Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

Péntek, 1968. november 29. SOMOGYI NÉPLAP 3 iásás ÜNNEP UTÁN Egész életre szóló emlék marad A szokottnál is korábban találkozott a hétfő reggeli munkakezdés előtt négy asz- szony a villamossági gyár szereldéjében. Már fél hatkor ott álltak a csarnok álmos fé­nyei alatt a munkapadnál. Az előző hét közepén tudták meg a hírt, hogy brigádvezetőjük, Gellért Lajosné a KMP meg­alakulásának 50. évfordulóján részt vesz az MSZMP Közpon­ti Bizottságának ünnepi ülé­sén. Azzal indították útnak, hogy visszatérve, részletes be­számolót várnak tőle. — Figyelünk majd a tévé­ben is — tette hozzá Szűcs Istvánná. Szántó Károlyné még megtoldotta: — Aztán a tavalyi mulasz­tásodról meg ve feledkezz! Hát azért találkoztak hét­főn fél órával a műszakkezdés előtt. Meghallgatták, milyen élményekkel tért haza a bri­gádvezető. De ez maradt a té­ma továbbra is a VBKM Ka­posvári Villamossági Gyárá­ban a biztosít ékszereié asz- szonyok között. — Egész élet­re szóló em­lék marad számomra ez ______________ a megtisztel­tetés — mondja Gellért Lajos­áé —, még sohasem voltam ilyen helyen, és ki tudja, le­hetek-e még valaha. S omogyból csak két szocia­lista brigádvezető kapott meg­hívót a Központi Bizottság ünnepi ülésére. Az orszáehá- zi fogadáson Losonczá Pál elv- társ fölkereste a somogyiakat, és közös fénykép is készült. — Mi volta tavalyi mulasz­tás, amit most kellett pótol­ni? — Amikor Kádár elvtárs tavaly itt járt Kaposváron, elmulasztottuk. hogy meg kérjük, írjon be néhány sort a brigádnaplóba. A többiek engem hibáztattak, mert akkor lebeszéltem őket mondván, tapintatlanság ilyet kérni. A véletlen úgy hozta, hogy most az országházi fo­gadáson Kádár elvtárs megis­mert, emlékezett ránk, a bri­gádunkra. Hogy is feledkez­hettem volna meg a brigád kéréséről, amit úgy a lelkem- re kötöttek. Az ünnepi program után most a munkatársai fogadták. — Nagyon vártam ezt a fo­gadást is, hogy mindent el­mondhassak társaimnak. Németh Istvánvé a többiek helyett is mondja: — Ezt a kitüntetést az eddig végzett' munkánkért kartuk. de ez egyben arra kötelez ben­nünket, hogy a jövőben is a legjobbak között maradjunk a brigádok versenyében. Politikai könyveli kiállítása Pécsen Megtanulták a motorfűrész kezelését A Dél-somogyi Állami Erdő- gazdaság folyamatosan törek­szik a nehéz munkák gépesí­tésére. Az emberi erőfeszítés és fáradozás kímélésének szándéka nyilvánul meg a technika fokozottabb térhó­dításában. Nagy válto­zást hozott a motorfűré­szek megjelenése — a ták döntésénél és darabolásánál ma már szinte nélkülözhetet­lenek. Kezelésüket csakis kép­zett és gyakorlott munkásokra bízhatják. Az utánpótlás bizto­sítása végett mindegyik erdé­szet üzemi tanfolyamon képez folyamatosan motorfűrész-ke­zelőket. A szentbalázsi erdészetben most fejeződött be egy ilyen tanfolyam. A maga nemében az ad különleges jelentőséget neki, hogy a képzésnek ebbe a szervezett formájába erdészeti dolgozók mellett most először termelőszövetkezeti tagok is bekapcsolódtak. A gálosfai tsz-ből hármain jártak a tan­folyamra. Munkaadójuk ter­mészetesen a szövetkezet, de ha erdejükben nincs elfog­laltság, akkor a megegyezés alapján ideiglenesen átmehet­nek dolgozni az erdészetbe. Számon tart az erdőgazdaság egy figyelmeztető adatot: ta­valy az összes baleset 11 szá­zaléka a motorfürészes mun­káknál, a döntésnél és a dara­bolásnál következett be. Emiatt a tanfolyamon a szo­kottnál még nagyobb gonddal oktatták a veszélyelhárítás, a baleset elleni védekezés tudni­valóit. Megnyugtató, hogy a hallgatók a vizsga napján mind a teremben, mind az er­dőben erről adtak tanúbizony­ságot, hogy nemcsak ismerik, hanem a gyakorlatban bizton­ságosan kezelni is tudják a motorfűrészt. Kifizetődött a dohánytermesztés Csömenden A csömendi Március 1. Ter­melőszövetkezet évek óta 25 holdon termeszt dohányt, a vele járó foglalkozásnak régi hagyománya van a faluban. Félmillió forintos dohánypaj­tákat építettek, s így mint­egy tizenöt hold levéltermését megszáríthatják. A. szövetke­zet vezetői elmondták, hogy a nagyatádi beváltéban bemu­tatón vettek részt, onnan mintacsomókat is hoztak, s ha ezt összehasonlítják saját ter­mésükkel, nem kell szégyen­kezniük. A múlt héten fog­tak hozzá a dohánylevelek si­mításához. Ezt a munkát min­den évben ugyanaz a húsz­huszonöt tagú csapat végzi Tálos Imréné vezetésével. De­cember elején kezdik meg a szállítást. A dohány zömét zölden takarították be, és nyersen vitték Pusztaszent- györgyre. Csaknem 300 000 forint be­vételt tervezett ebből az ipa­ri növényből a Március 1. Tsz. A zöld termésért már 266 000 forintot kaptak, a szá­raz dohányért 60 000 forintot várnak. A bevételi előirány­zatukat túlteljesítik. A ter­melői árváltozás eredménye­ként a zöld dohány 15 000, a száraz 5000 forint többletbe­vételt hoz a gazdaságnak. A holdanként! hozam a zöldnél a tervezett szinten van, a szá­raznál ennél magasabb, a mi­nőséggel is elégedettek. A do­hánytermesztést kifizetődőnek tartják, s ha a munkaerő-el­látottság nem szabna határt a lehetőségeknek, jövőre na­gyobb területen ültetnének dohányt Mivel az idén kevés volt a természetes csapadék, amikor az első palántákat elültették, sok vizet kellett kiöntözniük, hogy folytathassa életét a fia­tal növény. De a jól megvá­lasztott talaj és a lelkiisme­retes gondozás meghozta a szép eredményt. Immár har­madik éve géppel ültetik a dohányt a csömenddek, s ez a módszer hasznosnak bizo­nyult: az idén mindössze egy hóidat öntöztek kézzel, s hoz- zá sok vizet adtak, mégis en­nek 70 százaléka eredt meg, a többit géppel ültették, ke­vesebb vízzel, és mégis 95 százalékos volt az eredési arány. — Nagvon iz- a gulós tsrmá­, .. , ,, szetű vagyok legfiatalabb — kezdi a __________i beszélgetést B adics Jánosné, a Famutfonó- ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rának brigádvezetője, a Köz­ponti Bizottság ünnepi ülésé­nek legfiatalabb részvevője. Piros arcú. mosolygós szemű fiatalasszony. Szavaiban, ahogy emlékezik, még most is ott bujkál az izgalom. — Fiatal kommunistát alig­ha érhetett volna nagyobb kitüntetés, mint hogy együtt ünnepelhesse a párt születé­sét a leghűségesebb, a legré­gibb kommunistákkal. Ez a tudat még tovább fokozta amúgy is erős drukkomat, amit aztán az ünnepi hangu­lat, a szónokok közvetlensége fokozatosan mégis csak felol­tott. Éreztem, az esemény so­ha vissza nem térő hangulatát. Az ünnepségen arra gondol­tam, hogy mi, fiatalabb párt­tagok azoknak a helyén ülünk, akikkel fél évszázad alatt szegényebb lett a. párt, akik most Jtt ünnepelhettek volna a többiekkel, akikkel együtt hozták létre a Kommunisták Magyarországi Pártját. Felejt­hetetlen élményeket szerez­tem, az Országháziján most jártam először. Igen jólesett az a közvetlenség, amellyel bennünket az ország vezetői fogadtak. A gyűrűsfonóban dolgozó tíztagú asszonybrigád az idén már az ezüstplakettért küzd. Fülöp Vendelné, Szabó Lajos­né, fehér Istvánná a legtöbb társadalmi munkát végzik a gyárban Veres ZoltánnévaX, Ceglédi Lajosáéval s a brigád többi tagjával. Munkasikerei­ért is gyakran kapnak dicsé­retet. Nem különben a vezető­jük, Badics Jánosné. Ezért is mosolyodott el a gyár párttitkára, amikor arról faggatták az asszonyok, ho­gyan esett éppen az ö brigád­juk vezetőjére a választás. Nagy József A Kossuth Könyvkiadó Pécsein rende­zett kcnyvkiál- litásán meg­nyílt az idei politikai könyvhónap. A reprezentatív kiállítás vilá­gos és tanulsá­gos kereszt- metszet't adja a Kossuth Könyvkiadó 12 esztendős te­vékenységének. A politikai könyvkiadá­sunk leffúiF-bb fejlődéstörté­netének. A mintegy 700 kiállított könyv temati­kai csoportosí­tásban sora­kozik az állvá­nyokon — a legfon íorabb szakcsoportok: a marxizmus— leninizmus klasszikusai, a marxista—le­ninista világ­nézet. a ma­gyar és a nem­zetközi mun­kásmozgalom története, közgazdaság-világ- gazdaság, a szocializmus épí­tése hazánkban, nemzetközi kérdések, szépirodalom. Kiemelt helyen mutatják be a jubileumi forradalmi évfor­dulókra megjelent kiadvá­nyokat: Hajdú Tibor nagysza­bású tudományos összefoglalá­sát az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forrada­lom történetéről a Rengj csak Föld című dokumentumgyűj­teményt, Remete Lászlónak, a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár tudományos munkatársá­nak összeállításában a Le­győzhetetlen erő című tanul­mánygyűjteményt, amely magyar kommunista A politikai könyvek legszebb példányai láthatók a kiállításon. a mozga­lom szervezeti fejlődésének 50 esztendejét foglalja össze. Itt kapott helyet Lengyel József­nek a Kommunisták Magyar- országi Pártja egyik alapító tagjának nevezetes történelmi riportja, a Visegrádi utca is, mely 36 esztendővel ezelőtt a Szovjetunióban jelent meg elő­ször — Kun Béla előszavával. A Kossuth Könyvkiadó ki­állításán viszontlátjuk a könyvkereskedések kirakatai­ból jól ismert népszerű, nagy példányszámú sorozatok, t — teljes összeállításban. Az Uni­verzum könyvtár, az Esztétikai kiskönyvtár, a Gazdasági éle­tünk kiskönyvtára, a Tsz-ta- gok kiskönyvtára, a Miniatűr könyvek, a Tarka könyvek, az Egy ország — egy könyv és az Ország-Világ sorozat színes cgyedei vonzzák a tekintetet körös-körül. S ha már itt tar­tunk: a Kossuth Kiadó adja ki folyamatosan Marx—Engels műveinek nagyszabású soroza­tát, az 55 kötetesre tervezett Lenin Összes Műveit, a Nem­zetközi Almanachot, továbbá az Újságolvasók évkönyvét, a kiadó gondozásában jelenik meg havonta a Nemzetköd Szemle, a Béke és Szocializ­mus, a Pártélet és a Társadal­mi Szemle. A pécsi könyvkiáUitás de­cember 4-ig tart nyitva (K. S.) SZERVEZŐDŐ KETTŐS ARCA VAN en­nek az üzemnek. Az egyiket, az ünnepit a Balaton nyári vendegei ismerik. A másikat, a mostanit azok, akik nyáron azért dolgoznak, hogy ünnep legyen a Siófokon eltöltött két hét a vendégeknek. Most a varrógépek süvölté- se ad ritmust a munkának. Ez a süvöltés kiszökik a dup­la ajtón is. A SZOT közpon­ti étterem táblája mellé ugyanolyan felírással odatet­ték a másikat is: A Május í. Ruhagyár Siófoki Telepe. Az étteremből átalakított üzem­ben százhúsz asszony dolgo­zik. — Kérdezheti, hogy miért éppen százhúsz? — fogad a vezető, Bálint Ernő. Aztán ön­maga meg is adja rá a vá­laszt: — A régiek közül eny- nyien jöttek vissza. Három éve működik itT; a telep, s most már eljutottunk odáig, hogy nem kell tanítani. Az el­ső naptól tervünk van, Nem is kicsi. Az anyagyár normá­jának hetven százalékát kell itt megcsinálni, s higgye el, ez jó teljesítmény azoktól az emberektől, akik évente fél évre ülnek csak le a varró­gép mellé. Mert nem a meny­nyi ség, hanem a minőség a fontos. Az új mechanizmus­ban a kereskedelem diktál a vállalatnak. Az igények nő­nek, s ezeket itt Siófokon is figyelembe kell venni. Mond­hatom, akik második vagy harmadik éve minden télen visszajönnek, tudják tartani a színvonalat. A folyamatos munkaviszony és a rendszeres kereseti lehe­tőség, amit ennek az üzemnek a léte az üdülőkben, szállo­dákban foglalkoztatott idény- dolgozóknak jelent, felbecsül­Mjndennemű villaniösniotor tekercselésé! rövid határidőre vál­lalja a csurgói Napsugár Ktsz. (7780) m hí Virágot ültetnek a község lakói Új boltok nyílnak Már a hidavatás lázában ég Barcs, noha még több mint öt hónap választja el a járá­si székhelyet a nagy ese­ményről. Soha nem tapasz­talt lelkesedéssel csinosítják a barcsiak az utcákat és a há­zakat. Szebb és valóban fej­lődésnek indult község várja majd a Somogyot Jugoszlá­viával összekötő híd átadását. Első helyen említette Gálosi Mihály községi tanácstitkár, hogy a járási székhelyet át­szelő út két oldalát virágok­kal ültették be a falubeliek. A nagy megmozdulás nyitá­nyaként a tanács kedves han­gú levelet küldött azoknak, akik a Nagyhíd utca és a Da­rányi uca vége közötti házak­ban laknak. Ebben fölvázol­ta Barcs jövőjét, s megkért mindenkit a község szépítésé­kor«, A* .ufhreriM mondatok ha­tását ma már pázsit és virág jelzi. Az öreg Bázing bácsi például azt újságolta el a ta­nács házán: — Ugye ezt meg lehet néz­ni, olyan szép. Vidékiek jár­tak erre, s színes fölvételt készítettek Barcs virágos ut­cájáról. Pedig ellenzői is voltak a megmozdulásnak, arra hivat­koztak, hogy összetiparják a pázsitot a malacok és a te­henek. Igazuk azonban azok­nak lett, akik a szépítés mel­lett kardoskodtak. A jószágok nem tesznek kárt az út menti »•kiskertekben-“. S hamarosan megteszik a községbeliek a következő lépést, ugyanilyen buzgalommal megszépítik a mellékutcákat. Pécsen készül a terve a ta­nácsház előtti úgynevezett hősök tere végleges kialakítá­sának. Lebontják a régi ke­rítést, s korszerűbb, szebb formában rendezik el a jö­vendő parkot. Ez azért is olyan fontos, mert a szomszéd országból érkező gépkocsik itt érkeznek be a járási szék­hely központjába. Ezért is épül a sarakra emeletes há­zak tömbje, amelynek a föld­szintjén irodák sorakoznak majd. Közel a vasúthoz rét terül el, gyerekek korcsolyáznak itt telenként. A fejlődés miatt kisebb lesz a falubeli fiúk kedves játszótere. Az AFOR korszerű tölTóálIomást, a helybeli Építőipari Ktsz pedig autószervizt épít ide. A nemrégen megnyílt ABC- áruházzal átellenben mun­kások szorgos kodnak. A ta­nács hatósági hús boltot, a koltaégveftéei üzem pedig vi­rágból tot épít ide. Mosí ké­szült el nem messze áz állo­mástól a szegfűház, s égés* évben ellátja majd a boltot, sőt a környéket is a kedvelt és keresett virággal. A kerté­szek tapasztalatcserén jártak Szombathelyen, s az ott ta­nultakat az utcák és terek szépítésében, a bolt ellátásá­ban is felhasználják. KISZ-házak, állami lakások épülnek, s fiókot nyit Bar­cson az Idegenforgalmi Hiva­tal. Sok a tennivaló, éppen ezért elkészült a hídavatással kap­csolatosan egy intézkedési terv. Nem titkolt vágyuk az itt lakóknak, hogy a hazánk­ba érkező külföldiek virágos Barcsot ismerjenek meg a híd megnyitása után. Lajos Géza heteden. Hiszen ván közöttük egyedülálló édesanya es emiatt itt megtelepedett fia­tal lány. A vállalat, a Május 1. Ruhagyár segíti őket, amennyire csak tudja. A ju­talmakat éppé” úgy megkap­ják, mint a budapesti gyár munkásai, a SZOT Dél-bala­toni Üdülési Igazgatósága is segítségükre sietett az idén: olcsó bérelt lakást adott nekik. A budapesti terv het­venszázalékos teljesítéséért ezer forint körüli keresetet kapnak az itt dolgozók. — LEHET ENNÉL TÖB­BET IS KERESNI — mond­ják. — Csak az a ba j, hogy minden idény után kicserélő­dik a dolgozók egyharmada. s akik visszajönnek, ezek is so­kat felejtenek fél év alatt. — Ettől függetlenül — teszi hozzá az üzemvezető — a munkával nincs baj. Másfél hónapja megy már az üzem, s eddig még egyetlen kifogás sem érkezett. Az itt dolgozó emberek egy­re többet akarnak. A kereset mellett művelődni is. Három év után most szervezték meg először a politikai oktatást. Sikerrel. A hatvanas létszá­mú műszakokból negyven— ötven ember marad benn a munka befejezése után, hogy tanuljon. — Már 1 szervezetében; te­vékenységében is hasonlít ez a telep egy üzemhez. Az idő­szaki munkások között is ki­alakult a törzs gárda. Biztosí­tékot is jelent ez arra, hogy a növekvő igényekkel lépést tudunk tartani — mondja a telepvezető. EZ A FOLYAMAT azok számiára is jelentős, akik az üzem mostani arcát formál­ják. A lábuk alá biztos talajt, állandó munkalehetőséget kaptak. Százhúszan vannak. Asszonyok és lányok. Kercza Imre

Next

/
Thumbnails
Contents