Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-13 / 241. szám
Vasárnap, 1963. október 13. 5 SOMOGYI NtPLAP MADE IN KTSZ 84 országba ötmiliiárd forint értékű terméket exportál a szövetkezeti ipar A szövetkzeti ipar évi 20 milliárd forint értékű termelésének ma már több mint 20 százaléka exportra kerül; az 1100 ktsz közül 420 exportálja cikkeit 84 országba, közöttük 74 tőkésállamba. Hosszú utat tettek meg a szövetkezetek: a »filléres-“ áruk, »senki sem gyártotta-“ hiánycikkek termelésétől a csaknem évi ötmilli- árd forint összegű exportig, amely a világpiacon is keresett gyártmányokból tevődik össze. Ma már nemcsak a belkereskedelmi áruellátásra, hanem a külkereskedelmi tevékenységre is igaz, hogy a szövetkezeti ipar nem csupán kiegészítője az állami iparnak — versenytársa is lett! Számos olyan termékét exportálnak a ktsz-ek — a külkereskedelmi vállalatok útján — amelyeket kizárólag a szövetkezeti ipar gyárt. Ilyenek például az ipari tv-kamerák, a Diesel-próbapadok, a vákuum formázógépek, a kemping- bútorok, stű bútorok, átviteltechnikai műszerek, tv- és rádió szervizműszerek, különböző népművészeti és háziipari cikke: gobelinek, torontáli és perzsaszőnyegek stb. A textilruházati és kötszö- vőipari szövetkezetek 1700 millió, a vas- és fémipari szövetkezetek 1200-, a bőr-szőrme és cipőipari szövetkezetek 750-, a faipari szövetkezetek 400-, a vegyi és műanyagipari szövetkezetek 130 millió forint értékű exportot képviselnek. Gyapjúszőnyegből és szövetből 100 000 négyzetmétert, kötöttáruból 250 tonnát, cipőből 2,7 millió párat: ezenkívül: 1200 millió forint értékű konfekcióterméket, 90 millió forint érjékű bőröndöt és bőrdíszműt, 530 millió forint értékű fa- és fémbútort értékesített tavaly a szövetkezeti ipar. Figyelmet érdemel, hogy a túlnyomórészt könnyűipart képviselő termékek mellé évről évre nagyobb mennyiségben gyártanak exportra műszakilag igényes, egyedi vagy Idssorozatú, korszerű gépeket és műszereket. Tükröződik ebben az utóbbi évek gyors műszaki fejlődése, a gyártási folyamatok kis- és középüzem szintű tökéletesítése, az önálló tervező és kutatómunka eredménye. A gazdasági reform szellemében a szövetkezetek kezdeményezték: célszerű és hasznos lenne, ha a sajátos szövetkezeti termékek exportját egy szövetkezeti külkereskedelmi vállalat végezné. Így jött létre az idén az OKISZ és a SZÖVOSZ közös külkereskedelmi vállalata: a HUN- GAROCOOP. Több exportértékesítési társulás is alakult, amelyekben egy szövetkezet áll közvetlen kapcsolatban az illetékes külkereskedelmi vállalattal. Jelenleg 10 ilyen társulás működik mintegy 200 ktsz részvételével. A szövetkezeti ipar külkereskedelmi kapcsolatainak további bővülését hozta az idei Budapesti Nemzetközi Vásár Mint ismeretes, csaknem 500 millió forint értékű termék exportját kötötték le-, az évi 5 milliárdos export 10 százalékát! Műszer- és gépipari, valamint finommechanikai gyártmányokból 20 millió forint értékűt vásároltak külföldi partnereink; bútorból 150, vegyi- és műanyagipari cikkekből 60, ruházati termékekből 35, vasipari árukból 20 millió forint értékben születtek megállapodások. Üj országok léptek a szövetkezeti termékek vásárlói közé, így: Japán, Irán és Brazília. A szövetkezeteknél ma már mindennapos, jól bevált módszer a piackutatás; mind körültekintőbben és önállóbban tartják szem előtt az exportcélokat, és mind hatékonyabban érvényesítik — termelésükben, gazdálkodásukban — a szövetkezeti mozgalomban rejlő sajátos előnyöket ALETTA ES ECSET ( / ) KELLENE. Ezt a ké- pet, ezt a hangulatot ' leginkább színekben lehetne visszaadni. Az útmenti fák egyikének-másikának levele citromsárga, másokét mélybarna rozsdásra érlelte az ősz, s ki tudja, milyen parancsot követve itt is, ott is égő pirosra vált egy-egy lombkorcma. És az ezerszínű erdő úgy öleli körül itt a Be- rencsei tetőn a négyszáz hold szőlőt, mintha csak őrségben lenne, vigyázna mindarra, ami itt történik... Szüretelnek. Hangulata van ennek a szónak, sok mindent felidéz a képzeletben. De más jut az eszembe, ha magános présház környékén, tenyérnyi szőlőterületen történik a munka, és más. amikor egy ilyen nagyüzemben, mint amilyen a Halatonbog’ári Alllami Gazdaság. Ott a tréfák, a kifogyhatatlan szüreti élce'ődé- dések hozzák a romantikát. Itt az emberi munkát köny- nyítő elmés-ügyes gépek. Szinte minden évben van valami új, valami más, jobb, mint korábban. — Az ember szinte nem is tudja számon tartani. A verőfényben egy fehér oszlopnak támaszkodik Somo- dori Gyula, kezében jegyzetfüzet, írja, hány edény szőlőt emel a daru a pótkocsira. Gyorsan telnek a pótkocsitart ályok. Némelyik tőke roskadozik. Azt gondolná az ember, csoda, hogy bírja ezt a súlyt. — Higgye el, öröm az ilyet szedni. — Meg — nézze, szomorúság is. Ez utóbbi mondat, az idei évet jellemző nagy gondra utalt. A sok eső miatt, erősen rothad a szőlő. — Ezért sietünk annyira — szól oda Somodori Gyula. — Nem is tudom, mikor végez■ A napfényben fürdő Berencsel tetőn háromszázan szüretelnek. — Tizenhárom év alatt megértem már itt egypár szti- . retet. Valahogy úgy érzem, hogy mindig áz a természe les, ahogy éppen csináljuk, és úgy tűnik, mindig így szüreteltünk. A DARU KEZELŐ MO- —y-j- TYOG valamit a gé- L pén. Fejével felé int. — Mérges egy kicsit, úgy jönnek a gépek, hogy annyi ideje sincs, hogy egy cigarettát elszívjon. — Ami erőt csak tudtunk mozgósítani, mindenkit ide irányítottunk. Illés László területi brigád- vezető hol itt, hol ott tűnik fel — Legalább háromszázan vagyunk — jegyzi meg az egyik asszony —, ám ez csak addig tűnik soknak, míg beállunk a sorokba. Utána már nem lehet úgy észrevenni ezt a sok embert, Aszódi József, Varga József, Sárái József, Sárái László és Garjeczki Imre. öten dolgoznak itt mellette. — Annál a másiknál heten voltunk, és két műszakban dolgoztunk. Most kevesebben vagyunk, és egy műszakban is ellátjuk a munkát. — És azt is mondd, hogy sokkal könnyebben. Mert itt nem kell átlapátolgatni a törkölyt. Szóval nincs annyi fizikai munka. — Meg lehet nézni, mint a fürészpor, olyan szárazán jön ki ebből az anyag. ALAN NÉHÁNY ORAJA fönn a berencsei tetőn volt ez a szőlő, és most már cső-eken megy a must a pincébe. Még néhány nap, és befejeződik a nagy munka. De most még a sziporkázó októberi napsütésben, az ezerszínű tájon háromszázan szüretelnek ... Szöveg: Vnrft1- Márta Totó: Grábner Gyula. mázsa volt a becsűit termés, de itt Berencsén, ahogy számolják, meglesz a holdankén- ti 44—45 mázsa. És mindjárt hozzáteszik: — Hátha még nem lett volna ez a sok eső! Benn a gazdaság központjában is szüreti nagyüzem van. A kívülállónak szinte labirintusnak tetszik a sokfelé ágazó, sokfelé futó cső. Az egyiken a szőlő, a másikon a különböző minőségű must -mozog-. — Ez ám a nagyszerű masina — mutat az új francia présgépre Sárái József. Itt a présházban egymás mellett sorakozik a régebbi, henger alakú, a valamivel modernebb és ez a legfrissebb francia gép. Így, egymás mellett minden szó nélkül egy kis darabka történelmet képviselnek. Most csak a francia gép dolgozik. Az előtte használt magyar gép három óra alatt préselt nyolcvan mázsát, ennék száz mázsa az óránkén»Ez ám a nagyszerű masina.« Munkában a francia présgép. — Azaz észre lehet venni, csak közvetve. Hiszen a darunál sorban állnak a gépek, és alig győzik a pótkocsik hordani a sok szőlőt.,. tünk a szürettel ilyen korán, mint az idén. Mesélik, hogy a gazdaság irodai dolgozói is felajánlót ták a segítségüket. Egy szombat—vasárnap valamennyien kimentek. — Négy-öt évvel ezelőtt lehetett — gondolkodik Soós Árpád párttitkár —, akkor volt ilyen cudar ősz, és akkor mozdult meg így mindenki. Ezt nem kellett kérni, ez a segítségadás jöft magától. Mert minden nap további veszteséget okoz. És ez a szólő, a gazdaság az övék. Mikor azt kérdem, hogy valami vidám szüreti történet szüle- tett-e mostanában, többen is legyintenek, elnevetik magukat. — Ahl Nincs itt arra idő! Nekünk a legvidámabb, legkedvesebb történet lesz, ha minél előbb elvégzünkl ÉLNÉK A POTKO- í ) CSIRA RAKOTT Ly TARTÁLYOK, szaporodnak a terhűktől FIQYELMESSÉQ Először a rádió hangja ér el hozzám, s csak azután veszem észre az embert. Nem nehéz észrevenni, késő este kevesen járnak már az utcán. Hiába jön felém, nem látom nála a rádiót. A híreket már jól értem. Érdekel, mi újság a világban, s amikor megáll egy kirakat előtt, én is oda állok a másik kirakathoz. Fél szemmel az embert figyelem, s olyan érzésem támad, mintsa a hasából jönne a hang. Tovább figyelem, s próbálom megtalálni a rádióját. A kezében nincs, táskát nem hord. A zsebéből sem látom kikandikálni. Töprengek és hallgatom a műsort. Időjárásjelentés, sport eredményekkel és az esélyek latolgatásával. Aztán megszólal a bemondó: — Kérjük kedves hallgatóinkat, gondoljanak azokra, akik pihenni tértek, halkítsák le a rádiókészüléküket Pillanaitnyi csend, aztán ismét az előbbi hang: — Köszönjük. Aztán a bemondónő szólal meg: tánczenét konferál, magyar sztárok nevét sorolja. Az emberem benyúl a belső zsebébe és felerősíti a készüléket. Még jó, hogy a rádió előre megköszönte a figyelmességet — ki — A cukorgyár a répafeldolgozási üzem tartamára férfi dolgozókat felvesz Havi kereseti lehetőség: Férfi dolgozók részére — munkahelytől függően 2000 Ft-tól — 3000 Ft-ig, Vidéki férfi dolgozóknak a gyár szállást és napi háromszori étkezést — térítés ellenében — biztosít Utazási költséget térítünk. (7612)
