Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-13 / 266. szám

Szerda, 1968. november IS. 3 SOMOGYI NÉPLAP UJ TlMFÜLDGVflR ÉPÜL AJttCftlU Megkezdték az Ajkán épülő új timföldgyár alapozási munkálatait. Évi 210 000 ton­na kapacitással ez lesz az ország legnagyobb ilyen létesTménye. A kétmilliárd fo­rintba kerülő új gyárban a tervek szerint 1972 középén indul meg a termelés. (MTI fotó — Kovács Sándor felvétele.) Javult az egészségügyi ellátás a tabi járásban Öregek napja Balatonszentgyörgyiin Nagymamákat és nagyapá­kat ünneped tek szombaton Ba- latanszentgyörgyöm. a meg­hívottak közül nyolcvanhárom falubeli öreg ment el a műve­lődési otthonba a szakmaközi bizottság, a nőtanács, a Vö­röskereszt és a tanács együt­tes rendezvényére. Az öregek napjának ünne- peltjeit Ángyán János tanács­elnök üdvözölte, majd dr. Knoll László tsz-elnök beszélt az öregek és nyugdíjasok meg­változott életéről és helyzeté­ről. Ezután Simon József, a szakmaközi bizottság titkára tolmácsolta a szervezett dol­gozók jókívánságait, s megkér­te a jó erőben és egészségben levő nyugdíjasokat, hogy ve­gyenek részit a szakmaközi bi­zottság honismereti kutató­munkájában. A szentgyörgyi úttörők és KISZ-fiatalok köszöntötték a beszédek elhangzása után a nyugdíjasokat. A kisdobosok a részvevők nagy tapsa közepiet­te átadták az ünnepeiteknek az iskolások készítette díszes cukorkosárkákat Ünnepi műsorral folytató­dott az öregek napja. Az álta­lános iskola tanulói és a KISZ- szervezet tagjai tánccal, dallal, vidám jelenetekkel kedvesked­tek az öregeknek. Különösen tetszett nekik a kicsinyeik szín- pompás, virágos köszöntője, az úttörők tánca és az Egyszer­egy királyfi című népi játék. A műsor után a nőtanács és a Vöröskereszt-szervezet asz- szonyai vacsorával vendégel­ték meg az ünnepség részve­vőit. Olyan hangulat kereke­dett, amikor a zenészek el kezdték húzni a talp alá valót, hogy még az öregek is táncra perdültek, sőt egyik-másik a csárdásban meg is izzasztót la a fiatalasszonyokat A nagyon jól sikerült öre­gek napjának a megrendezé­séért Finta Ferenc mondott köszönetét. Harmincmillió húscsibe A Bábolnai Állami Gazda­ságban befejezték a jövő év­re szóló naposcsibe-szállítási szerződések kötését. A hazai baromfitenyésztést valósággal forradalmasító bábolnai faj­ták iránt rendkívül nagy , az érdeklődés: mintegy 300 nagy­üzemi partnerüknek több mint harmincmillió húscsibét és egymillió tojócsibét szállíta­nak. Ez négymillióval haladja meg az idei szállításokat. A jövő évben fokozatosan áttér­nek egy új, az eddiginél gyor­sabban fejlődő broyler fajta, szállítására. Ezt is nyugat­német Lohma nn-cégtől vásá­rolták. ­(Tudósítónktól.) A Tabi Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság ellenőrei a közelmúltban megvizsgálták a járóbeteg-, valamint a szociá­lis otthoni ellátást. A tapasztalatok szerint az utóbbi években- a betegek szá­mának lényeges növekedése ellenére jelentősen javult a betegellátás. A járás tíz orvo­si körzetének betegforgalma az 1961. évi 133 600-zal szem­ben az idei év első felében 80 550, a táppénzes betegek száma pedig a tavalyi egész évi 20 800-zal szemben eddig 11 076 volt. A napi átlagos betegforgalom az 1961. évi negyvenről negyvenháromra emelkedett. Már valamennyi orvosi körzetben van körzeti ápolónő és védőnő, valamint orvosírnok. A népi ellenőrök több fo­gyatékosságra is rámutattak. Egyebek között kifogásolták, hogy egyik-másik községi ta­nács nem fordít kellő gondot egészségügyi intézetek létesí­»És mit fog csinálni? Ezt kérdezték sokan tőlem, ami­kor bejöttem a gyárba. Azt feleltem, úgy érzem, nem ma­radok munka nélkül. Neki­láttam, hogy fölmérjem, hol van a legnagyobb szükség a munkámra. Aztán ennek alapján elkészítettem a ter­vemet. Amikor megmutat­tam, azt kédezték: Ezt mind meg akarja csinálni?« Kontúrjaiban bontakozik ki az üzemcsarnok a párás ködből. A statisztikák, kér­dőívek és beszélgetések alapi­ján — több hónapi munka után — a pszichológusnő előtt is így rajzolódik ki a Kapos- vári Villamossági Gyár arca. A műszaki, gazdasági problé­mák Országh Lajosné jegyze­teiben, felméréseiben mindig emberi vetületet kapnak. Mondja is, hogy valamikor a munkafolyamatok, a gépiek tervezésekor csak a gyártmá­nyokra figyeltek. Az ember­ről megfeledkeztek. Senkit nem érdekelt, mit tud, mire képes. S itt, ezen a pionton lép a termelésbe a modern lélektan, hiszen ha figyelem­be veszik azokat az élettani törvényszerűségeket, amelyek az emberre hatnak, s ennek megfelelően tervezik a mun­kafolyamatokat, akkor nő a termelékenység, csökken a selejt, s kevésbé fárad az ember. tésére, illetve a működésük­höz szükséges feltételek biz­tosítására Fiadon, Kárán és Szorosadon például még nincs orvosi rendelő, a bábonyi, me­gyeri, miklósi, somogyacsai, döröcskei és egresi rendelő pedig a legminimálisabb kö­vetelményeknek sem felel meg. Több helyen kicsi a ren­delő és a váró, az ülőhelyek száma szinte mindenütt mi­nimális. A tabi egészségház állapota tarthatatlan. A tüdő­beteg-gondozó nincs kellően elkülönítve a többi rendelőtől és várótól. A szociális gondozás és el­látás helyzetének javítása a járási NEB szerint elsősorban a társadalmi összefogástól függ. Erre szép példa volt Karádon, aihol létrehozták az öregek napközi otthonát. Ilyen összefogásra lenne szük­ség N agy berényben és Tabon is, ahol már szintén évek óta tervezik az öregek napközi otthonának megteremtését, ez azonban évről évre elmarad. Nemcsak ok, következmény is Ez így túl elvon inak tet­szik. A gyakorlat azonban nagyon is életszerű problé­mákat vet föl, s várja a meg­oldási Közülük az egyik ilyen: a gyár a város három különböző pontján működik, s ez önmagában is gondot okoz a gyár vezetőinek. Egyik műhelycsarnok korszerű, a másik kevésbé az. S az új műhelyekben is vannak ne­héz problémák. A gyár egyik legfontosabb részében, az al­katrészt gyártó üzemben pél­dául előfordult, hogy az egyik munkás harminc—har­mincöt százalékot teljesített hónapiakig. Mások viszont százon felül. Ez a nagy elté­rés nemcsak a munkásoknak, hanem a gyár vezetőinek is gondot okozott. Mi lehet a megoldás? A pszichológusnő emberekkel beszélétett, fi- - vette a munkaműveleteket, s készül a terv, hogy egyen­letesebben legyen bér is a borítékokban. Följegyzések, fényképek sokasága rögzíti a megoldást sürgető mai gondokat. De korábbi jegyzőkönyvek is előkerülnek, s a pszicholó­gusnő kezében ezek újra val­lanak. Az egyik gyáregység­ben a balesetek okainak in- Éakolásánál gyakran találko­DOLCOZIK AZ OZEMPSZICHOLÓGUS Felkészült a télre Közúti Igazgatóság Ma még kellemes idővel ké-l nyeztet bennünket az ősz, a! közeli napokban azonban az utakon már megkezdődik a .éli felkészülés. Kirakják a hó­fogó rácsokat, november ti­zenötödikétől feltételesen hö­lgy eletet tart a KPM Közúti gazgatósága. A hóéi takarítók, i vontatók készenlétben vár­jak a telet. Az idei télen már nemcsak uz országos főútvonalakon, ha­llom a többi számozott úton is .íjtelezővé tették a téli külön- 3ges útfenntartást, ami nem­csak nevében különbözik a korábbi hóügyelettől. Mindin- úbb jelentőséget kap a téli útfenntartásban az úgyneve- ett fekete pálya fogalma, ami ízt jelenti, hogy még a kisebb 'orgalmú utakon is arra kell örekedni, hogy az úttestet még vékony rétegben se fedje hó. Az eljegesedés csak így lőzhetö meg. A megve 1060 kilométert k%- evő úthálózatából 467 kilomé­teren állandó őrjáratot tart majd a KPM. Mihelyt a hó le- 'sik, munjtába lépinek a só­szóró gépek. Tavaly kísérlet­képpen 153 tonna magnézium- kloriddal is próbálkoztak. A kísérlet nagyszerűen bevált. Az idei télre 470 tonnát ren­deltek. Mínusz 8 fok alatt A só és a magnéziumklorid- oldat azonban csak akkor al­kalmas a hóróteg megolvasztá­sára, ha a hőmérő higanyszála " nem szállt még mínusz nyolc fok alá. Nagy hidegben ugyan­is a megolvasztott, lucskos hó újra megfagy, és a síkosság ellen ilyenkor már csak ho­mok- és salakszórással lehet védekezni. A téli utak rendben tartását korszerűbb eltakarító gépek híján nagyobbrészt az idén is vemtatásos hóekékkel végzik. A nagy teljesítményű, korsze­rű hómarókat az ország leg­fontosabb iparvidékeire küldi a KPM. A megyében nyolc­vanhárom gép vesz részt a síkosság és a hó elleni küzde­lemben. Ahhoz, hogy a köz­ponti hóügyelet a megye min­den pontiával URH-összeköt- tetést teremthessen, néhány átadó állomás közbeiktatására volna még szükség. A nemrég fölszerelt segélykérő telefonok remélhetőleg kiküszöbölik majd, hogy «■befoghatattan« ‘érül etek legyenek a KPM URH-szolgálp+a számára Hófúvások, hóakadályok fő­leg a kelet-nyugati irányú uta­kon alakulnak ki. A KPM Közúti Igazgatósága ezekre a szakaszokra fokozatosan üle­pített védő liget- és erdősávo- kat. Sajnos a további telepí­téseket egy időre külső ténye­zők miatt felfüggesztették, pedig ezek hasznossága sok­szorosan bizonyított. A tavalyi tapasztalatok Tízezerrel több hófogó rács védi majd útjainkat az idei té­len, mint tavaly. A meglevők­kel 44 kilométer hosszúságban állíthatják fel a rozséból és 'écből készült hófogókat Különös gonddal foglalko­zott a KPM Közúti Igazgató­sága azokkal az észrevételek­kel, kifogásokkal, amelyek a múlt télen merültek föl. Sok gondot okozott az úgynevezett átkelési szakaszok — az or­szágú takról a településekre vezető utak rendben tartása. Nemegyszer a falvakban na­gyobb hóakadályokba ütközött a gépjárművezető, mint az oda vezető utakon. Hasonlóképpen sok a panasz minden télen Ka­posváron is az utak tisztasá­gára. A hóéi takarítás a városi tanács dolga, ám ezzel nehe­zen vagy nem is igen tudott megbirkózni. Sőt olyan nagy forgalmú utakat, mint amilyen a Bajcsy-Zsilinszky és a Belo­iannisz utca, csak a tél vége- felé szabadították meg a jeges hórétegtől. Az idei télre már jobban felkészült a tanacs. Két nűtrágyaszórót vásároltak az utak sózására, a magnézium­ul or idős oldat permetezésére oedig a locsolóautót használ­ják fel. Kié a buszmegálló? A napokban tanácskozásra hívta össze az érdekelteket a Í.PM Somogy megyei Közúti Igazgatósága, hogy részletesen megvitassák a téli útfenntar­tási teendőket. A meghívottak — a városi tanács, a posta, az AKÖV, a rendőrség képviselői — előtt Vámosi István, a KPM szakaszmérnök-helyette- ~e ismertette, hogy 1400 tonna sót vásároltak a havas, síkos utak szórására. A szükséges salakat és homokot is besze­rették. 87 vontatás hóekét. 46 saját gépet vetnek be majd a hó elleni küzdelembe. Még a mai napig is tart a óta. hogy kinek kell rendben tartani a havazás kezdete után zz autóbuszmegállókat. Az 'KÖV a városi tanács köte­lességének, a várori tanács oedig az AKÖV feladatának '■artia ezt. A vitának az előző ‘►vekben az utasok fizették meg az árát. Reméljük, még mielőtt az első hó leesik, az ■lletőkesek eldöntik: kinek a kötelessége az auióbuszmegál- ’ólc takarítása. Nagy József Komszomolisták Marcaliban Kamszomolistaküldöttség ér­kezett Marcaliba az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egyikéből. A járási KISZ-bizöttság vezetői fogadták a kedves vendégeket. A küldöttség ellátogatott a Lady János Gimnáziumba és Szakközépiskolába, ahol egy oroszórán is részt vettek a vendégek. A diákok orosz ver­sekkel és népdalokkal kedves­kedtek a vendégeknek. Ezután az iskolai KISZ- szervezet képviselőivel talál­koztak. Varga István igazgató beszélt az iskola történetéről, terveiről. Élénk eszmecsere alakult ki a - komszomolisták és a KISZ-esek között. Dél­után a kollégiumban folytató­dott a program. Ä diákok kö­zelebbről megismerkedhettek a moszkvai, a harkovi és -a jereváni ifjúság tevékenységé­vel. Este a Fegyveres Erők Klubjában baráti találkozót rendezett a járási KISZ-bi- zottság. Papp László járási titkár adott képet a magyar KISZ-fiatalok munkájáról, életéről s a két nép b~ “átt : - gának számtalan jeléről. A tájékoztató után átadta a kül­döttség tagjainak a KISZ köz­ponti bizottságának dicsérő oklevelét és jelvényét. A szovjet küldöttség vezető­je megemlékezett a Komszo- mol ötvenedik évfordulójáról, elismeréssel szólt a forrada­lomban és a polgárháborúban részt vevő magyar internacio­nalistákról. Beszéde végén át­adta a találkozó részvevőinek a szovjet fiatalok jókívánsá­gait és üdvözletét. sgőlati asztalon zott ezzel a megállapítással: »figyelmetlenség«. Az elem­zés azonban kimutatta: a fi­gyelmetlenség nemcsak ok, hanem következmény is le­het. Sőt az is előfordult, hogy nem a munkás figyelmetlen­ségének következménye. En­nek ismeretében változtatni is tudnak rajta. Nagy dolgok ezek. — A javaslatok között szá­mos olyan van — mondja Szerecz László igazgató —, amelyiket néhány nap alatt meg lehet valósítani. Akad olyan is, amelyik hosszabb előkészítő munkát igényel. Egy biztos: Országhné javas­latai nem lesznek irattári anyagok. Festik a műhelyeket Hogy mit tett eddig a gyár a javaslatok megoldására? Csak néhány példát monda­nak. Az egyik műhelyt — a speciális feladatokat figye­lembe véve — a pszicholó­gusnő javaslatának megfele­lően festették át. Ázóta az emberek jobban érzik itt magukat, s javult a munká­juk is. A festésre, az ottho­nosabb környezet kialakítá­sára másutt is megtették az első lépéseket. Szakemberek kísérleteznek a színekkel, hogy derűsebb, otthonosabb legyen « környezet. »Ez na­gyon fontos — mondja a pszichológusnő. — Érdekes volt az a vizsgálat, amellyel a kaposvári környezeti szívó­hatást próbáltam lemérni. Az emberekben ebben a gyár­ban is él a vágy a negyven­négy órás munkahét, a fehér köpeny iránt, szeretnének hi- giénikusabb munkahelyen dolgozni. S ha valaki másutt az igényeinek megfelelőbbet talál, elmegy. Ezért megróni sem lehet.« A megoldás: az ilyen környezetnek a megte­remtése. Ebből a szemszögből nézve érthető a vállalatnak az a törekvése, hogy a régi munkaruhák helyett újakat készíttessen. A színes, derűs, munkahelyenként más-más fazonú, modern szabású ru­hák egy lépést jelentenek az otthonosabb környezet felé. És készien áll a terv a má­sik lépésre is. Az igazgató vaskos tanulmányt tesz elém. A szerelde szalagrendszeré­nek tervei vannak benne. A műszaki elképzeléseket a pszichológusnő is alátámasz­totta vagy kifogásolta, mi­előtt a terv végső formát ka­pott volna. — Nemcsak a munka rit­musa, hanem a munkás el­helyezése is fontos. Tudja, miből lehet hétszázalékos termelésnövekedést kihozni? Ha kényelmes székeket, meg­felelő asztalokat adunk a munkásnak, csökken a »fész­kelődési ideje«, nyagodtab- ban dolgozik, nem fárad, s mégis többet termel. Bizalmat szerezni Az elvégzett munkáról ké- • szült számvetés korántsem teljes. Néhány eredmény csu­pán. De ezek az eredmények bizalmat hoztak ennek a — Somogybán mindenképpen —- új tudományágnak. Az első beszélgetések idején ►►volt, aki örült annak hogy meg­kérdeztem, volt olyan is, aki jött, hogy hallgassam meg a véleményét, kérését vagy sze­mélyes problémáját«. Most viszont már minden­képpen termelést szervező erő is a pszichológus. Pedig a munkafeltételei még egyál­talán nem a legideálisabbak. A laboratóriuma most ké­szül, a műszereket sem hoz­ták még meg. Nehéz lehet így dolgozni. — Még tart a lelkesedés — mondja erre a pszichológus­nő. — Mielőtt elfogyna, szó­lok. Ügy érzem, segítenek a kollégák, s ez jó, mert az irántam megnyilvánuló bi­zalmat látom benne. És én tudom, hogy a bizalmat min­den embertől meg kell RA,*~ rezni, hiszen csak így lehlw jól dolgozni. Kercza Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents