Somogyi Néplap, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-19 / 271. szám

Redd, 1968. november 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP Amikor alku nélkül is jól jár a piaci vevő Hivatalos áron juthatnak abrakhoz a kisáiiattenyésztők Színhely a kaposvári ter­ménypiac. A szekereken, von­tatókon, autókon degeszre tö­mött kukoricás zsákok tor­nyosulnak. De akad az oldal­közben burgonya és árpa is. A vevők egyik eladótól a má­sikhoz ballagnak, vizsgálgat- ják a kukoricacsöveket, alku­doznak a vételárról. Akad is üzletkötés, hordják a zsáko­kat a mérlegre. Kis hanggal,' kevés beszéddel történik ma már az adásvétel, a gazdát cserélő tételek nem nagyok. Városban vagyunk, jobbára a kisallattenyésztők közül ke­rülnek ki a vevők, és kerék­páron haza is tolhatják a vett abrakot. Kevés a kocsi, a "nagy vevő«... Egyik percről a másikra változik a piac képe. Meg­érkezett a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szállít­mánya. Az emberek a zsákok köré csoportosulnak, és meg­kezdődik az abrakvásár. S ahogyan a tömeg az új el­adóhoz gyülekezik, úgy indul­nak útnak hazafelé a szeke­rek, rajta az eladatlan csö­veskukorica, árpa. A vállalat abrakárai szabottak, itt nincs alku — de ezek hivatalos árak. és gyakorlatilag megha­tározó szerepet (árszabályozó szerepet) játszanak a piaci forgalomban. Jó áru, hivata­los, tehát nem "felhajtott« ár — mindez érthetően megnye­ri a vásárolni szándékozókat. Alig nézelődünk egy keveset, máris gazdára talált húsz má­zsa darált takarmánybúza, fogytán van a kihozott har­mincnyolc mázsa csöves ku­korica, újabb szállítmányt vártak és árpát is hozott a vállalat a kaposvári piacra. Mint ahogyan a jó bornak sem kell cégér, úgy ennek az abraknak az eladásához sem kellett hirdetőtábla a piac sarkára.-.. Tárkányi Lászlóval, a Ga­bonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat igazgatóhelyette­sével erről az új módszerről beszélgettünk, amely nagyon is beleillik az új gazdaságirá­nyítási rendszerbe. A vállalat ezzel megtalálta a legjobb utat az állattenyésztők fájó pontjának — a takarmány­probléma — megoldásához. — Az idei aszályos nyár a szálas takarmányokon kívül az abrakhozamokat is csök­kentette. S a szárazság leg­inkább a háztáji gazdaságo­kat sújtotta. Az állami gazda­ságok és a termelőszövetke­zetek a nagyüzem sajátos kö­rülményei között inkább mó­dot találtak arra, hogy _a veszteségeket saját erőből pó­tolják. f állami készletből is jelentős segítséget kapnak. Most már szinte bizos, hogy az ő problémájuk megoldódik — mondja a vállalat igazga­tóhelyettese.. — Enyhítésre vár azonban a háztáji és egyé­ni kisállattenyésztők gondja. Őket segíti a már korábban beindult takarmányakció és most ez a módszer is. — Mikor jelentek meg elő­ször a terménypiacokon? — A múlt héten már ott voltak kirendeltségeink né­hány járási székhely piacán árpával és darált takarmány- búzával. Minden megkötött­ség nélkül kaphatnak a kisál- laittenyésztők ebből az abrak­ból, hatósági áiron. A múlt héten mintegy ötvagonoyi ab­rak kelt el így, Siófokon, Ta- bon és Lengyeltótiban ezen a héten jelentünk meg először. — Kampányról vagy folya­matos árusításról van szó? — Ez az árusítás nem át­meneti megoldás, rendszeres­sé tesszük, folyamatosan ki­elégítjük az igényeket. Ha a piacon elfogyott a készlet, raktárainkban is jelentkez­hetnek abrakért. Egyébként a piacokon hetente kétszer je­lentkezünk, s azt tevezzük, hogy_ később, az igényektől függően, más. nagyobb kéz­ségekben is árusítunk abra­kot. — Az, hogy minden meg­kötöttség nélkül vehet abra­kot az igénylő, nem teszi le­hetővé, hogy a tényleges igénynél többet is összevásá­roljanak némelyek? A speku­lációra gondolok. — Ezzel a lehetőséggel mi is számoltunk, viszont van egy-két olyan dolog a mi módszerünkben, ami leszereli az ilyen szándékot. Egyrészt mi nem adunk ki nagy tétele­ket, márpedig a nyerészke­dés erre épülne. Aztán itt fo­lyamatosan és olcsó áron kap­hat mindig abrakot a kisál­lattenyésztő, tehát természe­tesen nem veszi meg az ennél magasabb áron felkínált ter­ményt. — Milyenek az árak most? — Az árpának 310 forint mázsája. A darált takarmány- búza lényegében ugyanennyi­be kerül, csak hozzá jön még a mázsánkénti 8 forint dará- lási költség. Ezt mindenütt meg kell fizetni, bárhol da­rál tat valaki. Az új módszer útjain eleinte voltak zökke­nők, most már azonban egyre több az érdeklődő. Ezt bizo­nyítja a kaposvári termény­piac forgalma is. Hernesz Ferenc FIGYELEM! Még a hideg beáUta előtt cseréljék ki hibás és elgyengült akkumulátorjalkat. Minden méretben állandóan kész álla­potban kaphatók a mernyel akkuüzemnél 1 éves garanciára újszerűre felújított akkumulátorok. Évente sok pénzt megtakaríthatnak, ha akkumulátorjalkat tőlünk vásárolják. Akkuüzem, Mernye. (7762) Telefon: 18. AZONNAL FELVESZÜNK! KÖZPONTI TELEPHELYÜNKRE: esztergályos, marós, lakatos, ív- és lánghegesztő, motorszerelő, villanyszerelő, elektroműszerész és kőműves szakmunkásokat, mérő- és szabályozó körök üzembe helyezéséhez technikusokat, továbbá férfi segédmunkásokat KÜLSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE: műszerész- és technológiai szerelési munkahelyeinkre (Orosháza, Szeged környéke, Százhalombatta, Szőny), csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyem 44 órás a munkahét és mindem második szombat szabad. A vidéki munkahelyeken 44 órás a munkahét és minden szombat szabad. Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér: megegyezés szerint. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR munkaügyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83. (5270) ÖTVENÉVES A PÁRT A Kossuth Könyvkiadó ünnepi albuma Ennél szebb és maradan­dóbb születésnapi ajándékot nem nyújthatott volna át a Kossuth Könyvkiadó a Kom­munisták Magyarországi Párt­jának ötvenéves jubileumát ünneplőknek, mint a Csatári Dániel és Esti Béla szerkesz­tette ötvenéves a párt című fénykép- és dokumentumal­bum. Csaknem négyszáznyolc­van fénykép és dokumentum- fotó eleveníti föl a magyar munkásosztály forradalmi pártjának hősi útját. A ju­bileumhoz méltó kiállítású ki­advány anyagát Stemler Gyu- láné és Ambrus József válo­gatta a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum gyűjteményé­ből és a Magyar Távirati Iro­da fényképarchívumából. A hazánk történelmét meg­újító párt útjának legfonto­sabb eseményeit és állomá­sait három fejezetben foglal­ja össze a könyv. Az "Üj nép, másfajta raj .. .« címűben föl­elevenedik a magyarországi proletariátus harca önálló, szocialista politikai szerveze­tének és pártjának létrehozá­sáért. A munkásmozgalom harci lobogóját, a vörös zász­lót az Általános Munkásegy­let bontotta ki, s ötven évvel később, november 24-én meg­alakult a magyarországi pro­letariátus forradalmi pártja, a Kommunisták Magyarországi Pártja. A két állomás közti utat kifejező és rendkívül ér­dekes képek dokumentálják: kitoloncolásra ítélt szocialis­ták, országos vasutassztrájk, az 1890-ben megalakult Szo­ciáldemokrata Párt vezetői, portré Gárdos Mariskáról, az első magyar szocialista nő­szervezet megalakító járói, ri­portképek az 1912. május 23-i "vérvörös csütörtök«-ről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a magyar in­ternacionalistákról. az ősziró­zsás forradalomról. S aztán a oárt megszületését idézi a könyv. Portrék a KMP első Központi Bizottságának tag­jairól, képek a Városmajor utca 42. és a Visegrádi utca 15. számú házról, ahol meg­alakult, majd működött a párt. A Vörös Üjság első szá­ma, csoportkép a kommunis­ta lap ifjú csepeli terjesztői­ről. A fejezet befejező részé­ben a Tanácsköztársaság di­cső százharminchárom napjá­nak legérdekesebb eseményeit láthatjuk képekben. A "Kiállunk érte, mint a ké­mény: lássák!« / Es búvunk érte, mint az üldözött« címet viselő második rész drámai erővel sorakoztatja föl egyik oldalon a fehértorror és az ellenforradalmi rendszer sö­tét korszakát, a másik olda­lon pedig az eszme továbbélé­séről, a párt hősi és töretlen harcáról tanúskodó képeket: a KMP első, Magyarországon készült illegális röplapja, az 1921. május 1-i tömegmeg­mozdulás a Tattersallban; megalakul a Magyarországi Szocialista Munkáspárt, tö­megtüntetés 1930. szeptember 1-én a KMP felhívására. A további rész a fasizmus ellen küzdő kommunistákról szól. A jubileumi kiadvány utol­só fejezete A nemzet élén cím­Kun Béla 1919. május 3-án fegyverbe hívja a munkásokat a MAVAG udvarán. A néphatalom konszolidációja szükségessé tette a munkásság egy részének főlfegyverzését. 1SS7. februárjában megalakult a Munkásőrség. mel a párt felszabadulás utáni újára emlékezik. A könyvben felsorakozta­tott képek hűen és gondolat­ébresztőén rajzolják meg azt a pályát amelyen a párt alig egyetlen emberöltő alatt ül­dözött pártból a felszabadult és szocializmust építő ország vezetőjévé nőtt. Hasznos és valóban ünnepi kiadvánnyal tiszteleg a Kossuth Könyvki­adó a párt születésének alkal- mábóL L. & A háztáji állományért A siójuti Búzakalász Tsz nem tartozik a legnagyobbak közé. Kis területen s csak mintegy száz taggal gazdálko­dik. Mégis szervezetten, jól megy a munka. Ottjártunkkor a háztáji állomány részére termelt takarmányrépa beta­karításán fáradoztak. Kis létszámú a háztáji állo­mányunk, ezért csak három hold répát vetettünk — tájé­koztat Bate Sándor tsz-elnök. Egy-egy tagnak így is több mint 14 mázsa répa jut, s ez nagyon sok helyen megoldja majd a téli taikarmányellátást. Az egyik vontató félig meg rakottan áll a tábla közepén. Mellette Szabó János serényen dobálja a répát a kocára. Ö már fölszedte a ráeső részt, csak a beszállításra várt A gép a majorba viszi a rako­mányt, ott lemérik és a felét j azonnal viszik a tez-tag ud- I varába. — Felesen adtuk ki, úgy gondoltuk, a tag is jól jár és a fc&z-nek is lesz egy kis pót­lása — mondja az elnök. Távolabb egy fiatalasszony szorgoskodik, ő csak most lá­tott munkához, neki 150 négyszögölet kell fölszedni és lefejelni. — Jó lesz sietni, mert na­gyon csalfa az idő, hidegben pedig nem a legkényelmesebb a földben turkálni — szólítom meg. — Csak egyedül csinálom, ezért egy kicsit lassan megy, az igaz, de remélem, hogy hol­nap vagy holnaputánra elvég­zek — mondja miközben egy terebélyes répával bajlódik. Bármennyire is szeretné folytatni a munkát Scheffer Imréné, neki is be kell fejez­ni, a folytatás holnapra vár. K. ▼. J. ÜJSÁG0LVASÓK ÉVKÖNYVE, 1969 A Kossuth Könyvkiadó ha­gyományosan közkedvelt év­könyve ez évi kötetével sem okoz csalódást. A sokrétűség, a tematikai gazdagság, a fel­dolgozás tömör, könnyen átte­kinthető módja egyaránt ré­szese a sikernek. Ahogy az újságok, úgy az évkönyv is szinte minden létezhető témát árint, tárgyal, természetesen — és érthetően — rövid ter­jedelemben. Csak ízelítőként: politikai merényletek; űrkuta­tási eredmények; filmfesztivá­lok; Európa- és világbajnok­ságok; a főbb tőkésországok gazdasága; mit kell tudni az új Munka Törvénykönyvéről? ■ az 1969-ben esedékes évfordu­lók. A böngészgető, az összeha­sonlító adatokat kedvelő, az események áttekinthető sor­rendjét kívánó olvasó egyaránt megtalálhatja az őt érdekó anyagot az évkönvben. A bön­gészgető megtudhatja például, hogy az ENSZ-közgyűlés 2345 sz. határozata intézkedik — s micsoda frappáns bizonyítéka a technikai fejlődésnek, hogy ilyesmiről már határozatot kell hozni! — az űrhajósok mentéséről, az idegen ország­ban leszálló űrhajósok státu­sáról, az űrhajók visszaszol­gál tatásáról. Az összehasonlító adatok kedvelője megismerhe­ti mennyi orvos jut tízezer lakosra a világ országaiban, a gépkocsitermelés adatait, az export és import alakulását, a búza- és kukorica termesztés eredményeit sok más s ugyan­csak érdekes adat, táblázat mel­lett. Áz eseméryek áttekinthető sorrendjét igénylő olvasó kéz­hez kapja a legfohtosabb tu­dományos és műszaki felfede­zések egy évre terjedő "nap­tárát«, az épülő atomerőmű­vek országonkénti atlatai^ megirtesak sok más mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents