Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-12 / 240. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1968. október lí. Péter János beszéde az ENSZ 23. közgyűlésén (Folytatás az i. oldalról) A vietnami kérdésben a leg­közelebbi reális cél az, hogy a párizsi előzetes megbeszélések alakuljanak át valódi tárgya­lásokká. Az Egyesült Nemze­tek jegyzőkönyvei tanúsítják, hogy a magyar delegáció már 1965 októberében, a XX. ülés­szak általános vitájában fel­hívta a tagállamok figyelmét, hogy a vietnami háború kér­désében a tárgyalóasztalhoz vezető egyetlen mód az, hogy feltétel nélkül szüntessék be a Vietnami Demokratikus Köz­társaság bombázását. Csakis a bombázások és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen irányuló egyéb harci cselekmé­nyek teljes és végleges beszün­tetése változtathatja az előzetes megbeszéléseket valódi tárgva- lásokká. A Magyar Népköztár­saság teljesen szolidáris a Viet­nami Demokratikus Köztársa­sággal és a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Fronttal. Meggyőződésünk, hogy az ő javaslataik Délkelet-Azsia né­peinek békés fejlődését szol­gálják. Az ő - javaslataik tisz­tességes lehetőséget nyújtanak az Egyesült Államoknak arra, hogy visszalépjen ebből a tra­gikus ügyből, és segítenek vé­get^ vetni a vietnami háború­nak. A közel-keleti válság békés és politikai megoldása elérhe­tő, ha és amennyiben Izraelt meg lehet győzni arról, hogy a Biztonsági Tanács tavaly no­vemberi határozató nem vita tárgyát képező napirendi pont, hanem azoknak az irányvona­laknak az összefoglalása, ame­lyek alapján annak a térségnek bonyolult problémáit meg le­het és meg Ve' oldani. Izrael támogatói *zzal tehetnének szolgálatot Izraelnek és az egész világnak, ha rábeszélnék az izraeli kormányt, hogy te­gyen eleget a Biztonsági Ta­nács határozatának. Az európai helyzet az el­múlt években nyugalmasnak tűnt. Több ülésszak általános vitáiban többen is rámutattak az Európában tapasztalt stabi­litásra és a bíztonság'méghyüií- tató jeleire. A közgyűlés megfelelő ülés­szakainak jegyzőkönyvei tanú­sítják, hogv a magyar delegá­ció szüntelenül óva intett a hiú reményektől és illúzióktól. Hangsúlyoztuk, hogy a nyuga­lom Európában csupán felszí­ni jelenség, hogy a felszín alatt a lényeges kérdések nem vál­toznak, hogy az európai prob­lémák, amelyek gyakran okoz­tak súlyos feszültséget a világ ama részén, két világháború bölcsőjében, még nincsenek megoldva, hogy a legnagyobb katonai erők az úgynevezett óvilágban vannak összponto­sítva, és hogy egy termonuk­leáris pusztítás legfenyegetöbb veszélyei éppen onnan indul­hatnak ki. Ez volt a helyzet Európában akkor is. amikor mi itt optimista beszédeket hall­gattunk. Anélkül, hogy leegyszerűsíte­nénk az európai helyzetet, amelynek bonyolultságával tel­jesen tisztában vagyok, tulaj­donképpen azt lehetne monda­ni — ahogy már számtalanszor elmondottuk —, hogv az euró­pai biztonság alapvető kérdé­sét meg lehetne oldani olyan valóságos tények kifejezett nemzetközi elismerésével, me­lyeket az összes érdekelt felek elismernek de facto, de ame­Faip^rl dolgozót felveszünk. Belkereskedelmi Kölcsönző kirendeltsége, Balatonboglár, (9537) lyeket nem mind fogadnak el de jure. Itt a két német állam létezésére gondolok. Nyugat- Berlin különleges jogállására, az Odera—Neisse határnak és a két német állam határának véglegességére, beleértve a kö­zöttük húzódó határvonalat. Az elmúlt években minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormányát és szövet­ségeseit rávezessük e történel­mi realitások elismerésére. Fá­radozásunk hiábavaló volt, il­letve nem sok eredményre ve­zetett. Nagvok a veszélyek Európá­ban és nagyok a veszélyek, amelyek Európa és az egész vi­lág békéjét és biztonságát fe­nyegetik. Ezért kellett megerő­sítenünk frontjainkat, hatá­rainkat. Ezért voltunk kényte­lenek megerősíteni Csehszlová­kiát, amely földrajzilag a leg­inkább veszélyeztetett helyzet­ben van. Senki, sem örül — senki sem örülhet —, hogy ilyen akció szükségessé vált. De kihatásaiban hasznos lesz Európa és a világ békéjének ügyére. A Csehszlovák Szocia­lista ’ Köztársasággal való együttműködésünk, közös nem­zetközi fellépésünk megszilár­dítása és megerősítése új és tartósabb alanot fog teremteni a két- és többoldalú tárgyalá­sokhoz egy igazi békés európai biztonsági rendszer létrehozá­sa érdekében. Ha majd leveti illúzi óit, Nsrugat-Némeéország is kétségkívül részese lesz en­nek a rendszernek. Csakis Nyugat-Németország őszinte és konstruktív részvételével kéo- reihető el egy igazán hatékony békés biztonsági rendszer Európában. Mi minden eddigi­nél rendezettebb, szilárdabb é« biztonságosabb Euróoát terve­zünk. F,z a terv valóban reális és megvalósítható. Megvalósí­tása hasznos lesz nemcsak az európai népek számára. Kor­mányom minden lehetőségei megragad, hogv részt vpgven az erre irányuló nemzetközi egvüttrnűiködésben. Az általános vita már az ele­ién kedvező fordulatot' vett. A Szovjetuniónak Gromiko kül­ügyminiszter által benyújtott javaslatai vezették ki a köz­gyűlés 23. ülésszakát a hideg­háborús veszélyek árnyékából a leszerelési tárgyalások új le- -eőségerek kedvezőbb leve­gőiére. Áz atomkorszak mos­tani viszonyai között a leg­biztatóbb esemény az volna, ha új tárgyalások indulnának a fegyverkezési hajsza megállí­tása feltételeinek kidolgozásá­ról és a konkrét leszerelési lé­pésekre vonatkozó tényleges egyezmények előkészítéséről. Kétoldalú kapcsolatok és köz­gyűlési viták egyengethetik az utat a javasolt kérdésekről szóló tárgyalások felé. Ha bár­milyen csekély siker születik a legkönnyebben megközelít­hető kérdésekben, akkor a köz­gyűlés 23. ülésszaka úgy ma­rad fenn az ENSZ évkönyvei­ben, mint az egyik legtöbbet nyújtó ülésszak. Végül szeretném kifejezni szívből jövő és jól megérde­melt. elismerésünket a közgyű­lés 22. ülésszaka elnökének, Comeliu Manescunak, a Ro­máin Szocialista Köztársaság külügyminiszterének azért az eredményes munkásságáért, amelyet a közgyűlés egyik leg­hosszabb ülésszaka alatt bo­nyolult nemzetközi viszonyok között kifejtett. Jókívánságunkat fejezem ki a Guatemalái Köztársaság igen tisztelt külügyminiszterének, Emilio Arenales őexcellenciá­jának. Legyen a közgyűlésnek ez az ülésszaka az ő elnöksége alatt kiinduló állomás olyan új kezdeményezések számára, amelyek a nemzetközi kapcso­latok megjavítására irányul­nak és főleg új utakat nyitnak a leszerelési kérdésekről foly­tatandó tárgyalások felé. Kiesinger fogadta Cliffordot Különböző gyárainkban végzendő ADMINISZTRÁCIÓS MUNKÁRA — lehetőleg gyakorlott — férfi munkaerőt azonnal felveszünk. Jelentkezés: a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat főkönyvelőjénél, Kaposvár, Rákóczi tér 12—13. (7668) Kiesinger kancellár pénte­ken délután fogadta Clifford amerikai hadügyminisztert, aki átadta a nyugatnémet kor­mányfőnek J ohnson szóbeli üzenetét. Ebben az amerikai el­nök a többi között kijelentette, hogy »egy Nyugat-Németor­szág ellen irányuló fegyveres támadást, az abból eredő min­den következménnyel együtt úgy tekintenék, mint támadást az Egyesült Államok ellen-«. Bonni politikai körökben feltételezik, hogy a két állam­férfi négyszemközt lezajlott megbeszélésén Clifford részle­tesen ismertette az amerikaiak­nak az NSZK fokozottabb ka­tonai és politikai kötelezettség­vállalására vonatkozó kívánsá­gát, Kiesinger viszont kifejtet­te kormányának ezzel kapcso­latos álláspontját. (MTI) A Konzervatív Párt kongresszusa A brit Konzervatív Párt kongresszusa pénteken hideg- háborús légkörű vita után nagy többséggel elfogadta azt a ja­vaslatot, hogy a párt — ha az 1971-es választásokon hata­lomra jut — helyreállítja Nagy-Britarnia »katonai jelen­létét Szueztől keletre«. Az ülé­sein a »bírodalmi nagyság és dicsőség« örök tüzében sütké­rező delegátusok százai zajos tüntetéssel próbálták elhallgat­tatni azt a Phelps nevű ifjú konzervatív küldöttet, aki ki merte mondani, hogy Anglia gazdasági erőforrásai még az európai »katonai jelenlét« fenntartására sem elégségesek. Phelps ezek után a »kommu­nista veszély mesékben létező mumusát« említette, de a kül­döttek ütemes tapssal fojtották belé a szót. Ma Edward Heath pártvezér záróbeszédével fejeződik be a Konzervatív Párt 86. kongresz- szusa. (MTI) Repülőszerencsé fenség Prága közelében Pénteken nem sakkal a start után eddig ismeretlen okból szerencsétlenül járt a csehszlo­vák légitársaság IL—14-es re­pülőgépe, amely 16.14 órakor szállt fel a Prága melletti ru- zyned repülőtérről a szlovákiai Pöstyén felé. A feltevéseik sze­rint a gépnek 37 utasa volt. Cernik csehszlovák kormány­fő utasítására azonnal bizott­ságot neveztek ki a szerencsét­lenség -okainak felderítésére. Frantisek Rehak közlekedés- ügyi miniszter a szerencsétlen­ség színhelyére utazott. (MTI) Smith kitart merev álláspontja mellett Harold Wilson és lián Smith brit, illetve rhodesiai miniszterelnök pénteken a Gibraltár kikötőjében hor­gomyzó Rettenthetetlen elne­vezésű angol cirkáló fedélze­tén folytatta tanácskozásait. A délelőtti Ivvatalos ülés után Hloyd Hughes, az angol miniszterelnök szóvivője kije­lentette, hogy a tanácskozáso­kon a fehér kisebbségi uralom megítélésében »súlyos nehéz­ségek« merültek fel. Az UPI hozzáfűzi, hogy Wilson a je­lek szerint hajlandó lenne az alkura, de Smith továbbra is kitart merev álláspontja mel­lett. (MTI)---------------------­-----------A*r------­Sí előétől — Berlinig 25 éves a lengyel néphadsereg Lenino — 1943. október 12. Ez a helység és időpont történelmi eseményt jelez a lengyel nép e'etében: az el­ső, valóban ncoi lengyel had­sereg győzelmes csatáját, amelyet azóta a lengyel nép­hadsereg születése napjaként ünnepel a nemzet. A háború, amely a náci hadsereg 1939. szeptember 1-i támadásával kezdődött, rendkívül nehéz politikai és katonai helyzetben találta Lengyelországot. Az ország és népe egyedül volt, magá­ra hagyatottan védekezett, nyugati szövetségesei. nem jelentettek számára segítsé­get, A helyzetet súlyosbította, hogy az . ellenállás politiká­jában nem született egység. Két politikai aramlat ala­kult ki. A baloldali erők cél­ja — melynek irányítója és szervezője a Lengyel Mun­káspárt volt — nemcsak az ország felszabadítása, ha­nem a társadalmi rendszer átalakítása is volt. Létre­hozták a Népi Gárda nevű fegyveres szervezetet és kér­lelhetetlen harcot hirdettek a megszállók ellen. A londoni emigrációs len­gyel kormány ezzel szem­ben jobboldali mozgalmat in­dított. amely a burzsoázia ér­dekeit szolgálta. Azt tartotta legfőbb célkitűzésének^ ho'<y a nyugati szövetségesek se­gítségével visszaá'b'sa Len­gyelországban a háború előt­ti társadalmi rendet. A Szovjetunió területén ez­alatt az oda emigrált len­gyel kommunisták kezdemé­nyezésére megalakult a Len­gyel Hazafiak Szövetsége. Ez a szövetség Síelőében életre hírta az ottani lengyelekből az I. Kosciuszko hadosztályt. A XVTII. századi nagy len­gyel szabadsághős nevét vi­selő hadosztály katonái ön­kéntesként szerveződtek a fasiszták elleni harcra. Ez a hadosztály vívta meg első csatáját 1943. október 12-én, 25 évvel ezelőtt LeninómáL Ez a hadosztály lett é mag­va a Szovjetunió területén megalakult I. lengyel, had­seregnek, amely a szovjet hadsereggel együtt harcolva közeledett Lengyelország fe­lé. Itt egyesült a népi had­sereggel, a partizánhadse­reggel, s így született meg a lengyel néphadsereg 1944 áp­rilisában. Amikor az I. hadsereg Lengyelország területére lé­pett, már 170 000 jól felsze­relt és kiképzett katonája volt. A háború utolsó szaka­szában már 4Ö0 000 főnyi hadsereg vett részt' a fasisz­ták végső szétzúzásában. Lengyel katonák -verték le a határoszlopoka.t. .az Odera és Neisse partján, megtisztítot­ták a Balti-tenger partvidé­két. Nagy dicsőség volt a lengyel hadsereg számára, hogy a szovjet lobogó mel­lett a lengyel zászló is ott lengett a legyőzött hitleri bi­rodalmú iáncéliáriájáinak berlini romjain. , Az újra jelentkező ve­szély, amely a nyugatnémet és az amerikai militarizmus részéről fenyeget,1 szükséges­sé tette, hogy Lengyelország jól képzett és kiválóan fel­szerelt hadsereggel rendel­kezzék. Lengyelország erejét megsokszorozza a Szovjet­unió és a Varsói Szerződés­hez tartozó államok támoga­tása. Ez az erő minden tá­madóval szemben áttörhetet- Ien bástya, a békés és. szo­cialista építőmunka védő­pajzsa. Ma. a szocialista országok családjában a közös eszmék, közös célok kötik össze nem­zeteinket, és testvéri kötelé­keinket még szór - ak imperializmus elleni küz­delem. Huszonötöd'k szüle­tésnapján köszöntjük fegv- verbará talmikat, a testvéri lengyel nép hadseregét. Diaz Orda* elnök mondja a megnyitó beszédet 45 ezer színes léggömb — Kulcsár viszi a magyar zászlót A Centropress péntek esti hely­zetképe az olimpiáról: Száznál több zászló jelzi az olimpiai faluban a részvevő nem­zeteket. Ez is jelzi, hogy Mexikó­ban »►minden idők« legnagyobb világversenye kezdődilc ma, 1968. október tizenkettedikén, magyar idő szerint este 6 órakor. Szomba­ton ugyanezen zászlók alatt öt világrész sportolói az ünnepélyes megnyitón vonulnak fel. Elsőnek a görögök menetelnek majd, em­lékeztetve arra, hogy az olimpiai eszme egykor, a klasszikus hellén időkben' tőlük indult el. Már szinte órák kérdése és megkezdődik a nagy esemény. Az izgalom Mexikó fővárosában ha lehet, fokozódott. A rendező or­szág nemzeti ügyének tekinti az olimpia lebonyolítását. Sok ne­hézség mutatkozott, de végül is minden akadályt elhárítottak, és a megnyitó napján már vala­mennyi sportlétesítmény készen áU a versenyek lebonyolítására. A rendezők a megnyitó ünnepsé­gen vizsgáznak majd Igazán. A mexikói jelentések szerint szom­baton minden eddigit felül akar­nak múlni. Felejthetetlen, káprázatos élmé­nye lesz azoknSk a szerencsések­nek, akik részvevői lesznek az ünnepségnek. A megnyitó beszé­det Diaz Ordaz, Mexikó elnöke mondja, és csak egyetlen szám, ami a méreteket jelzi: 45 000 szí­nes léggömböt engednek majd a levegőbe. Ofc lesz természetesen a felvo­nuláson a magyar csapat is. Az első sportoló, aki jelentős szere­pet játszik a XIX. olimpián, Kulcsár Gergely. Éppen úgy, mint négy esztendővel ezelőtt To­kióban, most is ő viszi a magyar zászlót a felvonuláson. Amíg a rendezőket a megnyitó ünnepség foglalkoztatja, addig az olimpiai faluban és a mexikói la­pok hasábjain egyre több szó esik az október tizenharmadikán kezdődő versenyek esélyeiről. A vélemények megegyeznek abban, hogy a legtöbb érmet a Szovjet­unió és az Egyesült Államok ver­senyzői nyerik, viszont annál in­kább eltérnek a vélemények ar­ról, hogy utánuk milyen orszá­gok következnek a sikerlistán. A mexikóiak elég szerények, bár csaknem minden olimpia — az 1948-as londonit kivéve — azt bizonyítja, hogy a hazai kör­nyezet jelentős előny. A rendezők főleg abban bíznak, hogy a Lab­darúgásban szerepelnek jól. Nem lehet tudni, hogy optimizmusuk mennyire reális, annyi azonban bizonyos, ez a sportág a legnép­szerűbb Mexikóban, és a hazai közönség ez iránt érdeklődik leg­inkább. A jósok ideje most már lejárt. A XIX. nyári olimpián a főszere­pet most már a versenyzők ve­A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat jó kereseti lehetőséggel asztalos, vasbetonszerelő, műköves, tetőfedő, szigetelő, kőműves, ács, burkoló szakmunkásokat, betanított munkásokat és betanításra segéd­munkásokat. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 52. sz. (70642) szik át. Az edzéseredményekből azonban sejtem lehet, hogy ez az olimpia nemcsak a részvevő nem­zeteket, versenyzőket illetően re­kord színvonalú, hanem a telje­sítmények is magas szintűek lesz­nek. Néhány atléta formája alap­ján következtethetünk erre. Zsi- vótzky Gyula az edzőpályán jobb eredményt ért el, mint a fenn­álló kalapácsvető világrekord. Tá- volugrásban az amerikai Bob Bea­mon 850 centiméterrel hívta fel magára újra a figyelmet, míg a diszkoszvető A1 Oerter 66,50 mé­teres teljesítményével bizonyította be, hogy az ügyességi atléták nagyszerű eredményeket érhetnek el Mexikóban. „Halálbrigád“ Páni félelem tartja bénultság­ban a brazíliai metropolist, Rio de Janeiro kiterjedt alvilágát — ismeretlen személyek ugyanis alig húsz nap leforgása alatt eltettek láb alól tizenkét hírhedtnek szá­mító alvilági figurát. A holtteste­ken minden alkalommal cédulát találtak, melyre a gyilkos kezek halálfejet festettek. Ä halálfejen kívül ez a felirat volt olvasható: «■Halálbrigád«. A bűnügyi rovatok néhány sztárriportere annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy egy titkos társaság működik, amely a rendőrséget tehetetlennek minő­sítve a maga kezébe vette az igazságszolgáltatást az alvilágban. A ►►Halálbrigád« tagjai rendsze­res időközökben telefonon értesí­tik a szerkesztőségeket a készülő leszámolásról: »Itt Vörös Rózsa, a I-Ialálbrigád parancsnoka. Ma éjjel pontban éjfélkor három holt­testet terítünk ki valahol a nagy külvárosban. Kiirtjuk a gonoszte­vőket« — közli egy határozott hang. (MTI) A Pécs és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet mérleg javító részlege mindenfajta jaiffBftdSCBt továbbá vallcilj&ilc Pécsen és Szigetváron. Cím: Pécs, Rácváros I. Szigetvár, József A. u. 38., mérlegjavító részleg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents