Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-06 / 235. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1968. október 8. HANGSZEREK Kiállítás édes szájúaknak Tízfajta új sütemény — Hetvenezer forintos készlet A Somogy megyei Vendéglátó Vállalat Corsó Cukrászdája minden év őszén megrendezi a most már hagyományos cukrász-sütemény kiállítást, vásárt. A pénteken megnyitott kiállítás és vásár azt bizonyította, hogy a vállalat cukrászai minden évben tudnak új süteménnyel . kedveskedni az édes szájú vendégeknek. A kiállításon csaknem het- venféle süteménnyel rukkoltak ki, s ebből tíz az új, köztük az özgerinc, a gesztenyés koc- ka, a gesztenyés alagút, a brazil csemege és más különlegességek. Ha a vendégek az újfajta, többségében gesztenyéi és tejszínkrémes süteményt megkedvelik, akkor a jövőben ezekből nagyobb mennyiséget készítenek. I A ma záruló kiállításra, vásárra a vállalat cukrászüzeme mintegy 100 000 faint értékű süteményt készített. ECcipc&ssir^r zadban Álom? Kétszá* hangszerből rendezett állandó kiállítást a német demokratikus köztársaságbeli brandenburgi kőtoronyban Béről Kaiser Réka. Édesapja gyűjteményét bocsátja közszemlére, s köztük néhány egyedülálló érdekességet is. Képünkön a tizentötödik 'században készült egyhúros hangszert mutat be. <yi ,,retikiil“ Szemben ültem vele. Feszes hívják. Szégyenben hagyott... tartásán még az autóbusz zö- työgése sem lazított semmit. Fekete posztókabát volt rajta, fején takarosán bekötött csip- kékendö, kezében a műanyag szatyor mellett valami lakktáska. A tájat figyelte. — Üj felszállók, a menetjegyet! — állt meg mellettünk a kalauz. Megváltottam. — Meddig tetszik utazni? — r fordult a nénihez. — Kaposvárig. És térdére tette a táskáját, hogy elővegye a pénztárcát. — Tessék — nyújtotta a jegyet a kalauz. Elhallgatott. Ismét szétnézett óvatosan, majd észevétle- nül, mint a gyerek, magához ölelte a fényes táskát. Nem nézett rám, a tájat figyelte. — Angyalom — szólalt meg nemsokára félénk hangon —, nem tanítaná meg velem, hogy kell kezelni a rétikülömet...? Bán Zsuzsa A Tritont eléri végzete? A Tritonnak, amely a Neptunus két holdja közül a nagyobbik, a tudósok számításai szerint a bolygó felszínére kell zuhannia, vagy apró szilánkok milliárdjaira kell szakadnia, amelyek ezután olyan gyűrűt alkotnak majd, mint amilyen a Satumusnak van. A Triton kétszer akkora, mint a mi Holdunk, s feltételezik, hogy részben megfagyott gázokból áll. Rázuhanása a Neptunusra nem járna olyan súlyos következményekkel, mint gondolnánk, mert ez a bolygó a mi Földünknél 19-szer nehezebb. A tudósok szerint az összeütközés vagy a széthullás igen hamar bekövetkezik — legalábbis világegyetemi mértékben igen hamar — alig tízmillió év. de legföljebb egy milliárd év múlva. ^Somogybán! Kaposvárott! a herceg kastélyában« — ahol a hajdan volt Dorottya ^Karnevál s az ifjak ellen feltáma- da« — a mai kaposmérői, jutái, toponári, kaposvári úttörők és gimnazisták fiad-lányai 32 év és 3 hónap múlva az éjfelet ütő órát figyelik a színes televízión, és a Himnusz után még fátyolos-fénvlő szemmel B03DOG ÜJ ÉVSZÁZADOT köszöntenek. Megcsendülnek a pezsgőspoharak a Kapos szállóban, a Kalinyin és a kisgáti városrészekben, ahol régies, de évtizedek óta megszokott lakásaikban nyugdíjasok emlékeznek valamikori időkre, a mexikói olimpiára — és talán egy sajtóvitára is, amely körülbelül akkor folyhatott arról, lehet-e Somogy fővárosa százezres vagy nagyobb város. Kint a havas éjszakában pedig köszönti a HARMADIK ÉVEZREDET százezer kaposvári apraia- nagyja az ősi papírtrombitákkal. A városközpontban türelmesen várja a jutái, toponári, ivánfa-hegyi városrészekből beugrott gazdáit négy-ötezer autó a parkolóépületek aranyos fényben úszó emeletein. 32 év és 3 hónap ... Ennyi ideje, hogy örültünk Csík Ferenc győzelmének a berlini olimpián! Nem is olyan régien volt. És nincs is olyan távol az új évezred első százada. emberiség, milyen lélegzetelállítóan fejlődnek az emberiség eszközei és képességei, melyekkel az ugyanolyan gyorsan növekvő szükségleteit elégíti ki. Mindez mérhető, számokkal és diagramokkal kifejez-- hető valóság. És minden diagram a mi napjainkban változtatja meg évezredes irányát, hogy az osztankinói űrhajós-emlékmű vonalának lendületével forduljon meredekre. Nem lehet olyan erő, amely a XXI. századig megállítható ezt az iramot, nem maradhat ki az emberiség általános fejlődéséből Somogy és Kaposvár sem. Kaposvár jövő fejlődése ismert tényekre épülő ismert valóság a számunkra. Ez pedig arra kötelezi a mai Kaposvárt, hogy legalább az útját ne álba a jövő század, a jövő ezredév fejlődésének. A ma rövidlátása a nem is olyan távoli jövő valóságával kerülhet szembe! Szabad-e? * 30 Valóság Amit ma építünk és tervezünk, már a XXI. századé is lesz. Nagyapáink huszölesre építették a pesti Nagykondát városuk mocsaras szélére. Pedig nem láttak még csuklós villamos és autóbuszt, fürgén suhanó autókat. Szocializmusról is csak néhányan hallottak valamit. De érezték a XX. századot és a Nagykörút helyét Európában. Mi napi hírekben futunk át a csillagokba repülés fejleményein, és tudjuk, milyen gyorsan szaporodik az — Mindját fiam s nyitni akarta a csillogó »kisbőrön- döt«. Nem nyílt. Forgatta, nyomogatta. arca pírban égett. A kalauz kezében a hepehupák ütemére hajlongott a jegy. — Nem nyílik, néném? — mosolyodon el. Nem válaszolt. Tovább pró- bágatta bütykös, repedezett ujjaival engedelmességre bírni a fényes zárat. Nem ment. Rám emelte tekintetét. Barna szeméből restellkedés sugárzott. Szája sarka leszaladt az álla irányába, szeme szögletében megjelent két könnycsepp. Az ölében remegett a modern lakktáska. — Tessék csak ideadni, kinyitom én — emeltem el esetlen keze alól. Kifizette a jegyet. Arca még mindig lángolt. Óvatosan szétnézett, látta-e valamelyik ismerős szomszéd. Tekintete lassan megnyugodott. A szorítása is engedett a vanrikával, gyümölccsel kitömött hálón. Csak most szólalt meg. — Köszönöm, angyalom, köszönöm. Nagy bajt csináltam ugye? — Bajt? — néztem rá. — Hát kell már az ilyenfajta vénasszonynak ez a rétikul? ... Kct napja kaptam a lányomtól. Kabátja ujjával lesimította a homályos foltokat a lakkról. — Eldobom. Pedig de szép ugye? — Igen. — Az biztos, amikor a bukszát a zsebembe mélyeztem és akkor veszem elő, amikor tetszik. Nem hordom többet ezt • doboz-retikült, vagy hogy t* JO UTAT Alig száradt meg a tinta a gépészmérnöki diplomán, Illés Ferenc máris újabb tankönyvet vett a kezébe: spanyolul kezdett tanulni. Kubába küldik. — Nagyon boldog vagyok, hogy éppen engem küldenek két évre Kubába — mondta, majd hozzátette —, de egy kicsit bánt is a dolog. Az államvizsga után most tudnék a munkámmal valamit visszafizetni válla- tomnak, a So- mogy-Zala me gyei Téglaés Cserépipari Vállalatnak. 1964 óta vagyok itt, eddig jóformán tanulással ment el az idő. __ Ez persze nem egészen i gy ván. Hiszen Illés Ferencnek mint a vállalat műszaki osztályvezetőjének oroszlán- része volt a megye legkorszerűbb építőanyag-ipari üzemének, az alagútkemencés kőröshegyi téglagyárnak a fölépítésében. Emlékszem, az üzem tervezésekor ezt mondta: — Kevés tapasztalatunk van. Ilyen gyárakat nemigen építettek még Magyarországon. A tervet jórészt külföldi szaklapok, tapasztalatcsere alapján kell kidolgozni. Ha ez elkészül is, még mindig aw leszünk túl • Mhezén. Hiszen nincs kivitelező. A munkálatokat jórészt saját rezsiben kell elvégeznünk. Ele nem hátrálunk meg ... És sikerült. A kaposvári textilművekből technikusként elindult fiatalember a téglaiparban bizonyított leginkább. Hogy mennyire szívvel-lélekkel csinálta amit rábíztak, azt többek között mutatja az is, hogy olyan jó diplomatervet készített a kőröshegyi téglagyár műszárító berendezésének beméréséről, hogy a bírálók elcsodálkoztak s a téglaipar fejlesztése szempontjából igen hasznosnak találták a diplomát. Ezért is javasolta őt Fehér József, a vállalat igazgatója Kubába. — Vannak nemzetközi kötelezettségeink — mondta, Feliről beszélgettem vele. — Ezek közé a kötelezettségek közé tartozik szakemberek kiküldése is. Természetes, hogy a legjobbakat küldjük még akkor is, ha ez idehaza hiányt okoz. Valóban, ahhoz, hogy Illés Ferenc segíthessen a kubai téglaipar fejlesztésében, az kell, hogy maga is jól ismerje ezt az iparágat. Most rajta a sor, hogy ismét bizonyítson. Addig persze még van néhány ezer kilométer, és ami talán még ennél is rosszabb, búcsúzás a szülőktől, rokonoktól. Búcsúszás Kaposvár- vártól. ahol született. Mindezt két évre elhagyni még akkor sem könnyű, ha feleségét és kislányát magával viszi. Eddig három hétnél tovább még nem volt távol hazájától. A honvágy még nem tette igazán próbára. Lehet, hogy amikor kislánya hazatérve a kubai iskolából, spanyol szavakat gügyög, elfogja nagyon a vágy, hogy magyar szavakat halljon. Ám ő bízik abban, hogy legyőzi ezt a vágyat. Segít azt feledtetni vele a számára új, ismeretlen, érdekes világ, az ottani emberekkel való barátkozás, a munkakapcsolat s az alkotás nagyszerű érzése. Meg aztán azért a távolban sem marad magára Vállalatánál azt mondták neki, hogy ha valamilyen szakmai segítségre lesz szüksége csak írjon, megadják — levélben. Ügy dolgozni — fölé hajolni a terveknek, izzadni a páradús, trópusi levegőn, irányi tani a munkát —. hogy tudja, Kaposváron gondolatban vele vannak, s ha kell, segítenek neki, sokkal könnyebb Igen, szurkolunk Illés Ferenc nek, és jó utat, sok sikert ki vánunk neki. Szegedi Nándor Szabad-e sok embert egy helyre gyűjteni? Bírjuk-e erővel a sok építést, távfűtést, vízellátást a rohamosan duzzadó városokban? Szabad-e apró falvaikban hagyni az embereket? Bírjuk-e szénnel az egyenként alapozott, körülfalazott és drága tetővel fedett, nagy lehűlő felületó lakások fűtését, a kis vízművek hosz- szú vezetékeit, a kihasználat- lat kommunális ellátást erővel? Az élet nem várja meg a kérdések elvi vitákkal való eldöntését: száz éve alig kétmillió városlakó volt, ma pedig már több mint négymillió ember él a magyar városaikban. A Szovjetunióban 52 százalék, Ausztriában 75 százalék a városlakók aránya. A jelentésekből következtetve nincs messze az az idő. amikor Európa lakosságának 80—90 százaléka lesz városlakó. Kaposvár már ebben az évszázadban elérheti a százezres lélekszámot. a XXI. század első felében 120—130 ezer, később 160—170 ezer lakosa is lehet, és ha az arányos fejlesztés a somogyi járási székhelyeket nem emeli gyorsított ütemben városi szintre, akikor még több. A XXI. század első felében Magyarországnak 13—14 millió lakosa lehet, kétharmada-háromnegyede városokban élhet. A 9—10 millió városlakóból 3—4 millió lakhat Nagy-Budapesten, a többi 5—7 millió abban a 60—80 településen, amelyben ma 2—2,5 millió ember lakik. A Budapesten kívüli városok lélekszá ma tehát átlagosan két-három- szorosára növekszik. Szabad-e azt hinni, hogy éppen Kaposvárt kerüli el a fejlődés? A földek! szerű tehát, hogy a mezőgazda- sági népesség mai létszáma a jelenleginek fokozatosan a, felére, miajd harmadára csökkenjen. A földek művelésére töbo ember nem kell, a földek több embert eltartani nem bírnak. Élhet még falun 30—40 000 főnyi kiszolgáló és helyi i’-'a/ri népesség, esetleg ugyanennyi bejárhat dolgozni a közeli városokba. De 300 000 somogyi lakosnak városban kell laknia. Miért városban? A város a társadalmi munka- megosztás térbeli kifejezése. i-Jagy gváraka* csak nagy munkaerőbázisra lehet telepíteni. Nagy gyárakat csak fejlett közlekedési berendezésekkel lehet kiszolgálni, fejlett közlekedési berendezések csak nagy forgalom esetén gazdaságosak. Munkaerőt csak jól fölszerelt intézményekben lehet korszerűen képezni, korszerű oktatási intézményeket csak nagyobb tanulólétszámra érdemes alapítani. A termelést fejleszteni, a gyártási profilt változtatni csak nagy munkahely- és munkaerő-választék esetén lehet nehézség nélkül. Magas színvonalú és gazdaságos szolgáltatásokat csak nagyobb népességcsoport számára lehet biztosítani Somogybáin is. Milyen városokban? Mi lesz a földekkel, ha mindenki városba megy lakni? Magvarországon 1900-ban egy mezőgazdasági dolgozó három belföldi ember élelmét termelte meg, ma már hatét. Ma Észak-Amerikában egy mező- gazdasági dolgozó too b mint harminc ember élelmét termeli meg olyan eszközökkel, amiének már nálunk is vannak. Ma 2,5 millió ember él nálunk mezőgazdasági munkából, de a XXI. században kétmillió mezőgazdasági lakosból egymillió nehézség nélkül megtermelheti 13—14 millió magvar élelmét. Somogybán ma 200 000 a mezőgazdasági népesség létszáma, a XXI. században legföljebb ha 30 000 lesz. Ma 13 szántóegységet művel egy mezőgazdasági dolgozó, 1949-ben csak hetet művelt, de bizonyosra vehető, hogy 1980-ban már többet, mint húszat fog megművelni a gépek segítségével. SorrwivNr. - pedig 8—900 000 szántóegység van. Természetes és szúkségAz, hogy a város milyen, attól függ, mekkora és miből élnek a lakói. Somogy megyében Kaposvár jellege nem vitás: az egész megye igazgatási, művelődési, ipari és kereskedelmi központja. A nyolc járási székhely lélekszáma Kaposvárénak űianoad-tizedrésze egyenként. Ha a XXI. század első felében Kaposváron pl. 130 000 ember él, kb. 300—320 ezernek kell laknia a nyolc járási székhelyen! Tab és Marcali 15—25 000 lakossal? Igen! Vagy Káposvár még többel? Vagy vándoroljon el Somogy népe más vidékekre? De inart más vidékekre is kell telepíteni, hogy ott is legyen elég kereseti lehetőség, lakást más vidéken is kell építeni. Akkor miért ne települjön az ipar Somogyba, arányosan az ország más részeivel? Akár a 130—160 ezres Kaposvár, akár a 13—25 ezres járási székhelyek teljes értékű városokká válhatnak, a városi település minden előnyével. És a városi település minden hátrányával is, ha a városfejlesztés nem előrelátó. De mi mindent kell előrelátni? Tudni kell például. hogy ma átlagosan 100 munkahely van az iparterüle- tek egv hektárján, de az automatizálás ezt a számot a tize- dére-huszadára csökkenti. Mai normáink tehát hamarosan elavulnak, és az ip>arterületek is kiterjednek. De túdini kell azt is, hogy a munkaidő csökkenése hogyan hat minden területi elemre, kezdve a sportpályáktól a kiskertekig és az ip>arte- riiletekiv. Tudni kell azt is. hogy mai fejenkénti nemzeti jövedelmünk másfél-kétszeresének elérése után az ipari Foglalkozt,atás éppen úgy csökkenni kezd, miint ahogy ma a mezőgazdasági csökken és a munkaerő a nem termelő, szolgáltató ágazatokban csoportosul át. Tudni kell, hogy újra több lesz nemsokára a gyermek, és növekszik a gyermekek területigénye, de több lesz az életerős nyugdíjas is. Kaposvár 50 000 lakosa ma 14 négyzetkilométeren él és dolgozik. A környék földrajzi adottságai olyanok, hogy további 30 négyzetkilométert vehet igénybe a város 70—100 000 új lakosának letelepítésére. Igénybe veheti, de hogyan? Vitassuk meg! Jól képzett műszerészeket és segédmunkásokat felveszünk Jelentkezni személyesen a balatonboglári GELKA szerviznél. Berzsenyi u. 14. (9511)
