Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

•©WOOTI WÍPLAP 2 Vasárnap, 196*. november M Uz MSZMP Kö (Folytatás az 1. oldalról.) kommunisták, újjászervező­dött pártunk mutatták meg a kivezető utat. Pártunk gyöke­resen szakítva az előző veze­tés hibáival, megszüntetve a torzulásokat, a munkásosz­tályra, a népre támaszkodva, a Szovjetunió segítségével, a szocialista országok, a nemzet­közi kommunista mozgalom támogatását élvezve vezette és vitte győzelemre a harcot. Helyreállt és megerősödött hazánkban a munkásosztály hatalma, a Magyar Népköz- társaság törvényes, szocialista rendje, és rövid időn belül megteremtődött a szocializ­mus további építésének min­den szükséges feltétele. Fejlődésünk immár 12 éve töretlen. Azóta végbement a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, befejeződött a szo­cialista társadalom alapjainak lerakása és a szocialista tár­sadalom teljes felépítésének szakaszába léptünk. Ipari ter­melésünk 1957 óta két és fél­szeresére növekedett; létre­jött, megszilárdult, s termelé­sét — ugyancsak az 1957. évi­hez képest — mintegy negye­dével növelte a szocialista mezőgazdaság. Növekedett és bővült a magyar tudomány munkájának bázisa és haté­konysága. Fejlődött közokta­tásunk minden fokon és terü­letén, mérhető jelentős, pontos eredmények vannak a kultú­ra területén. Fejlődött, erősö­dött társadalmunk szocialista közgondolkodása és egysége. Ez kifejeződik különösen ab­ban, hogy népünk teljes egyet­értéssel elfogadta a párt IX. kongresszusának előremutató nagy célkitűzéseit, támogatja azokat és eredményesen dol­gozik valóra váltásukon. Pártunk mindenkor a hely­zet reális értékelésére töre­kedett és törekszik. Közálla­potainkat nem kívánjuk idea­lizálni, mégis, állíthatjuk, hogy a párt politikája bevált. Állíthatjuk, hogy helyesen döntött sorrendben most már három, a VÍI., a Vili. és a IX. pártkongresszus, amikor pártunk, fő irányvonalán nem változ*atott, azt megerősítet­te. Ez megfelel a tömegek óhajának, mert ha van ma Magyarországon egy. a nén legszélesebb körét átfogó egyetemes kívánság, az éppen az, hogy a párt haladjon to­vább következetesen azon az úton. amelyen az elmúlt évti­zedben járt.. S kijelenthettük, hogv továbbra Is azon az úton fog járni! Kedves elvtársak! Ma. amikor pártunk 50 év­vel ezelőtti megalapítására emlékezünk mi kommunisták, s velünk együtt az egész or­szág, egyben a történelmi út tapasztalatait és tanulságait is összegezzük, s ezt Is cs-^k telles nyíltsággal tehet'ük. Amikor mai egészséges köz­állapotainkról szólunk, nem tehettük meg, hogv ne ves­sünk legalább egy pillantást a párt. az ország 12 évvel ez­előtti helyzetére: hogy ne mutassunk rá világosan arra, milyen úton és milyen mó­don sikerült gyökeresen meg­változtatni hazánkban a hely­zetet. Tizenkét évvel ezelőtt pár­tunk sem eszmeileg, sem po­litikailag, sem szervezeti’eg nem volt egységes és ütőké­pes. A tömegekben nagv volt az eszmei zavar; az országban anarchikus viszonyok ural­kodtak. De az országban ak­kor is százezerszámra voltak az eszméhez, a munkásosz­tályhoz hű kommunisták, a szocializmushoz, a rendszer­hez hű becsületes munkások, parasztok, értelmiségiek, akik felismerték a súlyos helyzetet, a párt vezetésével Összefog­tak, tömörültek és nekiláttak a nehéz és nagy feladatok megoldásához. A párt nem talált ki elvileg semmi újat, egyszerűen visz- szaitért a leninizmus forrásai­hoz és azokból merített. A lenini normákat, a kollektív pártéletben helyreállítottuk a vezetést, a demokratikus centralizmust. A párt és a munkásosztály, a párt és a tömegek között helyreállítot­tuk a Lenin által megköve­telt viszonyt, a kölcsönös bi­zalmat, a mindennapi, eleven kapcsolatokat. Az ideológiai, a politika, a gazdaság, a kultúra alapvető kérdéseinek lenini megközelítését választotta pártunk. Betartotta azt a szabályt, hogy minden kér­dés eldöntéséhez sokoldalú vizsgálat, mérlegelés szüksé­ges. A tömegek meggyőzésé­hez figyelmesség, állhatatos­ság és végtelen türelem kell, de ez nem lehet uszálypoliti­ka — mert az elveket illetően alku nincs. A legjobb politika az elvi politika! A párt kétfrontos harcot hirdetett meg, és folytat mind a mai napig. Egyidejűleg har­colt a dogmatizmus és a szek- tarianizmus, az álbaloldaliság. valamint a revizionizmus, a iobboldaliság, a reakciós osz- lályellenség, az ellenforradal­mi elemek ellen. A harc irányát és súly­pontját mindig a helyzet pon­tos megítélése dönti eL Egy adott időpontban, egy adott pártiban, és nemzetközileg is, egyszer a jobboldali, máskor a szektás veszély lehet nagyobb A párt feladata a helyzetet felismerni. Tapasztalatunk megerősíti, hogy mindig az az elhajlás vá­lik idővel fö veszéllyé, ame­lyik ellen nem folyik megal­kuvás nélküli harc. Pártunk­nak azt a felismerését is fon­tosnak tartjuk, hogy sem a dogmatikus, szektás elhajlás ellen nem lehet eredményesen, harcolni jobboldali revizio­nista pozícióból; sem a re­vizionista irányzat ellen nem ’ehet. sikerrel harcolni ál- baloldali, szektás alapról. Ta­pasztalataink szerint csak a marxista—leninista elvek tala­ján lehet eredményesen har- ~ofni mindenféle, akár jobb -kár baloldali elhajlás efl.cn. ^(z-t'zenkét évvel ezelőtt mindkét elhajlással szemben '“1 kellett vennünk a küzdel­met. fev harcoltunk azóta 1® *s ezeken az elvi alánokon 'ey fogunk harcolni ezután is Ezért — és ebb-m az értelem­ben —, nevezzük eszmei har­cunkat kétfrontosnak. Kedves elvtársak! A kommunista és munkás­pártok ereje eszméjük igaz­ságában, nemzetközi összefo­gásukban, a proletár interna­cionalizmusban van. Mi az internacionalizmus próbakövének tekintettük min­dig, s tekintjük ma is a világ első munkás-paraszt államá­hoz, a szocializmus, a kommu­nizmus úttörőjéhez, a Szovjet­unióhoz való viszonyt. Az elmúlt két évtizedben pártunk sokat foglalkozott a szocializmus építésének tör­vényszerűségeivel, azok helyes értelmezésével, s alkalmazásá­val. A szocialista társadalom 'elépítése elengedhetetlen fel­tételének tartjuk, s ezért pár­áink kötelességének tekintjük, hooy a magyar viszonyokra helyesen alkalmazzuk a szocia­lizmus építésének általános, '■özös, nemzetközi törvénysze- -űségeit. Ugyanígy alapvető követelménynek tartjuk, hogy p szocialista építés általános elveit hazáink történelmi múlt­iából, országunk adottságaiból "akadó sajátos nemzeti for­mák és keretek között,, s azok Hgyelembevételével alkalmaz­zuk. Ügy ítéljük meg, hogy a szo­cialista építés általános elvei­nek és a nemzeti sajátossá­goknak szembeállítása antt- marxista. Bármelyik mellőzé­se, elhanyagolása megzavarj* és végső fokon lehetetlenné te­szi a szocialista társadalom felépítését. A történelmi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a nemzeti és nemzet­közi érdekeket össze kell egyeztetni. Semmiféle vélt, vagy valóságos nemzeti érde­ket nem lehet a nemzetközi érdek rovására érvényesíteni. Ha a szocialista közösség álta- ’ános érdekeit megsértjük, an­nak végső fokon a nemzeti ér­dek is csak kárát látja. A továbbiakban a párt első titkára a párt harcának m6- Mny főbb kérdését s a velük '-ancsolato* állásfoglalásait említette meg. Pártunk általános politiká­dnak kidolgozásában sokat merítettünk a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi •etentősécű XX kongresszusá­nak megállapításaiból, ame- ’vek az egyes nagv lelent.ósAgű tételeken túlmenően a kom­munista világmozgalom min­dent pártját a marxizmun—le­esés z fejlődés. Az elmúlt tízedben ilyen kulcskérdés ponti ÜrfliiepH ninizmus elméletének önálló és alkotó alkalmazására, a szo- ialista gyakorlat fejlesztésére ösztönözték és ösztöneik. Ugyancsak jelentős szerepe /olt pártunk politikájának ki­alakításában a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as értekezletén elfoga­dott megállapításoknak, ame­lyek megfogalmazásában pár­unk is részt vett. Az utóbbi években széles körű vita alakult ki a pártok között a kommunista mozga­lom és különösen a szocialista ársadalom építésének néhány 'onSós kérdésében. A vitában pportunista, a marxizmus— ’entnizmussal ellentétes jobb- 's »baloldali« nézetek is je- 'mtkeztak, közöttük több olyam, amely éppen az 1956- öan Magyarországon fellépett ■evizionista irányzat állásfog- 'alásaiban nyert mevfogalma- ’ást. Ezeket a nézeteket — kü- •önösen a csehszlovák esemé­nyek kapcsán — újabban is­mét felelevenítették. Szó van -zekben a legkülönbözőbb dol­gokról, elsősorban a párt sze­hatalom megosztásáról és monopolizmusáról, a sza­badságról. a sajtószabadság- "ól. a humanizmusról, a de­mokráciáról és sok minden másról: mindezekről szocialis- •rellenes. kommunistaellenes Mlel. gyakran szovjetellenes, a szocialista országok, a kommu­nista és munkáspártok egysé- bomlasztó nacionalista né­mtekkel átszőve. Pártunk ezekkel és hasonló nézetekkel harcolva, és a szó­ban forgó kérdésekkel érdem­ben foglalkozva, megfelelő kö­vetkeztetésekre jutott. Véle­ményünk szerint a szocializ­mus eredményes építéséhez szükség van: szilárd munkás- hatalomra; a marxista—leni­nista párt vezető szerepére; a pártban a demokratikus cent­ralizmus elvének érvényesíté- -ére; a termelési eszközök köz- ttilajdonára: a szocialista ál- ’am szervező szerepére; szo­cialista tervgazdálkodásra: szo­cialista közoktatásra, kultúrá­ra; szocialista közsondolkodás- -a: a többi szocialista ország­gal való internacionalista együttműködésre. Mindezt a feltételt mi meg nem alkuvó eszmei és politikai harcban meg is teremtettük. Pártunk szilárdan ragaszkod­va a marxizmus—leninizmus, az internacionalizmus elveihez, a leghatározottabban elutasí-. 'otta és elutasítja a naciona- ’izmus, a szovjetellenesség minden válfaiát, jelentkezze­nek azok a kínai vezetők vagy hárki más részéről. Határozot- tan elutasít minden olyan né­zetet, amely a munkásosztály hatalmát, a várt vezető Szeré­nát, a szocialista állam szerve- ~fí szerepét támadja, vagy kér­désessé teszi. Központi Bizottságunk Ideo­lógiánk és politikánk ezen alapkérdéseiben soha nem ha­gyott kétséget és nem tűrt kétértelműséget. Nyíltan hir­1 keresett és talált ezekre a kér­désekre. A hatalom nálunk: munkáshatalom. Az állam fő politikai alapja a munkás-pa­raszt szövetség. A Hazafias Népfront-mozgalom keretében szövetségi politikát folytatunk, amely társadalmilag kifogja az összes dolgozó osztályokat és rétegeket, politikailag pedig a kommunisták és párton kívü­liek szövetségét valósítja meg a szocialista társadalom fel­építésének céljával. Meggyőző­désünk szerint hazánkban ki­alakulóban van a szocialista nemzeti egység, amelynek erő­sítésére törekszünk. A szocialista társadalom lé­nyegénél fogva a legmaga- sabbrendű, a leghumánusabb is legdemokratikusabb rend­szer mindazon rendszerek kö­zül, amelyeket az emberiség eddig történelme során megis­merhetett. Tehát, nem új jel­öltet kell a szocializmus fo­galmához ragasztani, hanem szocialista rendszerünk alap­vető intézményeit és vonásait kell továbbfejlesztenünk. Mi a 'zocialista demokratizmust fej­lesztjük, amelynek legfőbb vo­nása a dolgozó emberek cse­lekvő részvétele a közügyek intézésében. A szocialista törvényességet betartjuk és betartatjuk. Ér­telmezésünk szerint ez azt je­lenti, hogy bűn nélküli em­bert nem lehet büntetni, bűn viszont nem maradhat büntet­lenül. A törvénytisztelő állam­polgárt a törvény védi, a tör­vényt megszegő embert pedig a törvények előírásainak meg­felelően felelősségre vonják "es megbüntetik. Nálunk politikai nézeteiért senkit sem üldöznek, aki azonban politikai természetű, de törvénybe ütköző, rend szer elleni bűncselekményt követ el, azt szigorúan meg­büntetik, mert a nép legfon­tosabb vívmánya a szocialis­ta társadalmi rend, és az sérthetetlen. A sajtó, a rádlő, a televízió fontos tömegkommunikációs esz.köz, amely segítheti és se­gíti is világnézetünk propagá­lását, szocialista céljaink néoszerűsftését, a közvéle­mény formálását. Ugyanakkor hatalmi eszköz is, amelynek megvannak az ésszerű és szükségszerű korlátái. Nálunk nincs cenzúra, de a sajtó út­iéin elkövetett háborús uszí­tást. a más néoek elleni gyű­löletkeltést. a faji és a fele­kezeti uszítást, a rendszer el­leni hangulatkeltést a törvény tiltja és bünteti. Nem szabad elfe’eiteri how Mawaror- száson 1956 őszén a hatalo­mért vívott egyik véres csata éppen a rádió épületénél, an­nak birtoklásáért folyt. Pártunk harca az említett kérdésekben számunkra ilyen tapasztalatokkal szolgált, Hasz­nosítottuk és nem feleltjük el azokat Pártunk, népünk har­cának, munkájának eredmé­nyeit. szocialista vívmá­nyainkat nagyra értékeljük, gyarapítjuk, óvjuk mindenek­előtt a szilárd réphatalmat és Kedves elvtársak! Pártunknak mindenkor fel­adata volt síkraszállni a dol­gozók napi érdekeiért, soha­sem tévesztve szem elől a munkásosztály végső célját, a szocialista, a kommunista tár­sadalom megteremtését. Ha­zánkban ma nincsenek ki­zsákmányoló osztályok, meg­szűnt az embernek ember ál­tali kizsákmányolása. Még van különbség a munkás, a szövetkezeti paraszt, az értel­miség és a kispolgárság kö­zött, bár az alapvető érde­kek közösek. A mi célunk az értelmes, békés élet, a kom­munizmus, az osztálynélküli társadalom. Az imént a szocialista épí­tés nagy eredményeiről, an­nak töretlen menetéről szól­tam. Gondolom, kell, és jo­gunk van szólni a munka eredményeiről ugyanúgy, ahogv kötelességünk beszélni munkánk gyengéiről is. A szocialista építő munka ered­ményei valóban nagyok, ha a múlthoz, vagy az egykori mélyponthoz, ahhoz mérjük azokat, ahonnan elindultunk. De nem kielégítőek a lehető­ségeinkhez mérten, még ke­vésbé népünk növekvő és jo­gos igényeihez, felemelő vég­ső céljainkhoz képest. Így irjdokolt igény van a bürokratikus kinövések fel­számolására, a rugalmasabb ügyintézésre, a dolgozók gaz­dasági-kulturális helyzetének további javítására, szociális problémáinak gyorsabb meg­oldására. A szocialista tudat fejlődése nyomán ma mar maguk a tömegek sürgetik a magasabb, szocialista erkölcsi követelmények hatúro-ottabb érvényesítését, a társadalom- ellenes önzés és magatartás bírálatát és leküzdését, a gyorsabb szocialista fejlődést. Mirídez természetesen nem­csak a szubjektív elhatározá­sok meghozatalát, hanem az objektív feltételek megterem­téséit is sürgeti. A pért vezető szerepéből következik az a kötelezettség, hogy társadalmunk fejlődésé­nek fő kérdéseit időben ves­se fel, és az új helyzet új kö­vetelményeinek megfelelő megoldásukat dolgozza ki. Pártunk kezdeményezése nyo­mán társadalmunk most több nagy kéddést tart napirenden, így a szocialista demokratiz­mus elmélyítésének, kiszélesí­tésének feladatait; népgazda­ságunk műszaki, technikai színvonalának emelését, a tu­domány. a közoktatás, a kul­túra aktuális kérdéseit, a dolgozók életkörülményeinek további javítását. Az egész társadalmat érintő kérdések mi-idegyike külön figyelmet, megoldásuk kellő erőfeszítést kíván, mindegyikkel megfele­lően kell foglalkozni. Lenin annak idején felhív­ta a figyelmet arra, hogy a kérdések között mindig van egy kulcskérdés, és an­nak helyes megoldásától függ számtalan más kérdés megol­dása, az adott időpontban az t kiemelkedő harcosainak egy .atunk a munkásosztály f+- vjegetett hatalmának meg­védése és megszilárdítása, ajd azt kővetően a me­zőgazdaság szocialista át- zervezése. E két nagy feladat helyes megoldása segítette a naga idejében társadalmunk issues fontos problémájának megoldását és nagy lendületet i'dott hazánk szocialista fejlő­'■ónek általában. TTost minden más feladai icbb megoldásának döntő láuc- ’eme a gazdasági munka ha- Mc-^-'ágának javítása, a gaz- taste' vezetés reformjának megvalósítása. Fteformunk lé­vege: a szocialista népgazda­ság tervszerű fejlesztése az rányítás rugalmasabbá tételé­vel és jelentős decentralizálá­sával. továbbá a szocialista -endszer gazdasági törvényei- íek hatékonyabb érvényesíté­se a fejlődés érdekében. A re­mim bevezetésének első esz­tendeje — ez most mér el­mondható — bebizonyította Tvnek alapvető helyességét, Metkéoességét. A továbbiak­ban ki lód bontakoztatni lob­ban a nazdaeági helyzetünkben meglévő, eddig nem hasznosí­tott lehetőségeket. A IX. kongresszus a társa­dalmi tevékenység összes dön- ő területén kijelölte azokat a feladatokat, amelyek megoldá­sával közelebb jutunk a dol­gozók napi érdekeinek megfe­lelőbb szintekhez, egyben tá­volabbi célunkhoz, a szociális­ra társadalom teljes felépítési­hez is. Meggyőződésünk, hogy ha a párt és a nép olyan egy­ségben és céltudatosan dolgo­zik, mint eddig tette, akkor rendelkezünk mindazokkal a feltételekkel, amelyek hazai *eladataink eredményes meg­oldásához kellenek. Teljes fe­lelősséggel állíthatjuk: a fel­adatokat megoldjuk, rendelke­zünk a szükséges feltételekkel, mindenekelőtt hazánkban erős a munkáshatalom, van pAr- fnnk, nagyszerű munkásosztá­lyunk, szocializmus Htjára Té­pett parasztságunk, a ttép 'fmtét becsülettel szolgáló ér­telmiségünk. Tisztelt Központ! Bizottság! Kedves elvtársak! Pártunk, kormányunk nem­zetközi tevékenysége össz­hangban van belpolitikánkkal. Mi a nemzetközi síkon is a reakció ellen és a haladásért küzdünk mindig és minde­nütt. A népek békéiére törő imperializmussal szem­ben világszerte növekszik az elégedetlenség. A föld „min den Iáján kibontakozó és erősödő antiimperialista tömegmozgal­mak jelzik, hogy a népek kez­dik megelégelni az imperial is­ták zsarnokságát és szívósan, hősiesen harcolnak szabadsá­gukért, függetlenségükért, de­mokratikus Jogaikért, a bé­kéért. Az ily módon szoronga­tott imperializmus mindent el­követ pozícióinak megtartásá­ra. Imperialista támadások kik a szocialista világot, a warmati iga alól nemrégiben •elszabadult népeket, országo­kat, és általában a haladás erőit. A jelenlegi nemzetközi helyzet a világ minden térsé­gében a forradalmi erők foko­zott éberségét,, a haladás, a bé­ke híveinek összefogását köve­teli meg. A kommunista világmozga­lom, azon belül pártunk kül­detése, hogy a néptömeeeket mozgósítva küzdjön a társa­dalmi haladásért, egv úiabb világháború megakadályozá­sáért. a szilárd és tartós bé­kéért. Fbből következik a bé­kés egymás mellett élés elve és politikája. Ezért a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok viszonylatában változatla­nul a búkés egymás mellett élés nolitikájának hívei va­gyunk. A békés egymás mellett élés azonban csak az egyen­jogú kapcsolatokon nyugod­hat és feltételezi a belü evekbe való be nem avatkozást, az agressziótól, a szocialista rend ellen iránvuló aknamunkától való tartózkodást. Az imperia­list ér-vak le ken mondaniuk arról, hogy akár erőszakkal, akár bomlasztással egyetlen orszáoot is Irtéritsenek a sz& cializmus útidról. Külpolitikánkban szövetsé* leseinkkel szoros egységben lépünk fel és járunk el rrdB- (Foly tatát « X. sldalomj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents