Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-05 / 234. szám
Szombat, 1968. október 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP Mennyi munkájuk van? AZ ÜJ TERMELŐSZÖVETKEZETI TÖRVÉNY megjelenése és az új alapszabályok jóváhagyása után mindenki többet akar dolgozni. Egy sor juttatás, kedvezmény attól függ, hogy ki hogyan veszi ki a részét a közös munkákból. A háztáji földterület nagysága, illetve egyáltalán a jogossága, a betegsegélyezés mértéke, a nyugdijévek beszá- míthatósága, a fizetett szabadság igénybevétele mind-mind attól függ, hogy a termelőszövetkezeti tag egy-egy esztendőben hány tízórás munkanapot teljesített. Az asszonyok dolga a nehezebb, ugyanis a férfiak jobbára egész éven át találnak munkalehetőséget a közösben, ha keresnek. Az asszonyok már kevésbé. Ezért lett a szövetkezeti vezetők egyik legnagyobb gondja — mert annak kell, hogy legyen — annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a tagok teljesíthessék az előírt munkanap-mennyiséget Angyal Ferencné zlcsl növénytermesztő. A tabi járás két termelőszövetkezetében beszélgettünk vezetőkkel és növénytermesztő asszonyokkal erről a fontos kérdésről. Ez ma annál is inkább időszerű, mivel csak három hónap van hátra az évből. S ezek a hónapok már a télbe nyúlnak, amikor is a mezei munkákban szünet következik ... A zicsi Búzakalászban a legutóbbi telet, illetve annak egy részét sok asszony dió- és mogyorótöréssel töltötte. Tehát kereshettek. Hogyan vélekedik erről és általában az asszonyok foglalkoztatásáról Angyal Ferencné növénytermesztő, aki a múlt évben 124, az idén augusztus végéig pedig 84 — egyenként tízórás — munkanapot teljesített? — Igazuk van a vezetőinknek, amikor azt mondják, hogy a mezőgazdaságban nem lehet módot adni a növény- termesztőknek az egyenletes munkateljesítésre. Szeptemberben például alig csinálhattunk valamit a közösben. Napraforgót vágtunk, a szilvaszedéssel is néhány nap alatt végeztünk. Októberben meg novemberben a kukoricát törjük, decemberben a magtárban akad némi munka. — Az irodán azt mondták, hogy az asszonyok felének nehéz lesz munkát adni. — Igen, de állítólag az idén korábban kezdhetjük a diótörést, így többet kereshetünk. — És ezzel szaporodik a teljesített munkanapok száma is? — Nem, mert ezt a múlt télen sóm számolták bele a teljesítésbe. Hogy miért nem? Nem tudom. Pedig, amikor az új rendeletek megjelentek, sok asszony aláírta nálunk a belépési nyilatkozatot, és el kell érnünk legalább a száz munkanapot, különben ... Többen is vannak Zicsen Angyalnéhoz hasonló, szorgalmas asszonyok. Holenár Jánosné minden kapásból két és fél részt vállalt, így már augusztus végéig 100 munkanapja volt. A Búzakalászban megoldották, hogy senki se essen el a munkalehetőségtől, ha valóban akar dolgozni. A csapatvezetők listát vezetnek arról, hogy mikor kit szólítottak munkára, így elejét veszik az utólagos vitáknak. A KARADI BÜZAKALÁSZBAN jóval több embert foglalkoztatnak évente, mint Zicsen. S itt is azt mondják: a tagok közül néhányan csak akkor szeretnének dolgozni, amikor nincs munkalehetőség. Ez azt jelenti, hogy a Horváth Jánosné karáéi növény- termesz ő. foglalkoztatás problémája kétoldalú, vagyis nemcsak attól függ, hogy ad-e munkalehetőséget a tsz, hanem attól is, hogy a tagok igénylik-e azt. A tsz igyekszik az év minden szakában munkát adni, a foglalkoztatási igényt a lehető leghosszabbra nyújtani. A huszonöt holdas füzesben például már decemberben lesz tennivaló, a kertészet és a gyümölcsös pedig késő ősszel is igényli a szorgos kezeket. Az erdő tisztítása, a majorvédő erdősáv telepítése, a vízrendezés ugyancsak sokakat foglalkoztat, a legelőn pedig mindig akad munka. Csupán két hónap volt eddig, amikor nehéz volt munkát adni: januárban és júniusban. Jövőre már januárban üzemel a hajtatóház, s ezt a problémát is megoldja. Horváth Jánosné karádi növénytermesztő augusztus végéig 112 munkanapot teljesített. A szántóföldi munkákon kívül az erdőn is dolgozik, s így nem csoda, ha semmisem veszélyezteti az előírtak teljesítését. De Karádon rajta kiwi még sok olyan asszony van, akinek már az év kétharmadában összejött 110—130 munkanapja. — Ezután a kukorica, a búrAmennyi a takarmány, annyi sertést tartanak Az idei hosszan tartó szárazság a felsőmocsoládiakra is alaposan ráijesztett. Mivel úgy látszott, hogy kevés lesz a takarmány, a sertésállomány a múlt évi 700-ról csaknem 500-ra csökkent. Az / anyakocák száma a tavalyinak az ötven százalékát is alig éri el. Walter Ferenc tsz-tag az idén csak öt süldőt nevelt, de hármat már abból is eladott — Nagyon féltünk az időjárás következményeitől — mondja. — Ha a szárazság még két héttel tovább tart, nem is lett volna takarmány. Azért ha a tsz támogat bennünket, még az idén vásárolok néhány malacot. Hasonlóan vélekednek Dek- ker Józsefek és Lutz Elekek is. Ha a kukorica- és burgonyatermés jó lesz, ők is szeretnének állatot venni. A községhez tartozó Sándor- pusztán kedvezőbb tapasztalatokat szerezhettünk. Itt egész évben kihajtanak, s így a takarmánygond sokkal enyhébbnek mutatkozik. Nekik csak a téli etetésre kell felkészülni. Némelyik családnál 12—14 sertés is van, majdnem mindenütt van egy anyakoca. Vajant Ferenc most is tizennyolc disznót tart Tizenkét malacot nevel, s két anyakocája van. A tsz tőle telhetőén segft a háztáji gazdaságoknak, munkaegységenként másfél kiló szemes kukoricát és egy kiló őszi árpát terveznek kiosztásra. Felsőmocsoládon a sertésállományt elsősorban a tsz értékesíti. A háztáji sertésekre is a szövetkezet köt szerződést az ÁUatforgalmi Vállalattal, így a nagyüzemi felárból kilónként 1,50 forint a tsz- tagé. (K. Varga) Jól képzett műszerészeket és segédmunkásokat felveszünk Jelentkezni személyesen a balatonboglári GELKA szerviznél, Berzsenyi u. 14. (9511) gonya, majd a sárgarépa következik — mondja. Nem hiszem, hogy van olyan asszony Karádon, aki szeretne dolgozni, s nem találnak számára megfelelő asszonymunkát. Itt van például a kukorica. Megérjük majd letörni ... Tizenkét—tizenöt vagon fűzvesszőt termelhetnek majd ki a télen, s tervezik, hogy ennek egy részét maguk a kará- diak dolgozzák fel. Munka tehát lesz. AMIT SEM ZICSEN, SEM KARADON, de úgy gondolom még nagyon sok termelő- szövetkezetben sem tudnak megvalósítani, az a fizetett szabadság előfeltételének számító 250 munkanap lehetőségének a biztosítása. Ez az, ami a jelenleg érvényben levő rendelet szerint nagyon nehezen vagy egyáltalán nem megy, főként a növénytermesztő asszonyoknak nincs módja ennek megszerzésére. Állattenyésztők, kertészetben dolgozók, magtárosok és raktárosok — még a nyugdíjasok vagy járadékosok is — viszonylag könnyebben ledolgozzák ezt az időt Éppen ezért helyes és követendő a kará- diak módszere; ahogy tőlük telik, enyhítenek a gondokon. Hernesz Ferenc Két alapszervezetben felelős „Szükségem volt az eddigi tapasztalatomra...“ Több munkaalkalom A járási párt- és tanácsi szervek erőfeszítései eredményeként létrehozott üzemek bővítésével és újabb munka- lehetőségek teremtésével csökkent a lakosság elvándorlása a tabi járásból. Az 1980— 65 közötti évenkénti mintegy 700-zal szemben tavaly már csak nyolcvannal csökkent a járás lélekszáma. Tíz községben a visszatérések eredményeként ismét gyarapodott a lakosság száma. Mindez szorosan összefügg az iparosítással. Az iparfejlesztés eredményeként 1960 óta 508-cal emelkedett az iparban dolgozók száma, s ezen belül a nők aránya 16,2 százalékról 29,9 százalékra nőtt. A bővülő és az újonnan alakuló üzemek, illetve ipari jellegű munkahelyek egyre több munkáskézre tartanak igényt. A budapesti Május 1. Ruhagyár karádi üzemében például a legutóbbi két év alatt 24-ről csaknem százra, a Tabi Campingcikk Vállalatnál 143-ról több mint kétszázra, a kaptárgyártó üzemben 65-ről több mint másfél százra emelkedett a foglalkoztatottak száma. A budapesti Horizont Szövetkezet műanyagfeldolgozó részlege is mind több munkást és bedolgozót foglalkoztat. A női munkaerő foglalkoztatási gondjain enyhít a tabi fogyasztási szövetkezet is. A járás vezetői továbbra is igyekeznek több munkaalkalmat teremteni. A tervek szerint jövőre 85—90 millió forintos beruházással megkezdődnek Tabon a mintegy 500 dolgozót foglalkoztató Vegyipari Gépgyár építési munkálatai. Emellett tárgyalásokat folytatnak különféle nagyüzemek vezetőivel további ipari üzemek létesítéséről is. P. F. Sokszor megy haza késő este mostanában Vadas József pártititkár. A saját pártszervezetén kívül még két al apszervezetben felelős a vezetőségválasztás előkészítéséért. — Hol voltál ilyen későig? — kérdezte egyik este a felesége. — Pártvezetőségi ülésen a Textilipari Vállalatnál... — Hát ez már mindig így lesz — sóhajtott az asszony megadóan. Az Asztalosipari Ktsz egyik műhelyében beszélgettünk Vadas Józseffel a sok gonddal és nagy felelősséggel járó pártmegbízatásról. Vadas elvtárs tizenegy éve párttitkára kisipari szövetkezetben, s hat éve tagja a városi pártbizottságnak. Sokszor van házon kívül választási ügyben. Munkatársai tudják, hogy a kárpitosrészleg vezetőjét ilyenkor vagy a Textilipari Vállalat vagy az Ásványvíz és Szikvíz- ipari Vállalat párttitkáránál kell keresni. — Hányszor volt eddig egy- egy pártszervezetnél? — Hát legalább tízszer-ti- zetkéitszer... — S kikkel beszélt? — Nagyon sok emberrel... A gazdasági vezetőkkel, a párttagokkal, a tömegszervezetek titkáraival. De sokszor mentem úgy ezekhez a vállalatokhoz, hogy eleve elszakítottam magam az irodától, s nem az igazgatóval meg a párttitkárral beszéltem, hanem a dolgozókkal. — S miről? — Általában a pártdemokráciáról, a felelősségükről. Hogy nem mindegy, milyen pártvezetőséget választanak a köveitkező két évre. Arra külön felhívtam a figyelmüket, hogy minden kommunista tnondjon véleményt. Amikor a tagság megválasztotta a jelölő bizottságot, alaposan elmagyaráztam az elnöknek és a tagoknak, hogy minden párttag véleményét kérjék ki, mert enélkül nem lehet jó a jelölés. — Simán ment eddig a fölkészülés? — Egyáltalán nem... Mind a két pártszervezetben szükségem volt az eddigi tapasztalatomra, hogy helyes tanácsokkal segíthessek a pártvezetőségnek, a jelölő bizottságnak. Csak egyet említenék meg: a Textilipari Vállalat kommunistái öt elvtársat tartanának megfelelőnek a titkári tisztségre. A jelölő bizottsággal együtt órákon át mérlegeltük. hogy a taggyűlésen kit javasoljunk. A végén abban állapodtunk meg, hogy nem egy, hanem két tiitkárje- löltet állítunk. — Hasznosítani is tudja a két pártszervezetben látottakat a saját alapszervezetében? — Az ember mindig talál valamilyen jó módszert, s ezt aztán áttültettem a mi viszonyainkra. Vadas József szeretettel és felelősséggel készíti föl a veze- tőségválasztásra a két párt- szervezetet. A gyakori látogatásokra, a hosszú beszélgetésekre, a vezetőségi ülésekre fordított időt azért nem sajnálja, mert tudja, hogy az alapos előkészítéstől függ az újjáválasztó taggyűlés sikere. L. G, Ma arról ítélik meg a vállalatokat, hogy hogyan gazdálkodnak. Ez a körülmény fokozottabban a munkaerőgazdálkodásra fordította a gyárak vezetőinek figyelmét. Köztudott, hogy minél tapasztaltabb a munkásgárda, annál jobb az eredmény. Igyekeznek tehát megtartani a munkásokat. Erre ösztönöz jó néhány üzemvezetőt a megye iparositottabb területén időnként jelentkező munkáshiány is. Nincs recept arra, hogyan kell munkaerőt szerezni, illetve azt megtartani. Ki-ki a saját elképzelése szerint teszi ezt. A Nagyatádi Konzervgyár vezetői például most a fiatalok téli foglalkoztatásával igyekeznek utánpótlást biztosítani maguknak. A korábbi étiekben a 16 éves fiúkat, lányokat így ősz táján szélnek eresztették — mondta a gyár főmérnöke. — Ezeknek a többsége rendszerint az otthon körül tett-vett, vagy másutt helyezkedett el. Vissza az üzembe igen kevés került belőlük a következő években. Az idén változtattak a korábbi gyakorlaton. Kerestek munkát a fiataloknak, s akit csak lehetett, megtartottak közülük. Ezzel is enyhítik a jövő évi munkaerőgondot, amelyet főként az okoz majd, hogy a termelés az idei 2800 vagonról 4200 vagonra nő. Az okos ötletnek a fiatalok is örülnek. Azt mondták a raktárban — ott foglalkoztatják őket ugyanis —, hogy jól jön a téli kereset, szüleik is helyeslik a gyár intézkedését. A kölcsönösen előnyős lépés egyik kisérő jelensége az a bánásmód, amelyet a fiatalok iránt tanúsítanak. Kálmán Sándorné, aki mindig is nagyon szem előtt tartotta az üzem érdekeit, megkülönböztetett szeretettel gardírozza-oktatja a serdülő fiúkat, lányokat. »Legyetek szívesek holnap két órára jönni« — így kérte őket. A kedves, udvarias bánásmóddal a fiatalok bizonyára nem élnek vissza. A legtöbbjükben kétségkívül azt váltja ki, érdemes a gyárban gyökeret verni, hiszen ez olyan, mint a második otthon. (Szegedi) GAZ 51|A típusú, 2,5 tonnás nyitott tehergépkocsi 20 000 Ft-os árengedménnyel raktárról azonnal vásárolható, ára: 65 000 Ft Megrendelhető: t) jautó-kereskedelem Budapest XIII., Gogol u. 13. TeL: 494-730.
