, amire neked van szükséged. Jó? Beláttam, hogy igaza van. Sőt továbbmentem egy lépés­sel: — Tudod mit, Mariska né­ni? Nem is kell együtt men­nünk. Lehet, hogy te nem érsz rá éppen, lehet, hogy én nem. Ilyenkor karácsony előtt te megveszed azt, amire szük­séged van, én is megveszem azt, amire nekem szükségem van, aztán másnap felhívlak telefonon és megköszönjük emmásnak a szép ajándékot. Jó? Ebben egyeztünk meg. En­nek már jó néhány éve és ? rendszer kitűnően bevált. Csupa hasznos dolgot, ver Hárommillió forint értékű téglaipari gép a £/<netunióbóI J5 hónap első feleben. hírt adtunk anróí, hogy a Somogy— Zala megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalatnál január 1-vé bevezetik a 44 órás munkahe­tet, továbbá, hogy 3 Szovjet­unióból próbálják besze-’eznr azokat a gépeket, amelyekkel pótolni lehet a csökkentett munkaidő miatt keletkező ki­esés mintegy nyolcvan százalé­kát Fehér József, a vállalat igaz gátója, aki a NIKEX Külkeres­kedelmi Vállalat, vatammnt a Téglaipari Tröszt szakemberei­nek egy csoportjával a napok­ban Moszkvában és Harkovban járt, elmondta, hogy útjuk si­keres volt. A szovjet fél nagy megértést tanúsított és min­dent megtett azért, hogy az üzlet létrejöjjön. Többek kö­zött megállapodtak aób..; hogy a Somogy—Zala megye Tégla- és Cseré|ápari Vállalat nak mintegy hárommillió fo­rint értékű megmunkálógépe szállít a Szovjetunió. — Ez a segítség lehetővé te szii, hogy a negyvennégy ó’á munkahét bevezetése ne ofcoz- zon visszaesést vállalatunknál — mondta az igazgató, máj ' hozzáfűzte: — A baráti légkörben le­folyt tárgyalások során megál­lapítottuk, hogy tovább. együttműködésre is van lehe­tőség. Így például vállalatunk fogja elvégezni az országban a szovjet téglaipari gépek garan - ciális javítását. A szovjet fél képviselői a jövő év elején Magyarországra látogatnak. A növényvédelmi munkát értékelték a Hazafias Népfront megyei bizottságán A megyei tanács mtezőgaz- daisági és élelmezésügyi osz­tálya, a Hazafias Népfrónt megyei bizottsága, a MÉSZÖV és a Somogy megyei Növény­védő Állomás együttes ta­nácskozást rendezett tegnap Kaposváron, a Népfrontnál. A fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek vezetői és a járá­si növényvédelmi felügyelők értékelték az idei növényvé­delmi tapasztalatokat, és megvitatták a háztáji nö­vényvédelmi és egészségügyi rendelkezések végrehajtását előkészítő tennivalókat. Fülöp Mihály, a Növény­védő Állomás igazgatója, a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága növényvédelmi ak­cióbizottságának elnöke is­mertette a növényvédelem­mel kapcsolatos új rendelke­zéseket. Felhívta a figyelmet, hogy 1970-től bizonyos vegy­szereket csak felsőfokú vég­zettségű szakember irányítá­sával használhatnak fel, s a jövő évtől kezdődően az ed­diginél kisebb, csomagolt té­telekben is árusítanak mér­gező vegyszereket, hogy ele­jét vegyék a boltokban az esetleges mérgezéseknek. A hozzászólók sürgették a szak­emberképzést és azt, hogy a boltosokat tanfolyamon ok­tassák ki a mérgező hatású növényvédő vegyszerek keze­léséről. Elmondták, fontosnak tartják áz eddiginél több nö­vényvédő brigád létrehozását. Jövőre tovább javul az előre­jelző szolgálat munkája: a mostani tizenhárom állomást tovább bővítik, s az ő mun­kájuk alapján tehetik meg tájegységenként az illetékesek a szükséges óvintézkedéseket NYI MEGLEPET szünk-kapunk magunknak- cgymástól. Ámbár tavaly... Amílcor felhívtam nénémet, hogy megköszönje nekem, amit vett magának, valóság­gal áradozott az örömtől: — Édes fiam — lelkende­zett —, egypár meleg kesz­tyűt vettem magamnak teg­nap, nagyon köszönöm neked. Tudod, titokban már hetek óta erre gondoltam... Es te mit kaptál tőlem? Nem szeretek hazudozni. Bevallottam, hogy nem vet­tem magamnak semmit sem. —• Mariska néni — szabad ­(Erdei Sándor rajza.) koztam —, nagyon sole kiadá­som volt az utóbbi időben... Erre mérges lett: — Édes fiam, fel vagyok háborodva! En egy pár meleg kesztyűt kapok tőled és te tőlem semmit sem kapsz? Hát ilyen fukarnak ismersz te en­gem? Meg kellett ígérnem, hogy veszek magamnak valamit. Azzal fenyegetőzött, hogy kü­lönben eldobja a kesztyűt, amit vett magának tőlem ne­ki. Tabi László SZÁZ EMELET — TELJES KOMFORT Chicagóban minden eddiginél érdekesebb százemelete? házat építenek. Az új felhőkarcoló bérlőinek zöme egyút­tal az épületben működő hivatalok dolgozója lesz. A fel­hőkarcolóban iskola, áruház, étterem és számos szolgáltató Üzem is működik majd. Elvileg ki sem kell menni a ház­ból. nyndent egy, bejyen megtalál a kedves lakó. »i—« - •— ]■ ' ■ TARKA SOROK Jó étvágya volt A Rio de Janeiró-i állat- kertből sorban eltűntek az értékesnél értékesebb ál­latok. Végül is állami bi­zottságot küldtek ki a rej­tély felderítésére. Az ered­mény: az állatkert igazga­tóját letartóztatták, mert négy vaddisznót, négy alligátort és több tucat értékes, ritka állatot fo­gyasztott el jó étvággyal. Ez aztán az ötlet Amerikában nemcsak a dohányzás., hanem, a rágó- gumimánia is annyira el­terjedt, hogy sokan,már le szeretnének szokni róla. Egy leleményes gyáros máris a segítségükre sie­tett: olyan rágógumit ké­szített, amely a szájban olyan hangot ad, mintha egy fog törött volna ki. Igazat mondott A tucsoni (Egyesült Ál­lamok) bíróság egy fiatal hölgyet idézett meg tanú­nak egy bűnperben. Ami­kor a biró felszólította, hogy mondja el a szokásos esküt ■— esküszöm, hogy csak az igazat mondom, mindig csak az igazat —, a hölgy így felelt: nem tehetem. Egész életemben hazudtam, most sem tehe­tek mást. A bíróság sérte­getése miatt elítélték. Hát érdemes igazat mondani? Vadnyugaton A vadnyugati bárba be­ront egy részeges cowboy, és magához inti a tulajdo­nost: — Mennyi kétszer ket­tő?, bökd ki nekem — szólt rá. — Hát mennyi lenne, négy — dadogta a tulajdo­nos. A cowboy erre szó nélkül előrántotta a pisz­tolyát és lelőtte a tulajdo­nost. — Miért tetted, Joe’ — kérdezték többen ijedten. — Ugyan, egyszerű ez — vonta meg vállát a cow­boy.— Ez az ember na­gyon sokat tudott. — tette hozzá, aztán eltávozott. Az évek A tanító azt mondja a számtanórán Pistikének: — Ha a mamád har­mincéves, a papád meg harmincöt, hány évesek összesen? — Hatvan. — Miért? —1 Mert a mama őt évet mindig letagad. Vélemény Egy fiatalasszonytól meg­kérdezte valaki, mi a vé­leménye a házaséletről? — Nem sok különbséget találok lánykori és a mos­tani életem közt. — Hogyhogy? — Lánykaromban haj­nalig vártaim, hogy a vőle­gényem elmenjen, most hajnalig várok, hogy a fér­jem hazajöjjön. Somogyi Néplap Az MSZMP 'jb.-.ugy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-5 U Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrsünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- fizethető a helyi postahivatalokból és postáskézbesítőkqél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067­Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében# Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezető ^ Mautn^o József*

Next

/
Thumbnails
Contents