Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-21 / 273. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér XXV. évfolyam, 273. szám 1968. november 21., csütörtök iNTEZfc* ' ) . ,.W Y V ' r ÖTVENÉVES A PART ÜNNEPI ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A párt fél évszázados jubileumának alkalmából ünnepi ülésen emlékezett meg a megyei pártbizottság a Kommunisták Magyar- országi Pártjának születésnapjáról. A kibővített ülést, amelyen részt vettek a megye és a város régi munkásmozgalmi harcosai, társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének képviselői, a megyei pártbizottság hétfőn átadott új székhazának nagytermében rendezték meg. Á díszelnökségben helyet foglalt Eosonczi Pál, a Központi Bizottság tagja, az Elnöki Tanács elnöke is. Majakovszkij Benin című költeményéből Tímár Éva, a Csiky Gergely Színház művésze mondott el egy részletet az ünnepi ülés résztvevőinek, majd Szigeti István, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg a megyei párt- bizottság kibővített ülését. Ezután Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára lépett a mikrofonhoz. Ünnepi beszédét az alábbiakban rövidítve közöljük. Németh Ferenc elvtárs beszéde —- Tesztelt pártbizottság, kedves elvtársak! 1918. november 24-e a magyarországi munkás- mozgalom történelmi jelentőségű eseménye volt. Ekkor alakult meg a Kommunisták Magyarországi Partja. Néhány héttel ezelőtt emlékeztünk meg az őszirózsás forradalom 59. évfordulójáról, most pedig pártunk, a Kommunisták Magyarországi Pártja születésének fél évszázados jubileumát ünnepli a magyar munkásosztály, a dolgozó magyar nép. A párt megalakulása fordulópont volt a magyar munkásmozgalom történetében, s egyúttal új szakasz kezdetét jelentette Magyarország népének életében is. Világtörténelmi fordulat kezdetét élte ekkor az emberiség. A Lenin alapította kommunista párt az oroszországi bolsevikokkal az élen győzelemre vitte az októberi forradalom zászlaját, s megteremtette a világ első munkás—paraszt államát. A földkerekség egyhatodán győzött a szocialista forradalom, és elindult diadalmas útjára kelettől nyugatig, északtól délig, új reményt ébresztve az elnyomott és kizsákmányolt, az első világháború borzalmaitól meggyötört dolgozó milliók szívében. Büszkék vagyunk arra, hogy sok tízezer hadifogoly 'honfitársunk is fölismerte: az októberi forradalom ügye magyar ügy is. Magukévá tették a szocialista forradalom eszméjét, s mintegy százezren léptek a Vörös Hadsereg és a vörös partizánosztagok soraiba. Az első világháború végén Magyarországon is a végsőkig kiéleződtek a fő társadalmi ellentmondások, az uralkodó osztályok pedig politikailag csődbe jutottak. A kiáltó ellentétek hatására robbanásig feszült volt a helyzet hazánkban. A pusztító háború emberfölöttivé fokozta a szenvedéseket. A szegény emberek véreztek a frontokon, otthon maradt családtagjaik pedig viselték a háború terheit. Szinte embertelen körülmények között robotoltak a gyárakban, a földeken a parasztoktól az utolsó élelmiszerkészleteket is elrekvirálták. A kisemmizett, A nincstelenné vált éhező szeS énység megelégelte a méreteden szenvedést, az esztelen vérontást, az urak háborúját 1918-ban olyan tömegmozgalmak bontakoztak ki, amelyek méreteikben és minőségükben messze túlhaladtak minden korábbi megmozdulást. Az 1918 januári és még inkább a júniusi nagy politikai tömegsztrájkok már forradalmi jellegű megmozdulások voltak. 1918 őszére forradalmi helyzet alakult ki Magyarországon is. Az új helyzetben reformokkal, foltozgatásokkal nem lehetett megoldani a társadalmi bajokat. A helyzet a forradalom győzelmének kivívására alkalmas párt megszervezését igényelte. A követendő út kijelölése, a nemr- zet többségét kitevő osztályok és rétegek forradalmi harcra való fölkészítése a proletariátus pártjára várt. A tömegek reformok helyett gyökeres változást akartak. Híven fejezi ki törekvésüket a demokratikus forradalom viharmadara, a polgári forradalmat régóta váró Ady, aki a következőket írta: ».Eddig volt egy Magyarország, a kévéseké. mely meglapuló erejével küzdött, nagyon sokszor képzelt ellenségek ellen. Ez a mai robbanó Magyarország már tudja, hogy az ellenség itt bent van, s hogy ezzel az ellenséggel le kell számolni.-« A magyar dolgozó nép megkezdte a leszámolást, s 1918. október 30-ról 31-re virradó éjjel _ győzelemre vitte az őszirózsás polgári demokratikus forradalmat. Valóságos népforradalom volt ez, amelyet a munkásosztály vezetett, s amely túllépte a polgári demokratikus kereteket, és kezdettől fogva magában hordta a szocialista forradalom csíráit. Már a forradalom győzelmének másnapján sok olyan munkásg'yűlés zajlott le a fővárosban, amelyeken mindenekelőtt az Oroszországból hazatért kommunista hadifoglyok, a baloldali szociáldemokraták és a baloldali szocialisták kezdeményezésére a szocialista köztársaságot éltette az összegyűlt tömeg, s határozottan követelte az oroszországi példa követését Az őszirózsás forradalom győzelme nagy jelentőségű esemény volt a magyar munkásmozgalom további fejlődése szempontjából is. Hatására a szociáldemokrata pártban tovább erősödött a baloldal. Erre nagy szükség volt, mert az SZDP jobboldali vezetői az orosz prole- tárforradalom fényénél és a magyarországi forradalmi mozgalmak soha nem látott fellángolásánál sem ismerték föl a munkásosztály és pártja szerepét, s nem vállalkoztak az öntudatra ébredt proletariátus forradalmi harcának a vezetésére. 1918 utolsó hónapjainak politikai viszonyai kedvezőek voltak a forradalmi munkás- mozgalom fellendülése szempontjából. Az 1917-es októberi forradalom hatására a szociáldemokrata párt baloldali vezetői fölismerték a helyzetet, látták, hogy a szocialista forradalomért harcoló párt megteremtése halaszthatatlan. Nyíltan a színre léptek, elhatározták a jobboldali vezetőkkel való szakítást, s hozzákezdtek a párton belüli baloldal munkájának nagyarányú kibontakoztatásához. A magyar kommunisták moszkvai csoportjának vezetősége már november 4-én úgy döntött, hogy tagjainak többsége hazatér Magyarországra, és itthon kezdeményezi a forradalmi munkáspárt létrehozását. Többoldalú előkészítés után 1918. november 24-én Budapesten, a Városmajor utcában megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az új forradalmi élcsapatban egyesültek azok a volt katonák, akik a monarchia bukását követően Szovjet-Oroszországból hazatértek, és az orosz forradalom tüzében már kommunistákká váltak; a szociáldemokrata párt baloldalának a tagjai, akik fölismerték a reformizmussal való szakításnak és a kommunista párt megalakításának szükségességét; és végül a forradalmi szocialisták csoportjához tartozó internacionalista munkások és értelmiségi fiatalok. A párt vezetője Kun Béla, a Szovjet-Oroszországból hazatért forradalmár lett. A KMP létrejötte történelmi szükségszerűség volt. Nem egyszerűen felülről, néhány baloldali politikus által kezdeményezett törekvés eredményeként született meg, hanem a történelmet formáló, alakító dolgozó tömegek óhaja, megmásíthatatlan akarata öltött benne testet. Az egyre forradalmasodé tömegek méltó vezetőre találtak a létrejött kommunista pártban. A part világosan megjelölte a célt, s a polgári demokratikus forradalom következetes véghezvitelére, majd annak szociálist« forradalommá «Kispeti Géza átveszi a kitüntetést az Elnöki Tanács elnökétől. ló továbbfejlesztésére mozgósította a forradalmi erőket. A KMP késlekedés nélkül hozzálátott a megrekedt polgári forradalom holtpontról való elmozdításához. A tömegek előtt leleplezte a polgári és szociáldemokrata kormánynak a tőkés rend megmentését szolgáló politikáját, a szociáldemokrata vezetők tehetetlen reformizmusát, s a szocialista forradalom programját állította szembe ezzel. Az új forradalmi párt célul tűzte ki a dolgozó nép munkások vezette hatalmának, a Tanácsköztársaságnak, a proletariátus diktatúrájának megteremtését. Követelte a munkások és a parasztok fölfegyverzését, a bankok és az üzemek köztulajdonba vételét, a földesúri és a papi földek megváltás nélküli, forradalmi kisajátítását és átadását azoknak, akik ezt évszázadokon át vérükkel, verejtékükkel öntözték. Programnyilatkozata nagy súlyt helyezett a tudás, a kultúra közkinccsé tételére. Pártunkra születése pillanatától a nagy politikai aktivitás, a lefektetett elvek következetes megvalósítása jellemző. Ennek volt köszönhető, hogy rövid hetek és hónapok alatt tízezrek álltak soraiba, százezrek követték eszméit, " jelszavait, hogy megnyerte nemcsak a munkásosztály, hanem a nép többségét is. A proletárdiktatúra lenini eszméje meghódította a magyar dolgozó népet, s az 1919 márciusi sorsfordulón győzött a szocialista forradalom, kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A KMF születésétől kezdve az egész dolgozó nép pártja volt: programja, céljai már ekkor is a legszélesebb néptömegek osztályérdekeit fejezték ki. A forradalmi hangulat hatására megmozdult a föld Somogybán is. Megyénkben a földkérdés sürgős megoldása állt a középpontban. A somogyi kommunisták ezért elsősorban a földmunkásszervezetekben dolgozlak. A földfoglalások bátor végrehajtásával, az első termelő- szövetkezetek létrehozásával, a somogyi direktórium 1919. március 10-i hatalomátvételével a kommunisták vezette Somogy is hozzájárult a szocialista forradalom érlelődé- séhez, országos méretű győzelméhez. Büszkék léhetünk rá, hogy bátor forradalmi elődeink jó politikai érzékkel ismerték föl a helyzetet, és egy percig sem késlekedtek a szükséges intézkedések megtételében. A baloldali szociáldemokraták irányításával Kaposváron már 1918 november elején — a nemzeti tanács kaposvári bizottságának létrehozásával egyidejűleg — munkástanácsot alakítottak. De számos más helyen is létrejött a kettős hatalom, néhol pedig, mint például Iharosberényben 1919 januárjában már a munkás- tanács vette át a hatalmat. Örök történelmi érdeme a kaposvári munkástanácsnak, hogy 1919. február 25-i ülésén elhatározta a MIR bérletében levő negyvenezer holdas nagybirtok kisajátítását, mondván: »... az uradalom összes cselédségének egységes állásfoglalása alapján a termelés folyamatosságát csak az esetben látják biztosítottnak, ha az uradalmat teljes élő és holt felszerelésével, iparvállalataival együtt a termelőszövetkezetbe tömörült cselédeknek és a törvényben igény jogosultnak minősített földmunkásoknak azonnal és haladéktalanul birtokába adják.« Somogyhoz hasonlóan forrongott az ország többi része is. A burzsoázia hiába vetette börtönbe a párt országos vezetőit, nem tudta útját állni a kommunista mozgalom előretörésének. A forradalmi tömegek a kommunistákkal az élen törhetetlen akarattal és hittel küzdöttek a szocialista forradalom győzelméért, a bebörtönzött kommunista vezetők szabadon bocsátásáért. 1919. március 21-én történelmi ténnyé vált. hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja nélkül nincs és nem lehet politikai kibontakozás, társadalmi megújulás Magyarországon. A kommunista párt megtestesítette a szociáldemokrata mozgalom minden osztályharcos, forradalmi tradícióját, s vonzóereje kiterjedt a szociáldemokrata párt tömegeire, annak egy sor szervezete testületileg csatlakozott hozzá. A szociáldemokraták csak a Kommunisták Magyarországi Pártjával együttműködve merték vállalni az ország vezetését. A két párt egyesült. Ez a tény a hibák ellenére is nagy történelmi vívmány, igen nagy jelentőségű esemény volt, mert gyakorlati bizonyítékát adta annak, hogy csak a munkásosztály egyesített erejével valósítható meg a néphatalom. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása történelmi fordulat volt a magyar munkásmozgalom fejlődésében. Először lett olyan vezérkara a magyar munkásosztálynak, amely magáénak vallotta a marxizmus—leninizmus eszméit, fölismerte és képviselte a munkásosztály érdekeit, és tudatosan vezette harcát. A kommunisták programja, reálpo- litikájá, magas fokú szervezettsége tette önálló politikai tényezővé a magyar munkás- mozgalmat. A kommunisták minden ereiükkel a munkásosztály történelmi küldetésének, történelemiformáló szerepének megvalósulásáért küzdöttek 1919-ben csakúgy, mint a párt fél évszázados története során bármikor. A vezetésükkel létrehozott Tanácsköztársaság pártunk több forradalmi célkitűzését valóra váltotta: elvette a tőkésektől a hatalmat, a földet, a gyárat. Az életbe léptetett szocialista vívmányok nagy lelkesedést váltottak ki a dolgozó tömegekből. Sajnos a Magyar Tanácsköztársaság 133 dicsőséges nap után elbukott. Bár a forradalom bukásának voltak belső okai is, a Tanács- köztársaságot a magyar ellenforradalom az imperialista fegyveres beavatkozás segítségével fojtotta vérbe. Első proletárdiktatúránkat akkor legyőzte az intervenciós antantseregek túlereje, de a magyar kommunista mozgalom számára ma is erőforrás1! jelentenek a szerzett tapasztalatok. A Magyar Tanács- köztársaság a magyar kommunista mozgalom, a munkásosztály, a dolgozó nép nagy iskolája volt. A Tanácsköztársaság idején a munkásosztály bebizonyította, hogy hivatott és képes a nemzet vezetésére, az ország kormányzására. Az első magyar proletárhatalmat megdöntötte az intervenció, de az eszmét nem tudta eltiporni. Az kitörölhetetlenül élt tovább az elnyomottak szívében. Elvtársak! A Kommunisták Magyarországi Pártja negyedszázadon át illegalitásban folytatta harcát A kótamunisták élete hihetetlen szenvedések, megpróbáltatások és üldöztetések közepette telt el. A minden képzeletet felülmúló elnyomás, a brutális terror azonban nem tudta megtörni, felszámolni a pártot mert a munkásosztály, a dolgozó tömegek legjobbjait tömörítetté soraiba. Pártunk azért tudta kiállni a történelem próbáját azért vált képessé és méltóvá történelmi hivatásának betöltésére a véres terror idején és a szocialista hatalom végleges kivívása után is, mert mindig hű maradt a marxizmus—leninizmushoz. Az életben maradt kommunistákat hiába üldözte és tartotta állandó rettegésben a Horthy- rendszer, a párt tovább élt és dolgozott. A fehérterror áldozatául esett hős kommunista mártírok és letartóztatott kommunisták helyébe állandóan újak és újak léptek. Nem rettentette el őket semmiféle fenyegetés, semmiféle erőszak. A politikai jogfosz- tottság, a zabolátlan rága- gafomhadjárat, a válogatott kínzások, sanyargatások miatt hírhedtté vált börtönök — amelyek állandóan tele voi(iFolytatás a 3. oldalon) Az ünnepi ülést Szigeti István nyitotta meg.
