Somogyi Néplap, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-20 / 298. szám
3 yo ▼ ILÁG PROLETÁRIAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér XXV. évfolyam, 298. szám 1968. december 20., péntek intézet ' Beíejezfe munkáját az őflzággyűlés A képviselők elfogadták az 1969. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot Csütörtökön délelőtt a Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetésének és a tanácsok költségvetésének 1969— 1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Nyers Rezső beszéde re sem örvendetes, de lényeges, hogy ezt az ország saját forrásaiból fedezni tudja. . Tény, hogy ezt a most már másodízben jelentkező költségvetési hiányt komolyan vizsgálják, s az a vélemény alakult ki, hogy két-három éven belül lehetőség nyílik az ilyen hiányok megszüntetésére. Hangsúlyozta, hogy a kormány semmi esetre sem a dolgozók életkörülményeinek terhére kívánja ezt a kérdést megoldaná. A dolgozók életviszonyaival kapcsolatos gazdasági tervekről és az előirányzott reálbér, valamint reáljövedelem növeléséről szólva hangsúlyozta, hogy a kormány a jövő évben sem szabja meg, hogy mely vállalatnál hogyan növekedjék a bérszínvonal. Ez az ott dolgozók egyéni teljesítményétől és kollektív erőfeszítéseik eredményességétől függ. A döntés joga a vállalatok vezetőié és a dolgozó kollektíváé. Ezt az elvet a jövőben tovább kívánják fejleszteni. Gazdaságpolitikánk komoly sikere, hogy az életszínvonal emelkedése egy évtized óta rendszeres. Ha többet akarunk, annak lehetősége — véleménye szerint — elsősorban két tényezőtől függ: hogyan alakul majd a munka termelékenységének üteme és milyen lesz a magyar áruk versenyképessége külföldön. A belföldi fogyasztói piacról szólva annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a dolgozik egyre hatékonyabban, élvezhessék jövedelmük gyümölcsét. A kereskedelem sok új, jó vonással segíti ezt a fejlődést, de ezek az új hatások még meglehetősein zsengék. A vevő még mindig nincs eléggé kedvező helyzetben, mert nem elég széles az a kör, amelyben tetszése szeNyers Rezső bevezetőül úgy jellemezte a jövő évi költség- vetést, mint amely erősíti a szocializmus építését, megfelel az ötéves terv célkitűzéseinek és a reform szellemét tükrözi. Részleteiben vizsgálva az állami jövedelmek újraelosztását, bizonyos jelenségekre, irányzatokra fel kell figyelnünk. A szocialista vállalatoktól származó 133 milliárd forintból 1969-ben mintegy 22 milliárdot juttat vissza a költségvetés termelő jellegű beruházásokra, 46 mdlliárdot pedig árkiegészítésre, dotációra és más pénzügyi támogatásra. Ennek egy része az állami árrögzítések következményeként elkerülhetetlen, más része azonban az alacsony gazdasági hatékonyság jele, és véleménye szerint az ilyen jellegű támogatást fokozatosan csökkenteni kell. Nem szégyen a szocializmusra, ha felismerjük, hogy bizonyos termelő tevékenységek korszerűtlenné válnak: éppen ellenkezőleg az lenne a szégyen, ha szemet hunynának az ilyenek felett. Erre hivatkozva hívta fel a mérnököket és munkásokat, hogy a magasabb társadalmi érdekekre gondolva segítsék _ a vállalati munka hasznosítását. Beszédének következő részében a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét elemezte Nyers Rezső és megállapította, hogy erről a közvélemény mind világosabb képet alkothat. ami a nyílt tájékoztatás, _a demokratikus légkör eredménye. Gazdaságpolitikai fontosságú kérdések ezután, sem maradhatnak párnázott ajtók mögött — tette hozzá. A demokratikus, nyílt légkörnek tulajdonítható, hosy a közvélemény nem táplál hamis, túlzott illúziókat gazdasági lehetőségeinkről. de visszavonulóban vannak a szocializmus gazdasági teljesítményeit és perspektíváit eleve kétséggel foss dó vélemények is. JSeszélt Nyers Rezső az 1969. évi költségvetés mintegy másfél milliárd forintos várható deficitjéről is, ami semmi esetrint megválaszthatja, mit vegyen és hol vásároljon. A verseny még a minőségjavításra sem szorította rá kellő mértékben a termelőket. Befejezésül az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatairól, a magyar külkereskedelem tolatásairól beszélt Nyers Rezső. Kijelentette: csak úgy fejlődhetünk dinamikusan, ha mind a szocialista, mind a tőkés piacón eredményesen működhetünk. A szocialista piac a jövőben is nagyobb biztonságot nyújt számunkra, természetes törekvésünk tehát a szocialista gazdasági együttműködés és a kölcsönös kereskedelem erőteljes fejlesztése. A KGST-országok együttműködésével kapcsolatban új lehetőségek felkutatását, új megoldások alkalmazását tartjuk időszerűnek, hogy megtaláljuk a helyes választ több fontos kérdésre. A nagy tetszéssel fogadott gazdaságpolitikai elemző beszéd után folytatódott a vita. de a képviselők még több esetben vissza-vissza tértek egy-egy vonatkozásban a Nyers Rezső által felvetett problémákra. A költségvetéssel kapcsolatos és elsősorban a vidéket érintő kérdések közül erős hangsúlyt kapott egyes járások, körzetek sürgető iparosítási igénye. Bálint Istvánná Békés megyei képviselő például főleg a sárréti lakosok, a szeghalmi járás ilyen természetű gondjait ecsetelte mondván, hogy csökkenőben a járás lakossága, aminek legfőbb oka, hogy a fiatalok alig-alig találnak munkát Hasonló problémákról beszélt felszólalásában Szokola Károlyné ár., Somogy megyei képviselő. Szokola Károlyné dr.: Számottevően javultak a megye foglalkoztatási lehetőségei — Ahhoz, hogy a törvénytervezetet reálisan értékelhessük, az elmúlt időszak eredményeit is át kell tekintenünk — kezdte felszólalását dr. Szokola Károlyné. — Itt mindenekelőtt arra szeretnék utalni, hogy a választások óta eltelt időszak alatt több képviselő is szót emelt az iparilag elmaradott megyék fokozott anyagi támogatása érdekében, örömmel tapasztalhatjuk, hogy a harmadik ötéves terv során Somogy is jelentős segítséget kapott. A megye foglalkoztatási lehetőségei. számottevően javultak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy több ember kaphat munkát, hanem azt is, hogy javult a megye lakosságának életszínvonala, korszerűsödik a települések hálózata, erőteljesebben halad a városiasodás. Különösen jelentékeny támogatást kaptak a megyeszékhely és a járási székhelyek. A képviselő ezután a megye mezőgazdaságának fejlődését méltatta kiemelve, hogy a elmúlt években egyenletesen és számottevő mértékben növekedett a mezőgazdasági termelés, gyarapodott az állatállomány, emelkedtek a hozamok Nagy gondot jelent azonban továbbra is, hogy nem megfelelő a termelőszövetkezetek állóeszköz-állománya, Lassú a vízrendezés üteme. A képviselő szó- vátette a bekötőutak hiányát is hozzáfűzve, hogy a bekötőutak létesítésére— véleménye szerint — nagyobb összegeket kellene fordítani. Egyetértőén fogadta, hogy- a terv- és költségvetési bizottság további 50 millió forint jóváhagyását javasolja az említett célra. Nézete szerint azonban ez is csak enyhíti, de nem oldja meg a problémát. Dr. Szokola Károlyné üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy kidolgozzák a Balaton fejleisztésének közép- és hosz- szútávú koncepcióját. Utalt arra, hogy a két érdekelt megye vezetői együttes ülésükön e témával kapcsolatban már kifejtették álláspontjukat, és mielőtt a gazdasági bizottság elé kerül a terv, az érdekelt tanácsok végrehajtó bizottságainak ismét módjuk lesz arra, hogy megtegyék észrevételeiket. A környék lakói örömmel vettek hírt arról is. hogy elkészült a tervezet a balatoni üdülők környékének bekapcsolására a vezetékes gázhálózatba. Regionális tervtanulmáiny készült a Dráva mentének rendezésére és az év végéig elkészül Somogy megye regionális terve is. .Az említett tervek és programok megvalósulása nagy segítséget jelent majd a (Folytatás a 2. oldalon) Az SZVSZ főtanácsának záróülése Csütörtökön Berlinben négy napos tanácskozás után vége! ért a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 18. ülésszaka, amelyen negyven részvevő ország demokratikus szakszervezeteinek harminckilenc küldötte szólalt fel. A záróülésen a küldöttek határozatot fogadtak el, amely megjelöli a Szakszervezeti Világszövetség feladatait a Budapesten 1969. október 17-e és 31-e között megtartandó VII. szakszervezeti világkongresz- szusig. A határozat körvonalazza az SZVSZ feladatait a vietnami és a közel-keleti kérdés megoldásával, továbbá — a főtanács 16. ülésszakán hozott határozatnak megfelelően — az európai biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatban. Méltatja a szocialista országok szakszervezeteinek munkáját, és az SZVSZ teljes szolidaritásáról biztosítja a tőkés országok dolgozóinak a monopóliumok növekvő kizsákmányolása elleni harcát. Támogatásáról biztosítja az afrikai, ázsiai és latin-amerikai földrészek dolgozóit nemzeti függetlenségükért és gazdasági követeléseikért folytatott küzdelmükben. A záróülésen Renato Bitossí, az SZVSZ elnöke mondott záróbeszédet. Rámutatott, hogy a tanácskozás jól szolgálta a soron következő VII. szakszervezeti világkongresszus előkészítését, amelyen az SZVSZ- ben tömörült 140 millió dolgozót képviselő szakszervezetek ú.i feladatait fogják megvitatni. Csütörtökön este a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség országos elnöksége fogadást adott a tanácskozás részvevői számára. (MTI) ENSZ-javaslat Nagy-Britannia mondjon le Gibraltár igazgatásáról Az ENSZ-közgyűlés szerdai plenáris ülésén folytatódott a vita annak az ENSZ-deklará- ciónak a végrehajtásáról, amely kijelenti, hogy függetlenséget kell adni a gyarmati országoknak és népeknek. A vita során Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Magyarország és Afganisztán képviselője határozottan elítélte a Dél-afrikai Köztársaság és Dél-Rhodesia fajgyűlölőinek bűnös akcióit, valamint azt a véres gyarmati háborút, amelyet a portugál gyarmatosítók folytatnak Afrikában. Csatorday Károly felszólalása Csatorday Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője megállapította, hogy az ENSZ-dek- laráció elfogadása után nyolc évvel a kolónia lizmus még anakronisztikus, XIX. századbeli formájában, is fennmaradt Afrika déli részén: Namíbiában, Dél-Rhodasiában és a portugál gyarmatokon, ahol az elnyomás legbrutálisabb formái érvényesülnek. »Attól kell tartani — mondotta —, a gyarmati rendszernek ezek a bástyái arra is szolgálnak, hogy sakkban, tartsanak a politikai fügigetlenségüket már elnyert afrikai országokat.« Emlékeztetett arra, hogy a gyarmati rendszer még mindig világjelenség, s hogy a gyarmati területek nyilvántartott jegyzéke is kiegészítésre szarul még, mindenekelőtt az USA igazgatása alatt álló Puerto Ricóval. Csatorday Károly támogatta a különbizottság jelentésében foglalt ajánlásokat. Javasolta továbbá, hogy a közgyűlés bízza meg a különbizottságot egy tömör összefoglaló elkészítésével, amely azt elemezné, hogy má lett a sorsa a legfontosabb gyarmati területek vanatkozá- sábal elfogadott ENSZ-határo- zatoknak. Ugyancsak indítványozta, hogy a különbizottság terjesszen be jelentést a közgyűlés legközelebbi ülésszakára arról, hogy az ENSZ és a szakosított szervezetek hogyan ogtthotnék még hatékonyabban a nemzeti felszabadító mozgalmakét, az Afrikai Egységszervezetet, s a független afrikai államokat a szégyenteljes gyarmati rendszer végleges és mielőbbi felszámolásában. Kijelentette végül, hogy a magyar kormány, ereiéhez mérten, a jövőben is erőteljesen munkálkodni káván e cél érdekében. * A közgyűlés csütörtöki ülésén 62 szavazattal 18 ellenében. 34 tartózkodással határozatot fogadott el, amelyben javasolják Nagy-Bri tanniának, hogy jövő év október 1-ig mondjon le Gibraltár igazgatásáról. (MTI) Olajkitörés Algyőit Lángokban a 168-as olajkút A cári 61 a kormány vezetői a parlamenti ülésterem első padsoraiba«. Csütörtökön a reggeli órákban az algyői szénhidrogénmedencében a 168-as számú olajkút vizsgálata közben nagy erejű olajkitörés zavarta meg a munkát. A kút aknájában tartózkodó két dolgozó kisebb sérülést és könnyebb gázmérgezést szenvedett a feltörő iszapos gáztól. Röviddel ezután óriási erővel tört fel az olaj, amely — valószínűleg véletlenül keletkezett szikrától — lángra lobbant, s pillanatok alatt csaknem 100 méter magas fekete füstoszlop csapott az égre. A több százezer forint értékű berendezés, a vizsgáló acél- torony hamarosan a lángok martaléka lett. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat olajbányászai, majd pedig az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt budapesti, szolnoki és szöged! szakemberei siettek a helyszínre, hogy kidolgozzák a lángok eloltásának, illetve az olajkitörés elfojtásának tervét Egyelőre buldózerek és egyéb szállítóeszközök tucatjait irányították az égő kúthoz és. gyors iramban három méter magas gátat emelnek a kút köré. A nagy hőség miatt rövid időközönként váltják egymást a gépkezelők, a nagy apparátussal kivonult szegedi tűzoltók pedig fecskendőkkel hűtik a gépeket, gépjárműveket. Céljuk, hogy az épülő gátak közé szorítsák az olajat. Hg sikerül eloltaniuk a lángokat, külön feladat lesz még a feltörő olaj útjának elzárása. Előreláthatólag a robbantásos módszerhez folyamodnak. Az előkészületeket megkezdték, s valószínűleg ma kerül sor a robbantásra. Az épülő új olajjparteiep szomszédságában, a Szeged— Hódmezővásárhely közötti műút mellett lángoló olajkút, mentesére összegyűlt - gépjárművek, valamint a közúti forgalomban részt vevő gépkocsik torlódása miatt forgalmi dugó keletkezett, egves gépkocsik csak több órás késéssel indulhattak tovább. Az út forgalmát ezért egyelőre Makó felé terelték el. Guayanai választások Csütörtökön GeorgUown- ban hivatalosan közzétették a hétfői választások eredményét. A bejelentés szerint Forbes Burnham miniszterelnök Népi Nemzeti Kongresszus Pártja (PNC) megtartotta többségét és a parlament ötvenhárom mandátuma közül harmincat szerzett meg, a szavazatok 56,2 százalékát
