Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-08 / 236. szám

Kedd, 186S. október 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Bútorkiállítás nyílt Kaposváron Bútorkiállítás nyílott teg­nap Kaposváron, a Lakberen­dezési Áruházban. A szomba­tig nyitva tartó kiállításon az Országos Bútorértékcsitő Vál­lalat nemcsak a nagyszériában készülő árukat mutatja meg a vásárlóknak, hanem egyedi da­rabokat is bemutat. Ez a kiál­lítás egyébként az első ered­ménye a vállalat és a Somogy megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat között a napok­ban létrejött megállapodás­nak. Eszerint ugyanis a bútor­értékesítő látja el áruval a kaposvári boltot. Elsősorban ennek köszönhető, hogy már olyan típusokat is bemutatnak, amelyeket csak a jövő évben kezdenek nagyobb mennyiség­ben gyártani. A kiállítás meg­rendezése előtt elvként mond­ták ki, hogy csak azokat a bú­torokat mutatják be, amelyek­ből néhány garnitúra raktáron is van. Persze akad harminc­negyven darabos kollekció is. A megnyitón is hangoztat­ták, hogy a két vállalat együtt­működésétől lényegesen jobb áruellátást várnak Kaposvá­ron. Az Országos Bútorértéke­sítő Vállalat bővebb választé­kot tud biztosítani, hiszen nemcsak az országban műkö­dő gyárakkal, üzemekkel áll kapcsolatban, hanem külföldi cégek is elsősorban ennek a vállalatnak kínáljál: fel árui­kat A FEJŐGÉPES NŐI BRIGÁD Az attalai Vörös Csillag Tsz majorjában a takarmányosok és az etetők hozzáláttak az es­ti munkához. A tehénistálló­ban zúgnak a fejőgépek. A te­henek kozott fehér köpenyben hátrakötött fejkendős fiatal­asszonyok szorgoskodnak, szakértőén és biztos kézzel bánnak a gépekkel. — Pedig csak május óta dolgoznak velük. A göllei tsz-ből hívtunk két szakembert, s azok két hét alatt teljesen megtanítottak bennünket a gépek kezelésére és karban­tartására — mondja ‘Nyíró Ferenc állattenyésztési brigád­vezető. — Először némelyek mel­lőzni akartak minket, amikor megtudták, hogy bevezetik a gépi fejést — kapcsolódik a beszélgetésbe Szántó Istvánná, miközben valamit babrál az egyik gépen, amelyik éppen egy »20 literes tehén-« alaitt dolgozik, majd hozzáteszi: — Ügy gondolták, most már ők is szívesen vállalják ezt a munkát. De amikor egy asz- szonynak 16—17 tehenet kel­lett fejni, senki sem akart le­váltani bennünket. Szerencsé­re az elnökünk mellénk állt. Hat asszony kezeli a gépe­ket. Egyetértésben és jó kö­zösségi szellemben dolgoz­nak. Még május elején meg­alakították a szocialista cí­mért küzdő brigádot Varga Gyuláné vezetésével. A bri­gád tagjai, Kiss Istvánná, Kollár Józsefná, Nagy Kál­mánná, Szántó Istvánná és Cséplő Józsefná vállalták, hogy egy. éven belül a gépek szakszerű kezelésével, kar­bantartásával és gondos bá­násmóddal egy literrel növe­lik a tehenenként! napi hoza­mot — A tíz gép tisztításán és fertőtlenítésén kívül a teljes karbantartást is ők végzik — veszi át a szót ismét Nyíró Ferenc állattenyésztési brigád­vezető. — Csak havonta jön ki a kaposvári gépjavító szer­viz részlegének egyik szerelő­je, hogy megvizsgálja a gé­pek alkatrészeit. Még a gu­mikat is ők cserélik, erre ál­talában hatnaponként kerül sor. Olyan szakszerűen csi­nálják, hogy eddig még egyetlen gyulladásos tőgyű tehenünk sem volt. — Tehát elégedettek a gé­pek munkájával? — Talán mi Örülünk neki a legjobban — mondja Szabó Istvánná. — A legnehezebb munkától menrt meg bennün­ket. Amíg kézzel fejtünk, sokszor még aludni sem tud­tam éjszaka a karjaimban ér­zett sajgó fájdalomtól. — Milyen teljesítménnyel dolgoznak? — Két gépet kezelünk egy­szerre. Egy óra alatt általá­ban tíz-tízenkét tehenet fe­jünk ki Persze sok függ attól is, hogy mennyi a tej és mi­lyen szívós a tőgy — vála­szolja Kiss Istvánná. Nyolcvanhét tehenet fej­nek géppel, de — ahogy el­mondják — még nem fordult elő, hogy valamelyiket is kéz­zel kellett volna kifejni. Az egyik oldalon kocsi ha­lad, rajta szintén egy brigád­tag áll, ő a trágyát szedi le a tehenek alól. — Nemcsak fejnek, az ál­latokat is gondozzák — tájé­koztat Nyíró Ferenc. — A fér­fiak csak a takarmányt szál­lítják a helyszínre, az etetés már az asszonyok dolga. K. Varga József GyttrltttogatdtaMm m sEáiressi ptirt-vb SOKSZOR TÁRGYAL a városi párt-végrehajtóbizott- ság olyan napirendet amely valamilyen szempontból elem­zi a megyeszékhelyen levő gyárak és üzemek gazdasági, politikai tevékenységét. Ezért határozott úgy a végrehajtó­bizottság a közelmúltban. hogy a jövőben rendszeresen ellátogat a kaposvári üzemek­be. Az új munkamódszer főpró­báját pénteken tartotta meg. Elsőként a Kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalatnál és a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár kaposvári telepén szereztek a testület tagjai személyes tapasztala­tokat. ■ Mind a két üzemben nagy megtiszteltetésnek vették a végrehajtó-bizottság látogatá­sát. Kelemen Ferenc, a Ke­fe- és Műanyagipari Vállalat igazgatója, aki tagja a városi pártbizottságnak, el is mond­ta a tájékoztatója elején, hogy ilyen látogatásra először került sor a kefeüzem törté­netében. Berek János, a gép­gyár igazgatója azért mon­dott köszönetét, hogy a vá­ros legfiatalabb gyárába már az első alkalommal ellátogat­tak a vb tagjai. Egyébként a testület nem érkezett tájéko­zatlanul a két gyárba, előtte Deák Ferenc, a megyei tanács ipari osztályvezetője vázolta fel a tanácsi ipar helyzetét, elemezte az utóbbi években be­következett fejlődést. Tájé­koztatójában ismertette a távlati terveket is. A két igazgató ismertetője, a párt- titkárdk beszámolója, a gyár- látogatás, a munkásokkal folytatott beszélgetés még teljesebbé tette a képet. A választás nem véletlenül esett erre a két üzemre. A A legjobb fiz közöff Az íróasztal mellől hívom el Orosz Lász­lót a Kapos­vári Villamos- sági Gyár munkaügyi osztályán. Már ismerős. A fia­tal közgazdá­szok megyei versenyén ta­lálkoztam ve­le. Feleségével együtt nagyon jól szerepelt akkor. Ök ketten képviselték a megye ifjú kőzgadászait a nemrég Bu­dapesten le­zajlott közép­döntőn. Itt Orosz László bejutott a leg­jobb tíz fiatal közé. Ez azt jelenti, hogy a november 3-án kezdődő s öt héten át a televíziós kamerák előtt folyó döntőn ő is ott lesz. — Milyen volt a közép­döntő? — kérdem. — Írásbeli és szóbeli felada­tokat kellett megoldanunk. A tárgykör igen változatos volt. Érdekességként megemlítem. nogy veiemenyem szerint a bérszínvonal nem gátja any- nyira a jó gazdálkodásnak, mint amennyire annak tart­ják. Szerintem a bérszínvonal — ha rugalmasan bánnak ve­le —, jó s a fluktuáció is meg­akadályozható. Húsba-vérbe vág ez a téma — gondolom. Aztán arról kér­dezem, hogyan készül az or­termelékenvség. Azt hiszem, sőt bizonyosra is vehetem, hogy most a nyereség lesz a feladatok nagy részében a »téma«. — Kíváncsian várjuk a sze­replését — mondom. Mire ő megjegyzi, hogy nagyon köny- nyen kibukhat, hiszen a ver­seny kieséses rendszerrel fo­lyik majd. — Egy biztos — mondja mosolyogva —, egyszer ott le­szel^ a kamerák előtt. Érdemes lesz az ötödik fordulónál is kamerák elé áll­ni. Ugyanis az üzem vezetői nagyra értékelik, kellően mél­tányolják fiatal szakemberük szereplését. Mutatja ezt az is, hogy a megyei versenyben való jó szereplésért feleségé­vel együtt 500—500 forint ju­talmat kapott. Az igazság kedvéért persze meg kell jegyezni, hogy Orosz Laci nem a siker utáni vágy­tól űzetve versenyez. Inkább szakmaszeretetből méri össze tudását az ország különböző részéből érkező fiatal közgaz­dászokéval. Hogy így van, azt főnöke is alátámasztja. Ezek az első szavai, amikor Orosz Lászlót jellemzi: — Nagyon szorgalmas, sze­rény embernek ismerjük őt... Szegedi Nándor Kefe- és Műanyagipari Válla­latnál a gyors fejlődésről, az új mechanizmusra való meg­fontolt felkészülésről győződ­hetett meg a végrehajtó­bizottság. A Mosonmagyaró­vári Mezőgazdasági Gépgyár kaposvári telepe annak jó példája, milyen távlatokat nyit az egykori tanácsi válla­lat előtt, ha minisztériumi üzemmé lép elő. S Berek János igazgató a külföldi megrende­lések sorolásakor sem feledke­zett meg arról, hogy honnan indultak el: »a tanácsi iparban váltunk nagykorúvá, onnan nőttünk fel ide, ahol most állunk.-« A VB TAGJAI az üzem­látogatás közben nagy öröm­mel és megelégedéssel nw". tázták a fejlődést. _ . >. meglepődtek a látottakon. Magyar Sándorn^á sokáig pat­ronálta a kefeüzem pártszer­vezetét. A mostani vállalatban — mint mondta — rá sem is­mert a régire. Müller László, a ruhagyár igazgatója. Vétek József, a vízművek igazgatója a vezető Éjemével nézett szét mind a két helyen. S a látoga­tás befejezése után úgy nyilat­kozott, hogy nagyon sokat ta­nult ezen a délutánon. A porgramhoz tartozott a keleti ipartelep megtekintése is. Néhányan most jártak itt először, s szinte nem akartak hinni a szemüknek, amikor a Finommechanikai Vállalat, a Híradástechnikai Vállalat épü­lő új üzemét meglátták. Aki a legrégebben járt erre, úgy őrizte meg a táj képét magá­ban, hogy kukoricát ringat er­re a szél. S az Öröm, a. meg­elégedettség érzése akkor ha­talmaskodott el mindenkin, amikor a mezőgépgyár tanács­termén kipillantott. Az épülő új csarnokokon túl ott füstöl­gőit a cukorgyár, amely nem is olyan régen egymaga jelentet­te a megye iparát. S nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdésekről is szó volt mind a két gyárban. A tájékoztatón és az üzemlátoga­tás során Tóth Imréné és Ko­csis Gyula párttitkárokkal .sok mindenről beszélgetett a vég­rehajtó bizottság. VITATHATATLxAN, hogy az új módszer növeli a vb-ta- gok ismereteit, tágítja a látó­körüket, s a kitűzött célnak megfelelően hozzásegíti őket ahhoz, hogy az üléseken még megfontoltabb, még megalapo­zottabb döntéseket hozzanak. Lajos Géza A PÉNZÜQYI NÉPBIZTOS 80 éve született Nyolc esztendeje tanárkodon az egyik budapesti kereskedelmi iskolában — ma a Lengyel Gyula Közgazdasági Technikum felirat olvasható azon az Alkotmány utcai épületen —, amikor magával ragadta a for­radalmak forgószele. A fiatal matematikus, aki már diákkorában fölismerte a tőkés tár­sadalom ellentmondásait, reményekkel és bizakodásokkal telten csatlakozott az új vi­szonyokért országszerte kibontakozó harc­hoz. Mihelyt megismerkedett az új forradalmi párt programjával és céljaival, munkára je­lentkezett. 1919 januárjától éjt napallá téve dolgozott, s a higgadt, halk szavú pedagógus azokban a napokban szónokká, munkás- és értelmiségi tömegek harcos vezetőjévé nőtt. Korábban csak a tanítók és tanárok ismer­ték őt mint szakszervezetük egyik vezető emberét, de 1919-ben hétről hétre ezrekkel ■növekedett követőinek, tisztelőinek száma. Március 21-én, a Tanácsköztársaság kiki­áltásának napján a Kommunisták Magyar- országi Pártja megbízásából az Osztrák— Magyar Bank élére került. Az összeomlott monarchia nemzeti bankjának magyaror­Lengyel Gyula szági vezetője majd, a forradalom pénzügyi politikájának irányítja lett. S ha arra gon­dolunk, milyen volt a több- mint négy évig tartó háború után az ország helyzete, vi­lágossá válik előttünk, milyen emberfölötti feladatra vállalkozott. A Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosa, a Forradalmi Kormányzótanács tagja, ami­kor az imperializmus fegyveres erői megtá­madták az országot, felhívást tesz közzé: Jelentkezzenek volt tanítványai, lépjenek be önként a Vörös Hadseregbe, siessenek hazá­juk védelmére. A Tanácsköztársaságot követő ellenforra­dalmi terror elől Becsbe, Berlinbe, majd Moszkvába emigrált. A Szovjetunióban a szovjet kereskedelmi kamara főtitkárává nevezik ki. A külkereskedelmi akadémia professzora, a magyar forradalmi emigráció köztiszteletben álló tagja, 1941-ben bekövet­kezett tragikus haláláig maradandó értékű közgazdasági, tudományos tevékenységet fejtett ki. A Kommunisták Magyarországi Pártja hűséges katonáját, bátor, önfeláldozó tagját vesztette el benne, aki lélekben soha­sem szakadt el hazájától. Elektromágneses repedésvizsgálatot vállalunk gépjármű és egyéb alkatrészeken, bérmunkában. A re­pedésvizsgálat eredményéről minőségi bizonylatot adunk. 13. sz. AKÖV, Kaposvár, Füredi út. (70404) hogy el kellett mondanunk, hogyan oldanánk meg egy adott autóközlekedési vállalat gazdasági problémáit, továb­bá, hogyan ítéljük meg saját vállalatunknál munkakörünk lehetőségeit. — Volt-e elképzelése az utóbbi kérdéssel kapcsolat­ban? — Igen. A ma sokat emlege­tett bérszínvonallal és a mun­kásvándorlással foglalkoztam. Elmondtam többek között, szág nyilvánossága előtt folyó döntőre. — A középdöntő óta annyi munka összejött, hogy jófor­mán ki se látszok belőle. Így a felkészülésre nincs időm. Egyébként is nem tudom, mi­ből kellene készülnöm. Re­cept nincs arra vonatkozóan, hogyan kell egy ilyen vetél­kedőre felkészülni. Az ember legföljebb csak megsejthet egyet s mást. A középdöntő­ben például »sláger* volt a Azonnal felveszünk: kőműves, ács, vízvezeték-szerelő, központi fűtésszerelő, lakatos szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat Munkát télen is biztosítunk! Bérezés teljesítmény sze­rint! Szállást, étkezést biztosítunk! Hazautazási klotség- hozzáj árulást jogosultság szerint fizetünk. Felvétel esetén az utazási költséget térítjük! Fejér megyei Állami Építő­ipari Vállalat, Székesfehérvár, Ady Endre utca 13. (7639)

Next

/
Thumbnails
Contents