Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-22 / 300. szám
▼»sárnap, 1968. december 22. 3 SOMOUTI NÉPLAP Mit és mennyit írtak Siófokról? KÖNYV-, CIKK- ÉS SAJTÖBIBLIOQRAFIA a várossá nyilvánítás alkalmából Siófok várossá nyilvánítása alkalmából a kaposvári Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár szerkesztésében és kiadásában érdekes cim- jegyzékgyűjtemenyt adnak az ünnepi ülés résztvevőinek kezébe, ez a bibliográfia felsorakoztatja mindannak a — Magyarországon fellelhető — könyvnek, tanulmánynak, baedeckemek és fontosabb újságcikknek a címét, lelőhelyét, amelyet Siófokról megírtak. Tematikus csoportosításban a Siótok történetéről természeti viszonyairól, üdülőhelyi múltjáról és jelenéről írott könyvek, cikkek, valamint a siófoki időszaki sajtó címeit és megjelenési idejét tartalmazza a kiadvány. Érdekesség számunkra például az, hogy az első könyv alakú ismertető — szerzője Preysz Károly — Siófok, Balaton-fürdő címmel 1893- ban jelent meg Budapesten. Ugyancsak ebben az évben adták ki az első siófoki újságot is Balaton. Társadalmi és Közművelődési Közlöny címmel. Ez 1893. június 18 és 1894. augusztus 12. között jelent meg időszakosan. 1924-ben indult meg a Siófok és Vidéke; 1907-ben pedig a Balatonpart című társadalmi, közgazdasági, szép- irodalmi és tanügyi hetilap. Hasonló profillal ugyancsak ebben az évben váltotta fel a Magyar Tenger című Balaton vidéki híradó a Mezőföldi Hírlapot, amely társadalmi, közgazdasági és szépirodalmi lapként 1897- ben indult meg és 1907. február 24-én jelent meg utoljára. Kevesen tudhatták eddig azt például, hogx/ a Balatoni Szövetség Balaton című hivatalos értesítője, amelyet 1908. március 1-én alapítottak, még 1944 novemberében is megjelent. INTERJÚ DR. SZŐKE PÁLLAL, AZ SZMT VEZETŐ TITKÁRÁVAL a szakszervezetek megiöveketiett szerepéről, hatásköréről, az üzemi demokráciáról Az új mechanizmusban megnőtt a szakszervezetek szerepe és hatásköre Somogybán is. Őr. Szőke Pált, az SZMT vezető titkárát azért kereste föl lapunk munkatársa, hogy választ kapjon arra, hogyan növekedett a szakszervezetek szerepe Somogybán. Növeljük a felelősségérzetet — AZ SZMT tapasztalatai szerint hogyan élnek a somogyi szakszervezetek a nagyobb hatáskörre!? — Abból indulnék ki, mályer, feltételek biztosították, hogy a somogyi szakszervezetek élhessenek a nagyobb jog- és hatáskörrel. Az egyik a párt helyes politikája, a másik a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése után pontosan megHúszévesek a megye gépjavító állomásai ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS TAPSONYBAN Tegnap megyei jubileumi ünnepség színhelye volt a Tap- sanyi Gépjavító Állomás. A Somogy megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Tap- sonyban ünnepséget rendezett a gépállomásai? létrejöttének huszadik évfordulója alkalmából. A megyei vállalat meghívta az ünnepi gyűlésre azokat a régi gépállomási dolgozókat, akik jelen voltak a megyei állomások megszületésénél vagy utóbb vállaltak több mint egy évtizedes munkát az állomásokon. Ott voltak a jubileumi ünnepségen a vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői, s meghívottként megjelent Skiba Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője, Sári Nándor, a MEDOSZ megyei titkára, Székely Elemér, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, valamint a megye gépjavító állomásainak igazgatói. Az ünnepi összejövetelt Czmerk István, a vállalat párt- titkára nyitotta meg majd Sári Nándor méltatta az állomások húszéves tevékenységét. Idézte a két évtized egy-egy emlékezetes epizódját és azt az utat, amelyet ezek a mezőgazdaság fejlesztésére létrehozót* üzemek megtettek. A két évtizedes múlt már történelem — mondatta. — Történelme a technológiai fejlesztésnek amelynek ezek az állomások az élharcosai voltak. A mezőgazdálkodásba olyan vonásoka vittek, amely ~k fokozták a tér melékenységet. Később ők adták a termelőszövetkezeteknek azokat a szakembereket, akik a gépszereléshez és -javításhoz megfelelő képzettség és szakmai gyakorlat alapján alaposan értettek. Deák János, a Somogy megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója ünnepi beszédében bemutatta a húszéves munkál — Nem árt emlékezni arra, hogyan kezdtük munkánkat két évtizeddel ezelőtt — mondotta. — Alig négyszáz traktor volt Somogybán a fel- szabadulás előtt, s ennek is több mint a 80 százaléka a nagyobb területtel rendelkező földbirtokosok tulajdonában volt. A kis gazdaságokban az ökör, a tehén és a lófogat dívott. A második világháború alatt az igaerő alaposan megcsappant, és a meglevő kevés traktor közül is sok üzemképtelenné váll A háború, s a földosztás után szükségszerűvé vált az állami mezőgazdaságii gépüzemek létrehozása, hogy az újonnan földhöz juttatottak megművelhessék földjüket. Az igény megvolt erre a szolgáltatásra, s most már elmondhatjuk, a gépállomások jól ellátták ezt a feladató! 1948-ban alakultak meg az első állomások Tótújfalun, Ladon és másutt. A fejlődés lassan megindult, de 1949-ben a traktoroknak csak mintegy 13 százaléka volt univerzális, tehát több munka elvégzésére alkalmas. A megye mezőgazdaságában ekkor még mindig túlsúlyban voltak az ökör-, a tehén- és a lófogatok... Filipovics Pál, a Csokonyavisontai Gépjavító Állomás Igazgatója két évtizedes munkája jutalmát Deák János megyei igazgatótól. A megyei igazgató részletesen elemezte, milyen szerepe volt a gépállomásoknak az állami gazdaságok, majd később a termelőszövetkezetek mezőgazdasági munkáihan. A régmúltra jellemző volt, hogy maguknak a gépállomási traktorosoknak kellett éjszakánként munkát szerezniük, hogy reggelenként szánthassanak. Agitáltak, gyűjtötték a megrendelőket — sorolták agdtá- ciós érveikéi hogy megéri az állomásokkal dolgoztatni. 1960- ban már csaknem 2000 erőgéppel dolgoztak a megye gépállomásai, s a gépállomások segítettek akkor is, amikor a megyében megalakultak az első termelőszövetkezetek. Ma már mindössze 80—100 traktor és 5—6 kombájn van a gépjavító állomásokon — időközben ugyanis, a termelőszövetkezeti gépparkok annyira megerősödtek, hogy az állomások a speciális gépjavítás-ikra és egyéb alkatrészek gyártására tértek ál De régi szerelőik, traktorosaik ott varrnak a termelőszövetkezetekben, s kamatoztatják azt a tudást, amelyet az elmúlt két évtizedben a gépállomásoknál szereztek. Ezután Szabó István, a Marcali Járási Pártbizottság munkatársa értékelte és kielégítőnek jellemezte a Tapsony Gépjavító Állomás munkáját, majd Deák elvtárs jutalmakat osztott ki a megye tíz, tizenöt és húszéves gépálloimási dolgozói között. A legmagasabb jutalmat a vállalat nyolc olyan dolgozója kapta — munkahelyük a tapso- nyi, a csoko- nyavisomtaá, a balatonkiliti és az iharosbaré- nyí állomás — az ünnepi ösz- szjejövetelem, aki kerek két évtizede ugyanazon a munkahelyen, a gépállomáson, illetőleg gépjavító állomáson dolgozik. Az ünnepélyes jutalmazás u tán a vállalat a jubileum alkal mából vendégül látta rég; Io'gőzéit. átves'i határozott feladatkörök. A harmadik] pedig, hogy a SZOT, a szakmai központi vezetőségek a mi területiünkön tisztázták, kinek mi a feladata az új mechanizmusban. Végső soron azt mondhatom, hogy a hatás — körökhöz adottak a politikai feltételek és keretek. A szakszervezetek a feladatukat csak akkor végezhetik el, akkor élhetnek a jogkörükkel, ha az üzem, a vállalat, a gazdaság vagy az intézmény vezetői megkapják az önállósághoz szükséges hatáskörüket. Sajnos, ez az év elején sokat kéisett. Azóta azonban a legalapvetőbb kérdésekben tisztázódtak a hatáskörök, és a gyakorlati életben is egyre inkább összhangba kerülnek a szakszervezetével. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a megyed pártbizott- sák politikájának szellemében rendszeresen napirendre tűz olyan témákat, amelyek Somogy helyzetét tükrözik. Ilyen például a munkásosztály helyzete, a munkaidő-csökkentés tapasztalatai és hatása, a bérek alakulása. Több kérdésben önállóan kezdeményeztünk. Ahol például panasz érkezett a gazdasági vezetőkre, ott a felügyeleti szervvel együtt megvizsgáltuk a hibák okail Példának említeném meg a Mozi üzemi Vállalatot, az Ásványvíz és Szikvízi pari Vállalatot. A tervezőirodában a határozattal ellentétesen vezették be a negyvennégy órás munkahetet — visszaállítottuk a régit. A megyei tanács üléseire témákat javasoltunk. Az SZMT kérésére tárgyalja meg a megyei tanácsülés, hogyan használták fel a tanácsi vállalatok a fejlesztési alapot. A szakszervezetek elsősorban olyan szemszögből vizsgálják a helyzetet, hogy milyen mód és lehetőség van a munkakörülmények további javítására, a nehéz fizikai munka gépesítésére. Megemlítem azt is, hogv közösen dolgozta ki a megyei tanács és az SZMT, má a föltétele a Kiváló Vállalat cim elnyerésének. Ugyanilyen együttműködés van a szakmai megye- bizottságok és a tanács osztályai között. Ennek a példája és hatása kisugárzik az alap- szervezetekre is. A vállalati szakszervezeti tanácsok, szakszervezeti bizottságok önállóan foglalkoznak a kollektiv szerződés megkötésével, a. munka - védelmi és az újítási szabályi zatok elkészítésével. Ezen a területen a korábbinál sokkal önállóban tevékenykednek,., az alap6zervezetek. Példaként állíthatom a Villamossági Gyárai a Tejipari Vállalatot Az utóbbi vállalat sokat tett az önálló és differenciált bérezésért. Tehát az első lépéseket min demhol megtették azért, hogy kihasználják az önállóságot. Tapasztaltunk azonban bátortalanságot, a kezdeményezésektől való teleimet is, főképpen azokban a kérdésekben, amelyek a munkások életkörülményeivel, szociális körülményeivel, a munkahely légkörével, a munkahely szervezettségével vannak összefüggésben. Ezzel magyarázható például a megyében tapasztalt idei egészségtelen fluktuáció: az év első három negyedévében tizenegyezren léptek be a vállalatokhoz, s nyolcezren léptek ki. Tapasztalatunk szerint egyes trösztök nem adják meg a somogyi gyáregységüknek, telephelyüknek a szükséges hatáskört. A MAHART például csak a közlekedési szakszervezet és a mi közbelépésünkre rendezte a Siófoki Hajózási Vállalat hatásköréi A Dél- dunantúli Áramszolgáltató Vállalat éppen most vonta meg a kaposvári üzletigazgatóság korábbi hatásköréi Ezönkívü1 anélkül, hogy megbeszélték volna a szakszervezettel, fent- ről elrendelték náluk a munkaidő csökkentését. Most, amikor választásra készülnek a szakszer veitek, újabb két évre megkötik a kollektív szerződéseket, szeretnénk elérni, hogy mindenhol egyértelművé tegyük, mihez van joga és mire van hatásköre az alapszervezetnek. Ezzel tovább növelhetjük a felelősségérzetet mindenkiben. Alkotó és formális termelési tanácskozások (Her neszt — Növekedett-e minden szinten a szakszervezetek önállósága? __ A szakszervezeti tisztségviselők általában minden szinten ismerik és értik a szakszervezetek szereltet A végrehajtás azonban már nem ilyen egységes. Még mindig kísért a régi szemlélet hogy felsőbb utasítóéra várnak, s nem kezdeményeznek bátran, pedig a hatáskörük meg volna hozzá. A nagyvállalatok szakszervezeti bizottsága például megadta a jog- és hatáskört a bérezési a szociális—kulturális alapot, a fejlesztést, az erőforrások önálló felhasználását illetően, s mégsem aknázzák ki. Ez pedig akadályozza az irányelvek végrehajtását A VBKM és a Pamutfonó-ipari Vállalat fővárosi és kaposvári munkásai nem egyenlő bért kapnak. Az SZMT nem tartja helyesnek, hogy a nagyvállalatok szakszervezeti bizottsága nem ad megfelelő segítséget a nehezebb körülmények között tevékenykedő kaposvári bizottságoknak. Sajnos a kapcsolat nem elemző, hanem felület es. A szakszervezeti tisztségviselők mindig adott közegben dolgoznak. Ha nem rendezték a gyáron belül a művezető, az üzemvezető hatáskörét a munkások fölvételét és elbocsátását a bérek besorolását a munka szervezését illetően, nagyon nehéz a szakszervezet hatáskörével élni. Éppen ezért szorgalmazzuk, hogy az új mechanizmus szellemének megfelelően azoké legyen a felelősség és a döntés joga, akik a legjobban ismerik a körülményeket. — Mi az oka, hogy némely helyen a szakszervezet nem használja ki a termelési tanácskozásokban rejlő lehetőségeket éppen az új mechanizmus első évében? Milyen tennivalók állnak a szakszervezetek előtt, hogy a demokratizmus gyakorlásának kellő mértékét elérjék? — Azzal kezdeném, hogy az üzemi demokrácia keretei jók, ezek évekkel ezelőtt kialakultak. Az üzemi demokrácia tártaimét kell tovább javítani. Ma a vállalatoknál nagyon fontos, növekedik-e az üzemi demokrácia, mivel ez kihat a termelésre és az emberekre tudatára is. Az üzemi demokráciának lehetővé kell tennie, hogy a munkások minél szélesebb tömege részt vegyen a gazdasági vezetésben, a termelés kialakításában, mivel a munkásosztály szempontjából ez hatalmi kérdés. A mi tapasztalatunk szerint a Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál, a Pamutfanó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában, a Tejipari Vállalatnál, a Villamos- sági Gyárban javult a termelési tanácskozások színvonala, tartalma, mert kis egységekben tartják őket meg A gazdasági vezetők általában elfogadják és kamatoztatják a javaslatokat, a következő tanácskozáson visszatérnek rá. Ezt azonban csak kezdeti lépésnek tartjuk. A termelési tanácskozások tartalmi változásában megtestesülnek az emberi kapcsolatok is, s ez a vezetők és a munkások viszonyát is mutatja. Előfordul azonban még olyan is, hogy formálisan fogják fel a termelési tanácskozásokat, a dolgozók javaslatát, mondván »rendelet szabályozza, hát meg kell tartani, figyelembe kell venni.'“ Példaként a Kaposvári Ruhagyárat említeném itt A csökkentett munkaidő bevezetését az egész gyárra kiterjedően kérték, s a végén részlegesen vezetik be, mert nem mérték föl alaposan a föltételeket, s nem széles körben tanácskozták meg a munikáékollektívával. A munkások — tulajdonosok Márpedig az új mechanizmus szellemében csak úgy lehet jól dolgozni, ha bevonják a munkásokat a tervezésbe, a munka megszervezésébe, az üzem vagy a vállalat egész tevékenységének kialakításába. A munkások ne csak utasítást hajtsanak végre, ne csak akkor keressék meg őkel amikor kérni akarnak tőlük. Hallgassák meg a véleményüket a vezetésről, a munkáról s mindenről, ami összefügg a vállalat életevei. A gazdasági és a szakszervezeti vezetők segítsék őket hozzá, hogy tulajdonosnak érezzék magükat, s kialakuljon bennük a tulajdonosi szemlélet Az üzemi demokrácia természetes föltétele, hogy olyan legyen a légkör, amelyben mindenki megmondhatja a véleményét. Csak így elózhe*”’ meg a nagyobb hibák. Csak ügy növelhetjük tovább a munkások felelősségérzetét ha a vezetők építenek a véleményükre, az intézkedésekben benne vannak az észrevételeik és javaslataik. Éppen ezért szeretnénk elérni mindenhol, hogy az üzemi demokrácia közvetlen formáin (termelési tanácskozás, műszaki konferencia, szakszervezeti taggyűlés, bizalmiértekezlet) elmondják a munkások a véleményüket, s ezeket figyelembe is vegyék az intézkedésekben. Ehhez persze szükség arra van, hogy eleven, élő kapcsolat legyen a szakszervezet és az emberek között, sokkal jobban Ismerje a munkások véleményét és állásfoglalását. A jövő évi szakszervezeti választásokat is felhasználjuk az idei tapasztalatok alapján a munka további megjavítására, hogy ezzel erősítsük a felelősségérzetet mindé” szinten — felezte be nyilatkozatát dr. Szőke Pál. Lajos Géza
