Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
r TfLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 1 forint Somogyi Néplap A Z M SZMP M EG Y E 1 BIZOTTSÁGA ÉS A Ml E GY E I TA N Á C S' LAPJ A XXV. évfolyam, 262. szám 1968. november 7., csütörtök Ünnepség a Latinka Sándor Művelődési Házban az októberi forradalom './ intézet 51. évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenegyedbe évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottsága, a megyei és a városi tanács a Latinka Sándor Művelődési Házban. A nézőtéren ott ültek a megye és a város párt-, tanácsi, tömegszervezeti és -mozgalmi vezetői, a fegyveres testületek, az üzemek és intézmények vezetői és párttitkárai. Részt vett az ünnepségen a megyeszékhely több köztiszteletben, álló veteránja is. Az ünnepséget a Vikár Béla kórus nyitotta meg a magyar és a szovjet himnusz eléneklé- sével. Ezután dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese lépett a színpadra, s megemlékezett az októberi forradalom több miint fél évszázados történetéről. — Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők, elvtársak! Fél évszázad és egy esztendő telt el azóta, amikor Lenin a következő felhívást küldte a központi bizottságnak: »... a fölkelés halogatása most már igazán egyértelmű a halállal... Nem szabad várni!« S egy nap múlva harcba indult a forradalmi város, Petrográd. Matrózok és munkások, parasztok és értelmiségiek csak a jelre vártak. Az évezredek során voltak már korszakot meghatározó fölkelések, forradalmak, melyek az emberiség történetében jelentős változásokat hoztak. A haladóbb új vette át a múlt örökségét, szabadulni igyekezett annak minden béklyójától, míg végül is a saját pusztulását készítette elő. Ezek a mozgalmak nemegyszer ösztönösen, ideológiai felkészítés nélkül robbantak ki. Eredményeik így is becsülen- dők, a társadalmi haladást szolgálták. Volt-e társadalmi változás, mely egyértelműen az addig elnyomott osztályok, rétegek érdekeit szolgálta volna? 1917-ig nem! Lehetett-e az egész világra kiható forradalmi megújhodás, mely ne lett volna terhes a múlt káros maradványaitól? Olyan, amely önmagát adva új korszak nyitánya lett? Csak akkor, az Aurora jeladására várva — Lenin pántjának vezetésével — kezdődhetett az a tudatos fegyveres harc, mely a szocialista, világrend megteremtésének jelszavát tűzte zászlajára. Azóta egyre erősödött és hó- I dított az az eszme, amely a " bolsevikokat harcra ösztönözte. A tudatos forradalom eszméje ez, mely Marx és Engels tanításai nyomán Lenin meghatározó téziseivel vált elpusztíthatatlan valósággá. Pedig hány ország vezető politikusa és diplomatája jósolta meg korai halálát! Hiábavaló, csak súlyos pusztítást okozó erőnek bizonyult a belső ellenség és a külső intervenció. A szovjet hatalom nemcsak fennmaradt, hanem tovább izmosodott, hiába közölte — olvasóit megnyugtató szándékkal — 1918 januárjában a Daily Telegraph: »A szovjet kormány bármely pillanatban megbukhat, és egyetlen józan gondolkodású ember sem hiszi. hogy egy hónapnál tovább tartsa magát.« A fegyveres harc és a forradalom győzött A szovjetek meghatározói lettek Oroszország, majd a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége további életének és fejlődésének. A mi dicsőséges Tanácsköztársaságunk is keletre tekintett, arra, amerről »eljött a Vörös Isten«, ahogy Tóth Árpád nevezi a bolsevik forradalom »-sápadt Nyugatnak" tartó eszméit; Az ünnepség részvevői. Dr. Várkonyi Imre októberre emlékezik. Diplomáciai manőverek, gazdasági blokádok és fegyveres fenyegetések közepette változott a világ a Szovjetunióban. A békés alkotómunkát a hitleri fasizmus barbár háborúja önvédelmi harccá változtatta. A szovjet nép — óriási veszteségek árán is — kiállta a próbát. Moszkva helyett Berlin elestét írták a történelemkönyvek lapjaira. Nagy betűkkel ismerte meg a világ a Nagy Honvédő Háborút. Az egész világ ezen belül Európa sokat szenvedett népei szabadultak meg a nácizmus rettegett hordáinak fenyegetéseitől, uralmától. 1945-től — felszabadultan — sorra alakultak meg az kontinens demokratikus, szocialista államai. S a forradalom exportja gyújtotta lángra a tengeren túli népek dühét elnyomóik íanem a példa, mely a barátság és a hala- megtestesítője: a Szovjetunió. Amikor az ötvenegy év előtti eseményekre emlékezünk, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vörös zászlója előtt hajtjuk meg tisztelgőén fejünket, a mára és lövőnkre is gondolunk. A világ jelentős hányadán <hég az emberi haladás eBeaségei tartják kezükben a hatalmat. Minden igyekezetükkel vérbe akarják fojtani a népek szabadságmozgalmait, s restaurálni igyekeznek a bukott kapitalizmust még ott is, ahol az már rég talaját vesztette, A béke és az igazság erői azonban legyőzhetetlenek. A szocialista országok internacionalista együttműködése és a haladó mozgalmak Keleten, Nyugaton sorra megkötik a beavatkozók kezeit. A magyarországi 1956, a barbár vietnami háború, a Csehszlovákia elleni »akció«, a Közel-Kelet, de sok más figyelmeztető tény és jel utal arra, hogy az októberi forradalom éberségére ma is nagy szükség van. A nemzetközi élet eseményeinek alakulása — a fél évszázad alatt — azt igazolja, hogy a Vörös Október eszméi gyökeret vertek szerte a világon. Társadalmi berendezkedésüktől függetlenül, országok sora mozdul meg az igazságosabb, boldogabb, demokratikusabb élet megteremtéséért. Győzelmeik minket igazolnak. Ma — az ünnepi hangulatban is — azt fogadjuk, hogy az 1917-es hősök példáját követve szilárdan valljuk a forradalom eszméit, s harcolunk minden külső és belső reakció ellen a szocializmus teljes föléoítéséért. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világhódító eszméje, éljen és virágozzék a népek örök barátsága, győzzön a béke az egész világon — fejezte be ünnepi megemlékezését dr. Várkonyi Imre. Ezután Tied vagyak, forradalom címmel emlékműsort adott a Fonómunkás_ Kisszin- pad, a Vikár Béla kórus. a pedagógus kórus, a tanítóképző kórusa és a Somogy Együttes kamarazenekara. Gyemjan Bednij, R. Rozsgyesztvensz- kíj, Jevtusenko, Vinokurov, Iszakovszkij, Paszternák, B. Brecht és Fodor József költeményei és Hacsaturján, Borgulya András, Asriel szerzeményei idézték fel az ötvenegy évvel ezelőtti események történetét és hangulatát. Az ünnepi megemlékezés végén a Vikár Béla kórus és a tanítóképző kórusa a közönséggel együtt elénekelte az Infernectooáléit Magyar államférfiak üdvözlő távirata a szovjet vezetőkhöz L. 1. BREZSNYEV elvtársinak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság - Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és egész népünk nevében szívből jövő üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek, a testvéri szovjet népnek. Kommunista pártjának vezetésével a Szovjetunió az elmúlt évben új, nagyszerű sikereket ért el a lenini eszmék valóra váltásában, a kommunista társadalom építésében. A szovjet népgazdaság hatalmas eredményei, a kultúra és a tudomány kiemelkedő vívmányai nem csupán a szovjet nép boldogulását, de egyben a béke, az emberi haladás ügyét is szolgálják. Az egész dolgozó magyar nép nagyra értékeli a Szovjetuniónak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását, a népek közti barátság és együttműködés elmélyítését szolgáló politikáját. Helyeseljük és közös ügynek tekintjük az imperialista agresszió megfékezését, a hős vietnami nép megsegítését, a szocializmus vívmányainak oltalmazását szolgáló nemzetközt akciókat. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának a nemzetközi munkásmozgalom egysége helyreállítására, a szocialista országok közösségének erősítésére irányuló fáradhatatlan erőfeszítéseit. A szocializmus teljes felépítésén dolgozó népünk ez évben szintén jelentős sikereket ért el országépítö munkájában. A IX. kongresszus határozatainak végrehajtásán munkálkodva népünk éltükéit szándéka szocialista vívmányaink továbbfejlesztése, a pártjaink, kormányaink, népeink közötti internacionalista barátság, együttműködés és történelmi szövetség továbbh erősítése. Ennek szellemében készülünk jubileumi évfordulóink, a Kommunisták Magyarországi Partja és a Magyar Tanácskéz tár- saság megalakulása 50. évfordulójának megünneplésére. Nagy ünnepükön teljes szívből újabb sikereket kívánunk a testvéri szovjet népnek célkitűzéseinek megvalósításában, a kommunista társadalom építésében. Losonczi Pál, Kádár János, a Magyar Népköztársaság a Magyar Elnöki Tanácsának elnöke, Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. * * • Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte A. A. Gromiko szovjet külügyminisztert. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Szovjet Szakszervezetek V________________ Központi Tanácsának, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága pedig a lenini Komszomol központi bizottságának küldött üdvözlő táviratot. (MTT) Richard Nixon győzött az elnökválasztáson Richard Nixon győzött az amerikai elnökválasztáson. A republikánus jelölt ugyan a szavazatszámot tekintve csak minimális előnyt szerzett demokrata ellenfelével, Hubert Humphrey-val szemben, a nem arányos amerikai választási rendszer következtében azonban több elektori szavazatot szerzett, mint Humphrey és a harmadik jelölt, George Wallace együttvéve. Nixon és Humphrey végig szoros küzdelmet vívott, és csak szerdán, magyar idő szerint a késő délutáni órákban dőlt el, hogy Kalifornia és Illinois szavazataival Nixonnak jut az elektori szavazatok többsége. Az eredmények nem hivatalosak és nem véglegesek, de érdemi változás a jelek szerint nem várható. A tv-adók és a hírügynökségek egy része magyar idő szerint 16.30 óra után jelentette, hogy Nixon megszerezte a szavazatok többségét Illinois államban. Ez azt jelentette, hogy Nixon 30 államban az elektori szavazatok többségét, 287 szavazatot kapott meg. A győzelemhez 270 elektori szavazat volt szükséges. Országos arányban a szavazatok 92 százalékának megszámlálása után Nixon 28 984 646, Humphrey 28 794 376 szavazatot kapott, egyaránt 43—43 százalékot. Wallace szavazatainak száma 9 035 033, vagyis 14 százalék. Hubert Humphrey a Minnesota államban lévő »főhadiszállásáról« rádió- és tv-be- szédben közölte, hogy táviratban gratulált Nixonnak, akinek felajánlotta közreműködését »az ország egyesítéséhez«. Humphrey január 20-a, az úti elnök hivataliba lépése után formálisan munka nélkül marad. Richard Nixon győzelmének hírére nagyszabású áremelkedés következett be a New York-i tőzsdén. A tőzsde messzemenően bízik Nixonban, abban, hogy a republikánus kormányzat nagyobb lehetőséget biztosít a nagytőkének. Röviddel Humphrey után. nyilatkozott a megválasztott új elnök. Richard Nixon is. Nixon az USA soron következő, 37. elnöke azt mondotta, hogy az új kormányzat fő feladata »Amerika összekovácsolása« lesz. Ismét kijelentette, hogy hivatalba léptéig kész minden olyan lépésre — Johnson elnökkel együttműködve —, »amely elősegítheti a békét«. Johnson egyébként táviratban gratulált Nixonnak. A Republikánus Párt győztes jelöltje néhány napos pihenőre Floridába utazik. A huszadik század amerikai politikai történetének egyik legszorosabb elnökválasztásán Nixonnak sikerült biztosítani, hogy az elektorok útján történő elnökválasztáson az elektorok többsége őt támogassa. George Wallace szereplése elmaradt az előzetes hírveréstől, és Wallace csupán öt államban szerezte meg az elektori szavazatokat A Demokrata Párt megtartotta többségét az amerikai törvényhozás mindkét házában, bár a Republikánus Pártnál sikerült több helyet. elhódíta>- nia. A 435 tagú képviselőházban, amelynek minden helyére választásokat tartottak, a (Folytatás « 2. oldalcm* s
