Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-02 / 231. szám

Szerda, 1968. október 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP Magyar katonák között Csehszlovákiában Augusztus 21-én öt szocialis­ta ország hadseregeinek — köztük a magyar néphadsereg — alakulatai Csehszlovákia földjére érkeztek. Azóta már több hét telt el. Vajon hogyan élnek itt katonáink, hogyan telnek hétköznapjaik, miként teljesítik dolgozó népünk, pár­tunk és kormányunk paran­csát, a szocializmus védelmé­ből rájuk háruló feladatokat? Erre voltunk kíváncsiak, ami­kor a napokban meglátogat­tuk Csehszlovákiában állomá­sozó magyar katonai alakula­tainkat. Az országúton nagy a forga­lom, gépkocsik százai közle­kednek, viszik az árut, a ter­ményt. a rakományt. Itt-ott fiatalok hajtják nevetgélve ke­rékpárjaikat, a távolban pipál­nak a gyárkémények, a mező­kön pedig folyik a betakarítás. JÖN A POSTA A távolban, a város alatt hosszú, sötétzöld színű erdő tűnik elő. A földúton őrök és fasorompó állja útunkat, hogy később elvezessenek bennün­ket a parancsnokságra. — Nézzenek széjjel, beszél­gessenek az elvtársakkal, is­merkedjenek meg az életünk­kel — mondja a parancsnok. Fejünk fölött éppen helikop­ter húz át, majd leszáll a rét­re. A napi postát és az újsá­gokat hozta Magyarországról. — Mindennap kapunk leve­let és újságot. A rádiót is hall­gatjuk — magyarázza Poncz Barnabás, majd társaival együtt beletemetkezik az új­ságokba. A sátrak felöl Tóth Sándor tiszt elvtárs siet felénk. Előbb ő kérdezősködik, majd elmond­ja, hogy a katonák példamu­tatóan látják el feladatukat, pontosan végrehajtják a pa­rancsokat. Harckészültségből, internacionalista kötelesség­teljesítésből kitűnőre vizsgáz­tak. Hív, tartsunk vele. Harckocsik, kétéltűek, sát­rak. ágyúk, rádióskocsik, jár­művek között sétálunk, ahol szolgálatot teljesítenek, vagy karbantartást végeznek a ka­tonák. Mindenkinek akad munkája, de azért jut idő a beszélgetésre is. Az egyik fa árnyékában szovjet és magyar katonák széles gesztusokkal magvaráznak egymásnak va­lamit. s hogy szót értenek, bi­zonyítja barátságos mosolyuk. TÁBORI MENÜ — Nagyon jólesett és esik, hogy sok szlovák internacio­Megérkezctt a napi sajtó. A központi lapok mellett megtaláljuk a Somogyi Néplapot is. a képen Or­mai Sándor, Molnár Mihály, Balázs Pál, Poncz Barnabás és Sándor Dezső elosztják az újságokat. nalista, kipróbált kommunis­ta, volt partizán fölkeres ben­nünket, virágokat hoznak, szo­rongatják kezünket, és megkö­szönik segítségnyújtásunkat — mondja Kozma László, A katonák egyhangú véleménye: addig maradunk itt, amíg pár­tunk és kormányunk ezt kí­vánja tőlünk. — Pedig sok dolgunkat hagytuk félbe odahaza — foly­tatja Takács Miklós —, van, aki házat épít, szüretelne, én például nősülnék. Már minden elő volt készítve a lagzira, ami­kor elszólitotit otthonról a kö­telesség .., Ezen aztán valamennyien akaratlanul is jót derülnek. Káló István tréfásan jegyzi meg: — Egyszer talán még hálás is leszel érte. Lehet, hogy egy elhamarkodott lépéstől men­tettek meg téged . .. S a kis közösség nagyot ka­cag az iruló-piruló vőlegónyje- löltön. Egyszóval a humor nem hagyja cserben katonáinkat még a legkényesebb helyzet­ben sem. Balogh József és Dávid Ist­ván újságolják, hogyan vágta ki magát nehéz helyzetéből egyik kollégájuk. Egy öreg néniké zsíros kenyérrel akart kedveskedni neki. Nem akarta elfogadni, mert nem sokkal előbb ebédelt, nem volt éhes. — Tegye el, jó lesz később — hajtogatta az öregasszony. — Köszönöm, nénike — vála­szolt —, fogyassza el csak ön egészséggel. Ha elhízok, hát odahaza nem fogad be a fele­ségem. ' — A »kajára« igazán semmi panaszunk nem lehet — mond­ja Forgó István, — Ízletes, bő és tápláló. — Mi volt a mai menü? — Borsógulyás, túróscsu­sza, alma, csokoládé — vála­szol a főszakács. Szilágyvári István főtörzsőrmester. — S repeta is volt AZ OTTHONIAK ÜZENETE Komolyabb dolgokra terelő­dik a beszélgetés. Simkó Gé­za, Verebélyi Géza tisztek és Bonyodalmak a termelőszövetkezeti építkezések körül Mint annak idején megírtuk a közelmúltban, a megyei tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott a termelőszövet­kezeti beruházások helyzetével az illetékes osztályvezető beszámolója alapján. Sajnos az idei kezdés is késett, a munka hónapokig akadozott. Emiatt szeptember közepén mintegy tízszázalékos lemaradás volt a múlt év azonos időszakához képest. Gondot okoz az építkezési anyagok beszerzése, a TÖ- VÁL-oknak például ilyen szempontból hátrányos meg­különböztetésben van részük. Az anyagárak kései megálla­pítása is lassította az építke­zések megkezdését. Nagy az elmaradás Nézzük, mit tapasztalni a tabi járásban? Gadanecz György, a járási pártbizottság első titkára és munkatársai elmondták, hogy a TÖVÁL a Vállalt beruházásoknak 65 százalékát készítette el eddig. Főként a kisebb értékű léte­sítmények — mint például a kukoricagórék-átadása késik. A tervezett vállalati és ter­melőszövetkezeti saját építke­zéseknek 46 százaléka készült el szeptember elejére. Az utóbbi adatnál érdemes időz­ni egy keveset annál is in­kább, mert ennek a »félidő­nél« tartó beruházásnak az összege időközben még csök­kent is több mint 6 millió fo­rinttal, s ennek a csökkentett beruházásnak a készültségi mutatója a 4P százalék! Három tehénistálló építését a gazdaságok — a kisbaráti, a tengődi és a ziosi tsz — visz- szamondták. Ezeket az is­tállókat a Somogy megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatnak kellett volna fölépítenie. Ere­detileg 2,7 millióba került vol­na egy-egy istálló, de egy ké­sőbbi tárgyalás eredménye­ként ez az összeg 2,4 millióra csökkent. De így is olyan sok pénzről van szó, hogy a gaz­daságok még a kedvezmények ellenére is elálltak tervüktől. Elvész a hitel A tabi járásban a rendelke­zésre álló hitelösszegeknek ed­dig csak a felét vették igény­be a gazdaságok. A pénzért többnyire gépeket vásárolnak. Megyei vonatkozásban is az a tapasztalat, hogy a szövetke­zetek a megnyitott banki hi­telnek eddig mintegy harmad részét vették csak igénybe, az állami támogatás pedig csak a saját erő felhasználásának arányában várható. A létesít­mények készültségi foka nem kielégítő a megyében. Ha az építkezések ütemét az év hát­ralevő részében nem gyorsít­anák, Akkor az új beruházási* pénzügyi rendelkezések értel­mében a rendelkezésre álló hitelt nem használhatják föl — ebből pedig jelentős kára származhat a termelőszövet­kezeteknek. Az a szándék, hogy a jövő évi építkezések­nél jelentősen emelkedik majd a saját erőből történő hozzá­járulás a tsz-ekben — hiszen számottevő, fel nem használt összegeket visznek át a követ­kező esztendőre — nem oldja meg a jelen problémáit! Amit ma megtehetsz... A figyelem középpontjában még az idei beruházások van­nak, s ezeknek a sorsát kell szemmel tartani. A megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya havon ia rendszeresen tanácskozik a kivitelezőkkel és a járási ta­nácsok szakelőadóival, hogy a tervezett beruházások — kü­lönösen a kiemelt beruházá­sok — mielőbb megvalósulja­nak. Eredmény azonban csak akkor várható, ha ez a törek­vés a termelőszövetkezetek egyetértésével találkozik: ami beruházást még az idén el tudnak végezni, azt kár a jö­vő évre halasztani. Á terme­lés szolgálatába ma állított épület holnap már visszaadja egy részét a befektetések­nek ... *- F. Ferenczy Károly szakaszveze­tő újságolják, hogy jólesett a katonáknak gyáruk dolgozói­nak levele, amelyben tájékoz­tatták őket az otthoni dolgok­ról. Megírták, hogy minden távollevő katonafiú családját fölkeresték, és segítettek el­rendezni problémáikat. Végül arra kérték a kintlevőket, hogy a szolgálatot továbbra is a haza hű fiaihoz méltóan, a parancsnak megfelelően telje­sítsék. — Nincs könnyű dolgunk. Látjuk, tapasztaljuk, hosszú, kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy az itteniek meg­értsék a' jelenlegi helyzet lé­nyegét. Sok becsületes ember gondolkodását megzavarták a felbúj tők — s itt-ott még most is agitálnak a szocialista rend ellen — mondja Fodor József és Mákos Ágoston tiszt. — Sok hamis hírt terjesztenek, és in­cidensek kirobbantására össz­pontosítanak. Különösen né­hány újság agitál durva han­gon ellenünk. A mi katonáink azonban nem engedik magu­kat befolyásolni. Szorosan együttműködnek a becsületes, haladó gondolkodású szlová­kokkal és a szocialista rend megszilárdításában. — Történt-e baleset itt-tar- tózkodásuk alatt? — Fegyveres összecsapásra nem került sor — válaszolnak, majd dr. Czinege Mátyás or­vos arról tájékoztat bennün­ket, hogy üres a gyengélkedő, eddig egyetlenegy katonát kel­lett kezelésben részesítenie, aki a minap a sötétben rosz- szul lépett, és meghúzódott a lába. NAPIREND — Mivel töltik az idejüket? — Fegyvernemenként válto­zik a program. Mi például jár­őrszolgálatot teljesítünk. Sza­bad időnkben karbantartjuk fegyvereinket, politikai foglal­kozáson, kiképzésen veszünk részt, de jut idő levélírásra, újságolvasásra is — sorolja a hadnagy. A körülállók hozzá­teszik: — Ha kedvünk tartja, tekézünk, röplabdázunk, sak­kozunk, barkácsolunk és pihe­nünk. Általában mint odaha­za, reggel 6 órakor van az éb­resztő, este 10 órakor pedig a takarodó. — Mit üzennek haza? — Ne nyugtalankodjanak! Mi jól vagyunk, írjanak töb­bet. Amint lehetővé válik, me­gyünk haza. Addig is becsület­tel helytállunk. F. J.—K. B. Háromnapos tudományos tanácskozás Kaposváron Kaposvár nevét sokfelé is­merik a világban, ahol a hal­lási fogyatékosok nevelésé­vel foglalkoznak. Süketnéma óvodája Európa-hírű. A szak­emberek elismeréssel szólnak az itteni eredményekről. "Nem véletlen, hogy éppen Kapos­váron hívták össze először az országos gyógypedagógiai in­tézményhálózat képviselőit, hogy megvitassák a fejlődés új lehetőségeit, útjait. Nyolc in­tézet csaknem ötven szakem­bere, kutatója és vezetője három napig tanácskozott vá­rosunkban a múlt héten. Munkájuk legfőbb célja az el­méleti és gyakorlati tapaszta­latok kicserélése volt. Szó esett a társadalom, a közvélemény támogatásáról is. Ezzel és a háromnapos tanácskozással kapcsolatos kérdéseivel mun­katársunk László Andráshoz, a Gyógypedagógiai Tanárkép­ző Főiskola tanárához fordult. — Az emberek gyakran cgykalap alá veszik a sü­ketnémákat a hallási vagy éppen értelmi fogyatéko­sokkal. Honnan ez a hie­delem, és mit tehetünk cl­f lene társadalmi viszonylat­ban? —_ Ez részben felszínes íté­letből, felületes szemléletből, részben pedig abból ered, hogy értelmi fogyatékos gyógypedagógiai alanyok is lehetnek süketnémák. Van­nak is ilyenek, de nem ez a jellemző. Néhány éve éppen itt, a kaposvári süketnéma óvodában készült egy nép­szerű tudományos film: A ne­hezebb út. Arról szólt, hogy a süketnémának milyen és mennyivel nehezebb harcot kell megvívnia halló és be­szélni tudó társainál, hogy a társadalom teljes értékű tag­ja lehessen. A közvélemény mindenekelőtt ennek a tuda­tosításával segítheti a süket- némák munkáját, küzdelmét. Ne csak a »jelelós«, .a . jel­beszéd szokatlan, furcsa meg­nyilvánulását vegyék észre az emberek, hanem azt is, hogy a süketnémák többsége a munkában helytáll és hasznos tagja a dolgozók közösségé­nek. — Mit tehet egy szűkebb közösség, a család, az isko­la a hallási fogyatékos vagy süketnéma gyerekért? — Ä mi munkánk sikere jórészt attól függ,_ mikor kezdhetjük el. Vitathatatlan, hogy minél korábban kell. És ez a hallási fogyatékos kis­gyerekekre is érvényes. Ha a szülök nem veszik észre vagy nem fordulnak idejében szak­orvoshoz, a gondolkodás fej­lődésében is hátránnyal in­dulhat a sérült gyerek. A mi­nimális halláskészség felhasz­nálásával ugyanakkor jobb eredményre juthatnak. (Volt rá példa, hogy hathónapos gyerek is kapott hallókészü­léket.) Persze nem jobb hal­lást akarunk adni, hanem a meglevőt szeretnénk felhasz­nálni a tisztább beszéd és a gondolkodás fejlesztéséhez. Ezért kérésünk a szülőkhöz: Ha rendellenességet vesz­nek észre, azonnal fordulja­nak fül-szakorvoshoz. Taná­csot, pedagógiai segítséget kaphatnak ilyen módon, mert a »majd kinövi« álláspont na­gyon káros lehet... A másik: Helyes volna hal­lási szűrővizsgálatot végezni már a bölcsődés korú gyere­keknél is. Tudtommal ilyen szervezett vizsgálat eddig —. kísérletképpen — csak általá­nos iskolákban volt. — Milyen fejlődés várha­tó a süketnémák nevelésé­ben, oktatásában? Mi a ré­sze ebben a kaposvári ta­nácskozásnak? — Felelősségtudat jellemez­te a tanácskozást. Azok vet­tek részt benne, akik eddig is az újabb és jobb eredmé­nyekre törekedtek. A rohamos fejlődés a nevelő—oktató munkától minden vonatko­zásban többet követel. Ez ránk is vonatkozik... A fő kérdés: hogyan tehetünk ele­get, milyen fejlődést érhe­tünk el a hátrányos, sérült gyerekeknél, Jjogy ember t ne­velhessünk belőlük? Ami az eredményeket illeti: kétségtelen, hogy a körülbelül azonos képességűek csoport­jaiban azonos eredményekre juthatunk. Mg azonban még más-más eljárást igénylő gye­rekek vannak együtt. Előrelé­pés lesz, ha 1969—70-ben el­készül Vácott az új intézet. Ilyen módon szelektálhatjuk a kettős sérült, vagyis az ér­telmileg is fogyatékos süket­néma gyerekeket, akik más módszereket, eljárásokat igé­nyelnek. Kiemelésük után kü­lön csoportba kerülnek majd azok, akiknél minimális hal­lás még található; és külön csoportban, más módszerek­kel, hallókészülékek néi>"ű oktatjuk a süketnéma kéket. Mindez természetesen sok kutatást, kísérletezést követel. A kaposvári tanácskozás en­nek fontos állomása volt. * A háromnapos tanácskozá­son három témát vitattaik meg. Lovász Tibor, a Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főis­kola tanszékvezető tanára “A gyógypedagógiai tanárképzés helyzete és továbbfejlesztésé­nek célkitűzései"; László And­rás, a Gyógypedagógiai Ta­nárképző Főiskola tanára -A hallási fogyatékosok nevelé­sének és oktatásának mai helyzete, s fejlesztésének irányelvei« címmel tartott előadást A továbbiakban dr. Göllesz Viktor, a Gyógypeda­gógiai Tanárképző Főiskola igazgatója beszámolt a hallá­si fogyatékosok rehabilitá­cióját kutató nemzetközi bi­zottság legutóbbi konferen­ciájáról, amelyet 1968 máju­sában az Egyesült Államok különböző városaiban tartot­tak meg. W. E. NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ Hogyan védekezzünk a raktári károkozók ellen? A kis és nagy téli araszoló hernyói nagy károkat okozhat­nak a gyümölcsösökben, ha elszaporodnak. Éppen ezért ajánlatos a fák törzsére her­nyófogó öveket helyezni. Min­den gyümölcsösben leglább öt helyen 10—10 fára kell fölsze­relni az övét októbertől de­cemberig. Ha egy övön öt-tíz araszoló nősténye található, erős tavaszi rágásra lehet szá­mítani, s akkor majd még egy ellenőrző vizsgálatot kell vé­gezni a védekezés végrehajtá­sa előtt. Megkezdődött a kukorica be­takarítása, éppen ezért idősze­rű a terménytároló helyek ala­pos kitisztítása. Fertőzés ese­tén a vegyszeres fertőtlenítés­sel kell a résekben megbúvó raktári és mezei gabonamoly lárváit, bábjait megsemmisíte­ni. Az egyéb tárolóhelyeken levő gabonazsizsik-fertőzést a termény gyakori mozgatásával lehet megakadályozni. Az át- lapátolás annál sikeresebb, mi­nél erősebb lehűlést eredmé­nyez. A raktárak fertőzöttségét jelenteni kell a Növényvédő Állomásnak, s ott alapos felül­vizsgálat után javaslatot ad'* nak a raktár fertőtlenítésére. Életbe lépett az új szabálysértési törvény Kedden életbe lépett az új szabálysértési törvény, amely egységes elvek alapján és a hazánk társadalmi, gazdasági életében lezajlott változások követelményeinek megfelelően foglalja keretbe a különböző eljárásokat. Az országgyűlés a márciusi ülésszakon iktatta törvénybe az új szabálysértési kódexet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents