Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap. 1968. október S. Somogy megye társadalmi, gazdasági és szociális helyzete az első világháború időszakában (1.) (ADALÉKOK) A! z első világháború utolsó éveiben me­gyénkben is nagymér­tékben kiéleződtek a társadal­mi és szociális ellentétek. En­nek okai a gazdasági, társa­dalmi viszonyokban és az évekig elhúzódó, rabló—hódí­tó jellegű háborúban keresen­dők. A földbirtokosak, az iparú tőkések és más kizsákmányoló egyének kezében volt a poli­tikai hatalom, ők rendelkez­tek az alapvető termelési esz­közökkel és a szellemi műve­lődés lehetőségeivel. Megyénk gazdasági, társa­dalmi és politikai helyzeté­nek jellemző vonása: a nagy­birtok túlsúlya és vezető szelepe. Ebben a megyében terpeszkedtek az ország leg­nagyobb földbirtokai. Az 1895. évi adatfelvétel szerint az ország mezőgazdasági te­rületének 47 százalékát a 100 holdon felüli közép- és nagy­birtokok tették ki. ezzel szem­ben Somogybán a mezőgaz­daság területének 58,9 száza nye: a bevonulás, a vérvesz­teség, az éhezés, a fokozódó jogiosztottsag és a rengeteg népbetegség. A kormány az uralkodó osztályok érdeseinek meg teleiben hatalmas méretű mozgósítást rendelt el. Jel­lemző a mozgósítás nagyságá­ra, hogy nem teljes adatok, szerint is Somogybái több mint ötvenezer ember vonult be katonai szolgálatra. Az első világháború súlyos átoozaok­kal járt. A harctereken elpusz­tult a somogyi katonás 17,6 százaléka, és 1918 őszén 3393 hadiözvegy és több mint 3000 árva siratta a jó férjét, a gon­dos, családszerető apát. 1915 tavaszán Magyarorszá­gon, így megyénkben is m,r szinte minden családot érintett a vesztesógiista. a remeit gyors győzelmek elmaracl-sa, a háború elhúzódása és a há­borús veszteségek a kezdetben megnyilvánuló naciönalisia és soviniszta háborús hangulatot jelentősein csökkentették. Az említett események kijóziani­léka volt az ezer hóidon te- tóorl hatottak a lakosságra, lüli nagybirtokosok kezében. A paraszti birtokok a meg­maradt kétötöd területre zsu­gorodtak össze, mivel a kö­zépbirtokok szinte teljesen hiányoztak a megyében. Mi­csoda óriási igazságtalanság! Alig több mint kétszáz föld- birtokos bitorolta a mezőgaz­dasági terület csaknem 60 százalékát, a parasztok tízez­rei viszont néhány holdnyi földecskén tengették életüket. különösen a munKástómegek- re. Ebben az időszakban me­gyénkben is érezhető a béke­vágy, ami arra készteti Nagy­atádi Szabó István, a dolgozó parasztok ügyét eláruló poli­tikust, hogy a népellenes par­lamentben hangsúlyozza: a háború az úri osztályok dön­tése volt. »Mi, kisgazdák — mondotta felszóíalásáoan —, a háború Somogy megyének alig volt fejfn habban « Jetben roí- ~ ^ lünk, hogy például Szerbiáért ipara. Az 1900. évi népszámlá­lási adatok szerint a kereső­képes lakosság 72,5 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. A 155 333 kereső közül a bá­nyászatban és Piz iparban mindössze 20 192, a kereske­delmi és hiteléletben 3705, a közlekedésben 3090 fő dolgo­zott, s 4844 volt a házi cselé­dek száma. Az ipari üzemek koncentrá­ciója rendkívül alacsony fokot ért el. Az ipar körebe tarozó 9629 vállalat közül: segéd nél­kül 5741, egy segéddel 2081, két segéddel 884, 3 és öt se­géddel 676, 6-tól 10 segéddel 153, 10-től 20 segéddel 676. Húsznál több segeddel csak 38 vallaiat működött. Megyénk­ben tehát az ipar — jellegét tekintve — alapjában véve kisipar maradt, a valódi nagy­üzemi termelés csak kis mér­tékben fejlődött ki. Ebből a sajátosságból következik, hogy a munkások jelentős része a mezőgazdaságban és a kisipar­ban dolgozott. Ez a munkásság azonban szétforgáesoltsága és kis létszáma ellenére is nagy erőt képviseli, mivel jelentős része Kaposváron élt és dol­gozott. Így a döntő pillanatok­ban határozottan vezette a forradalmi harcot, döntő for­dulatot tudott adni az ese­ménynek és azok alakulásá­nak. S omogy megyében már az első világháború eiott is nagyon rossz körülmények között éLtek a munkások, a cselédek, a nap­számosok és más kisemberek, áféikülüztek és nyomorogtak, különféle betegségek pusztí­tották őket. 1908-tól 1913-ig például 7802 ember halt meg tüdővészben. Sokan a kiván­dorlásban láttáit a megoldás útját. Megyénkből 18S1 és 1900-között 31 367, az 1901 és 1910 közötti időszakban pedig 7247, összesen tehát 38 614 sze­mély vándorolt ki más orszá­gokba és földrészekre, elsősor­ban Amerikába, hogy ott ta­lálja meg a szebb és jobb éle­tet. összehasonlításul megem­lítem. hogy 1910-ben megyénk harmadik legnagyobb járásá­nak. a csurgói járásnak 38 465 lakosa volt. A kivándorlás te­hát oly nagy méreteket öltött, mintha egész járás lakossága vándorolt volna ki megyénk­ből. Az imperialista célokért fo­lyó első világháború még csak fokozta a néptömegek szen­vedéseit és nyomorát. A dol­gozókat sújtotta a háború minden negatív köveLkezme­egyetlen magyar katona csont ját sem lehettünk volna haj­landók feláldozni. De amikor a miniszterelnök úr beterjesz- jesztette a Szerbiához intézett ultimátumát, és az ellenzék vezére is úgy. nyilatkozott, hogy attól felt, hogy a kor­mány még ezek után is reti- rál, amikor egészen kialakult a magyar képviselőházban an­nak szüksége, hogy Szerbiával a leszámolás elintéztessék, ak­kor mi, kisgazdák vélemé­nyünkkel elhallgattunk, és azokra bíztuk a döntést és in­tézkedést, akikről fel kell téte­leznünk, hogy jobban ismerik a heyzetet és jobban tudják, mit kell tenni.« Beszéde azonban semmi két­séget nem hagy az iránt, hogy a háborút támogatja. »Készséggel, minden erővel, minden igyekezetünkkel azon vagyunk — folytatta felszóla­lását —, hogy ez ö harc győ­zelmesen megvívassék és hogy adjuk oda továbbra is azt az erőt, hatványozott mértékben, lelkesedéssel, amit adtunk ed­dig ...« A kormány és a hatósá­gok a nemzet és . a gazdaság minden ere­jét a háború Szolgálatába állí­tották, s ennek igen komoly követk zmtnyei lect.k. A há­borúnak a gazdasági és társa­dalmi életre gyakorolt negál.v hatását kénytelen elismerni dr. Molnár István is »A So­mogy várni ig a Gazdasági Egyesülete Története« című munkájában. »Az 1914. évben kitört vi­lágháború a vármegye gazda­sági életének fejlődését is félbeszakította. A nemzet erő­it nagy küzdelem vette igény­be a társadalmi élet minden s ez a körülmény átalakítható hatással volt a kulturális és szociális élet minden területén. De a változás éppen a gazda­sági életben volt a legmélyre­hatóbb.« A mezőgazdasági termelés — a kon jukkára ellenére — fo­kozatosan csökkent már a há­ború első éveiben is. Me­gyénkben az egy kh-ra jutó átiagtermelés búzából 1916- ban az első gazdasági évhez viszonyítva 8 és fél mázsáról 7 mázsára, a rozsé 7,2 mázsá­ról 6 mázsára, a burgonyáé 1916-ban az 1914. évi 60 má­zsáról 30 mázsára, a cukorré­páé 160—180 mázsáról 110 má­zsáit, a kukoricáé pedig 14 mázsáról 5 és fél mázsára csökkent. Ennek az a magya­rázata, hogy a külterjes me­zőgazdaságot döntően befolyá­solták a nagyarányú bevonu­lások. az állat- és különösen a lóállomány nagymértékű pusz­tulása. A meglevő nagyarányú"mun­kaerőhiányról az 1915. július 21-én keltezett alispáni évne­gyedet; jelentés így emlékezik meg: »A szemléken alkalmas­nak talált és behívott népfel­kelőkön kívül a vármegye te­rületéről a háború kezdetétől fogva több ezer egyén vitetett el hadimunkára, s miután ezek leginkább a munkásosztályból kerülnek ki, ezek hiánya úgy a mezőgazdaságban, valamint az ipari és kereskedelmi vál­lalatoknál is nagyon érezhe­tő ... a vármegye területén a háborús viszonyok folytán 11.460 gazdasági munkás és 4928 cseléd hiányzik.« A munkaerőhiányt a ható­ságok és a munkaadók hadi­foglyok munkába állításával igyekeztek pótolni, de erre csak 1915 nyarán volt nagyobb lehetőség, mivel akkor a mo­narchia sok foglyot ejtett a keleti harctéren. Emellett még igénybeveíték a hazai kato­nai munkásokat is. Somogy megyében, elsősorban a nagy­birtokokon, 1915-ban 13 600, 1916-ban 13 200 1917-ben 14 702 és 1918-ban 7437 kato­nai munkás és hadifogoly dol­gozott nagy nehézségek köze­pette. s munkájukkal gazda­gították a kizsákmányolok va­gyonát. . A háború óriási mére­tekben pusztította me­gyénk állatállományán is. A lóáilomány a háború utolsó évében 1918-ban az 1914. évi 73 289-ről 58 572-re, a szarvasmarha-állomány 182 281-ről 164 889-re, a sertés- állomány 337 967-ről 290 848- ra, a juhállomány p:dig 203 009-ről 169 531-re csökkent. Az igaerő pusztulása elsősor­ban a paraszti birtokoknak okozott nagy veszteséget. A különböző háborús kor­mányintézkedések közt sor ke­rült az egyre csökkenő mező- gazdasági termékek zár ala vételére és rekvirálására. A gabona zár alá vételére és rekvirá’ására. a háború máso­dik évében került sor, s ez­után ezt kiterjesztették a ku­koricára is. A háború utolsó évében már valóságos katonai hadjárat folyt a parasztok el­len p különféle termékekért és az állatokért. 1915 tavaszán a hatóságok mépcsak 48 000 má - zsa kenyérgabonát, 19' 8-ban azonban már 11 200 vagon ke­nyérgabonát és 10 000 db szar­vasmarhát. ezenkívül sók más terményt követeltek a somogyi Elárasztóktól. A megtévesztett parasztok később, amikor már kezdték fölismerni valódi érdekeiket, nagyon gyakran megtagadták a termény- és egyéb beadási kö­telezettségeiket, vagy egyéb más módon játszották ki a ha­tóságokat. Ezt a tényt az 1918 évi július 22-én keltezett a'is­pán i évnegyedes jelentés is kénytelen elismerni. »A múlt évek tapasztalatai szerint- ■— írja az alispán a termésrekvirálások sikertelen­ségének legnagyobb oka az volt, hogy az igénybevétel ké­sőn, oly időben rendeltetett el, amikor a termett gabona nagy része már nem volt meg, mert a vármegyéből kicsempészte- tett... hazafiatlan spekuláció céljából, vagy más meg nem engedeti módon felhasználta­tott. Törvényhatóságunk az elsők között volt — folytatódik alispán úr jelentése —, kik er­re rámutattak, s közönség és a hatóságok folytonos zaklatá­sának megkímélése céljából kérték az igénybevételnek már a cséplésncl való elrendelését.« (Folytatjuk.) Suri Károly Motívumbélyeg-kiállítás Kaposváron A somogyi bélyeggyűjtők nagy eseményre készülnek. Az erfurti (NDK) városi bélyeggyűjtők köre, a Kaposvári Városi Tanács művelődésügyi osztálya, a MABEOSZ dél-dunántúli területi irodája és a kaposvári bélyeggyűjtők köre október 10—14-ig nemzetközi motívumbélyeg-kiállííást rendez a Fegyveres Erők Klubja nagytermében. A megnyitó 10-ék 18 órakor le*z. Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára mond beszédet. A belépés díjtalan. Újdonságok Az Évfordulók-események sorozatban két újabb érték jelenik meg: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kongresszusára 2 forint név­értékű bélyeget adnak ki, amelyet Zsitva Szabolcs ter­vezett. Az emberi jogok éve alkalmából kiadásra kerülő 1 forint névértékű bélyegen a gondolatot jelképező nemzet­közi emblémát láthatjuk, amelyet Bokros Ferenc grafi­kusművész alkalmazott bé­lyegre. Rövidesen újabb virágábrá- jú bélyegekkel örvendezteti meg a picsta a gyűjtőkét, s fő­képpen e népszerű motívum híveit. Tíz forint névértékben nyolc bélyegből álló sort bo­csát ki, amely kerti virágokat ábrázol. A bélyegeken a kö­vetkező virágok szelepeinek: estike, árvácska, rézvirág, hajnalka, petúnia, kerti por­csin, őszirózsa, dália. A sort Füle Mihály grafikusművész, sok szép bélyegünk alkotója tervezte. Tánc a bélyegen A tánc mint az érzelmek egyik legősibb kifejezője, fon­tos szerepet tölt be, és így gyakran szerepel egyes népiek kiadásain. (Afrikai államok, Kambodzsa, Holland-India). A MESTERDETEKTiV Annyit mozgolódtam a koppenhágai repülőgép ülésén, hogy leejtettem azt a budapesti irodalmi folyóiratot. Szomszé­dom, egy ősz hajú, nyúzott arcú férfiú, lehajolt érte. Nyújtotta felém, miközben megpróbálta elolvasni a lap címét. Az­tán rámmeresztette kidülledt, vizenyős szemét és angolul kérdezte: — Ezt milyen nyelven írták? — Magyar újság ez, uram. Az undor hulláma futott végig .az unott, beteges arcon. A szomszéd úgy ejtette ujjai közül az ölembe a lapot, mintha visszataszító csúszómászó féreg­től szabadulna meg: — Brrrl — No de uram, miért haragszik ránk ennyire? Én is magyar vagyok... Volt már Magyarországon ...? — Soha ... de nem is leszek. Ne ha­ragudjon rám, ön igen rokonszenves gentlemannak látszik, biztosan vannak ilyenek a honfitársai között is ... De ha a maga életét úgy elrontotta volna egy magyar ... hogyan is mondjam, nő ... akkor maga is kérné a kormányt, hogy tiltsa meg olyan repülőgép landolását, amelyen ilyen nő tartózkodik . .. Legyintett egyet és vadul szívni pró­bálta a pipáját, amely közben kialudt. — Nem kételkedem, hogy szerencsét­lenségére olyan némberrel találkozott, aki kárt és gondot okozott önnek, Mis­ter ... A karfára csapott, félig fölemelkedett az ülésből és teljes arccal felém fordult: — Kár? Gond? Tönkretette az élete­met ... Negyvenöt éves vagyok, uram, és nézzen csak rám, ugye hogy maga is Intvén évre tűinél. Egy ránc nem volt az arcomon, egy ősz hajszálam se ... — megragadta a mellényét és rángatni kezdte. — Látja, hány kiló hiányzik in­nét? Húsz. Ezt mind az a fúria rabolta el, az ön honfitársa. — Mit tehetek én arról vagy akár­melyik más magyar, hogy az a rémes n5 szintén Magyarországon született. Dehát mi is történt tulajdonképpen? Mondja el uram, talán megkönnyebbül, ha így kiadja a mérgét-. Legyintett: — Nem szeretek beszélni róla, min­den idegem táncol, ha csak emlékezem is rá... Es sajnos emlékeznem kell, mert... Bocsánat, mi az ön foglalko­zása? — író vagyok, uram. — Ügy? Na jól van, hát akkor elme­sélem. Tehát. Egy nagyon derék chica­gói üzletember, mondjuk Joe Smith, egy bárban megismerkedett egy nagyon csinos harmincéves nővel. Kiderült, hogy a nő Magyarországról menekült. Smith nem törődött a részletekkel, Elly csinos volt, csábító, beleszeretett, el­vette feleségül. Smith kereskedelmi uta­zó lévén, egy nagy cég megbízásából kellett minduntalan az Államok külön­böző városaiban fölkeresni a vevőket. Néha négy-öt napig, néha egy hétig is távol volt. Alig néhány hónapja háza­sodott, máris érkeztek a névtelen leve­lek, a telefonhívások, hogy távollétében Elly igen jól szórakozik. Mr. Smith nem vette komolyan a dolgot, arra gondolt, megirigyelték a boldogságát, köpött az egészre. EÍlynek nem említette, minek búsítsa a fiatal asszonyt. Aztán egy nap. hirtelen hazatérte után, furcsa zavart észlelt a feleségén, a hamutartóban két szivarvéget talált, márpedig ő mindig csak pipázott. Egy magánnyomozó irodához fordult, a legügyesebbhez. Ott az esetet a leg­gyakorlottabb, legeredményesebb nyo­mozónak adták át, James Chase-nak. Talán ön is ismeri... hírből! Nno! Fess fiatal ember volt akkor ez a Chase, több mint száz ügyfelét hozzásegítette már a válóperhez szükséges bizonyítékokhoz. Most is bízott a sikerben. Megismerke­dett Ellyvel, megszerezte a lakás kul­csának másolatát. A párocska pásztor­óráján az elrejtőzött Chase különleges fényképezőgéppel két felvételt is készí­tett. A turbékoló szerelmesek felriadtak, a lovag — miután szemrevételezte, hogy a nyomozó sokkal izmosabb, mint ő, a filmtekercset tehát nem bírja elvenni tőle — kapkodva felöltözött és odébb- állt. Elly azonban nem adta fel a har­cot, sírt, könyörgött, hízelgett. A felvé­telek végül mégsem kerültek a válópe­res bíró asztalára ... Hajajl Négy éve annak. Atkozott a nap, amikor az tör­tént! — Szóval. Mr. Smith, önnek nem si­került elválnia? — Pokolba Mr. Smith-szel! Már hogy­ne sikerült volna ... Egyéb bizonyítékok alapján. Nem érti? En nem vagyok Smith, én Mr. Chase vagyok, James Chase, a mesterdetektív, aki tetten érte a bűnöst, aztán a drágalátos hölgy csap­dájába esett, és a végén őmiatta vált el az a Smith a feleségétől és nekem kel­lett elvenni azt a bestiát... N'adass József Indonézia fátyoltáincot, Laosz a Távol-Kelet csodálatos tán­cait viszi bélyegre. Ryukyu idős férfi táncának bemutatá­sával az öregek napjáról em­lékezett meg. Brazília egy gé­sa táncával köszöntötte bé­lyegen a nemrég megnyíló közvetlen brazil—japán légi vonalat. Az európai táncmű­vészet a modern és a kiasz- szikus balett egyaránt helyet kapott a bélyegen. A világ­hírű szovjet balett sokszínű megjelenítése a Csajkovszkij- sorban ábrázolt Hattyúk ta­va. Bélyegre került a Romeo és Júlia, a Párizs lángjai, és megemlékeztek a Mojszejev- együttes 25 éves működéséről. Osztrák bélyegen a »Kék Du­na« keringőt táncolják. Dánia a koppenhágai társulatot mu­tatja be. Az ősi kínai kultúra legszebb táncait 12 értékből álló sorozatból ismerhetjük meg. Magyar bélyegen táncot csak az 1953. évi Zeneszerzők sor 2 értékén találhatunk: a 30 filléres értéken verbunkost, az 1 forintos értéken a Fából faragott királyfi balettet lát­hatjuk. Rekord Angliában Becslések szerint majdnem 30 millió dollár volt Angliá­ban a bélyegkereskedelem forgalma az augusztussal vég­ződő 1967—68-as üzleti évben. Az árverező cégek közül a legnagyobb bevételt, két és fél millió .dollárt, á Stanley Gib­bons cég érte el. Hírek Grenada új sorozatában elő­ször kerül bélyegre a tüdő- a vese- és a szívátültetés! mű­vese- és a szívátültetési mű­tét. — Brazília lóverseny bé­lyeget adott ki. — A Német Szövetségi Köztársaságban eg-», közvélemény-kutató inté­zet felmérése alapján 6 mil­lióra becsülik a filatelisták számát. — Albánia 8 értékből álló sorozatban ismerteti az Adriai-tenger állatvilágát. — Üj-Zéland karácsonyi bélye­gei világhírű festők alkotá­sait ábrázolják. Kiváló rep­rodukciók jelentek meg töD- bek között Tizian, Rembrandt, Murillo műveiről, idén pedig a firenzei galériában őrzött Pásztorok imádata című kép kerül bélyegre, amely Gerald van Homthorst (1590—1666) alkotása. — Európában a leg­hosszabb s a legtöbb értékből álló sorozatot Spanyolország adta ki. Az 57 értékből álló, a tartományi fővárosok cí­merét ábrázoló sorozat 5 év bélyegen is megemlékeznek a alatt került forgalomba. Ha­sonló lesz a népviseleteket bemutató sor, amelynek mo6t a 16. értéke jelenik meg. Egyre szaporodik azoknak az országoknak a száma, amelyek megemlékeznek a közelmúltban meggyilkolt béke Nobel-díjas dr. Martin Luther Kingről, az amerikai polgárjogi egyenlőség vezéré­ről. Eddig Kongó (Brazzavil­le), St. Lucia, Montserrat, St. Vincent. Mexikó bocsátott ki emlékből yegeket. Libéria há­rom bélyeget és egy blokkot adott ki. Ezeken King arcké­pe és halottti maszkja, a béke Nobel-díj, egy bélyegen pe­dig King és Kennedy elnök együtt szerepel. Ras al Khal- ma, az emberi jogok nemzet­közi éve alkalmából kiadott sorában három politikai gyil­kosság áldozata szerepel: King, Kennedy elnök és Lin­coln Áhra^ám. Az a^eb Áj- roa.n szinten az emberi jo­gok éve tiszteletire kiadott so­rában egvütt szerepelteti Kin­tiét és Kenvedvt. Egyébként Almán az upvancsak merény­lőt áldozatául esett Robert Kennedy emlőikére is megje­lentetett emléksort.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents